Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-03-06 / 10. szám
A rászorulókon segítünk, de... Lakbérkiegészítési rendszer készül • Megszűnik az állami lakások bérlőinek előnyös helyzete • A túlméretezett lakások új kategorizálása • Kilátásban egy lakásvásárlási kölcsönrendszer A gazdasági reformlépések mindig társadalmi feszültséggel járnak. Tapasztaltuk ezt az árak egy évvel ezelőtti felszabadításakor, az állami támogatások megvonásakor, és sorolhatnánk a reformmal kapcsolatos ellenérveket, melyeket a közelgő választások előtti hónapokban bizonyára jó néhány demagógiával hatni kívánó politikus szájából hallunk még. Igaz, hogy az árak emelkedésével alaposan megvékonyodtak a családi pénztárcák, a szlovákiai viszonylatban immár 12 százalék körül mozgó munkanélküliség sem éppen szívderítő adat, és az is igaz, hogy a munkát keresőknek korántsem tudunk annyit és olyan munkahelyet kínálni, amelyből anélkül válogathatna, hogy neki magának nem kellene változtatnia eddigi életfelfogásán, életvitelén. KIOtöJA MEG És most itt van az újabb „érv“ a demagógia fegyverével szívesen élők számára. A lakáspolitikai reform (tavaly júniusban jóváhagyott alapelvei szerinti) végrehajtása keretében ugyanis az eddigi állami, most már községi tulajdonú lakásokban július elsejével 100 százalékos labkéremelés lesz, hogy legalább részben mérséklődjék az ilyen lakásokban élőknek a szövetkezeti lakásokban és családi házakban élőkkel szembeni előnye. Júliusig még hátra van néhány hónap, és a lakosságnak mintegy 30 százalékára vonatkozó intézkedés mindinkább foglal- koztatia az általa közvetlenül érintetteket. Ezek nevében kérdeztük Éva Havelková szociológust, a szlovák munka- és szociális ügyi minisztérium e kérdéssel behatóan foglalkozó dolgozóját, vajon milyen szociális segítségre számíthatnak azok, akiktől a pénzbeszedő július elsejét követően lakbér címén az eddigi ősz- szegnek a dupláját kéri majd el, miközben a különböző lakásszolgáltatási dijak emelésekor már az ő zsebükbe is belenyúltak.- Tény, hogy a szociális védőhálót sűrűbbre kell fonnunk e vonatkozásban is, éspedig a lakáspolitikai reform alapelveinek értelmében. Ezek keretében - nevezzük Így - lakbérkiegószítési rendszert készítünk elő. Azt még nem tudjuk pontosan, hogy ezt a juttatást az érintett lakók milyen formában kapják majd. Lehetséges, hogy állami juttatásként, vagy adókedvezmény formájában. Mindenképpen valamilyen módon át kell hidalnunk az átmeneti időszakot, míg e téren is kialakulnak a piaci viszonyok. Ennek egyik feltétele mindenképpen az állami lakásokban élők eddigi előnyös helyzetének felszámolása, miközben figyelembe kell venni az inflációellenes bérpolitikát is. A bérek csak lassan emelkednek, ezért a lakosságra rakodó terhekből mindenképpen vállalnia kell az államnak valamit, különben a szociális feszültségek elviselhetetlenné válnának. Igazodnunk kell a létminimumról szóló törvényhez, és több más rendelet és törvény módosítása is előkészületben van ezzel összefüggésben. így a szociális rászorultságról szóló minisztériumi rendeletet is módosítjuk, hogy az megfeleljen a létminimumról szóló törvény alapelveinek. Persze, a szociális juttatások emelésében csak addig mehetünk, míg az nem veszít ösztönző erejéből. Ha az állam mindent magára vállalna és a rászorulóknak annyit juttatna, hogy nem lenne különbség az illető keresőként és munkanélküliként szerzett bevétele között, akkor semmi sem ösztönözné arra, hogy maga is lépjen sorsának jobbra fordításáért.- Az átmeneti időszak feszültségeit azonban mindenképpen enyhíteni kell, hiszen nem a lakó, a munkanélküli tehet arról, hogy nehéz helyzetbe kerül, és képtelenség mindenkinek külön-külön megmagyarázni, hogy az országnak vállalnia kell az átmeneti nehézségeket, amelyek kétségtelenül a gazdaságtalan megoldások felszámolásával járnak.