Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-05 / 287. szám, szombat

1992. DECEMBER 5. MÚJSZÓM HÍREK-VÉLEMÉNYEK Olvasóink figyelmébe! Hétfőn 12 oldalon jelenik meg az Új Szó. Címek . a tartalomból: Európai mércévei - Merre tart a Pozsony! Hegesztési Kutatóintézet? Földügyben Az útbaigazítás változatai - Mit lehet a Kereskedelmi és ipari Kamara a vállalkozók érdekeben? Szolgáltatás - magángazdálkodóknak is BODROGKÖZIEK A KÉPERNYŐN Ma 10 óra 15 perckor a Magyar Televízió 2-es csatornája félórás ri­portösszeállítást sugároz a kelet­szlovákiai Bodrogköz magyarságá­ról. A rádió- és televízióújság közlé­se szerint a műsorvezetői teendőket Szarka László látja el. Az ismert, Mátyusföldről származó budapesti történészt telefonon munkahelyén, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében ér­tük el. • Milyen műsorról Is van valójá­ban szó? - A Magyar Televízió nemzetiségi szerkesztősége úgy döntött, hogy a szombat délelőtti magyarországi nemzetiségi magazinokhoz, tehát a szerb, horvát, szlovén és szlovák nyelvű műsorhoz kapcsolódó soro­zatot indít. Ebben a szomszéd or­szágok magyarságának és az egész európai kontinens kisebbségeinek is figyelmet szentel. • Miként illeszkedik a jelzett el­képzelésbe a mai bodrogközi össze­állítás? - Úgy érzem, nagyon is. Mihályi Molnár László házigazda-kísérővel annak nyomába eredtünk, hogy a több közép-európai ország között megoszló magyar tájegységek ha­gyománygazdagsága és tájtudata milyen szerepet játszik a nemzeti és a kisebbségi önazonosság megőr­zésében. • Vagy nem inkább az itt a kér­dés, hogy e régiókra miért csak a helyi kötődés a jellemző, miért nem hordozói a tágabb kisebbségi azonosságtudatnak és együvétarto­zásnak is? - Sajnos, így is feltehető a kér­dés. Éppen ezért Bodrogköz kivált­képp alkalmas az oknyomozásra. Hisz kettészeli a magyar határ, vi­szont Szlovákia területén fölfelé ha­ladva az Ung vidékkel, tehát Nagy­kapossal és környékével úgy kap­csolták egységes közigazgatási ke­retbe, hogy az nagyjából elvesztette meghatározó nemzetiségi jellegét. Mi azt igyekszünk bemutatni, hogy milyen is a helyiek önképe. • S mi a végkövetkeztetés? - Ezt a nézőre bízzuk, csakúgy, mint a többi szlovákiai magyar táj­egységet bemutató adásban is, amelyekben a szintén szlovákiai származású Molnár Imre történész és a pozsonyi Gyurcsík Iván lesz segítségemre. Most egyébként fel­kerestük a nemzetiségkutatásokat folytató Kassai Társadalomtudomá­nyi Intézetet, az igazgatót, Sutaj urat és az általuk végzett felméréseket szembesítjük a képernyőn megjele­nő véleményekkel. • Befejezésül még megkérde­zem: nem jelent kissé méltóságon aluli feladatot a müsorvezetés a ku­tató-történész számára? - Mit mondjak, főként időigényes. De ezért mindnyájunkat kárpótol a nemzetiségi közhaszon érzése. • Köszönöm a beszélgetést azok nevében is, akik ma végignézik ezt a 10 óra 15 perckor kezdődő félórás műsort. (kiss) BEMUTATKOZOTT A JOGSEGÉLY-BIZTOSÍTÓ NÁLUNK AZ ELSŐ (Munkatársunktól) - Nálunk ma még egyedülálló tevékenységgel je­lentkezett az ilyen szolgáltatások pi­acán az Ergo, Szlovákia első jog­segély-biztosítója. Júniusban ala­pították, októbertől kísérletképpen, november 