Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-05-15 / 20. szám

Titokzatos Méhecske Az ország 1961-ben nép- számlálásra készült. A hatalom sok mindenre kíváncsi volt. Töb­bek között arra is, hogy nemze­tiségsorvasztó politikájával mennyire sikerült tovább béníta­nia az itt élő magyarságot. Mert hát a második világháború után e téren figyelemreméltó „ered­ményekkel“ büszkélkedhetett. A kitelepítéstől, deportálástól megriadt magyarság egy része — ha legtöbbször sírva-zokogva is — már a reszlovakizálásba is beletörődött, csak ne kelljen szülőföldjét elhagynia. A leg­több esetben a szerencsétlen szülők tették ezt gyermekeik jö­vője érdekében. Így hát nem csoda, ha a tíz évvel korábban végzett népszámlálás szerint Csehszlovákiában mindössze 368 ezer magyart tartottak nyilván. Ha a hatalom e szám további csökkenésében, nemzeti kisebb­ségünk épp az ellenkezőjében reménykedett. Az elmúlt évti­zed folyamán ugyanis sok min­den történt. Hruscsov leleplezé­seivel fellebbent a fátyol a rend­szer szörnyűségeiről és az egész térségben megmutatkoztak a szocializmus válságának jelei. Köztársaságunkban ugyan még nem került sor az 1956-os ma­gyarországi eseményekhez ha­sonló robbanásra, de előszele már itt is érződött. A népszámlálás eredményei fontosak voltak nemzeti kisebb­ségünknek is. A puszta létszám is alapul szolgálhatott a jövőter­vezőknek (például a magyar ta­nítási nyelvű iskolák, osztályok, s az ebből adódó magyar peda­gógusszükséglet tervezése szem­pontjából). A csehszlovákiai ma­gyar sajtó korántsem foglalko­zott megfelelő szinten a problé­ma jelentőségével. Elérkezett az ideje, hogy a kényszer alatt magukat szlo­váknak vallók a kérdőívbe a va­lóságnak megfelelően írják be nemzetiségüket. Ezzel is előse­gítve a reális kép kialakítását az ország valós nemzetiségi össze­tételéről. Ez korántsem magyar­kodást jelentett, hanem azt is tanúsította volna, hogy ki-ki a következményektől való féle­lem nélkül, őszintén kinyilvánít­hatja nemzetiségi hovatartozá­sát. Ez is az oly soká nélkülözött demokrácia egyik elemi meg­nyilvánulása lett volna. A legjobb szándékú kam­pányról se lehetett szó. Azért néhány helyi kezdeményezés mégiscsak született... Most, lényegében három évti­zed után, kaptam levelet Kelet- Szlovákiából. írója megküldte annak a népszámlálási szamiz- datnak a szövegét, amit akkor terjesztett. Miért vállalkozott rá? Nem uszít, nem vádol, csak leszögez: „Ki képviseli a mi ügyünket? Egyedül vagyunk gondjainkkal, nincs ki tanáccsal szolgáljon... Nem vagyunk a köztársaság, Csehszlovákia ellenségei. Távol áll tőlünk a sovinizmus minden megnyilvánulása, csak jogain­kért szállunk síkra. A háború után a Csehszlovákiában élő ma­gyarság felszámolását tűzték cé­lul. Most itt az alkalom: mutas­suk meg, hogy ez a próbálkozás kudarcra van ítélve... Puszta lé­tünkért küzdünk...“ Ha ma már sok minden köz­helynek tűnik is, akkor e szavak­nak mélységes értelme volt. Ha a kérdéssel kellő tapintattal a sajtó is foglalkoz(hat)ott volna, nem lett volna szükség „Méhecs­kére“, mert aláírásként ez szere­pelt. Mögötte egy becsületes, magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár húzódott meg, aki hosszú évek során a fiatalok nemzedékét készítette fel az élet­re és indította útjára, ápolva bennük embertársaik szeretetét és a legnemesebb emberi tulaj­donságokat. Küldetésnek tekintette, hogy a mostoha sorsra ítélt nemzeti kisebbségünket öntudatra éb­ressze. S akkor a nem éppen kis kockázatot is vállalta. A felhívást, de inkább nevez­hetnénk a kishitűek bátorításá­nak, gépen, több másolattal írta. A címzetteknek tanácsot adott, hogy ők ugyanezt tegyék, ezzel bővítve a láncot. A levélen ha­mis feladót tüntessenek fel és a küldeményt postaládába dob­ják, ne postán adják fel. És ha­sonló konspiratív utasítások kö­vetkeztek. A történethez tartozik, hogy a rendőrség elég hamar tudo­mást szerzett a szamizdatról. És szimatot fogott. A szerző mun­kahelyén is érdeklődött az írógé­pek felől. Bizonyára mintát is vett róluk. A leleplezést úgy úsz­ta meg, hogy szlovák munkatár­sa, aki ugyan a dologról nem tudott, de a rendőrségi érdeklő­désből bizonyos következtető-- sekre