Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-08 / 289. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1992. DECEMBER 11. SVÁJCI NEM Az Európai Közösségek mély sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a svájciak a népszavazáson elutasították országuk csatlakozását az Európai Gazdasági Térséghez, amely egyfajta összekötő lenne az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és az Európai Közösségek tagországai között. „Nagyon csalódott vagyok" - jelentette ki vasárnap Brüsszelben Frans Adriessen, az EK-bizottság alelnöke. Hozzáfűzte: „a svájci nép az elszigetelődést választotta". Véleménye szerint a többi, résztvevő ország szorgalmazhatja, hogy a gazdasági térség létrehozását célzó tervet a svájci döntés ellenére megvalósítsák. Elmondta azonban, a megállapodást a tervezett időben, vagyis január 1-ig semmiképpen sem lehet megvalósítani. Jacques Delors, az EK-bizottság elnöke Párizsban fejezte ki sajnálkozását a svájci nem miatt, s hozzáfűzte, tárgyalásokat kell majd folytatni a megállapodás módosításáról. Svájc kivált a legnagyobb világpiacból, kommentálta tegnap John Major brit kormányfő a svájci referendum eredményét. Egyben meggyőződését fejezte ki, hogy a svájciak többségének álláspontja nem riasztja el a többi EFTA-tagot attól, hogy csatlakozzon az Európai Gazdasági Térséghez. Catherine Lalumiere, az Európai Tanács főtitkára Strasbourgban kijelentette, sajnálja, hogy így döntöttek a svájciak. Véleménye szerint az ország elszalasztotta az alkalmat, hogy csatlakozzon az európai integrációhoz. A továbbiakban azonban bizalommal szólt az európai folyamat jövőjéről. LASSAN A LÉTSZÁMCSÖKKENTÉSSEL Richard Cheney amerikai védelmi miniszter az NBC tévéállomásnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, az Egyesült Államoknak nem kellene túl gyorsan csökkentenie csapatai létszámát Nyugat-Európában, mivel a kontinensen a stabilitás hiánya fenyeget. Bírálta Bili Clinton újonnan megválasztott elnök javaslatát, hogy az amerikai katonák számát Európában 75-100 ezerre kellene csökkenteni. A Bush-kormányzat ezzel szemben 150 ezer fő európai állomásoztatását tartja ésszerűnek. Cheney helytelennek minősítette azt a véleményt, hogy a hidegháború befejezése után Európában a béke lesz az uralkodó, s az Egyesült Államoknak nem kell tartania a fejleményektől a volt Szovjetunióban és a Balkánon. Hangsúlyozta, ha csak szimbolikus lesz az európai katonai jelenlét, az csökkentheti az USA képességét az ottani helyzet befolyásolására. NEMETORSZÁG ESÉLYTELENEK ÉS ÜGYESKEDŐK Szinte semmi esélye sem lesz a jövőben annak, aki Nyugat-Európa államain vagy más, úgymond, harmadik biztonságos országon át kíván bejutni Németországba, ahol a menekültstátus-trűkköt kipróbálva igyekszik javítani gazdasági helyzetén. Ez a lényege annak a várva várt kompromiszszumos megállapodásnak, amelyben maratoni tárgyalásaik után vasárnap éjszaka egyeztek meg a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki szociáldemokraták. Igaz, a törvényhozók megőrzik az individuális jogot a menekültstátusra, de megszüntetik a kérvények olykor évekig is elhúzódó elbírálását. Az SPD elnökségének és a Bundestagnak a jóváhagyására váró megállapodás szerint a jövőben majd gyorsabban mondják ki a kizárólag menekülttáborokban várakozó egyének