Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 1. szám

-e V J* COMPUTER 1020 WIEN TABORSTRASSE 52 43/222/2690-1719 FAX 26 85 41 TELEX 134099 A nyári játékok már ré­gen a sportvilág ér­deklődésének középpontjá­ban álltak, amikor a téli olim­pia rendezésének gondolata felvetődött. Az ötlet megvaló­sítása azonban nem ment könnyen, sok-sok huzavona előzte meg a fehér olimpia születését. Skandinávia or­szágai ugyanis minden követ megmozgattak ellene, riválist láttak benne. Féltették tőle a hagyományos Északi Játé­kokat (gyorskorcsolya) és a Holmenkollen síversenyek anyagi és erkölcsi sikerét. A NOB 1921-ben úgy döntött, próbáljanak nyélbe ütni egy téli versenysorozatot, aztán majd elválik... És a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság 1925. AZ ELSŐ TÉLI OLIMPIA PLAKÁTJA Nem sokkal az 1936-os játé­kok odaítélése után Németor­szágban horog keresztes zászlók lobogtak, életbe lép­tek a hírhedt nürnbergi zsidó- törvények. A politikamentes sportot hirdető NOB nem vál­toztatta meg döntését, pedig több országban mutatkozott bojkotthangulat. így az 1933- ban uralomra jutott Hitler a náci propaganda céljaira használta fel az olimpiát. Garmisch-Partenkirchenben 28 ország 755 versenyzője szerepelt, és ez rekordot je­lentett. Három alpesi szám­mal gazdagodtak a havas ver­senyek; műsorra tűzésüket nem kis vihar előzte meg, mi­vel a skandinávok hallani sem akartak róla. Végül a NOB kompromisszumot kötött: műsorra tűzte az alpesi össze­tett versenyt, az északiak­nak pedig „bánatpénzként“ a négyszer 10 km-es váltót. Szenzációnak számított, hogy Laké Piacid síugró bajnoka, BIRGER RUUD megvédte el­sőségét és a leggyorsabbnak bizonyult - a lesikló pályán! Jégkorongozásban megtört a kanadaiak hegemóniája, Nagy-Britannia szerezte meg az elsőséget, miután 2:1-re verte a tengerentúliakat. Ka­nada legfeljebb azzal vigasz­talódhatott, hogy a győztes - két kivételtől eltekintve - na- turalizált kanadaiból állt. A csehszlovák hokiban még mindig béka-egér harc folyt, néhány játékost alaptalanul favorizáltak, ami rossz vért szült a csapaton belül, kiéle­ződött a harc a vezetők és a korongozók között. Nem csoda, hogy a válogatott a kö­zépdöntőben mindenkitől ki­kapott: Kanada 0:7, Anglia 0:5, USA 0:2. Hatalmas közönségsiker mellett zajlottak a küzdelmek, a síversenyeken nem volt rit­ka a 100 ezres nézőszám sem. A garmischi olimpia hőse a 23 esztendős norvég IVAR BAL- LANGRUD volt, három arany- és egy ezüstérmet nyert a gyorskorcsolyásában, s nagyban hozzájárult, hogy Norvégia ismét a legeredmé­nyesebb nemzet lett. Magyar- ország újabb bronzéremmel gazdagodott a ROTTER- SZOLLÁS páros jóvoltából. (T. V.) SON JA HENIE finn CLAS THUNBERG megtör­te a norvég gyorskorcsolyázók hegemóniáját: a „jég Nurmija“ három aranyérmet nyert, egyszer-egyszer a 2. és a 3. helyen végzett. A műkorcsolyá­zók között feltűnt egy alig 12 éves norvég kislány. SONJA HENIE. Potyogtak a könnyei, amikor megtudta, hogy utolsó lett. Hollywood későbbi csillaga három következő olimpián győ­zött, s ez párját ritkítja az ötkari­kás műkorcsolya történetében. Akárcsak az, hogy Kanada hoki­csapata 85:0-ás(!) gólaránnyal jutott a döntőbe, ahol 6:1-re ver­te az Egyesült Államokat. A csehszlovák válogatott ekkor szenvedte el rekordvereségét: 30:0 arányban kapott ki a juhar­levelesektől. A szövetségben uralkodó Sparta-vezetők saját csapatukat küldték az olimpiára, GARMISCH-PARTENKIRCHEN PANORÁMÁJA mondván, az jobb a váloga­tottnál ... Csehszlovákiát 29 sportoló képviselte Chamonix-ban. A műkorcsolyázó JOSEF SLIVA a negyedik, a korongozók az ötödik helyen végeztek. Magyar- országról négy síelő utazott az első olimpiára, a legjobb közülük a 22. lett. Norvégia nagy fölény­nyel nyerte a nemzetek nem hivatalos pontversenyét. az 1932-es olimpia révén híres­sé tegyék a New York állambeli Laké Piacidét. Óriási közönség- sikerre számítottak, de ráfize­téssel zárult a nagy vállalkozás. A reklámfogások a versenyeket sem kerülték el. Veszélyes síte­repeket jelöltek ki, cikcakkos ka­nyarokkal építették meg a bob­pályát, gyorskorcsolyázásban mivel sem könnyítette meg a mentők munkáját. Az edzések során például darabokra tört a második német bob. Mit ád az ég - a versenyzők is. Az ameri­kaiak mentették, ami menthető, kölcsönadtak a németeknek egy bobot. Versenyzőkkel együtt. Amerikai németek ültek össze, soha laikus könnyebben nem jutott még ötkarikás lehetőség­hez. A házigazdák négyes bob­jának a listáján érdekes nevet olvashatunk: EDDIE EEGANÉT. Ugyanaz az Eddie Eegan 12 évvel előbb olimpiai aranyat nyert - a félnehézsúlyú ökölví­vásban! Skandinávia sportolói meg­őrizték elsőségüket az északi számokban. Első győzelmét aratta a síugrásban a konsbergi RUUD család leghíresebb tagja, a mindössze 166 centi magas BIRGER. SONJA HENIE állító­lag 24 bőrönd társaságában ér­kezett a játékok színhelyére és nem is okozott csalódást. A svéd műkorcsolyázók viszont igen, azóta sem tudnak nyerni világversenyen... Kétfordulós volt a jégkorong­torna, mert csak négy csapat indult: Kanada, USA, Németor­szág, Lengyelország. A kana­daiak keservesen győztek 2:1-re A svájci St. Moritzban került sor (1928) a már hivatalos má­sodik téli olimpiára, amely ha­talmas meglepetéssel kezdő­dött: az esélyes norvégok és finnek alaposan elviaszolták síléceiket, s a latyakos havon a svédek egymás között dön­tötték el a versenyt. Gyorskor­csolyázásban a veterán Thun- berg (35 éves) korábbi három aranya mellé újabb kettőt szerzett, műkorcsolyázásban SONJA HENIE megkezdte hár­mas diadalsorozatát. A 15 esztendős norvég kislány nemcsak tudásával, sok ug­rásból álló műsorával tűnt ki, hanem öltözékével is. Minden­ki nagy meglepetésére rövid szoknyában siklott a latyakos jégen (zászlócskák jelezték a bukás veszélyét rejtegető lyukakat), amikor még a midi volt a divat... Ezúttal sem ment a játék a csehszlovák hokisoknak, nem jutottak tovább a selejte­zőből. Kanada most sem adott kegyelmet, Svédországot 11:0-ra, Svájcot 13:0-ra, Ang­liát pedig 14:0-ra verte, és úgy nyert bajnokságot, hogy gólt sem kapott! St. Moritzban megszületett az első cseh­szlovák érem, RUDOLF BUR- KERT harmadik lett a síugrás­ban. A legjobb magyar a 10. helyen gyorskorcsolyázó Eöt­vös volt. A jéglabdáról áttért magyar jégkorong-válogatott mindhárom mérkőzését el­vesztette. Ezen az olimpián is a norvégok érték el a legtöbb sikert, fölényük azonban már nem volt akkora, mint 1924- ben. 3. Az amerikaiak nem takaré­koskodtak az anyagiakkal, hogy évi prágai kongresszusa hiva­talosan a téli olimpia rangjára emelte a franciaországi Cha­monix-ban egy esztendővel korábban rendezett versenye­ket. így indult el a nyári olim­pia „kistestvére“ azon az úton, amelyen járva lépésről lépésre gazdagodott, színese­dett a műsor. Tizenhat ország 294 sportoló­ja versenyzett 14 számban az első téli olimpián. A norvégok valamennyi síszámot megnyer­ték, ugróik itt nyitottak új korsza­kot aerodinamikus stílusukkal. THOMAS HAUG mindkét futó­számban (18 és 50 km), s az északi összetettben aratott győ­zelmével máig egyedülálló soro­zatot ért el. Chamonix másik kiemelkedő alakja, a 31 éves pedig együttes indítást alkal­maztak. Mert a páronkénti időfu­tás unalmas lett volna a mindig új és új szenzációra szom­jazó tengerentúllak. THUN­BERG, az ötszörös bajnok a tö­megrajt hallatán nem is indult. A „rudlifutás“ jégpankrációvá vált. Nem az abszolút tudás ér­vényesült, hanem a kíméletlen könyöklés, dulakodás. Ezt él­vezték a nézők. Az amerikaiak nyerték az érmek 90 száza­lékát... No és itt volt a bobpálya! Egyes pontjait költői szépségű nevekkel ruházták fel (Sápadt arc, Árnyas kanyar), de ez sem­a durván játszó vendéglátók el­len, a visszavágó háromszori meghosszabbítás után is dön­tetlenül végződött. A nagy távol­ság miatt 17-re csökkent a részt­vevő országok száma. Cseh­szlovákiából csupán hat sporto­ló utazott a tengerentúlra, AN- TON BARTON hatodik lett az északi összetettben. A ROT- TER-SZOLLÁS kettős a 3. he­lyen végzett páros műkorcsolyá­ban, és megszerezte Magyaror­szág első érmét a téli olimpián. Meglepetésnek számít: a nem­zetek nem hivatalos sportverse­nyét nem skandináv ország, nem Norvégia nyerte, hanem az Egyesült Államok! ÍGY „SÍUGROTTAK" A CHAMONIX-I OLIMPIÁN i/asárnap HÉTVÉGI MAGAZIN Index 48097 ■■■ Kiadja a Slovakopress állami vállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit: 210/4460 és Miklósi Péter: 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László * 210/4454. Grafikai szerkesztő: Ferenczy Rudolf S 210/4450. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovlőova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: * 550-18, sportrovat: ® 506-39, gazdasági ügyek: ® 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Telefax: 505 29. Adminisztráció: Slovakopress állami vállalat 819 02 Bratislava, Martanovióova 25, ®" 586-07.'készül a Danubiaprint, n. v., 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovióova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Martanovlőova 25, 18. emelet, ® 210/3659, 3660. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek: 210/4455. Terjeszti a Pos­tai Hirlapszolgálat és a Mediaprint - KAPA, előfizethető minden postán, kézbesítőnél és a PNS központjaiban. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Martanovióova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. » SKANDINÁV SIKEREK ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents