Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-05 / 287. szám, szombat
HÍREK - VELEMENYEK f ÚJ SZÓM 1992. DECEMBER 5. BOSROL BUDAPESTEN Budapesten tegnap délelőtt újabb tárgyalási forduló kezdődött csehszlovák és magyar szakértők részvételével a bösi vízi erőmű körül kialakult helyzetről. A budapesti eszmecserék megtartásáról egy héttel ezelőtt Brüsszelben jött létre megállapodás azt követően, hogy a felek akkor eredménytelen megbeszéléseket folytattak és úgy határoztak, hogy a bősi vita eldöntését a Hágai Nemzetközi Bíróságra bízzák. A mostani tárgyalások fó célja, hogy megszövegezzék azt a kérelmet, amellyel a hágai fórumhoz fordulnak. A csehszlovák küldöttséget Václav Mikulka, a Szövetségi Külügyminisztérium nemzetközi jogi osztályának igazgatója vezeti. A Cseh Sajtóiroda tudósítója budapesti diplomáciai forrásoktól azt az értesülést szerezte, Prága arra fog törekedni," hogy ä Háipiba'küldendő kérvényben a felek kikérjék e tekintélyes fórum véleményét arról, magyar részről jogszerű volt-e az 1977-es államközi szerződés egyoldalú felmondása. Arra Is a hágai fórumnak kellene választ adnia, hogy a nemzetközi joggal összeegyeztethető-e a Duna csehszlovák területen történt elrekesztése. A csehszlovák fél szeretné, ha Hága előzetesen meghatározná döntésének jogi következményeit, amelyeket a mindkét fél elfogadna. Király Miklós magyar küldöttségvezető reményét fejezte ki, hogy a mostani megbeszéléseken sikerül végleges formába önteni a közös kérelmet. Szerinte a meglévő véleménykülönbségek politikai jóakarattal áthidalhatók, s ezután a dokumentum parafálás és jóváhagyás céljából a kormányok elé terjeszthető. Budapesti elképzelés szerint a végleges változat aláírására Brüsszelben kerülhetne sor az EK égisze alatt tartandó újabb tárgyalási forduló alkalmából. A magyar küldöttségvezető szerint az egész elhúzódhat, mivel a csehszlovák fél jelezte, hogy a szövetségi parlamenttel is ratifikáltatni kívánja a dokumentum szövegét. Keresztes K. Sándor magyar környezetvédelmi miniszter olasz partnerekkel tárgyalt Rómában, többek között a bősi kérdésről is. A Népszabadságnak nyilatkozva elmondta, hogy Olaszország, más nyugat-európai államokhoz hasonlóan közvetlenül nem kíván beavatkozni a magyar-szlovák vitába, de rokonszenveznek a magyar érvekkel. A miniszter szerint a kormány, amíg nem születik meg ä hágai döntés, kész beleegyezni a bősi erőmű üzemelése kapcsán átmeneti megoldásba is. Hajlandók lennénk együttműködni a C-változat valamilyen üzemelésében az említett átmeneti időszak alatt, cserébe azért, hogy a szlovákok egyetértenének bizonyos átfogó ökológiai megoldással, vagyis a londoni megállapodások értelmében a régi mederbe juttatnák vissza az átlagos vízmennyiség 95 százalékát - szögezte le. Martonyi János, a múlt heti brüsszeli tárgyalásokon részt vett magyar küldöttség vezetője a televízió össztűz című vitaműsorában kijelentette: Magyarország az öreg Duna 43 km-es szakaszát akarja megmenteni, de ugyanakkor azj szeretné, ha nem keletkezne tartós konfliktus északi szomszédjával. Visszautasította a vitát vezető újságíróknak azt a kérdésfelvetését, hogy a magyar külpolitika bősi teljesítményét kudarcnak kell minősíteni. Martonyi szerint a mérsékelt türelmes, korrekt, de ugyanakkor következetes magyar álláspontot nagyra értékelik a világban, habár ez, meglehet, sovány vigasz. A moderátornak arra az észrevételére, hogy Mečiarnak mindent sikerült elérnie a Dunán, mivel a befejezett invariáns nemzeti szimbólummá dicsőült, Martonyi hozzáfűzte: már most érkeznek olyan jelzések, hogy Pozsony politikája nem tekinthető sikeresnek. NÉGY PÁRT ESÉLYES VASÁRNAP VÁLASZTÁSOK LESZNEK SZLOVÉNIÁBAN A néhai Jugoszlávia legkisebb tagköztársasága tavaly nyáron Horvátországgal egyidőben hirdette ki függetlenségét. Egy éwel korábban tartottak első ízben szabad választásokat, amelyeken több politikai párt is indult. Az elfogadott új alkotmány értelmében a parlament kétkamarás: a nemzetgyűlésnek 90, a tanácsnak pedig 40 tagja van. A képviselőket egyfordulós arányos választási rendszerben négy évre választják. A vasárnapi választásokon 23 politikai párt képviselői indulnak, az államfői tisztségre nyolc jelölt pályázik. Felmérések szerint a választók többsége csak azt döntötte el határozottan, hogy az államfő-jelöltek közül kire adja le voksát. Erre a tisztségre a legesélyesebb a mostani elnök, Milan Kucan, akinek a szavazók 60 százaléka szavazna bizalmat. A politikai pártok közül nehéz a választás, hiszen választási programjaik rendkívül hasonlatosak, egyaránt az Európához való felzárkózást és a piacgazdaságot szorgalmazzák. Politikai megfigyelők szerint közülük négy pártnak van a legnagyobb esélye. Elsősorban Janez Drnovsek jelenlegi kormányfő Liberális Demokrata Pártjának, mivel sikeres külpolitikájának az érdeme, hogy Szlovéniát felvették az ENSZbe. A néhai kommunista párt utódpártja, a Demokratikus Megújhodás Pártja több kisebb politikai párttal közösen egységes jelölőlistán indul. BOSZNIA-HERCEGOVINA REAGAN INTERVENCIÓT SÜRGET JELENTÉS A SZERBIAI GYŰJTŐTÁBOROKBAN URALKODÓ HELYZETRŐL Bosznia-Hercegovinában tovább folytatódnak a fegyveres összecsapások. Mind a szerb, mind pedig a horvát források arról tájékoztatnak, hogy a leghevesebb harcok Észak-Boszniában, nyugaton pedig Bihac környékén dúlnak. A Tanjug szerint Szarajevóban a muzulmánok folytatták támadásaikat a szerb állások ellen. Ilidzsa elővárosban a gyalogság támadott, Dobrinját pedig aknavetőkből lőtték. Más források szerint a körülzárt Szarajevóban valamivel nyugodtabban telt az éjszaka, mint az elmúlt napokban. A csütörtöki harcok azonban több mint 40 áldozatot követeltek, s 118 személy megsebesült. A volt Jugoszláviában állomásozó ENSZ-erő (UNPROFOR) csütörtökön 48 órára leállította repüléseit azt követően, hogy könnyűfegyverekből találat érte azt a gépet, melynek fedélzetén tartózkodott Philippe Morillon francia tábornok, az UNPROFOR boszniai parancsnoka. Az incidens során senki sem sebesült meg és a Szarajevóból repülő gép sikeresen landolt Zágrábban. A NATO és a Nyugat-európai Unió hadihajói az ENSZ embargó megszigorításáról szóló határozat elfogadása óta 41 kereskedelmi hajót kutatott át. Az említett hajók a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságba tartottak. Az AP hírügynökség által idézett más források szerint több mint 60 hajóról volt szó. Három esetben derült ki, hogy a hajók olyan rakományt szállítanak, amelynek importját a Jugoszláv Köztársaságba tiltja a BT-határozat. Az egykori Jugoszláviában a szerb egységek szisztematikusan végzik az etnikai tisztogatásokat, a foglyok pedig borzasztó körülmények között élnek a szerbek által ellenőrzött koncentrációs táborokban. Ezt hangsúlyozza az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi liga jelentése, amelyet tegnapra virradó éjszaka tettek közzé az Egyesült Államokban. A liga csoportjának munkatársai gyilkosságokról, erőszakról, az emberi jogok megsértéséről számolnak be azzal, hogy a szerbek által ellenőrzött területeken a legrosszabb a