1-től viszont már teljes gőzzel működik. Részvénytársaság­ként, 52 millió koronás alaptőkével, külföldi tulajdonrészesedés nélkül. Vezetőinek közreműködésével teg­nap mutatkozott be a sajtónak. Határainkon túl már léteznek ha­sonló biztositók, Csehszlovákiában azonban ők az elsők. Szolgáltatásu­kat a hazai vállalkozók tájékozatlan­sága és hézagos jogi felkészültsége hívta életre. Éppen ebben segítenek nekik, amikor biztosítási szerződést kínálnak fel. Egy évre kötik, befize­tése megegyezés szerint lehet rövi­debb időközökben is. Ára 60 000 korona, de voltaképpen mindenki (egyelőre csak jogi személyek) évi forgalma alapján fizet. Hogy tétele­sen hány százalékot, azt nem árul­ták el. Mindössze annyi derült ki, hogy a 7 milliós forgalom fölött csök­ken a biztosítás százalékaránya, és felső határát sem szabták meg. Voltaképpen hozzáértő jogi ta­nácsadást nyújtanak, ami a kisvál­lalkozóknak azért előnyös, mert mindennapi ügyintézésükhöz nincs szükségük külön jogász fizetésére, a nagyobb cégeknél pedig abban tudnak segíteni, hogy Szlovákia­szerte jelen vannak, s így a belyi körülményeket is ismerik. Összesen 43 helyen mintegy 100 különböző jogi szakértő áll szolgálatukban, akik az Ergo biztosítási kártya felmutatá­sa után vállalják a vállalkozó ügyei­nek intézését. Elárulták: nincs szándékukban gyorsan terjeszkedni, mert létező klienseik igényeit akarják maradék­talanul kielégíteni. Ezért nem erőlte­tik az adótanácsadás, akárcsak a tu­lajdonbiztosítás beindítását. Erre legkorábban csak a jövő _év folya­mán számíthatunk. De olyan több­lettel, hogy például a gépjármű-biz­tosítás esetén a megrongált autót a velük együttműködő szervizháló­zatban javíttatják meg, s eközben más kocsi használatát kínálják fel ügyfelüknek. (M. K.) AZ MPP IS SÍKRA SZÁLL AZ ÖNÁLLÓ NEMZETISÉGI KARÉRT A szlovákiai nemzeti és etnikai kisebb­ségek anyanyelven folyó pedagóguskép­zéséhez színvonalas, a fejlett világ orszá­gaiban is elismert és támogatott intézmé­nyekre van szükség. A Magyar Polgári Párt ezért üdvözli és támogatja azon nyitrai tanárok és diákok kezdeményezé­sét, akik hozzáfogtak a Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Karának megalakítá­sához. Tudjuk, hogy ez az erőfeszítés a jelen­legi szlovákiai politikai légkörben nehéz­ségekkel jár. Elszántságot, bátorságot és kitartást követel mindazoktól, akik szívü­kön viselik a nemzeti kisebbségek anya­nyelven folyó pedagógusképzését és fel­sőoktatását. A Magyar Polgári Párt az eddigiekhez hasonlóan támogatja a kez­deményezést, és kapcsolatait latba vetve, a magyar pártokkal karöltve mindent elkö­vet azért, hogy az önálló kar létrejö­hessen. -ú­A HAZAI KISEBBSEGEKROL ­NÉMET KÖZREMŰKÖDÉSSEL A szlovákiai nemzetiségi kisebb­ségekkel foglalkozó kétnapos érte­kezlet kezdődött tegnap Pozsony­ban, a németországi Heinrich Böll Alapítvány prágai irodájának szer­vezésében. Az eszmecsere résztvevői között ott vannak valamennyi hazai nem­zetiségnek, a magyarnak, a német­nek, az ukránnak és a roma kisebb­ségnek a képviselői. Jelen vannak a Magyar Polgári Párt, a Demokrati­kus Baloldal Pártja, a Keresztényde­mokrata Mozgalom, a Demokrata Párt és a Helsinki Polgári Egyesülés