felett az ítéletet, figyelembe véve a befogadás szigorított feltételeit, s-a szociáldemokraták sajnálatára - azt a bizonyos listát, amelyre az ún. nem üldöző országokat írják fel. A Németországgal szomszédos államokból, a Lengyeiorszságból és Csehszlovákiából érkezők, ha csak nincs rá komoly okuk, még elbírálásra sem számíthatnak, mert ezekben az országokban nincsenek politikai, faji, vallási üldöztetések, betartják az emberi jogokról szóló európai konvenciót. Tehát hiába kopogtatnak Németország kapuján az ügyeskedők, az elégedetlenkedők, a küszöbön hátra arcot vezényelnek és visszaterelik őket. Hogy a szomszédos országok listáját mely további államok bővítik majd, a Bundesrat dönti el. Természetesen más kategóriába esnek azok, akik polgárháború miatt kénytelenek menekülni hazájukból, otthonukból. Őket átmenetileg befogadják - ez nem is volt vita tárgya, már csak azért sem, mert a jugoszláviai menekültek túlnyomó többsége eddig nem is kért tartós letelepedési engedélyt. A kvóták okozzák a gondot, s többek között ez az a pont, mely meghaladja a német kereteket. Nyilvánvalóvá vált, hogy elkerülhetetlen a menekültpolitika összeurópai egyeztetése. Különbözőek az első reagálások: vannak, akik máris azzal vádolják Németországot, amely mindeddig nagyvonalúan beengedte a külföldi menekülteket, hogy valamiféle újabb falat akar felépíteni, ezúttal a nagynémet határokon. Mások szerint épp ideje volt irányt váltani, hiszen, mint jól tudni, az idegenek fékezetlen beáramlása nemcsak gazdasági megterhelést jelentett a keleti országrész rendbehozatalával küszködő Bonn számára, hanem politikai gondokat is, Németországra zúdított egy szélsőjobbos erőszakhullámot, amely megijesztette a világot. (urbán) % u.. . _ Az amerikai egységek partraszállásával ma kezdődik meg az ENSZ katonai és humanitárius hadművelete Szomáliában. Az amerikaiakat követi az első francia kontingens - tájékoztattak tegnap Dzsibutiban diplomáciai források. Ezek szerint az első amerikai csapatok ma szállnak partra Mogadishuban, majd a főváros repülőterén landol az első francia egységeket szállító gép. Az említett források azonban figyelmeztettek; a partraszállás pontos dátuma Washington végleges politikai döntésétől függ. Közben Mogadishu utcáin megerősítették a fegyveres járőröket. A fővárosban vasárnap relatív nyugalom volt, ám a dél-szomáliai Baidoa városban legkevesebb 24-en vesztették életüket a helyi zavargások során. ANKARA ES KAIRÓ INTERVENCIÓT SÜRGET Szarajevóban a tegnapra virradó éjszaka is folytatódtak a szerb és a muzulmán erők közötti fegyveres összecsapások. A boszniai rádió jelentése szerint a leghevesebb harcok a repülőtér közelében levő negyedekben és a város északi területein voltak. Egynapos késéssel hétfőn reggel Tuzlába érkezett a humanitárius segélyeket szállító konvoj, amelyet az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) indított útnak. Turgut özal török elnök és egyiptomi partnere, Hoszni Mubarak vasárnap Kairóban szorgalmazták a katonai intervenciót Bosznia-Hercegovinában. A közös sajtóértekezleten özal arra szólította fel az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy nagyobb mértékben nyújtson támogatást a boszniai muzulmánoknak. KUCAN A GYŐZTES Nem hivatalos előzetes eredmények szerint a vasárnapi szlovéniai elnökválasztások győztese, Milan Kucan független jelölt. A szavazólapok 76 százalékának összeszámlálása után a kollektív vezetés eddigi elnöke 64 százalékot kapott. Ezzel gyakorlatilag biztos a győzelme és nem jöhet számításba már egy második forduló sem. Ezt abban az esetben tartották volna, ha egyetlen jelölt sem szerezte volna meg az abszolút többséget. A második helyen Ivo Bizjak, a szlovén kereszténydemokraták képviselője végzett, ö a szavazatok 21 százalékát szerezte meg. A parlamenti választások Janez Drnovsek jelenlegi kormányfő Liberális Demokrata Pártja szerepelt a legjobban, 23 százalékot kapott. A Lojze Peterle volt miniszterelnök által vezetett kereszténydemokraták a szavazatoknak a 15 százalékát szerezték meg, a baloldali koalíció pedig 14 százalékot. Minden valószínűség szerint ez a három politikai csoportosulás alkotja majd a jövendőbeli szlovén kormánykoalíciót. fl VIIÁGSAJT

ÓBÓL I •ÜHHMM^BMI^^MMii Prága Bajorországhoz húz, Budapest Bécshez, nekünk pedig megmarad Pozsony - ez a címe a Sztandar Mlodych című varsói napilap tegnapi kommentárjának, amely a visegrádi hármak közti szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodás elhalasztásával foglalkozik. A megállapodást november 30-án Krakkóban kellett volna aláírni. A kommentár szerint, mivel január elsejével két önálló állam jön létre, Csehszlovákia valóban nem vállalhatott kötelező érvényű döntéseket. A lap azonban feltételezi, hogy Prága tartózkodása mögött valami más is rejlik. Václav Klaus ugyan cáfolja, hogy nem fűlne a foga • a visegrádi hármak csoportján belüli szoros együttműködéshez, ám számos kijelentéséből nyilvánvaló, a csehek mindenekelőtt a lehető legszorosabb együttműködést szeretnék a Nyugattal, míg a volt szocialista partnereket lebecsülik. A varsói lap azt is kétségbe vonja, hogy a magyaroknak valóban fontos lenne a szabadkereskedelmi övezet. Számukra a legtermészetesebb partner Ausztria, mint kapu Európába, s ez az ország mindig fontosabb lesz számukra, mint Szlovákia vagy Lengyelország. M

ivel nemcsak hogy a vége nem látszik a balkáni viharoknak, hanem az a veszély is fennáll, hogy a háború további területekre kiterjed, mind többen teszik fel a kérdést: nem érkezett-e el az ideje a Balkáni Viharnak? így, nagybetűkkel írva, a Sivatagi Vihar hadművelet mintájára, s ebben úgyszintén az USA-nak kellene a főszerepet játszania. Úgy, mint az öböl-válság idején, most is két pártra szakadt a világ. Az egyik még mindig bízik a tárgyalásos rendezésben, a másik már nem, katonai beavatkozást sürget. A diplomáciai megoldás hívei azzal érvelnek, hogy a volt Jugoszláviában egészen más a helyzet, mint az Irak által lerohant Kuvaitban volt. Ezzel teljes mértékben egyet lehet érteni. De a háborús büntettek, a népirtás, a nacionalizmus, a nagy nemzetállam megteremtésének szándéka mindkét esetben ugyanaz, ugyanazokkal a tragikus következményekkel. A szerb rezsim mégis sokkal több időt kap, mint amennyit az iraki diktátornak engedélyeztek, pedig nyilvánvaló: békés úton a szerb nacionalizmus (területfoglaló) terjeszkedése már nem állítható meg. Nem lehet bízni abban, hogy a december 20-i választásokon megbuktatják a Milosevics-rezsimet. És ha őt kiütnék is a nyeregből, a nagy -szerb eszmétől vezérelt expanzív háborús politikát még nem. A táborokban, az ostromlott városokban hány százezer embernek kell megfagynia vagy éhenhalnia, hogy a világ azt mondja: elég. Apropó: nem a világ, csak az USA. Amely kész 30 ezer katonát küldeni Szomáliába. A Pentagon magyarázata érthető: Afrikában könnyebb a terep, nincsenek hegyek, mint Jugoszláviában, a szomáliai fegyveres bandák nem VIHAR NAGY V-VEL? részesültek katonai kiképzésben, mint a szerb fegyveresek Boszniában, a szomáliaknak nincs nehézfegyverzetük, tüzérségük stb. Mindez érthető, de már az amerikai sajtó sem akarja elfogadni. A The New York Times azt írta, az afrikai vállalkozás fokozhatja a nyomást Washingtonra, tegyen többet a balkáni öldöklés megfékezésére. A The Washington Post szerint Clinton elnök közbe fog lépni, ha az etnikai tisztogatás átterjed Koszovóra, mert azzal nemzetközivé terjedne a konfliktus. Berzenkedett a nyugati világ az Iszlám Konferencia határozata miatt, amellyel sürgette a Boszniára is érvényes fegyverembargó feloldását és a nemzetközi katonai beavatkozást. Főleg Iránt bírálták, mondván: szent háborút akar hirdetni a boszniai muzulmánok védelmében, a szerbek ellen. Márpedig ha a Nyugat nem akarja, hogy az iszlám vegye át a kezdeményezést, neki kell lépnie. A The New York Times ismertette két amerikai szakértő tervét Bosznia megmentésére. Az egyik szerző az a Dugan tábornok, aki a Sivatagi Vihar előkészítésekor a légierő vezérkari főnöke vo|ť, ä másik az a George Kennay Jugoszlávia-szakértő, aki Bush tétova Jugoszlávia-politikája elleni tiltakozásul mondott le külügyminisztériumi állásáról. De a legérdekesebb az, hogy az ő többlépcsős tervük bizonyos pontokon összecseng az iszlám elképzelésekkel. Ilyen például a leglényegesebb - a Pentagon ódzkodása miatt is hogy ez a terv nem számol szárazföldi csapatok bevetésével, vagyis nem lennének nagy amerikai áldozatok. Légicsapásokkal számolnák fel a szerb nehéztüzérséget és a páncélos alakulatokat, s ha a szerbek ellenoffenzívával válaszolnának, következne a második szakasz. Az öböl-háborúban bevált korszerű eszközökkel magában Szerbiában számolnák fel a kulcsfontosságú központokat. Következtetésük, hogy ezt a háborút a szerbek nem tudnák megnyerni. E

zt a forgatókönyvet már az új elnök számára dolgozták ki. Nem vagyok háborúpárti, jó volna, ha nem lenne rá szükség. De el kell érkeznie annak a pillanatnak, amikor békét kell teremteni. Mindenáron. MALINÁK ISTVÁN FOTRONIC KITTSEE HauptstraBe 34 Mi vagyunk a legközelebb Önhöz! Ha átlépi a határt, azonnal KITTSEE-be ér. A főúton baloldalt, mindössze 500 méterre a határtól gazdag választékkal várja a FOTRONIC üzlet: HauptstraBe 34. Kedvezményes 14 karátos aranyvásár ARANYKERESZT '' SZÍV ALAKÚ i OC _ ÉRME CMk Ví

>' csak 40H & FÜLBEVALÓK 1 cm 80,- -tóľ NŐI ARANYLÁNC 240," "tői • Ilyen kedvezménnyel Ön még sohasem vásárolt • Az arany mindig érték marad most érdemes nálunk vásárolni ELEKTROMOS VÉRNYOMÁSMÉRŐ csak 580,GÉPKOCSIRIASZTÓ TÁVIRÁNYÍTÓS RIASZTÓ csak 580,KONYHAI KÉZI ROBOT csak 180,SZUPER HAJSZÁRÍTÓ 2 SEBESSÉGŰ 95,csak GYÜMÖLCSLÉ -CENTRIFUGA csak490," (gy jutnak el hozzánk: Pozsonyban át a hídon Petržalka, majd Jarovce felé, az osztrák határ irányába. A határátkelőtől 500 méterre van a FOTRONIC wnm | JTFOTRONIC Áraink nettó árak. 1000 schillinges vásárlás esetén értendők! Minden pénznemmel fizethet! VK-1