Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-01 / 18. szám
'í Szerkeszti: Tailósi Béla VÍTÉZSLAV NEZVAL GOMBOLYAG Legjobban szeretem, ha a gombolyagot két drót böki át. Olyankor egy harisnya vagy kesztyű darabja lóg rajta. Játszom a gombolyaggal, és figyelem, hogy nőnek a kesztyű ujjai. Ha nagyi elalszik, és a macska játszik a gombolyaggal, a gombolyag kiszalad az udvarra. Fel- bolydul az udvar, a tyúkok kotko- dálnak és belekapnak a csőrükkel. Az nem fekete dinnye, az gombolyag! - kiáltok a gácsérra. Ha az erdőbe megyek, magammal viszem a gombolyagot is. És nem tévedek el. HENTES Áll a hentes a pultnál, és húst mér. Milyen borzasztó lehet, annyi húst megmérni! A kampókon belsőségek lógnak. A hentes vág belőlük egy-egy darabot, és a mérlegre dobja. Csontokat is aprit, és osztogatja az embereknek. Vajon mi történik itt éjjel? Merre vezeti a hentes az állatokat a vágóhídra? Azok a húscafatok, melyek itt függnek, már nem állatok. Csak combok, hús. Sohasem mennék éjszaka a henteshez. Polák Imre fordításai FÁRASZTÓ EGY VÁLOGATÓS VEVŐ JÓL KIFÁRASZTOTTA A KERESKEDŐT, DE VÉGÜL MÉGIS MEGVÁSÁROLT NÉHÁNY TÁSKÁT. ÁLLAPÍTSD MEG, MENNYIT! Megfejtés Az április 17-ei számunkban közölt feladat megfejtése: vizet, hímest. Nyertesek: Furik Attila, Királyhelmec; Pém Zita, Somorja; Fehér Tamás, Búcs; Móricz Orsolya, Komárom; Fazekas László, Szepsl. A LOPOTTAL NEM LAKSZ JÓL Egy embernek volt két fia. Amikor felnőttek, így szóit hozzájuk: gondolkoztak, tűnődtek, milyen munkát is válasszanak maguknak.- Várj meg itt, az erdő szélén, nekem még be kell mennem a faluba, lakik ott egy ismerősöm.- Itt az ideje, fiaim, hogy megfelelő munkát találjatok magatoknak. Mivel akartok foglalkozni? Hallgattak a fiúk, nem tudták, milyen munkát válasszanak maguknak.- Hát akkor elmegyünk — mondta az apjuk körülnézünk a világban, mit csinálnak az emberek! Felkerekedtek, és szépen elindultak. Mentek, mendegéltek, PÁKOLITZ ISTVÁN Csigabiga Csigabiga csóró, nincsen háza, se kabátja, se nadrágja: csigabiga csóró sose bánja, mez nélkül jár a világban: csigabiga csóró kúszva-mászva gyalogútját kicifrázza: fényes fonálösvénye lábnyom: ha fordulna dolga, visszataláljon; csigabiga csóró, nincsen háza, útilapu levele kemping-sátra; ha ráomlik az est fátyla, ott búvik meg éjszakára; csigabiga csóró, nincsen háza, hasmánt csúszva, csuszkorálva elhúzza a csíkot hajnaltájban. Egy faluhoz érkeztek. Látták, hogy a falu szélén egy kovácsműhely áll. Bementek a műhelybe, köszöntötték a kovácsot, és elbeszélgettek vele. Az idősebbik fiú még a kalapácsot is a kezébe vette. Segített a kovácsnak ekevasat kovácsolni. Aztán odébbálltak. Elérkeztek egy másik faluba. Az idősebbik fiú körülnézett, de ebben a faluban nem látott kovácsműhelyt. így szólt az apjához: . - Miért ne építhetnénk itt egy kovácsműhelyt? Én lehetnék itt a kovács. Megtetszett nekem ez a mesterség. Megörült az apa, rátalált az idősebb fia a neki való munkára- gondolta.- Rendben van - mondta- légy te a kovács ebben a faluban. t Épített a fiának egy műhelyt, az el is kezdett dolgozni benne. Az emberek dicsérték, és ő is elégedett volt a munkával. De a kisebbik fiú, bármerre járt is, nem talált magának való munkát. Egyszer egy legelő mellett vezetett el az útjuk. Látta a fiú, hogy egy marhacsorda legel ott. A falu messze volt, a pásztort sem látta a közelben.- Ne kezdjek el, apám marhát lopni? - kérdezte. - Ez könnyű munka, és mindennap lesz húsom. En is meghízom, mint ezek itt.- Lopj csak! - mondta az apja.- Azért vándorolok veled, hogy állandó munkát találj, s ha te ezt választottad... A fiú kiválasztott egy marhát és elhajtotta. Az apja pedig így szólt hozzá: Hajtotta a fiú a marhát, és mint a farkas, körül-körülnézett, nem üldözi-e valaki. Mire az erdőhöz ért, alaposan megizzadt. A félelemtől szinte rosszul volt. Megvárta az apját az erdő szélén, és együtt hajtották haza a zsákmányt. Otthon levágták, megnyúzták, és a húst feltették főni. Amikor elkészült, az apa így szólt a fiához:- No most fiam, méredzked- jünk meg, és majd meglátjuk, ki hízik meg ettől a marhától! Fogott egy kötelet, megmérte a maga és a fia derekát, és csomót kötött a kötélen. Asztalhoz ültek. Az apja nyugodtan evett, de a fiú állandóan az ajtót ¡este, nem jön-e valaki a marhát keresni. Ha felugatott egy kutya, vagy ha valaki elment a ház előtt, a fiú fogta a húst és elbújt vele. Reszketett a keze, lába. És ez így ment napról napra. Végül megették az összes húst. Ekkor az apa így szólt a fiához:- Most pedig' megmérjük a derekunkat, melyikünk hízott meg. Az apja dereka a duplájára vastagotott, a fiáé pedig a felére fogyott. Csodálkozott a fiú:- Ez hogy lehet ?- Úgy, hogy lopott húst ettél.- Te is ugyanazt etted.- Nem, mert én a tulajdonosnak megfizettem a marha árát, és a magamét ettem. Ezért is híztam meg. Te pedig, ahogy leültél az asztalhoz, rögtön a melledre telepedett a félelem, és fojtogatni kezdett. Ezért is fogytál le. A lopottal, barátom, nem laksz jól! Oroszból fordította: T. Bolemant Lilla HriH^Hnunni Százhuszonöt évvel ezelőtt született WLADISLAV REY- MONT lengyel realista író, aki kiváló műveiért Nobet-díjat kapott. Rejtvényünk fö soraiban öt ismert alkotásának címe olvasható. Megfejtésként ezt kell beküldeni szerkesztőségünk címére {Redakcia ÚJ SZÓ, Martanoviőova 25 , 819 15 Bratisla- va) legkésőbb május 6-ig. A helyes megfejtők közül - sorsolással - hárman 300-300 korona jutalomban részesülnek. A borítékra vagy levelezőlapra írják rá a „KERESZTREJTVÉNY" jeligét Készítette: LÖRINCZ LÁSZLÓ Az április 17-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „A koldusdiák, Három pár cipő, A szegény Jonathán, Du- barry, Gasparone." 300 koronát nyertek: Albán János, Ebed; László Benő, Galánta; Gottlíeb Ildikó, Várkony. 4 TI 14 1992. V. 1.
