Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-05 / 287. szám, szombat

HÍREK - VELEMENYEK f ÚJ SZÓM 1992. DECEMBER 5. BOSROL BUDAPESTEN Budapesten tegnap délelőtt újabb tárgyalási forduló kezdődött cseh­szlovák és magyar szakértők részvételével a bösi vízi erőmű körül kialakult helyzetről. A budapesti eszmecserék megtartásáról egy héttel ezelőtt Brüsszelben jött létre megállapodás azt követően, hogy a felek akkor eredménytelen megbeszéléseket folytattak és úgy határoztak, hogy a bősi vita eldöntését a Hágai Nemzetközi Bíróságra bízzák. A mostani tárgyalások fó célja, hogy megszövegezzék azt a kérelmet, amellyel a hágai fórumhoz fordulnak. A csehszlovák küldöttséget Václav Mikulka, a Szövetségi Külügyminisztéri­um nemzetközi jogi osztályának igazgató­ja vezeti. A Cseh Sajtóiroda tudósítója budapesti diplomáciai forrásoktól azt az értesülést szerezte, Prága arra fog töre­kedni," hogy ä Háipiba'küldendő kérvény­ben a felek kikérjék e tekintélyes fórum véleményét arról, magyar részről jogsze­rű volt-e az 1977-es államközi szerződés egyoldalú felmondása. Arra Is a hágai fórumnak kellene választ adnia, hogy a nemzetközi joggal összeegyeztethető-e a Duna csehszlovák területen történt elre­kesztése. A csehszlovák fél szeretné, ha Hága előzetesen meghatározná döntésé­nek jogi következményeit, amelyeket a mindkét fél elfogadna. Király Miklós magyar küldöttségveze­tő reményét fejezte ki, hogy a mostani megbeszéléseken sikerül végleges for­mába önteni a közös kérelmet. Szerinte a meglévő véleménykülönbségek politikai jóakarattal áthidalhatók, s ezután a doku­mentum parafálás és jóváhagyás céljából a kormányok elé terjeszthető. Budapesti elképzelés szerint a végleges változat aláírására Brüsszelben kerülhetne sor az EK égisze alatt tartandó újabb tárgyalási forduló alkalmából. A magyar küldöttség­vezető szerint az egész elhúzódhat, mivel a csehszlovák fél jelezte, hogy a szövet­ségi parlamenttel is ratifikáltatni kívánja a dokumentum szövegét. Keresztes K. Sándor magyar környe­zetvédelmi miniszter olasz partnerekkel tárgyalt Rómában, többek között a bősi kérdésről is. A Népszabadságnak nyilat­kozva elmondta, hogy Olaszország, más nyugat-európai államokhoz hasonlóan közvetlenül nem kíván beavatkozni a ma­gyar-szlovák vitába, de rokonszenveznek a magyar érvekkel. A miniszter szerint a kormány, amíg nem születik meg ä hágai döntés, kész beleegyezni a bősi erőmű üzemelése kapcsán átmeneti megoldásba is. Hajlan­dók lennénk együttműködni a C-változat valamilyen üzemelésében az említett át­meneti időszak alatt, cserébe azért, hogy a szlovákok egyetértenének bizonyos át­fogó ökológiai megoldással, vagyis a lon­doni megállapodások értelmében a régi mederbe juttatnák vissza az átlagos víz­mennyiség 95 százalékát - szögezte le. Martonyi János, a múlt heti brüsszeli tárgyalásokon részt vett magyar küldött­ség vezetője a televízió össztűz című vitaműsorában kijelentette: Magyaror­szág az öreg Duna 43 km-es szakaszát akarja megmenteni, de ugyanakkor azj szeretné, ha nem keletkezne tartós konf­liktus északi szomszédjával. Visszautasí­totta a vitát vezető újságíróknak azt a kér­désfelvetését, hogy a magyar külpolitika bősi teljesítményét kudarcnak kell minősí­teni. Martonyi szerint a mérsékelt türel­mes, korrekt, de ugyanakkor következe­tes magyar álláspontot nagyra értékelik a világban, habár ez, meglehet, sovány vigasz. A moderátornak arra az észrevé­telére, hogy Mečiarnak mindent sikerült elérnie a Dunán, mivel a befejezett in­variáns nemzeti szimbólummá dicsőült, Martonyi hozzáfűzte: már most érkeznek olyan jelzések, hogy Pozsony politikája nem tekinthető sikeresnek. NÉGY PÁRT ESÉLYES VASÁRNAP VÁLASZTÁSOK LESZNEK SZLOVÉNIÁBAN A néhai Jugoszlávia legkisebb tagköztársasága tavaly nyáron Hor­vátországgal egyidőben hirdette ki függetlenségét. Egy éwel korábban tartottak első ízben szabad válasz­tásokat, amelyeken több politikai párt is indult. Az elfogadott új alkot­mány értelmében a parlament két­kamarás: a nemzetgyűlésnek 90, a tanácsnak pedig 40 tagja van. A képviselőket egyfordulós arányos választási rendszerben négy évre választják. A vasárnapi választásokon 23 po­litikai párt képviselői indulnak, az ál­lamfői tisztségre nyolc jelölt pályá­zik. Felmérések szerint a választók többsége csak azt döntötte el hatá­rozottan, hogy az államfő-jelöltek közül kire adja le voksát. Erre a tiszt­ségre a legesélyesebb a mostani elnök, Milan Kucan, akinek a sza­vazók 60 százaléka szavazna bi­zalmat. A politikai pártok közül nehéz a választás, hiszen választási prog­ramjaik rendkívül hasonlatosak, egyaránt az Európához való felzár­kózást és a piacgazdaságot szorgal­mazzák. Politikai megfigyelők szerint kö­zülük négy pártnak van a legna­gyobb esélye. Elsősorban Janez Drnovsek jelenlegi kormányfő Libe­rális Demokrata Pártjának, mivel si­keres külpolitikájának az érdeme, hogy Szlovéniát felvették az ENSZ­be. A néhai kommunista párt utód­pártja, a Demokratikus Megújhodás Pártja több kisebb politikai párttal közösen egységes jelölőlistán indul. BOSZNIA-HERCEGOVINA REAGAN INTERVENCIÓT SÜRGET JELENTÉS A SZERBIAI GYŰJTŐTÁBOROKBAN URALKODÓ HELYZETRŐL Bosznia-Hercegovinában tovább folytatódnak a fegyveres összecsa­pások. Mind a szerb, mind pedig a horvát források arról tájékoztatnak, hogy a leghevesebb harcok Észak-Boszniában, nyugaton pedig Bihac környékén dúlnak. A Tanjug szerint Szarajevóban a muzulmánok folytatták támadásaikat a szerb állások ellen. Ilidzsa elővárosban a gyalogság támadott, Dobrinját pedig aknavetőkből lőtték. Más forrá­sok szerint a körülzárt Szarajevóban valamivel nyugodtabban telt az éjszaka, mint az elmúlt napokban. A csütörtöki harcok azonban több mint 40 áldozatot követeltek, s 118 személy megsebesült. A volt Jugoszláviában állomásozó ENSZ-erő (UNPROFOR) csütörtö­kön 48 órára leállította repüléseit azt követően, hogy könnyűfegyverekből találat érte azt a gépet, melynek fedélzetén tartózkodott Philippe Morillon francia tábornok, az UNPROFOR boszniai parancsnoka. Az incidens során senki sem sebe­sült meg és a Szarajevóból repülő gép sikeresen landolt Zágrábban. A NATO és a Nyugat-európai Unió hadihajói az ENSZ embargó megszigorításáról szóló határozat elfogadása óta 41 kereskedelmi ha­jót kutatott át. Az említett hajók a Ju­goszláv Szövetségi Köztársaságba tartottak. Az AP hírügynökség által idézett más források szerint több mint 60 hajóról volt szó. Három eset­ben derült ki, hogy a hajók olyan rakományt szállítanak, amelynek im­portját a Jugoszláv Köztársaságba tiltja a BT-határozat. Az egykori Jugoszláviában a szerb egységek szisztematikusan végzik az etnikai tisztogatásokat, a foglyok pedig borzasztó körülmé­nyek között élnek a szerbek által ellenőrzött koncentrációs táborok­ban. Ezt hangsúlyozza az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi liga jelentése, amelyet tegnapra virradó éjszaka tettek közzé az Egyesült Államokban. A liga csoportjának munkatársai gyilkosságokról, erő­szakról, az emberi jogok megsérté­séről számolnak be azzal, hogy a szerbek által ellenőrzött területe­ken a legrosszabb a helyzet. Az Egyesült Államok azt fontolgat­ja, határozati javaslatot terjeszt elő az erő alkalmazásáról Ez a doku­mentum megakadályozhatná a re­pülési tilalom megsértését Bosznia légtere felett. A New York Times című napilap szerint az USA erről a kérdésről szövetségeseivel folytat tárgyalásokat. Ronald Reagan volt amerikai elnök az Észak-atlanti Szö­vetség intervenciójára szólított fel Bosznia-Hercegovinában. Milan Panics jugoszláv kor­mányfő a Borba című lapnak adott nyilatkozatában megerősítette: azt követően, hogy a köztársasági vá­lasztási bizottság csütörtökön nem fogadta el jelölését az elnöki tisztség­re, fellebbezni fog a Szerb Köztársa­ság Alkotmánybíróságánál. BÍRÁLJÁK A REFORMPOLITIKÁT ÖSSZECSAPÁSOK AZ OROSZ PARLAMENTBEN SZÓBAN ÉS TETTLEGESEN Az orosz népi küldöttek tegnap 368 szavazattal 210 ellenében első olvasásban jóváhagyták azt a hatá­rozati javaslatot, amely rendkívül bí­rálóan értékeli Jegor Gajdar ügyve­zető kormányfő kabinetjének re­formpolitikáját. A határozat egyes pontjairól a képviselők folytatták a vitát, az egyes témakörökről még külön-külön fognak szavazni, de aligha történnek lényeges változta­tások abban a dokumentumban, amely a kormánytól valójában a pi­acgazdaság megteremtésére irá­nyuló reformok fékezését követeli. Az eredeti tervvel ellentétben a délelőtti ülésen nem szavaztak a miniszterelnök személyéről. A képviselők ugyanis ragaszkodtak ahhoz, hogy előbb a javasolt alkot­mánymódosításokat kell jóváhagyni, ezek elfogadása esetén a kormány kizárólag a parlamentnek lenne alá­rendelve, nem pedig az államfőnek. Borisz Jelcin elnök elfogadhatat­lannak minősítette ezeket az alkot­mánymódosításokat. Előre nem ter­vezett rövid beszédében figyelmez­tette a képviselőket arra, hogy a ja­vasolt módosítások megbontják az egyensúlyt a törvényhozó és a vég­rehajtó hatalom között. Figyelmezte­tett arra, hogy elfogadásuk káros lenne az ország számára, destabili­zálná a helyzetet. Az ország egy gyenge kormányt kapna, s bármi­lyen lenne is az összetétele, meg lenne kötve a keze. Jelcin biztosítot­ta a képviselőket arról, helyesli a ha­tékony ellenőrzést a parlament ré­széről, de ennek az ellenőrzésnek csak akkor van értelme, ha a kabinet erős és lehetősége van az önálló működésre. A küldöttkongresszus egyelőre nem foglalkozott a képviselők közti csütörtök esti tettlegességig fajuló ellentétekkel. Az ügyet az etikai bi­zottság elé utalták, ez dolgozza ki javaslatait a kongresszus számára. Kb. 50 képviselő csapott össze csü­törtökön, s a Biztonsági szolgálatnak is közbe kellett avatkoznia. A tegna­pi Nyezaviszimaja Gazeta az esetet tömegverekedésnek minősítette, melynek során több képviselő azzal vádolta Haszbulatov parlamenti el­nököt, hogy manipulálja a tanácsko­zást az alkotmánymódosításról szó­ló titkos szavazás elérése érdeké­ben. Minden viszály ellenére tegnap mégiscsak titkos szavazás volt erről a kérdésről. Az eredményeket esté­re ígérték. T om Lantos nyilván már pontosan tudja, hogy mit foglal abba a jelentésbe, ame­lyet a leendő amerikai elnöknek készít most befejeződött szlovákiai, romániai, vajdasági és magyarországi körútjáról. Az amerikai demok­ratapárti kongresszusi képviselő Bili Clinton meg­bízásából tartózkodott a térségben, jóllehet, főleg román részről, igyekeztek ezt megkérdőjelezni. Gheorge Funar hírhedt kolozsvári polgármester például nem kevesebbet állított, mint azt, hogy az amerikai honatya „illegálisan sétálgatott Romá­niában", miközben Clinton követének próbálta magát eladni. Akárcsak Pozsonyban, Bukarest­ben sem fogadták őt legmagasabb szinten, s mindössze a