Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-01 / 18. szám
A MUSKÁTLI TÖVEIT KÖZÖNSÉGES KERTI FÖLDBE, EGYMÁSTÓL 25-30 CM TŐTÁVOLSÁGRA ÜLTESSÜK. A MELEG NYÁRI IDŐSZAKBAN LEHETŐLEG A REGGELI ÓRÁKBAN ÖNTÖZZÜK. A DÚS VIRÁGZÁSHOZ TÁPANYAGUTÁNPÓTLÁSRA VAN SZÜKSÉGE, EZÉRT ÖNTÖZŐVIZÉBE HETENTE KEVERJÜNK - 0,02 %-OS TÖMÉNYSÉGBEN - WUXALT. Az eddigi megfigyelések szerint május első hetének közép- hőmérsékleti viszonyai a következőképpen alakultak: az átlagos 14,2, a maximális 21,2, a minimális 7,9 Celsius-fok. Pünkösd havának 4. napján a Flóriánok ünnepük névnapjukat. Névadójuk Szent Flórián, a tűzoltók és kéményseprők védőszentje. Régente sok helyütt május 2-án vetették az uborkát, 6-án a hüvelyeseket (Babevő János napja). A gyümölcsösben lássunk hozzá a tavaly kihordott talajtakaró anyagok pótlásához, felújításához. A fák körüli tányérokban lazítsuk fel a földet. Kevés csapadék esetén öntözzük meg jól a fiatal csemetéket. A jövő héten már itt lesznek a „fagyosszentek“. Készüljünk fel fogadásukra! A már korábban is említett kártevők és kórokozók mellett a körtefákon megkezdődhet a hajtáshervasztó körtedarázs, málnán a málnagubacs- szúnyog, szilván, ringlón a szilvamoly, az almán és a körtén a polos- kaszagű darazsak kártétele. A kártékony rovarok ellen Metation 50 EC-vel, Bi 58-cal permetezzünk. Az insekticidekbegombaölöszert, Fundazol 50 WP-t, Dithane M 45-t, Orthocidot is tehetünk. Az almánál a lisztharmat ellen Thiovitet, Karathane FN 57-et használjunk. A szamóca öntözővizéhez 10 liter/gramm arányban keverjünk kálium-permanganátot. Ennek növényvédő és nyomelem-utánpótló hatása is van. A kálium-permanganátos öntözést a hónap folyamán még egyszer ismételjük meg. A „biokertészek“ szerint a permanga- nátos kezelés az őszibarackfákat megvédi a levélfodrosodástól, a köszmétét pedig a lisztharmatfertözéstöl. A szőlőben eljött a zöldmetszés és a zöldrefás oltás ideje. Ha a hajtások már elérték a 20-25 cm-es hosszúságot, akkor a hajtásválogatáshoz is hozzáláthatunk. A fóliasátorban nevelt paprikánál ügyeljünk a megfelelő öntözésre. Ha a növény lombja haragoszöld, vízhiányban, ha sárgászöld, túlöntözésben szenved. Fűtött fóliasátorban növelhetjük a paradicsom vizadagját. Szedhetjük a fólia alatt termelt sárgadinnyét, a fehér paprikafajtákat, szabad földön a korai burgonyát, a spárgasípokat. Megkezdődhet a hosszú tenyészidejű, savanyításra szánt káposztafélék (50 x 50-60 cm távolságra), a kelkáposzta (40-50x50), karalábé (30-40x40), a karfiol (60x60-80) ültetése. Ezeket a növényeket a tenyészidöszak alatt kétszer - négyzetméterenként 20-20 gramm mészsalétrommal és kálisóval - mütrágyázzuk. Utána ágyásaikat alaposan öntözzük meg. Vethetjük a patisszont, palántaágyba a bimbóskelt. Május elején a vörös- és kelkáposztának alkalmanként 30-40, a karalábénak 20-30, a fejes salátának, spenótnak 10-20, a virágzó borsónak 25-30, a gyökérzöldségnek 10-15, a spárgának 30-40 mm vizet adjunk. A héten kiültethetjük erkélyládáinkba a muskátlit. Jó, ha a láda aljára, a cserépbe kavicsot, perlitet vagy tőzeget teszünk. Ezzel biztosítjuk a gyökerek levegőzését, a víz elvezetését. Folytassuk a gladiólusz, dália, a kánná, tubarózsa, az Amaryllis-hibridek és más hagymások kiültetését. Ha lehet, ezeket a növényeket ne az előző évi termőhelyükre ültessük - ezzel csökkenthetjük a talajban áttelelt kórokozók kártételét. A dálián nemritkán jelentkező gumórothadást megelőzhetjük, ha azokat Fundazol 50 WP 0,2 százalékos oldatába mártjuk. - r Melléktermékek a nyúltakarmányozásban Költségcsökkentés rostpótlással 1992. V. 1. Tavasszal a jó minőségű szálas takarmány - széna, lucerna-széna - hiányában nyulaink etetésénél az iparilag előállított táp kerül előtérbe. Ennek következtében emésztőszervi megbetegedések, sőt súlyos veszteségek léphetnek fel. A növen- déknyulaknál hasmenéssel, lesová- nyodással és végül elhullással járó megbetegedések tapasztalhatók a leválasztást követő 7-12. napban, s általában 2-4 hétig tartanak. A betegséget átvészelő állatok többhetes lemaradásukat a hizlalás alatt már nem tudják