Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-04 / 286. szám, péntek

1992. DECEMBER 4. ÚJ szói HAZAI KÖRKÉP 4 AZ EURÓPAI NORMÁK NEM TŰRIK A SZUKKEBLUSÉGET BESZÉLGETÉS POPÉLY GYULÁVAL EGY HOLLANDIAI TANÁCSKOZÁSRÓL M Lapunkban közlemény jelent meg arról, hogy a múlt hét végén szlovák-magyar kapcsolatokkal foglalkozó konferenciát tartottak Hágában, amelyen szlovákiai magyarok is jelen voltak, s Popély Gyula előadást tartott. A tájékoztatásból nem derült ki, hogy milyen jellegű rendezvényről, tudományos avagy politikai összejövetelről volt-e szó, s az előadás miként érintette a szlovákiai magyarságot. Ezért fölkerestük magát a résztvevőt, Popély Gyulát. • Megvallom, kissé zavarban vagyok. Milyen megszólítást is használjak, a pártpolitikusnak kijáró elnök urat vagy igazgató urat, vagy... - ... ejnye, hát mi mást, mint azt, ahogy több mint harminc éve szólítjuk egymást, azóta, hogy diákként megismerkedtünk és együtt éltük át a vizsgaláz szorongásait a Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelem tanszékén. - Akkor engedd meg, hogy minden kertelés nélkül rákérdezzek, hogyan is cseppentél te egyáltalán Hágába. - Kora ősszel telefonon megkeresett Robert Aspeslagh professzor, a cligendaeli Külügyi Intézet igazgatója és felkért, tartanék előadást német nyelven az általuk szervezett nemzetközi értekezleten, melyet a magyar-szlovák kapcsolatoknak szentelnek. • A meghívás tehát a történésznek szólt. - Igen, a professzor jelezte, hogy tudnak munkáimról, de végül is az írásos meghívót a Néppárt elnökeként kaptam kézhez. • Ezek szerint talán kapóra jött személyednek a politikai-történészi „kétlakisága". - Csak később, a tanácskozáson jöttem rá, hogy alighanem igen. A szóban forgó intézet ugyanis a holland politika számára készít elemzéseket, így érdeklődési körük eleve kiterjed a közép-európai politikai színkép feltérképezésére is. Hangsúlyozni kell viszont, hogy a konferencia kimondottan tudományos jellegű volt. A meghívott magyarországi, szlovákiai, osztrák és német történészekkel és politológusokkal szemben magától értetődő volt a követelmény, hogy a napi politika jelenségeivel csak tudományos, elméleti síkon foglalkozhatunk. Sajnálatosnak tartom, hogy napi, gyakorlati politikai felhangokat éreztető felszólalások is elhangzottak. • Minek tudható be hogy a szlovák-magyar viszony igy felértékelődött Hollandiában? - Az egyes előadásokat követő vitákban és a kötetlen beszélgetések során minduntalan elhangzott, hogy a Nyugatnak, jelesül a Benelux államoknak komoly érdeke fűződik a közép-európai viszonyok elmérgesedésének megakadályozásához. Nem rejtették véka alá, hogy Magyarországot a béke szigetének tekintik e szétzilált, fortyogó, forrongó térségben. Ezt a biztonságot zavaró fejleménynek tekintik a szomszédos országok belviszonyait, beleértve a Csehszlovákia kettéválása körüli feszültséget is. Aggódnak, nehogy a magyar kisebbségek destabilizáló tényezővé váljanak. Egyébként beszédesen vallott erről Theo van den Doel holland alezredesnek a jelenléte a konferencián, aki a védelmi minisztérium tudományos intézetének munkatársaként demonstrálta, hogy náluk milyen nagy súlyt helyeznek a kisebbségi kérdés katonapolitikai vonatkozásaira. A hadseregnek is van kisebbségvédelmi osztálya. • Nyilván nemcsak a belpolitikai helyzetből adódóan. - Gyanítható, hogy nemcsak a