Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-17 / 3. szám

Vasárnap 1992. január 19. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 07.22, nyugszik 16.17 Kozép-Szlovákia: 07.29, nyugszik 16.24 Nyugat- Szlovákia: 07.35, nyug­szik 16.30 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 15.59, nyugszik 06.51 Közép-Szlovákia: .16.06, nyugszik 06.58 Nyugat- Szlovákia: 16.12, nyug­szik 07.04 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük SÁRA - DRAHOMÍRA valamint Kanut, Kenéz, Márió, Máriusz nevű kedves olvasóinkat SÁRA - héber eredetű, je­lentése: hercegnő, uralko­dónő • 1617-ben született Lucas FAYDHERBE flamand szob­rász és építész (t 1697) • 1877-ben született Frána SRÁMEK cseh költő és író (t 1952) • 1947-ben született DUDÁS Károly jugoszláviai magyar író. A VASÁRNAP következő számának tartalmából BOSSZÚBÓL ÖLIK EGYMÁST MEG AKARTAM HALNI Péterfi Szonya írása EGY ELTŰNT EMLÉKMŰ NYOMÁBAN Gazdag József riportja A DIKTÁTOR AVAGY EGY FILM ZÁRÓKÉPÉNEK SZÜLETÉSE Hajdú István novellája ÁLLANDÓ ROVATAINK Gyermekvilág Házunk tája Humor Hogy mik vannak! Sport MIRE KÖLTIK AZ ADÓNKAT? A múlt év végi politikai és ünnepvárási, ajándékvásárlási hajrában többségünk éppen hogy csak tudomásul vette: parla­mentjeink mindhárom költségvetést jóvá­hagyták az új esztendőre. Ha éppen jutott rá időnk, meghallgattuk, elolvastuk az er­ről szóló híreket, kételkedő és helyeslő kommentárokat, mondván, a miniszterek dolga, hogyan osztják el a költségvetési bevételeket. Igen, főleg a különböző tárca­vezetőkre tartozik ez a nem éppen könnyű feladat, azonban nekünk, az egyszerű adófizető polgároknak sem árt tudnunk, mire is költik az általunk befizetett koro­nákat. A bruttó hazai termék mindazt tartalmazza, amit meghatározott idő (általában egy év) - alatt anyagi és nem anyagi tevékenység eredményeként orszá­gunkban létrehozunk. Áz idén ennek 1200 milliárd korona értéknek kellene lennie (paradoxon, hogy ez 8 százalékkal több a tavalyinál, de sajnos folyóárakban, vagyis gyengébb koronában számol­va). A költségvetések összesen mintegy 5 száza­lékkal növekednek, és 523 milliárd koronára rúgnak. Amennyiben tehát lakosonként körülbelül 77 000 korona értékű árut és szolgáltatást produ­kálunk egy év alatt, akkor ebből az összegből 33 600 korona végzi a költségvetésben; az az összeg, amelyet elvesznek tőlünk és amelyet újra­elosztás révén valamilyen úton visszakapunk. Az országban dolgozók száma 7,5 millió (Cseh­országban 5,1, Szlovákiában pedig 2,4 millió), ezért másképpen is számolhatunk: Átlagosan min­den dolgozó 160 000 korona értékű bruttó hazai terméket produkál, ebből azonban az állam a jelen­leg érvényben levő adórendszer révén 300 korona híján 70 000 koronát beszed. A pontosság kedvé­ért fűzzük hozzá, hogy azt a bizonyos hatvanezer koronát egyrészt közvetlen adó formájában fizetjük be a költségvetésbe (például adóként), másrészt közvetett formában (például forgalmi adóként) és a vállalatunk által befizetett adó (például a nyereségadó) is ebbe az összegbe tartozik. Próbáljuk vizsgálni, hogy tulajdonképpen mi is történik a szóban forgó 70 000 koronával. A legtöbbet a nyugdíjasokra fordítják 11 600 koronát táppénzre, anyasági segélyre és családi pótlékra 6700 koronát egészségügyre 7300 koronát iskolaügyre 6600 koronát hadseregre 3500 koronát közrendfenntartásra 2400 koronát állami kiegyenlítő hozzájárulásra 2800 koronát munkanélküliekre 1500 koronát a fűtési díjak dotálására 1500 koronát a mezőgazdaság támogatására 2000 koronát hivatalokra, államigazgatásra és bíróságokra 1100 koronát környezetvédelemre 2400 koronát nem beruházási jellegű támogatásokra 2100 koronát beruházási támogatásra 1600 koronát kormányhitelek kezelésére és törlesztésére 2000 koronát a Csehszlovák Államvasútra 900 koronát a művelődésügyet is segítjük 1000 koronával a tudományt és technikát is 900 koronával a konverziót és a szegényebb régiókat pedig 800 koronával A felsoroltak összege nem teszi ki még a 60 000 koronát sem, de még sok-sok kisebb tétel tartozik az adónkból fizetett kiadásokba: a választásokra többek között 29 koronát „fizetünk“. És most érvelhetünk és ellenérvelhetünk. Miért nem lehet kisebb a költségvetés, mi lenne jobb, az, hogy az állam kevésbé avatkozzon bele az éle­tünkbe, vagy tegye ennek az ellenkezőjét. Persze, minden területnek és minden egyes állampolgár­nak jobban kellene gazdálkodnia. Nem lenne jó, ha mondjuk a vasutat vagy a mezőgazdaságot pécéz- nénk ki, hiszen mindkét ágazat jó nagy „szocialis- taprobléma-csomagot“ örökölt... Ahhoz viszont, hogy ezeket a gondokat és a további ágazatok, területek gondjait enyhíthessük, előbb elő kell te­remtenünk a rávalót, éspedig több munkával. (A Mladá fronta Dnes nyomán) BEÍRATÁS A Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola (Kuzmány utca 6.) igazgatósága értesíti a tisztelt szülőket, hogy az 1992/93-as tanévre az elsősök beiratása január 23-án 14 órá­tól 18 óráig, 24-én 8 órától 18 óráig és 25-én 8 órától 14 óráig lesz az Iskola épületében. Sok szeretettel várjuk új nö­vendékeinket. ÍOOJá1 a harmadik évről A Nagy Novemberi Bársonyos Forra­dalom utáni harmadik évben járunk. Pontosabban tapogatózunk a rendszer- váltás bizonytalan útján, a demokratikus választásokon született parlament viha­ros vitáiban elfogadott több tucat tör­vény regulái szerint. Most, hogy már meghallgattuk, elolvastuk a politikusok újévi prognózisait, jókívánságait, min­denkiben önkéntelenül felvetődik a kérdés: Milyen lesz ez a harmadik év? Abban az optimisták is egyetértenek, hogy a három közül a legsúlyosabb. Még a csillagjósok sem biztatnak ben­nünket. „1992-ben erős gazdasági törést látok. A fejlődés kísérőjelensége lesz a kétségbeesett külföldi segélykérés, azonban a világ nagyon óvatos lesz.“ (Boris Jaros). „Kilencvenháromig nehéz napok virradnak ránk: gazdasági és er­kölcsi zűrzavar. A politikát káoszcsomó­nak látom. Folytatódik a torzsalkodás, azonban az állam szétverésére egyik fél sem lesz képes. 1992-ben már jól kiraj­zolódnak a társadalmi csoportok: a nincstelenek, középrétegek és a felső tízezer“ - állítja Dana Pinosová jósnő. Nem hiszek a jóslatokban, de a fenti szavak nagyjából egybeesnek a politiku­sok értékelésével. Miközben az ország népe elrévedez­het a sajtóban megjelent alkotmánytör- vény-javaslaton, (és ha siet, a hónap végéig írásban is benyújthatja észrevéte­leit), a parlamentben tovább folyik a vi­ta a választási rendszerről, Havel elnök javaslatairól, illetve a mezőgazdaság jö­vőjéről. Azonban a politikai csatározá­sok már most magukon viselik a válasz­tási harc kíméletlen és csalárd jeleit. Ez a harmadik év nemcsak gazdasági­lag lesz nehéz (várható 12-15 százalé­kos inflációnövekedés és körülbelül ugyanolyan arányú munkanélküliség), hanem politikailag még jobban összeku- szálódnak a frontok. A „bársonyos“ vezérkar szétforgácsolódott. Sokan ke­mény jobboldaliakká változtak, akik ki­tartóan sürgetik a „tisztogatást“ (az át­világításra már kilencvenezer kérés ér­kezett a belügyminisztériumba). Mások korszerű szociáldemokráciát, vagy ke­reszténydemokráciát óhajtanak megte­remteni. A fél év múlva esedékes válasz­tásokon az első felmérések szerint Cseh­országban a jobboldal győz, Szlovákiá­ban pedig a baloldali irányzatok. A jobboldali cseh lapok már elkezdték a közlemény riogatását, hogy Szlovákiá­ban megmarad a volt kommunisták be­folyása. Ezt azzal próbálják hihetőbbé tenni, hogy Szlovákiában a megkérde­zettek 53 százalékának romlottak a meg­élhetési lehetőségei (csak 6 százalék­nak javult) és ez a baloldal malmára hajtja a vizet. Az pedig szinte biztos, hogy a szociális problémák fontos szere­pet játszanak a választási harcokban. Ha pedig a pártoknak nem lesz gyors és hihető javulást ígérő szociális program­juk, a választók egy jelentős része való­színűleg nem megy el szavazni. A harmadik év sorsdöntő év lesz? Egy cseh ifjúsági hetilap megkérdezett majdnem két tucat különféle foglalkozá­sú embert, hány koronára lenne szüksé­gük havonta a tisztességes megélhetés­hez. A többség 6-10 ezret mondott (egy vállalkozó húszezret, egy nálunk dolgo­zó amerikai elektronikai szakember pe­dig háromezer dollárt, vagy százezer koronát.) Ehhez csupán annyit szeret­nék hozzáfűzni, hogy a prágai Práce napilap szerint az elmúlt évben az átlag- jövedelem 3700 korona körül mozgott, a minimálbér pedig 2000 korona volt, amelyet az idén 2200-ra szeretnének felemelni. A gazdasági reform hazai és külföldi szakértői szerint, ha a szociális béke nem roppan össze, ha előre nem látott katasztrófa, súlyos gazdasági probléma nem sújtja Csehszlovákiát, az év végére stabilizálódik a piacgazdaság és jövőre lassan megindul a felemelkedés. Ehhez valahogy túl kell élni az idei évet. De jó volna, ha nálunk csak három lenne a hét szűk esztendő! « U Szűcs Béla 1992. í. 17 (Gunits László felvétele) önkiszolgáló 1992

Next

/
Thumbnails
Contents