helyzet. Az Egyesült Államok azt fontolgatja, határozati javaslatot terjeszt elő az erő alkalmazásáról Ez a dokumentum megakadályozhatná a repülési tilalom megsértését Bosznia légtere felett. A New York Times című napilap szerint az USA erről a kérdésről szövetségeseivel folytat tárgyalásokat. Ronald Reagan volt amerikai elnök az Észak-atlanti Szövetség intervenciójára szólított fel Bosznia-Hercegovinában. Milan Panics jugoszláv kormányfő a Borba című lapnak adott nyilatkozatában megerősítette: azt követően, hogy a köztársasági választási bizottság csütörtökön nem fogadta el jelölését az elnöki tisztségre, fellebbezni fog a Szerb Köztársaság Alkotmánybíróságánál. BÍRÁLJÁK A REFORMPOLITIKÁT ÖSSZECSAPÁSOK AZ OROSZ PARLAMENTBEN SZÓBAN ÉS TETTLEGESEN Az orosz népi küldöttek tegnap 368 szavazattal 210 ellenében első olvasásban jóváhagyták azt a határozati javaslatot, amely rendkívül bírálóan értékeli Jegor Gajdar ügyvezető kormányfő kabinetjének reformpolitikáját. A határozat egyes pontjairól a képviselők folytatták a vitát, az egyes témakörökről még külön-külön fognak szavazni, de aligha történnek lényeges változtatások abban a dokumentumban, amely a kormánytól valójában a piacgazdaság megteremtésére irányuló reformok fékezését követeli. Az eredeti tervvel ellentétben a délelőtti ülésen nem szavaztak a miniszterelnök személyéről. A képviselők ugyanis ragaszkodtak ahhoz, hogy előbb a javasolt alkotmánymódosításokat kell jóváhagyni, ezek elfogadása esetén a kormány kizárólag a parlamentnek lenne alárendelve, nem pedig az államfőnek. Borisz Jelcin elnök elfogadhatatlannak minősítette ezeket az alkotmánymódosításokat. Előre nem tervezett rövid beszédében figyelmeztette a képviselőket arra, hogy a javasolt módosítások megbontják az egyensúlyt a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között. Figyelmeztetett arra, hogy elfogadásuk káros lenne az ország számára, destabilizálná a helyzetet. Az ország egy gyenge kormányt kapna, s bármilyen lenne is az összetétele, meg lenne kötve a keze. Jelcin biztosította a képviselőket arról, helyesli a hatékony ellenőrzést a parlament részéről, de ennek az ellenőrzésnek csak akkor van értelme, ha a kabinet erős és lehetősége van az önálló működésre. A küldöttkongresszus egyelőre nem foglalkozott a képviselők közti csütörtök esti tettlegességig fajuló ellentétekkel. Az ügyet az etikai bizottság elé utalták, ez dolgozza ki javaslatait a kongresszus számára. Kb. 50 képviselő csapott össze csütörtökön, s a Biztonsági szolgálatnak is közbe kellett avatkoznia. A tegnapi Nyezaviszimaja Gazeta az esetet tömegverekedésnek minősítette, melynek során több képviselő azzal vádolta Haszbulatov parlamenti elnököt, hogy manipulálja a tanácskozást az alkotmánymódosításról szóló titkos szavazás elérése érdekében. Minden viszály ellenére tegnap mégiscsak titkos szavazás volt erről a kérdésről. Az eredményeket estére ígérték. T om Lantos nyilván már pontosan tudja, hogy mit foglal abba a jelentésbe, amelyet a leendő amerikai elnöknek készít most befejeződött szlovákiai, romániai, vajdasági és magyarországi körútjáról. Az amerikai demokratapárti kongresszusi képviselő Bili Clinton megbízásából tartózkodott a térségben, jóllehet, főleg román részről, igyekeztek ezt megkérdőjelezni. Gheorge Funar hírhedt kolozsvári polgármester például nem kevesebbet állított, mint azt, hogy az amerikai honatya „illegálisan sétálgatott Romániában", miközben Clinton követének próbálta magát eladni. Akárcsak Pozsonyban, Bukarestben sem fogadták őt legmagasabb szinten, s mindössze a külügyminisztériumban szakítottak rá időt. Lantosban a washingtoni románellenes lobby képviselőjét látják, akinek - lliescuék sziklaszilárd meggyőződése szerint - oroszlánrésze volt abban, hogy az USA Kongresszusa két hónappal ezelőtt elutasította a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény újbóli megadásét Romániának. Tény és való, hogy Lantos a képviselőházban nem támogatta a kedvezményes elbánás felújítását, s emiatt neheztelnek rá a románok. De főleg az bosszantja őket, hogy a környező volt szocialista országok mind élvezik ezeket a gazdasági előnyöket. Volt ugyanakkor egy időszak, nem is olyan régen az 1989-es fordulatok előtt, amikor Románia rajtunk nevetett kárörvendően, hiszen a Fehér Ház éppen a kedvezményes kereskedelmi elbánással viszonozta Bukarestnek azt, hogy a Varsói Szerződésen és a KGST-n belüli gyakori rakoncátlankodásával sok borsot tört a Kreml-beli vezetők orra alá. Ez az ország tehát akkor is kilógott a sorból, akárcsak most, de ezúttal száméra a jelenlegi helyzet nem előnyöket biztosít, hanem kifejezetten gazdasági hátrányok szárROMÁN DILEMMA BÜSZKÉK VAGY KEDVEZMÉNYEZETTEK? maznak belőle. Mert nyilvánvalóan jól jönne a mindinkább tornyosuló gazdasági bajokkal küszködő Vacariou-kormánynak, ha élvezhetné azokat az előnyöket, amelyeket az USA bármely harmadik országnak biztosít a kereskedelemben, lévén ez a kedvezményes bánásmód lényege. Románia igencsak rá van szorulva, hogy Washington gazdaságilag újra felkarolja ezt az országot, hiszen a néhai Ceausescu-rezsim a kedvezmények révén megmaradt összegeket kizárólag a diktatúra körülbástyázására használta. A bukaresti külügyminisztérium sajnálatosnak és igazságtalannak találta a Kongresszus szeptember végi elutasító döntését, amelyben elsősorban a magyar származású Lantos képviselő kezét látták. Nem mulasztották el hangsúlyozni, hogy Tom Lantos soha nem járt Erdélyben, tehát személyes tapasztalatok híján szavazott a Romániát sújtó javaslat mellett. Most viszont, amikor a demokrata honatya felkereste Romániát, Bukarestben megalázónak tartották, hogy épp tőle kérjék: járjon közbe a január végén hivatalba lépő Bili Clintonnál a kereskedelmi kedvezmények dolgában. Sőt, az említett szavazás után, illetve a Lantos-vizit előtt elhangzottak olyan vélemények is, amelyek így összegezhetők: maradjunk inkább büszke románok, de ne kérjünk szívességet egy szervezett magyar-zsidómaffia tengerentúli képviselőjétől, ne adjuk el országunkat pár köteg dollárért. Román ellenzéki politikusok viszont ragaszkodtak ahhoz, hogy washingtoni vendégük emeljen szót Clintonnál érdekükben. Lantos nem is zárkózott el ettől, de félreérthetetlenül jelezte: Clintonék kiemelten óhajtanak foglalkozni KözépEurópával, de minden lépésüknél meghatározó lesz az, hogy az illető ország hányadán áll a demokráciával és az emberi jogokkal. A közép-európai régióban e téren tapasztalható helyzetről Tom Lantos hamarosan részletes jelentést tesz az elnöknek és csatolja hozzá ajánlásait is. A hivatalos Bukarest várakozásaival ellentétben az új elnök komolyan fogja venni azt, amit Lantostól hall, hiszen nyilván nem őt küldte volna erre a körútra, ha nem bízik meg maradéktalanul a véleményében. P. VONYIK ERZSÉBET NÉHÁNY SORBAN T egnap a vörös khmerek szabadon engedték a Kambodzsában állomásozó ENSZ-erők hat fogva tartott katonáját - tájékoztatott a világszervezet. A három brit, két Fülöp-szigeteki és egy új-zélandi katonát a militáns kambodzsai frakció