több mint húszezres hollandiai német kisebbség miatt, amely egyébként három napilappal rendelkezik. Az európai biztonság szempontjából intő példa Jugoszlávia felbomlása, hogy a kellően fel nem mért nemzetiségi ellentétek miként csaphatnak át villámgyorsan a kontinens biztonságát fenyegető fegyveres konfliktusba. • Térjünk vissza személyes részvételedhez. A történészi tárgyszerűségen túl itthoni pártpolitikai elkötelezettséged nem járt-e együtt azzal, hogy egyoldalú kép alakuljon ki a szlovákiai magyarság belső politikai erőmegoszlásáról. - Ennek érzékeltetésére a megszabott előadásomban nem sok lehetőség nyílt, minthogy témám a csehszlovákiai magyarság 1945 és 1989 közötti helyzete volt. De a vitában igyekeztem hangsúlyozni, hogy a szlovákiai magyar kisebbségben meglevő önfenntartási ösztön különböző párt és eszmei keretekben nyilatkozik meg, tehát benne van a nemzetközpontúság, a konzervativizmus, a liberalizmus és a baloldaliság is. • A szlovákiai magyarság helyzetének megítélése végül is milyen szerepet kapott a tanácskozáson? - Mondhatom, hogy a vita homlokterében állt. Mi, magyarok megpróbáltunk rámutatni azokra a fogyatékosságokra, amelyek szerintünk visszafogják a magyar kisebbség fejlődését és okot adnak a kisebbségféltésre. Azért használom a legtágabb értelemben, hogy magyarok, mert véleményem nagyon sokszor egyezett a magyarországi kollégák álláspontjával. A szlovák résztvevők ugyanis vagy nem szóltak a kisebbségi létállapotokról, vagy ha igen, akkor, mint például dr. Juraj Fábián professzor kifejtette, a csehszlovákiai magyarok jogai csorbítatlanok, minden szempontból tökéletesek. Sok tekintetben hasonló véleménynek adott hangot dr. Milan Zemko, á volt Szlovák Nemzeti Tanácsnak a választások előtti alelnöke, aki a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom képviselőjeként töltötte be e tisztséget. Kijelentette, hogy nincs ok az aggodalomra a jövőt illetően sem. Velem is példálódzott, hogy miért elégedetlenkedek, mint magyar, hisz pozsonyi magyar gimnáziumi igazgató vagyok. Igazi jóleső meglepetést keltett viszont Jozef Jablonický, aki korreferátumában az 1945 utáni magyarüldözést az újkori szlovák történelem szégyenfoltjának nevezte, a jövővel kapcsolatban pedig leszögezte, hogy bárminemű, az európai normákat megkerülő szűkkeblűség gátat vet az igazi szlovák-magyar megegyezés útjába. • Ez valóban gesztusértékű felszólalás volt. - Jómagam különösen ezután elemi kötelességemnek éreztem, hogy hiányérzetemnek adjak hangot, amiért a magyarországi szlovákság képviselet nélkül maradt a konferencián. • Végezetül miként összegeznéd, de ha megengeded, történészként, mindazt, amit a tanácskozáson tapasztaltál? - Arra hívnám fel a figyelmet, hogy az ilyesfajta közös szlovák -magyar külföldi szereplés nem maradhat jó irányú hatás nélkül arra a szlovák közegre, mely részt vesz a politikai közgondolkodás alakításában. A nyugatiak például hihetetlenül antidemokratikusnak minősítették a szlovákiai nyelvtörvényt. Roppant megütköztek Mečiarnak azon a kijelentésén, hogy az önrendelkezési jog csak a nemzeteket illeti meg. Nem értették, hogy miért talál ellenállásra a közigazgatási egységek etnikai szempontokat figyelembe vevő kialakítása. Utalnék a már említett Aspeslagh professzor főbeszámolójára, melyben összehasonlítást tett a nyugati és a középkelet-európai kisebbségi politika között. Mondanom sem kell, hogy ennek tükrében nem valami káprázatos a közép-európai, illetve a szlovákiai kép. A professzor nagyon érzékletesen, kimutatta, hogy az állami pénzügyi forrásokból kiépülő és funkcionáló kisebbségi kulturális autonómia nélkül demokratikus kisebbségpolitikáról szó sem lehet. Figyelemre méltó még Hans van der Meulen holland intézetigazgató felszólalása, amelyben az egykori nemzetközi kisebbségi panasztétel lehetőségének a felújítását szorgalmazta. Van okunk tehát, hogy bízzunk az ilyesfajta tanácskozások kedvező hosszabb távú kihatásaiban. KISS JÓZSEF MA DERŰLÁTÁS, JANUÁRTÓL MEGMÉRETTETÉS Ivan Gašparovič, a szlovák parlament elnöke szerdán a hiányos fordításra hivatkozva, megkérte Lidivina Garcia Arias asszonyt, az Európa Parlament Szlovákiába látogatott küldöttségének vezetőjét, ismételje meg a Szlovákia jelenlegi helyzetét minősítő gondolatait. A spanyolországi politikus ugyanis szomorúságról és nyugtalanságról beszélt a csehszlovák államszövetség szétesése miatt. Megemlítette, hogy az Európa Parlament más fejlődést feltételezett, s reményének adott hangot, hogy Szlovákia gazdasági hátrányát ledolgozza és - egyelőre nem tudni mikor - Európába léphet. Gašparovič, midőn meggyőződött róla, hogy a kétkedő gondolatok nem a tolmács hibájából hangzottak el, a válás általánosan ismert okainak magyarázatába kezdett. Eszmefuttatása meglepő következtetésbe torkollt: a maga nemében egyedülálló, hogy két nép, amely hetvennégy évig szövetségben élt, ilyen békésen és kulturáltan tudjon válni! A Szlovákia gazdasági hátrányaira utaló megjegyzést ezzel ütötte el: „Fejlett iparral rendelkezünk, s nem várunk különösebben nagy segítséget az Európai Közösségektől. Tudjuk, hogy önmagunknak kell problémáinkat megoldani." A vendégek kérdéseinek többsége arra irányult, hogy a szlovák házigazdák beismerjék: gazdaságilag hátrányosabb helyzetben van Szlovákia, lassúbb a privatizálás és a szerkezetváltás folyamata, bonyodalmakat okoz a konverzió és ezért a társulás az Európai Közösségekhez csak később jöhet számításba. A finom célzások a szlovák politikusok egyikére sem hatottak. Sőt, Kňažko a konkrét megjegyzésre, hogy Csehszlovákia a szétválási huzavona miatt lemaradt a társulási szerződés aláírásáról, azzal reagált, hogy csak néhány hónapot vesztettünk, s csupán technikai problémával állunk szemben. Európa követei számára valószínűleg a parlamenti pártok képviselőivel folytatott eszmecsere volt a legtanulságosabb. - A vendégek előtt nem illik családi perpatvart kavarni - mondta Ivan Výboch, a DSZM képviselője a két magyar mozgalom véleménye által kiváltott szócsatáról. Majd javasolta: az Európa Parlament hozzon létre bizottságot, amely kivizsgálná, megsértik-e a nemzeti kisebbségek jogait Szlovákiában. Az MKDM és az EPM képviselői tizennégy pontos dokumentumot készítettek a küldöttség tagjai számára, s szóban is figyelmeztettek kisebbségi sorsunk legégetőbb problémáira. - A kisebbségi problémakör figyelése fontos eleme tevékenységünknek - jegyezte meg a vendégek egyike. A kisebbségi lét kérdéseiről a leghivatottabbaktól is tájékoztatást kaphattak. Hinnünk kell, hogy tapasztalataikat európai szellemben használják fel, és sorsunk alakulásán rajta tartják szemüket. MÁZSÁR LÁSZLÓ NEMZETKÖZI ÁRUTŐZSDE POZSONYBAN ÁRVERÉS - ÉRDEKLŐDÉS NÉLKÜL ELŐSZÖR FORDULT ELŐ! (Munkatársunktól) - Vajon hol tart Szlovákiában a privatizáció? Többek között erről tájékoztatta tegnap az újságírókat Michal Krajčovič, a Szlovák Nemzeti Vagyonalap ügyvezető igazgatója. Elmondta, hogy december elsejéig 581 jóváhagyott privatizációs tervezetet vettek át az illetékes tárcától. A felkínált állarpi vagyon magánkézbe adásának módozatai közül a leggyakrabban a vállalatok részvénytársasággá alakítását választották. Ez a lépés 554 esetből csak 7-szer nem sikerült. Közvetlen részvényeladással 96 (12 meghiúsult), vagyoneladással 192 (38), nyilvános versenypályázattal 10 (8), árveréssel 20 (14), községi tulajdonba történő vagyonátruházással 95 (8) alkalommal próbálkoztak. A restitúciós igények (7) kielégítése maradéktalanul megtörtént. A privatizációs elképzelések megvalósításának legnagyobb akadályaként a vagyon állami kézbe kerülésének bizonyítását, a vállalatok felbomlásából eredő vagyonelosztási a kormány által jóváhagyott vételi ár figyelmen kívül hagyását és a bankforrások leapadását jelölte meg. Mint mondta: legutóbb mát az is előfordult - most először -, hogy a nyilvános árverésen egyetlen érdeklődő sem jelent meg. S ez a már három hónapja szinte szünetelő hitelnyújtás következménye^ (j. mészáros) A PÉNZT CSAK UTASÍTÁSRA TOVÁBBÍTJÁK ÜNNEPEL A CSALLÓ Tizenöt évvel ezelőtt, 1977-ben alakult meg a somorjai Csalló néptáncegyüttes, mely számos honi és külhoni seregszemlén, versenyen aratott emlékezetes sikereket, egyszersmind mutatott jó példát hagyományőrzésből és hagyományápolásból népművészeti mozgalmunkban. A születésnap alkalmából holnap este, hat órai kezdettel, a Somorjai Városi Művelődési Központban ad ünnepi műsort az együttes. Művészeti vezetőjétől és koreográfusától, Czingel Lászlótól először azt kérdeztük, miből áll a jubileumi kínálat. - Keresztmetszetet adunk az elmúlt tizenöt évben bemutatott műsorainkból. Szeretnénk érzékeltetni, hogy amit az indulás idején vállaltunk, azt teljesítettük, vagyis hogy ápoltuk népi hagyományainkat és igyekeztünk mind magasabb színvonalon színpadra állítani őket. Természetesen a régi műsorszámaink mellett új koreográfiákat is bemutatunk, ilyen lesz például a Zoborvidéki leánytánc, a Délalföldi ugrós, a Szatmári táncok. - Visszagondolva a tizenöt esztendőre, mire emlékszik a legszívesebben? * - örömmel tölt el a tudat, hogy az induló csapattal sikerült erős alapokat leraknunk, melyre aztán tudtunk építeni. Hetvennyolcban létrehoztuk a Csalit, gyermek tánccsoportunkat, m„ely folyamatosan adta és adja ma is az utánpótlást. - Manapság főként anyagi gondok nehezítik az amatőr művészeti együttesek életét. Vajon közéjük tartozik-e a Csalló is? - Sajnos, igen. Nincs pénzünk ruhákra, most is kölcsönviseletekben lépünk majd fel, hiszen méltónak kell lennünk e tekintetben is a tájegységekhez, melyeknek táncait színpadra visszük. Jó lenne, ha jelentkeznének szponzorok, együttesünk ugyanis tovább akar élni és dolgozni. -Mit köthetnénk még holnapi műsorukhoz, a születésnaphoz? - Szeretném elmondani, hogy rajtunk kívül láthatja a közönség a magyarországi Szil község hagyományőrző csoportját, mellyel tíz éve tart a kapcsolatunk, s ugyancsak fellép a csallóközi Dal- és Táncegyüttes. Számomra külön jelentősége is van a jubileumnak, ha lehetek személyes: éppen harminc éve foglalkozom néptánccal. - Illik hát gratulálnunk az együttesnek is, önnek is. -bor STATISZTIKAI FELMÉRÉSEK 4 DUNASZERDAHELYI JARASBAN A Szlovák Statisztikai Hivatal dunaszerdahelyi járási hivatala egy nagyszabású felmérésre készül. Más járásokhoz hasonlóan felméri a foglalkoztatottságot. Az eredményeket majd a központi hivatal összegezi. Ilyen felmérések már hosszabb ideje folynak afejlettországokban. Véletlenszerűen kiválasztott családokban felmérik a család dolgozó és munkanélküli tagjainak számát és szociális helyzetét. Ezen országok (pl. Nagy Britannia, USA, „ Franciaország) tapasztalatai alapján megállapítható, hogy ez a módszer megbízható, értékés adatokkal szolgál a kormánynak és többi állami szervnek. A megkérdezett személyek kifejtik véleményüket a munkanélküliN ségről és más szociális problémákról. A felmérést végző statisztikus a kérdéseire kapott válaszokat beírja a kérdőívekbe, öt negyedéven keresztül, negyedévenként egyszer látogatja meg a kiválasztott családokat, amiről előre értesítik őket. A hivatal mindenkit biztosít arról, hogy az adatok titkosak és kizárólag statisztikai célokra használják fel. Minden statisztikai dolgozót titoktartásra kötelezi az SZNT-nek az állami statisztikáról szóló törvénye. Kéri a polgárokat, hogy segítsék a statisztikai dolgozók munkáját. (Munkatársunktól) - Tegnap Pozsonyban a Szlovák Gazdasági Minisztérium képviselője hivatalosan is átadta a Pozsonyi Nemzetközi Árutőzsde megbízott elnökének a tőzsdei tevékenységet engedélyező dokumentumot, amellyel gyakorlatilag az eddig működő árutőzsde tevékenységét nemzetközivé bővítették. Megerősítették: a nyugati tőzsdékhez hasonlóan itt is komplex szolgáltatásokat kínálnak az ügyfeleknek, amelybe a banki, vám-, biztosítási és áoiismereti szolgáltatások is beletartoznak. A Pozsonyi Nemzetközi Árutőzsde forgalmának 80 százalékát ipari áru, 20 százalékát pedig élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek teszik majd ki. —tszl— (Munkatársunktól) - Az Általános Hitel Bank (Všeobecná úverová banka) részvénytársaság nemcsak bővíti szolgáltatásait, nagy súlyt fektet azok minőségére is. December 7-étól, hétfőtói ez utóbbi érdekében tesz egy komoly lépést. Ügyfelei védelme miatt egy új ellenőrzési rendszert vezet be, mégpedig a számlákról való jogtalan pénzátutalás megakadályozására. - Ügyfeleinket már pár héttel ezelőtt levélben értesítettük az új rendszer bevezetéséről. A 260 ezer, számlával rendelkező kliensünk közül ötvenezren jelezték érdeklődésüket, és már decemberben élnek az adott lehetőséggel - mondotta a tegnap Pozsonyban megtartott sajtóértekezleten Dušan Svrček mérnök, a bank automatikus információs rendszerével foglalkozó részlegének vezérigazgatója. -A változás lényege, hogy ügyfeleink számlájáról csak azokat a tételeket utaljuk át, amelyekre felhatalmazzák pénzintézményünket. Az új rendszer tehát védi a számlatulajdonosokat, de egyben fokozott felelősség is hárul rájuk. Senki sem fogja helyettük a kötelező befizetéseket intézni, ha ezzel kifejezetten nem bízzák meg a bankot. A hitelbank várja a számlával rendelkező ügyfelei „parancsait", amelyeken szükség esetén változtatni, módosítani lehet. (Valamennyi műveletért 30 koronát számláz a pénzintézmény.) Jó lesz, ha a számlatulajdonosok a saját érdekükben nem feledkeznek meg a kötelező fizetéseik átutaltatásáról, mert ennek következményeit nekik kell vállalni.