külügyminisztériumban szakítot­tak rá időt. Lantosban a washingtoni románellenes lobby képviselőjét látják, akinek - lliescuék sziklaszi­lárd meggyőződése szerint - oroszlánrésze volt abban, hogy az USA Kongresszusa két hónappal ezelőtt elutasította a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény újbóli megadásét Romániának. Tény és való, hogy Lantos a képviselőházban nem támogatta a kedvezményes elbánás felújítá­sát, s emiatt neheztelnek rá a románok. De főleg az bosszantja őket, hogy a környező volt szocia­lista országok mind élvezik ezeket a gazdasági előnyöket. Volt ugyanakkor egy időszak, nem is olyan régen az 1989-es fordulatok előtt, amikor Románia rajtunk nevetett kárörvendően, hiszen a Fehér Ház éppen a kedvezményes kereskedel­mi elbánással viszonozta Bukarestnek azt, hogy a Varsói Szerződésen és a KGST-n belüli gyakori rakoncátlankodásával sok borsot tört a Kreml-beli vezetők orra alá. Ez az ország tehát akkor is kilógott a sorból, akárcsak most, de ezúttal szá­méra a jelenlegi helyzet nem előnyöket biztosít, hanem kifejezetten gazdasági hátrányok szár­ROMÁN DILEMMA BÜSZKÉK VAGY KEDVEZMÉNYEZETTEK? maznak belőle. Mert nyilvánvalóan jól jönne a mindinkább tornyosuló gazdasági bajokkal küszködő Vacariou-kormánynak, ha élvezhetné azokat az előnyöket, amelyeket az USA bármely harmadik országnak biztosít a kereskedelemben, lévén ez a kedvezményes bánásmód lényege. Románia igencsak rá van szorulva, hogy Wa­shington gazdaságilag újra felkarolja ezt az orszá­got, hiszen a néhai Ceausescu-rezsim a kedvez­mények révén megmaradt összegeket kizárólag a diktatúra körülbástyázására használta. A bukaresti külügyminisztérium sajnálatosnak és igazságtalannak találta a Kongresszus szep­tember végi elutasító döntését, amelyben első­sorban a magyar származású Lantos képviselő kezét látták. Nem mulasztották el hangsúlyozni, hogy Tom Lantos soha nem járt Erdélyben, tehát személyes tapasztalatok híján szavazott a Ro­mániát sújtó javaslat mellett. Most viszont, amikor a demokrata honatya felkereste Romániát, Buka­restben megalázónak tartották, hogy épp tőle kérjék: járjon közbe a január végén hivatalba lépő Bili Clintonnál a kereskedelmi kedvezmények dolgában. Sőt, az említett szavazás után, illetve a Lantos-vizit előtt elhangzottak olyan vélemé­nyek is, amelyek így összegezhetők: maradjunk inkább büszke románok, de ne kérjünk szívessé­get egy szervezett magyar-zsidómaffia tenge­rentúli képviselőjétől, ne adjuk el országunkat pár köteg dollárért. Román ellenzéki politikusok viszont ragasz­kodtak ahhoz, hogy washingtoni vendégük emel­jen szót Clintonnál érdekükben. Lantos nem is zárkózott el ettől, de félreérthetetlenül jelezte: Clintonék kiemelten óhajtanak foglalkozni Közép­Európával, de minden lépésüknél meghatározó lesz az, hogy az illető ország hányadán áll a demokráciával és az emberi jogokkal. A közép-európai régióban e téren tapasz­talható helyzetről Tom Lantos hamaro­san részletes jelentést tesz az elnöknek és csatolja hozzá ajánlásait is. A hivatalos Buka­rest várakozásaival ellentétben az új elnök komo­lyan fogja venni azt, amit Lantostól hall, hiszen nyilván nem őt küldte volna erre a körútra, ha nem bízik meg maradéktalanul a véleményében. P. VONYIK ERZSÉBET NÉHÁNY SORBAN T egnap a vörös khmerek sza­badon engedték a Kambo­dzsában állomásozó ENSZ-erők hat fogva tartott katonáját - tájékoztatott a világszervezet. A három brit, két Fülöp-szigeteki és egy új-zélandi ka­tonát a militáns kambodzsai frakció helyi parancsnoka vette őrizetbe, amikor kedden éjszaka őrjáratot