jutott, kollégája írógépét egyszerűen eltitkolta. Ebből is az következik, hogy nem a nem­zetisége teszi az embert! Ez lehetne a történet végső tanulsága. De nem! Ha nem is népszámlálásra, de választásokra készülünk. Az ér­dekeink képviseletére vállalko­zó magyar politikai pártok vár­ják szavazatainkat. Már szamiz- datra sincs szükség, mert a sajtó a hatalom ebbéli megszorításai nélkül tájékoztathatja a magyar választókat lehetőségeikről. Aki véleményt akar mondani, nem kell titokzatos nevek mögé rej­tőznie, nyilvánosan fejtheti ki mondanivalóját. A múlthoz vi­szonyítva ez örvendetes válto­zás életünkben. Örömünk mégse teljes. Mé­hecske, aki nehezebb körülmé­nyek között is vállalta a kocká­zatot, hogy lelket öntsön magyar sorstársaiba, most a szabad lég­körben mégis arra kér, nevét ne ismertessük. Mi tagadás, e bátor ember még most is fél. Közlése szerint postaszek­rénykéjét most is akárhányszor feltörve találja. Nem az általá­nos vandalizmus következmé­nyeképp, mert a szlovák szom­szédok szekrénykéje sértetlen. Csak az övének ajtaját szaggat­ják le. S ez aligha véletlen... A nemzetiségi gyűlölet pa­rázsként tovább izzik, megbénít­ja az ítélőképességet, mérgezi az emberi kapcsolatokat, s ki tudja mivé fajulhat. Ha mindez nem is róható csak a jelenlegi kormány rovására, mégis nagyon nyugta­lanító. Mert még mindig éltető talajból táplálkozik, s a naciona­lizmus rá-ráfröccsenő olaja könnyen lángra lobbanthatja. Zsilka László Milyen számmal indulnak a választásokon? 1 Polgári Demokratikus Szövetség 3 Csehszlovák Szociáldemokrácia 4 Demokratikus önigazgatási Mozgalom - Morvaország és Szilézia Társaság 5 Nyugdíjasok Mozgalma a Létbiztonságért 6 Szólásszabadságért Mozgalom - Szlovák Republikánus Unió (koa­líció) 7 Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom 8 Demokratikus Baloldal Pártja 9 Munka és Biztonság Pártja 10 Nemzeti Szociális Párt - Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt 11 Szlovákia Felszabadításáért Mozgalom 12 Szabadságpárt - Nemzeti Egyesülés Pártja 13 Demokraták ’92 a Közös Államért 14 Republikánus és Nemzeti Demokrata Egységpárt 15 EGYÜTTÉLÉS-WSPÓLNOTA-SOUZITÍ - MAGYAR KERESZ­TÉNYDEMOKRATA MOZGALOM - MAGYAR NÉPPÁRT (koalíció) 16 Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom 17 Keresztény és Demokratikus Unió - Csehszlovák Néppárt 18 Szlovákiai Kommunisták Szövetsége 19 Cseh-Szlovák Vállalkozók, Iparosok és Földművesek Pártja 20 MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM - EGYÜTT­ÉLÉS (koalíció) 21 Mozgalom a Társadalmi Igazságosságért 22 Liberális Szociális Unió (Csehszlovák Szocialista Párt, Földműves­párt, Zöldek Pártja - politikai mozgalom kollektív tagokkal) 23 Zöldek Pártja (A szövetségi Zöldek Pártjának szlovákiai szervezete, a Zöldek Pártja Csehországban a Liberális Szociális Unió keretében indul) 24 Polgári Mozgalom 25 Kereszténydemokrata Mozgalom 26 Polgári Demokrata Unió 28 Egyesülés a Köztársaságért - Cseh-Szlovák Republikánus Párt 29 Nemzeti Liberálisok 30 Szlovákiai Zöldek Pártja 31 Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja 32 A CSSZSZK Roma Polgári Kezdeményezés 33 Baloldali Blokk (Cseh és Morvaország Kommunista Pártja és a CSSZSZK Demokratikus Baloldalának Koalíciója) 34 Szlovákia Szociáldemokrata Pártja 35 Szlovákia Kommunista Pártja ’91 36 Demokrata Párt és a Polgári Demokrata Párt (koalíció) 37 Szlovák Nemzeti Párt 38 Sörbarátok Pártja 39 Szlovák Néppárt 40 MAGYAR POLGÁRI PÁRT 41 Független Kezdeményezés NEI 42 Polgári Demokrata Párt - Kereszténydemokrata Párt (koalíció) Hogyan választott volna Szlovákia lakossága? A Közvéleménykutató Intézet felmérése 13 13 ■1 februárban Sijl márciusban •• áprilisban ) A számadatok százalékban feHb) P SZNP SZSZDP DP SZZP PDU ír partokNem tudía DSZM - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, KDM - Kereszténydemokrata Mozgalom, DBP- Demokratikus Baloldal Pártja, SZNP - Szlovák Nemzeti Párt, SZSZDP - Szlovákia Szociáldemokrata Pártja, DP - Demokrata Párt, SZZP - Szlovákiai Zöldek Pártja, PDU - Polgári Demokrata Unió, MKDM- Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom.

Next

/
Thumbnails
Contents