meghívottjai is. A kárpáti németek szlovákiai egyesületének alelnöke, Ottó So­bek kijelentette, hogy a mintegy 2500 tagot tömörítő szövetségük ,,híd kíván tenni a Szlovák Köztársa­ság és a német nyelvű országok között". Hangsúlyozta, hogy a 15-20 ezernyi szlovákiai német kisebbség számára gondot okoznak az 1945-ben hozott ún. beneši dek­rétumok, amelyek annak ellenére is érvényben vannak, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa eli­télte a németek kiűzését. A Demok­rata Párt nevében felszólaló Ivan Brndiar rendkívül alacsony színvo­nalúnak minősítette az általános emberi szabadságjogokkal kapcso­latos alapismereteket a szlovákiai lakosság körében. RÓLUNK - BUDAPESTEN (Folytatás az 1. oldalról) gyarországnak alapvető érdeke a békés együttélés és a gazdasági integráció. Lapzártánkkal egy időben a szlo­vákiai magyar pártok és politikai mozgalmak képviselői tájékoztatták a hallgatóságot Csehszlovákia bel­politikai helyzetéről. -y-f ENSZ-ERŐK SZOMÁLIÁBA (Folytatás az 1. oldalról) árucikkekkel járuljanak hozzá az ak­ció sikeréhez. A határozat nem tér ki a hadművelet finanszírozásának kérdésére. Ez az első eset, hogy a világszer­vezet katonai akciót indít háborús térségben anélkül, hogy ahhoz a konfliktusban érdekelt valamennyi fél hozzájárulását adta volna. Ugyancsak első ízben történt, hogy meghatározó mértékben az ENSZ fogja ellenőrizni a nemzetközi kato­nai akciót. A hadművelet parancsno­ka amerikai tábornok lesz, a harci egységek kivonása után a második szakaszban az ENSZ beindítja ha­' gyományos béketeremtő tevé­kenységét, párhuzamosan a politikai tárgyalásokat a nemzeti megbéké­lésről és egy új kormánystruktúra létrehozásáról. A tavaly januári puccs óta ugyanis Szomáliában, gyakorlatilag nincsenek állami szervek. Az Irak elleni tavalyi hadjárattal ellentétben az ENSZ-katonák ezút­tal egyesített parancsnokság alatt fognak működni, a szövetséges álla­mok kötelesek egyeztetni lépéseiket a világszervezettel. A Biztonsági Ta­nács tagjaiból létrehozott különbi­zottság fogja ellenőrizni a határozat teljesítését. Bár George Bush amerikai elnök formálisan még nem hagyta jóvá az amerikai egységek kiküldését Szo­máliába, az már nyilvánvaló, hogy kb. 30 ezer amerikai katona fogja képezni az ENSZ-erők gerincét, Nemzetközi erőkről lesz szó, ame­rikai sajtóforrások szerint Bush az elmúlt napokban erről legkevesebb 10 baráti ország vezetőivel tárgyalt, s 7 állam állítólag már megígérte részvételét. ELFOGYOTT A KAMIONOSOK TÜRELME A délszláv válság egyik következményeként ismét ellehetetlenült a közúti teherforgalom Magyarország és Románia között. Csütörtökön este Ártándnál 30 kamionosnak elfogyott a türelme és járműveikkel keresztben álltak az úton. Négy órán át győzködték a sofőröket a rendőrök, mire felszámolták a blokádot. A helyzet tegnapra sem javult, Nagylaknál 70, Gyulánál 65, Ártándnál 45 órába telt a Magyarországról Romániába tartó kamionok kiléptetése. A magyar külügyminisztérium délután jegyzékben kérte a román hatóságok gyors intézkedését. (V. P. G.) TITOKZATOS FORRÓDRÓT (Folytatás az 1. oldalról) ügyet. Szlovák részről mindent elő­készítettünk, ám mivel a telefonvo­nalnak, ugye, két vége van, várnunk kell a magyar kapcsolásra. Tárgyal­tunk a főkonzulátussal, amely segít­séget ígért, de, sajnos, a mai napig sem kaptunk választ. Marinovich Endre budapesti ka­binetfőnök: Úgy két hónappal ezelőtt üzembe helyeztük a telefonvonalat, s ezt szlovák partneremmel, Ivan Lexa úrral közöltem személyes be­szélgetésünk során, amelyre kb. egy hónappal ezelőtt került sor. Termé­szetesen megadtam neki a számot, s már beszélgettem is vele ezen a vonalon. Egy városi vonalat alkal­mazunk, s azon a bizonyos telefon­számon senki más nem beszélhet és nem is hivhat. Lehetséges, hogy szlovák részről más műszaki megol­dást választottak volna, mi ezt tartot­tuk megfelelőnek. Ivan Lexa, a szlovák kormányhi­vatal vezetője: A magyar állami szervek felkészületlensége és a megállapodás lassú teljesítése mi­att nem működik a forródrót. Szlovák oldalon minden elő van készítve, ám • ugyanez nem mondható el a magyar félről. Ha az Új Szó kíváncsi a rész­letkérdésekre, forduljon Boros Jenő főkonzul úrhoz. Boros Jenő magyar főkonzul: Nem tüdőm felülbírálni az ügyet. Ha Antall miniszterelnök úr kabinetfő­nöke azt mondta Búdapesten, hogy a vonal - amely nem rajtunk keresz­tül megy - működik, állítását semmi­képpen sem tudom megcáfolni. Akkor most hogyan is állunk? Forródrót nincs, de gáz van? Nincs gáz, hisz van forródrót? Pradoxon: a félreértések tisztázását célzó, ka­binetek közötti közvetlen vonal újabb félreértésekre ad okot. (urbán) PIATK0 ÚR NE ADJA A SÉRTŐDÖTTET Lapunk tegnapi számában beszámoltunk arról, hogy Bohuslav Piatko, a Szlovák Televízió főszerkesztője - aki megtiltotta a helységnevek magyar használatát - a Szlovák Sajtóirodának adott nyilatkozatában fenntartja korábbi döntését. Sőt, hitelrontással vádolja Duka Zólyomi Árpádot és Bugár Bélát a rendelkezés elleni nyilvános tiltakozásuk miatt, tőlük köve­telve nyilvános bocsánatkérést. Tegnap az Együttélés sajtóirodája közleményt adott ki, amely hangsú­lyozza, hogy a főszerkesztő bocsánatkérési felszólítása nemhogy megol­dásra vezetne, hanem tovább élezi az ügyet. A közleményben többek közölt a következő szerepel: ,,A Szlovák Televízió igazgatójától magyarázol kértünk a magyar nemzetiségű polgárok számára sugárzott adásokat érinti kérdésekre, de választ mindmáig nem kaptunk. Célunk az volt, hogy felhívjuk a figyelmet egy olyan problémára, amelyet nem az érdekeltek bevonása nélkül kellene megoldani. Az ilyesfajta eljárás ugyancsak emlékeM ,,a Peztár elvtárs idején" alkalmazott módszerekre. Piatko úrnak nem volna szabad megsértődnie, mert a konfliktust az ő általa foganatosított intézkedés váltotta ki, amely nem vet jó fényt egy közszolgálati intézményre." •!)• A MAGYAROK ÉS A ZSIDÓK KÖZTISZTELETNEK ÖRVENDENEK? (Folytatás az 1. oldalról) a magyarok Szlovákiában megbe­csülésnek örvendenek, a szokásos­nál több jogot biztosít számukra az SZK Alkotmánya. A szlovák kor­mányfő megismételte azt a korábbi kijelentését is, hogy az állam a nem­zetiségileg vegyes lakosságú terüle­teken egy magyar nemzetiségű ál­lampolgárra többet fordít, mint az ugyanott élő szlovák nemzetiségű állampolgárra. A nemzetiségi prob­lémák forrását a szlovák kormányfő a magyar pártok gondolkodásmód­jában látja. Ami a magyar nyelvű helységnév­Jáblák eltávolításának kérdését illeti, Vladimír Mečiar elmondta, hogy a községek nevét ismert politikai indokok miatt sok helyütt elmagya­rosították, s az új elnevezések nem felelnek meg az eredeti szlovák el­nevezéseknek. Állítása szerint a magyar efnevezéseket csak onnan távolították el, ahol a szlovák felirat­tal együtt egy oszlopon szerepeltek. s ezzel együtt lehetővé tették a ma­gyarok számára, hogy más táblákon helyezzék el saját nyelvű felirataikat. Nem tudunk hazánkban tájékozódni, mert a községeket anélkül keresz­telték át, hogy bárkit is megkérdez­tek volna, jegyezte meg a szlovák kormányfő. Az SZTV magyar műso­ra számára kibocsátott tilalmat Vla­dimír Mečiar azzal magyarázta, hogy ebben a magyar nyelvű műsor­ban olyan elnevezéseket használtak (pl. Pozsony), amelyek számára is­meretlenek, holott itt él. A magyar műsornak ezért tiszteletben kell tar­tania azokat az eredeti elnevezése­ket, amelyek nálunk hivatalosan zodtek. A további kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a Szlovákiában megválasztott szövetségi parlamenti képviselők a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának második ka­maráját fogják alkotni. Elfogadhatat­lan ugyanis, hogy az egykamarás rendszeren belül bővítsék a szlovák parlament tagjainak létszámát, mivel ez megváltoztatná a politikai erővi­szonyokat. A Szlovák Köztársaság elnöké­nek mielőbbi megválasztása érde­kében Mečiar állítólag mindent meg­tesz, és ez a választás feltehetőleg még januárban fog megtörténni. Ő maga azonban nem akar köztár­sasági elnök lenni. A kérdésekre adott válaszaiban viszonylag sokat foglalkozott a köztársasági elnök -személyével, s végül megállapította, hogy a jelöltnek valamelyik politikai pártból, mégpedig leginkább a De­mokratikus Szlovákiáért Mozgalom­ból kell kikerülnie. A Kronen Zeitung kérdésére vála­szolva Mečiar elsősorban azt hang­súlyozta, hogy csak Bős-Nagyma­rosról lehet beszélni, mivel egy épít­ményről van szó. Az 1977-es szer­ződés felmondását érvénytelennek tekinti, mivelhogy a szerződésben az is szerepel, hogy ezt a szerző­dést sem megszüntetni, sem pedig felmondani nem lehet. A C változat ideiglenes megoldás, ám a vízlép­cső bősi részét a lakosság védelme és egyes vízügyi okok miatt Sztová- . kiának be kell fejeznie. A sajtóértekezlet- mint említettük — a magyar kisebbség kérdésével ' kezdődött, és a sors úgy hozta, hogy •• egy másik, sokat szenvedett szlová- ] kiai kisebbség kérdésével fejeződött be. Egy angol újságíró számolt be saját tapasztalatai alapján a zsidó ' kisebbség elleni türelmetlenségé, j Mečiar ezzel kapcsolatban kijelen­tette, a szlovákok nem született anti­szemiták. A zsidó vallású állampol­gárok (ugyanúgy, mint a map nemzetiségű állampolgárok) általá­nos köztiszteletnek örvendenek Szlovákiában, habár csak kétezer hétszázan vannak. A zsidó vallású állampolgárok rendszerint jelentős posztokat töltenek be, szögezte le a szlovák kormányfő, majd arról biz­tosította a külföldi újságírókat, hogy „Mečiar ellen több támadást intéz­tek, mint az egész szlovákiai zsidó közösség ellen". (fekete)

Next

/
Thumbnails
Contents