- Mivel nyilvánvaló, hogy a szociális segélyeket tovább nem növelhetjük, a már fentiekben is jelzett megoldások valamelyikéhez kell folyamodnunk. A problémák megoldását részben az új adórendszer bevezetésétől is várjuk, hiszen ha az új adózási kritériumok révén megismerjük a lakosság jövedelmi szerkezetét, többet tudunk majd. A lakbérkiegészítési rendszer kidolgozása tehát csak ezt követően, jövőre kezdődhet meg. Egyébként minisztériumunk irányításával dolgozik egy munkacsoport, meiy a többi minisztérium és számos egyéb központi szervezet lakáskérdésekkel foglalkozó szakembereiből tevődik össze. Azoknak a kritériumoknak a pontosításával foglalkozik, hogy milyen feltételekkel kaphat valaki állami juttatást a lakásköltségek fedezéséhez (magyarán lakbér-kiegészítést), mennyi ideig részesülhet majd ilyen juttatásban, újabb kritériumai lesznek a túlméretezett lakás kategóriába sorolásának stb. Védőhálónknak a legrászorultabbak esetében mindenképpen meg kellene akadályoznia a nyomor szintjére való süllyedést.- Ón szerint az állami költségvetés felkészült a rászorulók hányadának július elsejével óhatatlanul bekövetkező növekedésére?- Minisztériumunk is vizsgálja, milyen Szlovákiában a szociális rászorulók arányának alakulása, mi várható e téren, és bizony az sem mondható, hogy az állami költségvetésben nincs ezzel kapcsolatban feszültség.- Mi lesz tehát azokkal, akik esetleg képtelenek lesznek a lakbér fizetésére? Az államkassza nem feneketlen, a lakáspiac még nem működik, Így senkinek sem mondhatjuk joggal, hogy menjen esetleg egy olcsóbb lakásba. Ma még az igazán rászorulók számára nincs választási lehetőség. A lakbért szinte rendszerességgel nem fizetők miatt viszont már most feszültségek vannak a lakótelepi házakban, legyenek azok szövetkezetiek, vagy,.államiak“.- Az ilyen jellegű problémákat részben a módosított Polgári Törvénykönyv oldja meg, azzal, hogy ha valaki egy meghatározott ideig nem fizet lakbért, a házkezelőség- nek joga van lefoglalni bizonyos ingóságait. És bekövetkezhet a kilakoltatás is, de ez már szélsőséges megoldás. A szociális osztályok viszont minden járásban, körzetben azért működnek, hogy a nem fizető esetében konkrétan megállapítsák fizetésképtelenségének okát, hiszen ki kell szűrnünk a spekulánsokat is.- Többé-kevésbé ismeretesek már a lakásmegvétel feltételei is, a szövetkezeti lakásokét a transzformációs törvény szabályozza, a többiét egyéb, már ismert módokon kívül még a lakástulajdonról és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekről szóló, most előkészületben levő törvény lesz hivatott szabályozni. A lakossági tartalékok kimerültek, az emberek zöme azt kérdezi, miből veszem meg azt a lakást, amelyben már évek óta élek?- Mindenképpen azt kellene elérni, hogy lehetőleg egy-egy lakóház minden lakása megvételre kerüljön, hogy ne legyen sok gond az úgynevezett nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel. A javaslatok szerint a mostani bérlőnek kínálják fel először megvételre a lakást, bár szerintünk - és ezt minisztériumunk kifogásolta is - a megvételre javasolt három hónap kevés idő ahhoz, hogy a lakók bizonyos hányada így vagy úgy intézkedhessen. Hiszen nem képes mindenki azonnal, mellényzsebből fizetni. Ezért számolunk egy-egy lakásvásárlási kölcsönrendszer kidolgozásával, hogy javítsuk a rosszabb anyagi helyzetben levők esélyeit is a saját lakáshoz való jutásra. Hiszen a cél nem az, hogy mindenkit, akinek nincs pénze, kiköltöztessünk. A törvények értelmében ugyanis a szociális esetekről a községeknek kell gondoskodniuk, s azzal számolunk, hogy bizonyos számú lakást minden községnek fenn kell tartania az ilyen esetek megoldására. Ezek lesznek az úgynevezett menedékházak, -lakások, melyeket ugyancsak bizonyos kritériumoknak megfelelően kell majd működtetni. Ezeket egyébként most alapítják meg az egyes községek.- Mindenkinek segítenek, aki a szociális ügyosztályokhoz, vagy közvetlenül minisztériumunkhoz fordul?- Aki igényli segítségünket, és együtt akar velünk működni, annak igen, ha valóban rászorul a segítségre. Tény azonban, hogy elsősorban maguknak az embereknek kell tenniük saját sorsuk formálásáért. Pákozdi Gertrúd (Folytatás az 1. oldalról) Kétszer fizessenek?! A „hallgattassák meg mind a két fél“ elvet vallva a Kanyapta mentén felkerestem az ügyben minden érdekelt, érintett felet. A Restei Községi Hivatalban Makranszky Mária tájékoztat, hogy a helyi önkormányzat sokallta a tőlük kért összeget, ám hosszas mérlegelés után mégis úgy határozott, részletekben valahogy befizeti a rendelőintézet fűtésére tőle kért húszezer koronát. Igaz, lenne annak a pénznek helye otthon is, hiszen ravatalozót akarnak építeni, a faluban nincs vízvezeték, se szennyvíz- csatorna, tart a volt fabarakkiskola átépítése. Közben a Buzitai Községi Hivataltól kapott számlák, felhívások mellett a Buzitai Mezőgazdasági Szövetkezet is hozzájárulást követel az egészségügyi központ 1991. évi üzemeltetési költségeihez. A négyszáz lelket számláló kisközség 340 ezer koronás költségvetésé- sében vitathatatlanul nagy tétel a majd harmincezer koronás kiadás... Ugyanakkor a helyi szövetkezettől is közel harmincezret kért a buzitai önkormányzat és szövetkezet. A Restével azonos nagyságú Alsólánc még nem törlesztett az őket terhelő félszázezres számlából. Az emberek azt mondják, miért fizessenek tulajdonképpen duplán azért a szolgáltatásért, amiért az országban mindenki csak egyszer, a kötelező béradó részeként fizet az államnak? így érvel .Hangácsi Béláné polgármester. O is felsorolt néhány olyan hiányzó közlétesítményt, köztük a közművesített vízvezeték-hálózatot, amelyekre Alsóláncon nagy szükség lenne, de nincs rá pénz... Egyelőre az Alsólánci Mezőgazdasági Szövetkezet sem fizetett. Gazsi István elnök szerint a kérdést a szövetkezet felbomlásakor a va- gyonelosztás részeként kellett volna tisztázni. Szerinte sokat kérnek a fűtésért. Az 507 négyzetméter területű rendelőintézet fűtési költségei fejében az egyes községektől kért végösszeg akkor is sok, ha beszámítják a fűtő béréti Amennyiben a buzitai- ak a számlát részletes, ellenőrizhető költségvetéssel alátámasztják, akkor az elnök szerint nincs ez a huzavona. Bár ők is úgy fizetik az adót, mint mások, tehát nekik is jár az „ingyenes“ egészségügyi ellátás. Buzitai érvek Török Imre polgármester azzal kezdte válaszát, hogy higgyem el, nem akarnak ők nyerészkedni. Majd folytatta: - Az 507 négyzetméter területű orvosi rendelőbe, valamint a 625 négyzetméter nagyságú többi objektumba egy kazánház szolgáltatja a hőt. Amióta a szén drágább, egy idényben 350 ezer koronába kerül a fűtés. Buzita község ebből 240 ezret magára vállal. Ám csak akkor működhet folyamatosan a kazán, ha van elegendő tüzelő, ha mindenki befizeti a reá eső részt.- Sajnos, az őszi egyeztető tárgyaláson a javasolt feltételekkel nem mindenki értett egyet, így nem is fizetnek. Buzita önkormányzata egymaga képtelen előteremteni a fűtéshez szükséges pénzt, az állam pedig... Beismerte, valóban a legegyszerűbb megoldást választották, s korántsem használtak ki minden lehetőséget. Hivatalosan még nem kérték az állam, az egészségügyi minisztérium segítségét. A három községben a megkérdezetteknek szinte kivétel nélkül az volt a véleménye, hogy sokba kerül a fűtés. Ha az országos évi hőszolgáltatási díj négyzetméterenként 90- től 130 koronáig terjed, akkor az 507 négyzetméteres létesítményre a 130-150 ezer korona valóban soknak tűnik. Nem véletlenül fogalmazott úgy Michna József doktor, a körzeti rendelőintézet főorvosa, hogy alighanem kifizetődőbb lenne, ha a rendelőintézet arra teljesen megfelelő alagsorában külön kazánházat létesítene az üzemeltető. Adnák, csak vinnék... Kiss Gyula, a Buzitai Mezőgazda- sági Szövetkezet elnöke elmondta, hogy a rendelőintézet tavaly összesen 254 ezer koronával terhelte költségvetésüket.- Ha valaki ezzel az épülettel úgy tudna gazdálkodni, hogy nem fizetne rá, jelentkezzen, szívesen átadjuk neki! Már javasoltuk az illetékes egészségügyi szervnek, vegye meg tőlünk a rendelőt, ám nincs rá pénzük.- És ha mondjuk az épület árát adócsökkentés formájában törleszte- né az állam? Mély sóhaj.- Egyedül a nyereségadó jöhetne számításba, csakhát mi mostanában veszteséggel termelünk... Az elnök szerint az lenne a legelfogadhatóbb, ha akár 1 koronás névleges értékkel átadnák az épületet az egészségügynek, rendelkezzen vele, de a tulajdonjog mindaddig őket illetné, amíg valaki meg nem veszi. Mivel az egykori társult szövetkezet utódai külön gazdálkodnak, de a volt közös vagyon elosztása jogilag még nincs végérvényesen lezárva, a legigazságosabb az lenne, ha az egészségügyi központot utólagosan kivonnák az elosztásra került vagyonalapból, majd az épület esetleges eladása után az utódszövetkezetek részesednének az érte járó pénzből. Mert elképzelhető, hogy a létesítmény előbb-utóbb a község tulajdona lesz. Kár lenne érte Az egészségügyi központ közvetlen ágazati felettes intézményében, a szepsi kórházban dr. Imrich Tóth igazgató, valamint Mária Husárová jogásznő és Orosz János mérnök, gazdasági vezető adott tájékoztatást. A hozzájuk tartozó 16 körzeti rendelőintézet közül 13 teljesen állami-, míg a perényi üzemeltetéséből részt vállal a községi önkormányzat és a mezőgazdasági szövetkezet, a csécsiéből a község, a buzitaiból pedig a mezőgazdasági szövetkezet. Megjegyezték, hogy egyikkel sincs annyi bajuk mostanában, mint a felszereltség és állag tekintetében a legjobbak közé tartozó buzitaival.- Tavaly részt vettem egy járási tanácskozáson, ahol a buzitai rendelőintézet jövőjéről is szó esett. Már akkor javasoltuk, adja át nekünk tulajdonosa, s akkor az üzemeltetésre nem lesz gondja. A buzitai szövetkezet nem fogadta el ajánlatunkat, részéről csak az eladás jöhetett számításba. Nekünk nem volt rá 2,5 millió koronánk... Maradt tehát minden a régiben: az épület műszaki üzemeltetéséért a szövetkezet felelt, az egészségügyi szakellátásért pedig mi. Most úgy tűnik, a buzitai szövetkezet mégis meggondolta a dolgot, talán hajlandó a korábbi javaslatunkat elfogadni. Mihelyt a szűk költségvetésünk megengedi, lépni fogunk, mert vétek lenne a buzitai körzeti rendelőintézet felszámolása. Ennyit az igazgató. Azt is megtudtam, hogy az idén nem fordulhatnak elő a tavalyihoz hasonló gondok Buzitán, mert a szepsi kórház szerződésben kötelezte magát, hogy 1992-ben 70 ezer koronával járul hozzá a fűtési költségek fedezéséhez, s 81 ezer korona bérleti díjat fizet az épületért a buzitai szövetkezetnek, ugyanakkor nemcsak az egészségügyi dolgozók bérét fizeti, hanem a személyzet többi tagjáét is. * * * Nehéz megjósolni, változik-e Bu- zitán és környékén a helyzet, mire ezek a sorok megjelennek. A hallottak alapján viszont állíthatom: a hercehurca elkerülhető lett volna, ha a társult földműves-szövetkezet válását körültekintőbben végzik, s az állam segítségét is kérve idejében közösen keresték volna a megoldást. Gazdag József % 1992. III. 6.