behozni. Ezek a nem fertőző eredetű emésztőszervi megbetegedések a nyersrosthiánnyal hozhatók összefüggésbe. Ennek következtében az állatok bélmozgása renyhül, bélsárpangás áll elő, a coli-baktériumok elszaporodnak, toxinjaik (mérgeik) felszívódnak és hirtelen heves hasmenést váltanak ki. Számos hazai és külföldi vizsgálat megállapította, hogy a nyúl a nyersrostot viszonylag rosszul hasznosítja, de emésztési folyamataihoz mégis nélkülözhetetlen, mert kedvezően befolyásolja a cokotrófiát, a fermentációs folyamatokat, mechanikai hatása elősegíti a bélperisztaltikát. Megállapították, hogy az emésztőszervi megbetegedések mérséklése érdekében a nyúltápoknak legalább 14 százalék nyersrostot kell tartalmazniuk. A nyersrost egy részét nehezen emészthető formában indokolt adni. A nyúltápban felhasznált forrólevegős lucernaliszt ezt az igényt- nem elégíti ki. Erre a célra a nyersrostban gazdag mezőgazdasági melléktermékek viszont nagyon alkalmasak, a rostigényt a kívánt mértékben kielégítik, olcsóbbak, s elősegítik a gazdaságosabb nyúlhús- elöállítást. Csiba László A mediterrán térségek növénye a füge, amely nálunk 2-3 méteres bokorrá fejlődik. Szlovákia déli részei termesztési körzetének északi határán túl esnek. Nálunk ezért csak kifejezetten védett, déli fekvésben (főleg az épületek déli falánál) termeszthető biztonságosan. A téli fagyok ellen még az ilyen helyen is takarással kell védeni, mivel a tartósan jelentkező -10 Celsius-fok alatti hőmérsékleten a föld feletti hajtásrendszere takarás nélkül elfagyhat. Fiatalabb korában a füge ágait a talaj felszínére kell lehúzni és földdel kell takarni. Később a takarást kukoricaszárral, szalmával oldhatjuk meg. Tavasszal azután a védőréteget fokozatosan távolítsuk el. A fügebokor a talaj iránt nem igényes, a köves száraz helyeken is jól érzi magát, ha a termőföld elegendő meszet tartalmaz. A nyirkos, hideg talajt és a magas talajvizet viszont nem bírja. A fügét fás dugványról lehet szaporítani. Ezek könnyen és jól megerednek, ha a gyökereztetést védett helyen végezzük. Egyszerűbb pzonban, ha az idős fügebokrok gyökeres sarját leválasztjuk és azt ültetjük el. Az ültetés legjobb időpontja a tavasz, mikor az idő már felmelegedett és a késői fagyoktól sem kell tartanunk. A füge koronaalakító metszése nagyon egyszerű. A kiültetett gyökeres vesszőket vagy sarjakat az első évben hagyjuk érintetlenül fejlődni. A következő tavasszal minden vesz- szőt tőből távolítsunk el. A fügebokor koronáját, amely 5-7 ágból álljon, az ezután előtörő új hajtásokból fokozatosan neveljük ki. Laza szerkezetű, inkább elterülő, mint feltörő koronát alakítsunk ki. Az előtörő, új tőhajtásokat évente ritkítsuk ki. Fagykár esetén viszont a leváltásra került ágakat ezekkel pótolhatjuk. A fügét nálunk spkan nem metszik. Ezzel bajt ugyan nem okoznak, de a termés kiegyenlítetlen lesz. Rendszeres termést csak úgy kapunk, ha a növényt elágazások, azaz egyéves vesszők képzésére serkentjük. A letermett kétéves vesszőket ezért egyéves vesszőre vágjuk vissza vagy tőből távolítsuk el. így egyúttal ritkítást Is végzünk. A meghagyott egyéves vesszők csúcsát enyhén visszavágjuk - így serkentjük az elágazódást. A metszés optimális időpontja május eleje, amikor a nedvkeringés már megindult. A füge nagyon, finom gyümölcs, jellegzetes zamata van. Akkor érett, ha a szár felőli részén fehéredni kezd és a gyümölcs enyhe nyomásra puhának érződik. Csak éretten szedjük, mert nem utóérő. Frissen is fogyasztható, de kitűnő befőtt, dzsem, sőt bor is készíthető belőle. Fügebokrunk hosszú, meleg őszön még egy újabb termést is beérlelhet. Miklós Dénes kertészmérnök Amikor csak lehetséges, a kiskertekben a növényvédőszerek helyett a károsítok elleni egyéb védekezési lehetőségeket részesítsük előnyben. Különösen fontos ez nyáron, amikor gyakran és sokat tartózkodunk a kertben, valamint a gyümölcsök és az egyéb termések is sorra érnek. PETRÓLEUMMAL DÚSÍTOTT VÍZ A vegyszermentes védelem leghatékonyabb az úgynevezett mechanikai eljárásokkal. Ehhez az kell, hogy a növényeket rendszeresen átvizsgálva, folyamatosan figyelemmel kísérjük az állapotukat. Ha bármilyen rendellenességet észlelünk, lehetőleg keressük meg az okát. A fertőzési góc felszámolásával ne késlekedjünk. A rendszeresség meghozza gyümölcsét. Hiszen a különféle kerti kártevők vagy fejlődési alakjaik ily módon a megjelenésüket követően akár azonnal észrevehetők és elpusztíthatok, elszaporodásuk, kártételük megelőzhető. A gombabetegségek és egyéb kórokozók esetében annyival nehezebb a dolog, hogy a fertőzésük csak az elElőzzük meg! A régi szőlősgazdák úgy tartották, hogy a pincében lévő bor „megérzi“ a szőlő virágzását. Ekkor pezsegni kezd, amit a pince felmelegedése okoz. Valóságos erjedés késői al- masavbomláskor, a glicerin, illetve borkősavtartalom tejsavbak- tériurnok által történő megbontásakor vagy édes borok utóerjedése folytán következik be. A valóságos erjedést mikrobák okozzák. Ekkor a bor kémiai összetétele megváltozik, és szén-dioxid gáz keletkezik. Kialakulhat pinceerjedés is, ami fizikai jelenségen alapszik, ezért hívják látszólagos erjedésnek. A hőmérséklet-emelkedés fokozza a gázelnyelő-képessé- get, és ennek következtében nő a bor térfogata. Pincénk levegőjének felmelegedése előtt május elején végezzük el az újabb fejtést és gyengén (100 literenként 1 dkg borként használva) kénezzük meg borunkat. Kéthetente ellenőrizzük a térfogatváltozást s a kiterjedő borból lopóval vagy gumicsővel szívjuk le a szükséges mennyiséget. A hordó dugóját lazán vagy fordítva helyezzük az akonanyílásba. K. Sz. sődleges tünetek megjelenését követően észlelhető. Még ebben az esetben sem hiábavaló, ha a fertőzött és a későbbiekben úgyis elpusztuló kisebb-nagyobb növényrészeket sorra leszedjük és megsemmisítjük, mielőtt a kórokozók tovább- szaporodása révén létrejönnek a másodlagos fertőzések. A jól látható káros bogarak közül gyűjtéssel gyéríthetjük mindenekelőtt a viszonylag lassúbb mozgásúa- kat. A burgonyabogár, az egyéb le- vólbogarak, a virágbogarak és néhány díszbogár összegyűjthető a tápnövényről. Ezzel elejét vesszük a kártevők érési táplálkozásának és tojásrakásának. Valamennyi elpusztítható, ha petróleummal dúsított vízzel feléig megtöltött edénybe tesz- szük (1). A leveleken, hajtásokon és egyéb növényrészeken szabadon élő lárvák, egyes lepkék hernyói (a levéldarázs álhernyók egy része is) szintén könnyen észrevehetők és összegyűjthetők. LEHÁNTÁS, LEDÖRZSÖLÉS A fehéres viaszváladékával feltűnő vértetű-telepeket és a már megtelepedett kisebb-nagyobb pajzstet- veket lehántással, ledörzsöléssel, lekaparással semmisítjük meg (2). A tojásrakó kártevők lerakott tojáscsomóinak felkutatása és elpusztítása hasonlóképpen elejét veszi a kártételnek. Felfedezésüket követően fűtőolajjal, gázolajjal vagy petróleummal ecseteljük be, itassuk át e gócokat. A leveleket szedjük le és akár elégetéssel semmisítsük meg, ha áttelelni vagy továbbfertőzésre képes károsítótói, illetve kórokozótól fertőzöttek (3). Az összehúzott levélfészkekben vagy a gyümölcshöz húzott levelek védelmében táplálkozó hernyók az így károsított növényrésszel együtt, esetleg abból kibontva semmisithetők meg. A levelek belsejében élő moly, légy, bogárlárva ugyancsak a károsított levelek leszedésével és elégetésével pusztítható el. LESZEDNI ÉS ELÉGETNI Le kell szedni és a legjobb el is égetni a károsított növényrésszel együtt bármilyen szövedék védelmében magában, de gyakrabban csoportosan élő lárvákat (mint pl. a szövődarazsak álhernyóit), az amerikai fehér szövőlepke és a szőlőkárosító pókhálós molyok hernyóit. Ez lehetőleg még addig történjen meg, amíg kicsik a hernyófészkek és a lárvák, fiatalok a hernyók. A növény rázásakor magukat levető hernyók egy lapáttal vagy tálcával foghatók fel (4), ha ezt nem tesszük, visszamásznak. A dobozos üdítők, sörök fedelén levő nyitófület képakasztó helyettesítésére alkalmazhatjuk. A vékony lemez anyagú fület lapos szegecs (A) kapcsolja a fedél feltéphető darabjához. A szegecset fúrjuk ki, s a helyére hajtsuk be a facsavart (esetleg üssünk oda szeget), amellyel az akasztót a képkeretre erősítjük. -E-