helyi parancsnoka vette őrizetbe, amikor kedden éjszaka őrjáratot tartottak a Kompongthom városhoz közeli partoknál. Az ENSZ indonéz tisztje a helyszínre érkezett és magával hozta a vörös khmerek phonpenhi parancsnokának írásos utasítását, hogy engedjék szabadon a katonákat. H a a Dunát a magyar szakaszon egész évben hajózhatóvá tennék, akkor a folyó kétszer négysávos autópályát helyettesíthetne. Erre a következtetésre jutottak a holland szakértők, akiket a magyar kormány felkért a Duna hajózási tervének kidolgozására - tájékoztatott a magyar közlekedési, távközlési és vízgazdálkodási minisztérium képviselője. A magyar kabinet feltételezi: függetlenül a bős-nagymarosi komplexum sorsától, a holland szakértők kidolgozhatnák a Duna hajózási tervét. Ezt Hollandia finanszírozná, amely azonban az együttműködést Szlovákia beleegyezésétől teszi függővé. L itvániában a jövő év február 14-én tartják meg az elnökválasztást - döntött csütörtök esti ülésén az új litván parlament. Ezzel lényegében elutasította az egykori kormányzó Sajudis-mozgalom követelését, hogy egy későbbi időpontban válasszák meg az államfőt. Általános az a vélemény, hogy Vytautas Landsbergis, a Sajudis vezetője, volt parlamenti elnök is pályázni fog az államfői tisztségre. A választásokból győztesen kikerült posztkommunista Demokratikus Munkapárt nemhivatalos vilniusi források szerint Algirdas Brazauskas pártelnököt jelöli majd az elnöki tisztségre. P retoriai jelentések szerint tegnap a dél-afrikai kormány az angolai harcok kiújulása miatt hazahívta diplomatáit Luandából. A délafrikai képviselők egyben cáfolták, hogy támogatnák a felkelők szervezetét, az UNITA-t. A kabinet közleménye hazugságnak nevezi Róbert Mugabe zimbabwei elnök állítását, mely szerint dél-afrikai repülőgépek szállítanak utánpótlást a kormányellenes angolai egységeknek. Botswana, Namíbia és Angola is hasonló vádat emelt. /"kQütörtökön a perui maoista VÜ Fényes Ösvény szervezet teljesen megbénította Ayacucho város életét, amikor fegyveres sztrájkot hirdetett Abimael Guzmánnak, a szervezet fogva tartott vezetőjének támogatására. Erről tegnap tájékoztatott a Reuter hírügynökség, a helyi lakosságra hivatkozva. A városban nem működött a közlekedés, üresek maradtak a piacok, elnémultak a rádióállomások és zárva maradtak a kormányhivatalok is. Több helyen bombarobbanások hallatszottak. A partizánok Guzmán 58. születésnapja alkalmából hirdettek sztrájkot. T egnapra virradó éjszaka a bécsi Austria Center Wienna központban Németország idei szépét választották meg a „világ királynőjévé". A 21 éves Ines 47 konkurensét győzte le. A második helyen Miss Puerto Rico, a hármadikon pedig Miss Albánia végzett. A szépségkirálynő 176 cm magas, 58 kiló és rövid frizurát hord, ami igencsak szokatlan. Az APA hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, megelégedett volna a 10. hellyel is. Úgy tűnik azonban, megszokta, hogy győzelmet arat, hiszen a volt NDK-ban bajnokságot nyert vívásban. N agy-Britannia polgárainak 5 százaléka szexuális partner nélkül éli le életét - legalább is a Wellcome Trust társaság által finanszírozott közvéleménykutatások eredményei szerint. Az adatokból az is kiderült, hogy azok a fiatalok, akik a nyolcvanas évek második felében kezdtek szexuális életet élni, viszszafogottabbak az AIDS miatt. A 45-59 éves briteknek átlagosan 13-14 partnernőjük volt. Szlovéniában holnap parlamenti és elnökválasztást tartanak és ebben a kis országban másfélmillió szavazásra jogosult választó járul az urnákhoz.