Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-05-01 / 18. szám

í/asárnap * 4t * M AGYAR POLGÁRI PÁRT A. NAGY LÁSZLÓ: Vá­lasztanunk kell az egységes, demokratikus Csehszlovákia és az önálló Szlovák Állam között. A Magyar Polgári Párt a biztonságot, a jogállamisá­got, a kiegyensúlyozott fejlő­dést, tehát a föderális Cseh­szlovákiát választja. Mi so­sem voltunk ingatagok ebben a kérdésben. Az önálló Szlo­vákia az elzárkózást, a létbi­zonytalanságot és a jugo­szláviaihoz hasonló polgár- háborús helyzetet jelenti. A Magyar Polgári Párt e! kívánja kerülni, hogy a ki­sebbségi magyarság újra egy 1945-48-hoz hasonló jogfosztott helyzetbe ke­ZÁSZLÓS GÁBOR: Poli­tizálásunkkal, munkánkkal arra törekszünk, hogy Cseh­szlovákia stabilizáló tényező­vé váljék Európában. Nem kívánjuk az ország lakossá­gát alkotmányellenes lépé­sekre ösztönözni, sem nyug­talanítani. Az az óhajunk, hogy e térségben béke és nyugalom honoljon. Ezért azon leszünk, hogy mindany- nyiunk és a kisebbség részé­re jogbiztonságot teremtsünk az Alkotmánylevél szelle­mében. Biztonságunk és szebb jö­vőnk kulcsa mindnyájunk tar­solyában meglelhető. Jövő­képünk az esélyegyenlőség. Haladjunk hát a demokrácia megszilárdításához vezető TÓTH KÁROLY: Nemzeti úton a mássá9 kölcsönös tiszteletben tartásával. felemelkedésünk alapja a gazdasági megerősödé­sünk. Kultúránk, iskoláink jö­vője ettől függ. GAZDASÁGILAG ERŐS KISEBBSÉGET - ha gazda­ságilag erősek leszünk, ön­magunk urai leszünk. Ehhez az út az önkormányzatok megerősödésén, gazdasági, kulturális, történelmi régiók létrehozásán és a gazdasági reform meggyorsításán ke­resztül vezet. Ez a mi progra­munk. Meg kell tanulnunk fé­lelem nélkül, önbizalommal élni! Milyen számmal indulnak a választásokon? A Központi Választási Bizottság a cseh és a szlovák választási bizottság tagjainak részvételével kisorsolta azoknak a pártoknak, moz­galmaknak és koalícióknak a választási számát, amelyek az idén részt vesznek a Szövetségi Gyűlésbe, illetve a Nemzeti Tanácsokba való választásokon. 1 Polgári Demokratikus Szövetség 3 Csehszlovák Szociáldemokrácia 4 Demokratikus önigazgatási Mozgalom - Morvaország és Szilézia Társaság 5 Nyugdíjasok Mozgalma a Létbiztonságért 6 Szólásszabadságért Mozgalom - Szlovák Republikánus Unió (koa­líció) 7 Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom 8 Demokratikus Baloldal Pártja 9 Munka és Biztonság Pártja 10 Nemzeti Szociális Párt - Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt 11 Szlovákia Felszabadításáért Mozgalom 12 Szabadságpárt - Nemzeti Egyesülés Pártja 13 Demokraták ’92 a Közös Államért 14 Republikánus és Nemzeti Demokrata Egységpárt 15 EGYÜTTÉLÉS-WSPÓLNOTA-SOUZITÍ - MAGYAR KERESZ­TÉNYDEMOKRATA PÁRT - MAGYAR NÉPPÁRT - (koalíció) 16 Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom 17 Keresztény és Demokratikus Unió - Csehszlovák Néppárt 18 Szlovákiai Kommunisták Szövetsége 19 Cseh-Szlovák Vállalkozók, Iparosok és Földművesek Pártja 20 MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA PÁRT - EGYÜTTÉLÉS (koalíció) 21 Mozgalom a Társadalmi Igazságosságért 22 Liberális Szociális Unió (Csehszlovák Szocialista Párt, Földműves- párt, Zöldek Pártja - politikai mozgalom kollektív tagokkal) 23 Zöldek Pártja (A szövetségi Zöldek Pártjának szlovákiai szervezete, a Zöldek Pártja Csehországban a Liberális Szociális Unió keretében indul) 24 Polgári Mozgalom 25 Kereszténydemokrata Mozgalom 26 Polgári Demokrata Unió 28 Egyesülés a Köztársaságért - Cseh-Szlovák Republikánus Párt 29 Nemzeti Liberálisok 30 Szlovákiai Zöldek Pártja 31 Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja 32 A CSSZSZK Roma Polgári Kezdeményezés 33 Baloldali Blokk (Cseh és Morvaország Kommunista Pártja és a CSSZSZK Demokratikus Baloldalának Koalíciója) 34 Szlovákia Szociáldemokrata Pártja 35 Szlovákia Kommunista Pártja ’91 36 Demokrata Párt és a Polgári Demokrata Párt (koalíció) 37 Szlovák Nemzeti Párt 38 Sörbarátok Pártja 39 Szlovák Néppárt 40 MAGYAR POLGÁRI PÁRT 41 Független Kezdeményezés NEI 42 Polgári Demokrata Párt - Kereszténydemokrata Párt (koalíció) A 2-es és a 27-es számot hiába kejesné az olvasó. A Központi Választási Bizottság ugyanis a Cseh-szlovák Demokrata Párt (2) és a CSSZSZK Roma Kongresszusának jelölőlistáját nem fogadta el. if f 1 ¡¡¡f ^ J | f ^ f _r _ w - Jp ff f w j I | i | Emelt fővel kijelentjük, hogy elegünk van a hazugságokból, a féligazságokból, a ravaszkodva véghezvitt belső bomlasz- tásból, az erkölcstelenségekből! Elegünk van a megoldásra váró kérdéseink elodá­zásából, azok csalárd kijátszásából, ele­günk van az üres Ígéretekből. Az értelmes együttműködés, a megértő közeledés, a nemzeti megbékélés hívei vagyunk. Ez viszont nem jelenti jogaink feladását, nem jelent megalkuvást Mi nem keresünk el­lenséget, sőt ilyenek szerzésétől határo­zottan óvakodunk. Nem gerjesztünk vi­szályt, és elvetjük az erőszakot. Nem szándékunk mások jogainak csorbítása, azonban saját érdekeink védelme - a mi jogos önvédelmünk - sem lehet alku tárgya Nincs rá okunk, hogy lesütött szemmel járjunk, és eltitkoljuk azt, kik és mik va­gyunk Nyíltan valljuk: demokratikusan gondolkodó, törvénytisztelő magyarok va­gyunk. Nem akarunk másokon uralkodni, de sem a megaláztatást, sem a hatalom kiszolgálását nem vállaljuk. Tisztelt sorstársaink! A Magyar Nép­párt nem hataloma tör, nem a „kormány­zó többség" részévé kíván válni. Szolgá­latot vállal, s teszi ezt a népünk, nemze­tünk, kultúránk, nyelvünk érdekében, a jö­vőnk iránt érzett felelősséggel. Az itt kifej­tett szándékokkal és alapelvekkel össz­hangban pártunk programja a következő négy alappilléren nyugszik: 1. a keresz­tény erkölcsi értékek; 2. a nemzeti meg­békélés eszméje; 3. a környezetkímélő szociális piacgazdaság; 4 a demokrácia. Pártunk kezdettől fogva híve és szor­galmazója volt a csehszlovákiai magyar­ság politikai erőegyesítésének, amely vé­gül is az MKDM, az EPM és a Magyar Néppárt választási koalíciójában öltött testet. Mint e magyar koalíció tagjai hívjuk fel valamennyi gondolkodó, öntudatos magyar sorstársunk figyelmét: tiszteljen meg bennünket bizalmával, és szavazatát adja a magyar koalíció jelöltjeire. Mi csak az önök segítségével leszünk képesek megvalósítani és érvényesíteni célkitűzé­seinket, csak az önök támogatásával vál­hatunk nemzetrészünk jogainak védelme­zőivé, érdekeinek képviselőivé. Dr. Popély Gyula, a Magyar Néppárt országos elnöke A Pravda szlovák napilap Oskar Krejcí: Ki nyeri meg a '92-es választásokat? című kiadásra váró könyvének kéziratá­ból közöl részleteket. A szerző az idei választások eredményét óriási kérdőjel­nek tekinti. Vajon miért? A március elején végzett felmérések eredményei is azt mutatják, hogy Szlová­kiában a választók 17 százaléka, Cseh­országban pedig a 33 százaléka még nem döntött, kire adja le szavazatát. Ez azt is jelentheti, hogy senkire. Egyes politológusok a szavazók ma­gas részvételi arányát a demokrácia szá­mára veszélyesnek tekintik. E felfogás szerint a nem szavazók többsége általá­ban a társadalom öntudatlan rétegéből kerül ki, akiknek támogatását a tekintély­uralom hívei könnyen elnyerhetik. Tehát jobb, ha nem szavaznak... A nyugati szakemberek az alacso­nyabb részvételi arányt a kormány iránti bizalom és a rendszer szilárdsága meg­nyilvánulásának tekintik. Ezzel szemben a magas részvételi arány a társadalmi feszültségről tanúskodik, amikor a szava­zók részvételükkel fejezik ki a változás iránti óhajukat. Mennyire érvényes az a nyugati meg­állapítás hazai viszonyainkra? Míg a nyugati demokráciákban a ma­gas részvétel a társadalom válságát jelzi, addig köztársaságunkban az alacsony részvétel a válság jele. Ugyanis a lakos­ság feltehetően azért nem menne sza­vazni, mert nem hisz a kedvezőtlen viszo­nyok megváltoztatásának lehetőségében, így viszont olyan párt is hatalomra kerül­het, amely a szavazatoknak mondjuk mindössze huszonöt százalékát nyerte el, tehát a lakosságnak csak az egynegyedét képviseli. Cseh-Szlovákiában a pártokat elvá­lasztó frontvonalak élesen kirajzolódtak. A pártok hívei kitartóan ragaszkodnak elképzeléseikhez és esetenként vezéreik­hez. Őket az ellentábor hiába próbálná a maga oldalára csalogatni. Vegyük csak a sokkterápiás reform támogatóit és el­lenzőit vagy az államszövetség híveit és a szlovák önállóság elkötelezettjeit. Egyik sem hajlandó elfogadni a másik érveit, és az álláspontok gyakran az elvakultsággal határosak. Hát a magyar pártok és választók? Jelenleg a magyar választó négy ma­gyar párt közül választhat Valamennyi egy célt követ, csak épp más-más úton törekszik elérésére. így is fennáll a szét- forgácsolódás veszélye, dehát ez már a többpárt-rendszerböl adódik. Nemzeti kisebbségünk esetében talán nem is az a legidőszerűbb kérdés, hogy tagjai melyik pártot választják. Viszont nagyon fontos, hogy ne a „nem választók pártját" gyarapítsák. Mindannyiunk érde­ke, hogy szavazatunkkal a lehetőleg mi­nél több magyar képviselőt juttassunk be a törvényhozó szervekbe, ahol sorsunkról is döntenek, s ahol nem éppen könnyű feladat vár rájuk. (-al)

Next

/
Thumbnails
Contents