tar­tottak a Kompongthom városhoz kö­zeli partoknál. Az ENSZ indonéz tisztje a helyszínre érkezett és ma­gával hozta a vörös khmerek phon­penhi parancsnokának írásos utasí­tását, hogy engedjék szabadon a katonákat. H a a Dunát a magyar szaka­szon egész évben hajózha­tóvá tennék, akkor a folyó kétszer négysávos autópályát helyettesít­hetne. Erre a következtetésre jutot­tak a holland szakértők, akiket a ma­gyar kormány felkért a Duna hajózá­si tervének kidolgozására - tájékoz­tatott a magyar közlekedési, távköz­lési és vízgazdálkodási minisztérium képviselője. A magyar kabinet felté­telezi: függetlenül a bős-nagymaro­si komplexum sorsától, a holland szakértők kidolgozhatnák a Duna hajózási tervét. Ezt Hollandia finan­szírozná, amely azonban az együtt­működést Szlovákia beleegyezésé­től teszi függővé. L itvániában a jövő év február 14-én tartják meg az elnökvá­lasztást - döntött csütörtök esti ülé­sén az új litván parlament. Ezzel lényegében elutasította az egykori kormányzó Sajudis-mozgalom köve­telését, hogy egy későbbi időpont­ban válasszák meg az államfőt. Álta­lános az a vélemény, hogy Vytautas Landsbergis, a Sajudis vezetője, volt parlamenti elnök is pályázni fog az államfői tisztségre. A választásokból győztesen kikerült posztkommunista Demokratikus Munkapárt nemhiva­talos vilniusi források szerint Algir­das Brazauskas pártelnököt jelöli majd az elnöki tisztségre. P retoriai jelentések szerint teg­nap a dél-afrikai kormány az angolai harcok kiújulása miatt haza­hívta diplomatáit Luandából. A dél­afrikai képviselők egyben cáfolták, hogy támogatnák a felkelők szerve­zetét, az UNITA-t. A kabinet közle­ménye hazugságnak nevezi Róbert Mugabe zimbabwei elnök állítását, mely szerint dél-afrikai repülőgépek szállítanak utánpótlást a kormányel­lenes angolai egységeknek. Bots­wana, Namíbia és Angola is hasonló vádat emelt. /"kQütörtökön a perui maoista VÜ Fényes Ösvény szerve­zet teljesen megbénította Ayacucho város életét, amikor fegyveres sztrájkot hirdetett Abimael Guzmán­nak, a szervezet fogva tartott veze­tőjének támogatására. Erről tegnap tájékoztatott a Reuter hírügynökség, a helyi lakosságra hivatkozva. A vá­rosban nem működött a közlekedés, üresek maradtak a piacok, elnémul­tak a rádióállomások és zárva ma­radtak a kormányhivatalok is. Több helyen bombarobbanások hallat­szottak. A partizánok Guzmán 58. születésnapja alkalmából hirdettek sztrájkot. T egnapra virradó éjszaka a bé­csi Austria Center Wienna központban Németország idei szé­pét választották meg a „világ ki­rálynőjévé". A 21 éves Ines 47 kon­kurensét győzte le. A második he­lyen Miss Puerto Rico, a hármadikon pedig Miss Albánia végzett. A szép­ségkirálynő 176 cm magas, 58 kiló és rövid frizurát hord, ami igencsak szokatlan. Az APA hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, megelégedett volna a 10. hellyel is. Úgy tűnik azonban, megszokta, hogy győzelmet arat, hiszen a volt NDK-ban bajnokságot nyert ví­vásban. N agy-Britannia polgárainak 5 százaléka szexuális part­ner nélkül éli le életét - legalább is a Wellcome Trust társaság által fi­nanszírozott közvéleménykutatások eredményei szerint. Az adatokból az is kiderült, hogy azok a fiatalok, akik a nyolcvanas évek második felében kezdtek szexuális életet élni, visz­szafogottabbak az AIDS miatt. A 45-59 éves briteknek átlagosan 13-14 partnernőjük volt. Szlovéniában holnap parlamenti és elnökválasztást tartanak és ebben a kis országban másfélmillió szavazásra jogosult választó járul az urnákhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents