Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-04 / 286. szám, péntek

5 PUBLICISZTIKA 1992. DECEMBER 4. ÖLT TIZENHÉT KORONÁÉRT Csütörtökön, november 26-án a 39. éves L. I. megölte K. V. 84 éves csákányi lakost. A vizsgálat során kiderült, hogy a tettes pénzt követelt áldozatától. Amikor célját nem érte el, dühében a szerencsétlen öreg­asszonyt megfojtotta. A gyilkost el­fogták. Csákányba érve, kihalt utcákon haladunk. Mintha az emberek behú­zódtak volna házaikba, mintha fél­nének ... * A községházán Kiss Dezső pol­gármester megrendülten beszélt az eseményről. - A szerencsétlen asszony az ál­lami birtok szoba-konyhás lakásá­ban lakott - romák között -, s nyug­díjtól nyugdíjig élt. Hadiözvegyként három fiút nevelt fel. Az egyik, igaz, meghalt már, a másik kettő viszont nem sokat törődött a mamával. Ku­bik mama - mert így hívták a faluban - nagyon szerény körülmények kö­zött' élt, s ezt tudta róla mindenki. Érthetetlen, mi késztette L. l.-t bor­zalmas tettének elkövetésére. Ti­zenhét koronát vitt el tőle... Elmondta, hogy csütörtök délután a szomszéd 15 éves fia gyufáért ment a Kubik portára, ő fedezte fel A szlovákiai magyar kórusmozgä­lom, eltekintve _a hullámvölgyektől, hosszú évek óta újra és újra bizo­nyítja életképességét. Ezt elsősor­ban a lelkes énekkari tagoknak és az amatőr vagy félhivatásos karna­gyainknak köszönhetjük, akik a tá­jainkon hiányzó hivatásos magyar karnagyokat is helyettesítik. Az utóbbiakban, sajnos, nem bővelke­dünk. A három éve elhunyt Szijjártó Jenő zeneszerzőn és a ma már középgenerációhoz tartozó Kovács Kálmánon kívül nem tudunk több nevet megemlíteni. (Hivatásos kar­nagynak tekintjük azt a dirigenst, aki ezt a szakot végezte.) Örömmel álla­píthatjuk meg, hogy Józsa Mónika, aki kórusaival évek óta a hazai énekkari mozgalom élén jár, hama­rosan hivatásos karnagy lesz. Az idén fejezi be a pozsonyi Zeneművé­szeti Főiskola karvezető i szakát Ele­na Šárayová-Kováčová tanárnő osz­tályában. Záróvizsgái között a leg­előkelőbb diplomahangversenye, mely a közelmúltban zajlott le a Szlovák Filharmónia nagyter­mében. Józsa Mónika vágai születésű, édesapja asztalos, édesanyja kira­kattervező. A galántai magyar gim­náziumban érettségizett. Többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült bejutnia főiskolára (zenetudományi szakra is jelentkezett). Szerencsére, Mónika azok közé tartozik, akik nem Mindenekelőtt azt - amit már va­lószínűleg mindenki tud ebben az országban -, hogy 1993. január el­sejével teljesen új feltételek szerint adózunk, adózik az ország. A termé­szetes személyek éppúgy, mint a jo­gi alanyok. Mi tűnik el? És mi lép a he­lyébe? Amennyiben jogi személyek va­gyunk január elsejével búcsút mon­dunk a nyereségadónak, a jövede­lemadónak és a mezőgazdasági adónak. Ezek helyébe lép a vállala­tok és társaságok jövedelemadója. A forgalmi adó helyébe a hozzá­adottérték-adó és a fogyasztási adó lép. A földadót az ingatlanadó váltja fel. Újdonság az adórendszerben ja­nuár 1 -jétől az útadó. A jegyzői illetékek helyét az örö­kösödési adó, az ajándékozási adó és az ingatlanátruházás illetve -átszállás után fizetett adó váltja fel. A bírósági és döntőbírósági illeté­kek, a helyi illetékek és a közigazga­a holttestet. Jött a rendőrség, kihall­gatták a falusiakat, de nem tartóztat­tak le senkit. Csak másnap, miután a boncolás eredménye is igazolta az orvosi zárójelentést, mégpedig azt, hogy az asszonyt megfojtották, ke­rült a tettes zár alá. - Pénteken reggel a községhá­zán járt L. I., s tőlem kérdezte, nem tudom-e, előző nap miért keresték a rendőrök?! - idézte vissza a tör­ténteket a polgármester, majd elkí­sért a gyilkosság színhelyére. - A lakásba nem mehetünk be, a rendőrök lezárták - figyelmezte­tett. A szomszédoknál érdeklődtünk Kubik mama felől. - Jól kijöttünk egymással, hol ő jött hozzánk, hol mi néztük meg, hogy van. Ha segítségre volt szük­sége, sose mondtunk nemet. Gyak­ran vittem neki szenet, én fűrészel­tem a fát. Szegényt, mindig meglop­ták, és akadtak, akik néhány koronát kértek tőle kölcsön... Tudta ő, ki viszi el a fáL de hiába biztattam, szóljon a polgármesternek. Soha nem jelentette fel a tolvajokat. -Azt mondogatta, békességben akar élni mindenkivel - adott nyo­adják fel a küzdelmet. Az érettségi után éveket tölt különböző munka­helyeken, a Csemadokban, miköz­ben számos zenei tanfolyamot ab­szolvál, például pozsonyi és buda­pesti karvezetői tanfolyamokat. A gyakorlati kó.rusmunkával 1980 táján ismerkedik meg, ekkor lesz tagja a Csehszlovákiai Magyar Taní­tók Központi Énekkarának, ahol rö­videsen az ismert Finn dal\. vezényli, majd egyre nehezebb művekkel lép közönség elé a kórussal, illetve kó­rusaival, a galántai magyar gimná­zium leánykaráva\, az ugyancsak galántai Kodály Zoltán Daloskörre\. 1986-tól félállásban az Ifjú Szívek művészegyüttes énekkarának diri­gense. A Zeneművészeti Főiskola levelezői tagozatán 1988-ban kezdi meg tanulmányait. Mint karnagy, kó­rusaival hamarosan felzárkózik az „élbolyhoz" és sorozatban nyeri a Csengő Énekszó és a Kodály Napok aranykoszorús minősítését, gyakran a zsűri dicséretével. Több elismerést kap külön a karnagyi tel­jesítményeiért; talán legértékesebb számára a szombathelyi Radius Hungaricus Chor I. nemzetközi kó­ruskarnagyi versenyének első díja. A diplomahangversenyen szinte telt ház várta Józsa Mónika, a vég­zős növendék bemutatkozását. A műsortájékoztató már előre jelez­te, hogy nagyon gazdag, dramatur­giai szempontból is kitűnően felépí­tési illetékek helyébe a bírósági, igazgatási és helyi illetékek lépnek. A környezetszennyezésért kirótt bírságok, illetékek helyett környe­zetvédelmi adót fizetünk majd. Ha természetes személyek va­gyunk, akkor a következő változá­sokkal kell számolnunk: Az eddigi béradót, lakossági jöve­delemadót (ez most még magába foglalja a lakosság mezőgazdasági termelésből származó jövedelmé­nek megadóztatását is), valamint az irodalmi és művészeti tevékenység­ből fizetett jövedelmi adót együtte­sen a lakossági jövedelmi adó váltja fel. Az eddigi házadó, telekadó és mezőgazdasági földadó helyébe az ingatlanadó (földek és épületek után fizetett adó) lép. Az örökösödési, ajándékozási és vagyonátruházási illetékek helyett ezután örökösödési, ajándékozá­si, ingatlan átruházási és -átszál­lási adót fizetünk. A bírósági és döntőbírósági illeté­kek, a helyi illetékek és a közigazga­matékot Bencsik Sándor szavainak a polgármester. - A tettesről mi a véleménye? - kérdeztem, s megtudtam, hogy L. I. nős, 5 gyereke van, és nyolc évvel ezelőtt költözött a faluba. Ele­inte a feleségével együtt az állami gazdaságban dolgozott, de az utób­bi időben nem hajlandó munkába állni. Iszik... A faluban nem titok, hogy a felesége tartja el a családot. Bár romák, lakásuk rendezett. Az asszony fejőnő. -A faluban az a hír járja, hogy L. I. azon a csütörtöki délutánon ivott a kocsmában, s onnan ment Kubik mamához. Miután megölte, vissza­tért a kocsmába. Nemsokára újból elment, állítólag a tett színhelyére, megnézni, mi van a nénivel. Útja megint a kocsmába vezetett - tájé­koztatott Kiss Dezső, miközben a tettes lakására kísért. A feleséget nagymosás közben zavartuk meg. - Idáig nehéz volt az életünk, ezután még nehezebb lesz - szö­gezte le az asszony, és rezzenéste­len arccal mondta el, mi és hogy történt. tett kórusestben lesz részünk. A vál­tozatos műsor lehetőséget adott a többoldalú bemutatkozásra, egy­ben jó mércének ígérkezett a kar­nagy felkészültségének és tudásá­nak megítéléséhez. Négy kórus mű­ködött közre, a Zeneművészeti Főis­kola kamarakórusa (tagjai hivatásos énekesek), az Ifjú Szívek női- és vegyeskara, valamint a Pozsonyi Városi Művelődési Központ gyer­mekkara (Bratislavský detský zbor pri MKS). A hangversenyt a kamara­kórus nyitotta és zárta. Bevezetőben Pachelbel Magnificat, Gallus Duo Seraphim és Rossini Toast pour le nouveían művét hallhattuk. A nyitó­számban még érezhető volt. a kez­deti feszültség, de a Duo Seraphim már a középkori egyházi zenének kijáró ünnepélyes méltósággal szó­lalt meg (elfogadtam volna kissé gyorsabb tempót), s végül, átugorva három évszázadot, Rossini kedé­lyes, játékos művét hallottuk, mely­ben jól érvényesült a kórus felszaba­dultsága. Ezután lépett színpadra az Ifjú Szívek női kara, mely a 20. századdal kezdve (Kocsár: Snatch), Debussy Salut printemps művén át, a férfikar bekapcsolódása után, vi­szavezetett a 18. század zenevilá­gába (Scarlatti: Exultate Deo). Ez­után, mintegy boltívet alkotva a mű­sor, fokozatosan visszatértünk a 20. század zenéjéhez, Saint-Saéns Ave verum műve után Bárdos Lajos igé­tási illetékek helyébe - akárcsak a jogi személyek esetében - a bíró­sági, igazgatási és helyi illetékek lépnek. Az új adórendszer filozófiájának lényege, hogy az igazságosság el­vén alapszik, a jövedelemadó pél­dául egységes adózatlan minimu­mot szavatol majd mindenki részére. Az is az igazságosság elvének érvé­nyesítését tükrözi, hogy nem tesz különbséget korona és korona között, tehát minden jövedelmet hozó tevékenységet megadóztat - éspedig egységes szempontok szerint. Radikálisan csökkenti az adóban eddig igazságtalanságokat kiváltó szempontokat, így például a szempontok közül kiiktatja az adó­zó korát, nemét stb. Az adó nem tartalmazza a szociális és egész­ségügyi biztosítást. A fentiekben ismertetett tagolá­son kívül az adókat aszerint is tagol­ja az adórendszer, hogy milyen mó­don érintik az adózó szubjektumo­kat. Eszerint közvetlen adóról és közvetett adóról beszélünk. A köz­vetlen adó az, amely közvetlenül - A férjem csütörtök este is itta­san jött haza, majd lefeküdt aludni. Péntek reggel elvette az utolsó öt­ven koronámat, s elment az üzletbe. Délben tért haza, ittasan. Lefeküdt és aludt. Azután jöttek érte. Ráordí­tottam, te csináltad? Azt mondta, hogy nem. Nem értem, hogy tehette. Nem volt képes levágni egy csirkét, soha nem bántotta a gyerekeket. Régebben nem ivott, az utóbbi években szokott rá. És nem volt hajlandó dolgozni sem. A keresete­met a gyerekekre, az unokákra köl­töttem, a férjemnek italt soha, ciga­rettát csak ritkán vásároltam. Mit mondjak? A 12 és a 15 éves gyere­keimnek a legnehezebb. De nem költözünk máshová. Itt van mun­kám... Nem hiszem, hogy a férjem kikerül a börtönből. Nem tud meg­lenni ital nélkül... - Beszélt vele azóta? - kérde­zem, hogy megtörjem a csendet. - Nem. Nem megyek utána. Ne­kem dolgoznom kell... Rettenete­sen sajnálom Kubik mamát. Az utcára érve tudakolom a pol­gármestertől, mikor temetik a nénit. - Ezt kérdezik a falubeliek is, de nem tudom. Kubik mama fia mára jelezte jöttét, de... Félő, hogy nem lesz pénze arra, hogy az anyját eltemettesse. Ha nem jelentkezik, a község állja a végtisztesség költ­ségeit. PÉTERFI SZONYA nyes Jeremiás próféta könyörgése című kórusművéhez. Ezt a művet a karnagyjelölt az előző napon el­hunyt - számára és számunkra oly nagyrabecsült és kedves ember - Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző emlékének ajánlotta. A szünet előtt felhangzó Contrappunto bestiale al­ia mente (Banchieri) huncut világa okkal ragadta magával a közön­séget. A szünet után a szlovák gyermek­kar előadásában Mendelsson-Bar­tholdy (Laudate pueri), Zemanovský (Lúčne spevy z Čičmian), Kodály (Karácsonyi pásztortánc) és Britten (A Cremony of Carols: A little babe) műve csendült föl. A kórusban meg­felelő társra talált a karnagy, a gyer­mekek szép teljesítményt nyújtottak. A zárórészben újra a kamarakórus lépett pódiumra. Hrušovský Zahučali chladné vetry, Eben Dobrú noc, Or­bán Cor mundum és Kocsár Mégis mondom Darríion műve zárta az es­tet. Ebben a blokkban is bebizonyo­sodott az, ami már az elején érezhe­tő volt: a kamarakórus csak azokban a számokban nyújtott maximumot, melyek feltételezhetően már évek óta a műsorán szerepelnek. A Hru­šovský-mú előadása minden szem­pontból kiváló és lenyűgöző volt. Az ember lélegzetvisszafojtva hallgatta. Az Orbán-mű előadása viszont - s ez nem a karnagy hibája - még nem érett be, így a hallgató nem tudta megtalálni benne a szépet. A záró Kocsár-mű előadása a hang­verseny csúcsát jelentette. Ez már a kórushoz is közelebb állt, s így méltó zárószáma volt a hangver­senynek. Dr. DUKA ZÓLYOMI EMESE vonatkozik az adóalany vagyonára és jövedelmére. A közvetett adók a fogyasztást terhelik, és végső so­ron tükröződnek az árakban. Az új adórendszert e szempontból január­tól a következő adók képezik: 1. Hozzáadottérték-adó, amely magába foglalja a behozatali adót is 2. Fogyasztási adó, éspedig: a) a szénhidrát-tüzelőanyagok és kenőanyagok adója b) a szeszadó és a desztilátu­mokbót fizetett adó c) a söradó d)a boradó e) a dohányadó és dohányipari termékek adója 3. Jövedelemadó: a) a természetes személyek jöve­delemadója b) a jogi személyek jövedelem­adója 4. Az ingatlanadó 5. Az útadó 6. Az örökösödési és ajándékozá­si adó, illetve az ingatlanátruhá­zási adó 7. Környezetvédelmi adó. Olvasóink közül a legtöbben bizo­nyára arra kíváncsiak, ki és mennyit fizet majd jövedelemadó jogcímén. Erre holnapi számunkban térünk ki. -pg­ÉRTSÜK EGYMÁST! AZ EURÓPAI UTAS LEGÚJABB SZÁMA Nemrég látott napvilágot az euró­pai együttműködés folyóiratának ez évi harmadik száma, amely elsősor­ban csehszlovákiai vonatkozásaival hívja fel magára a figyelmet. Ez a negyedévenként Budapesten megjelenő periodikum Módos Péter főszerkesztő irányításával, a folyó­irat címének megfelelően, immár megjelenésének harmadik évében hirdeti az európaiság gondolatát, fel­ölelve az érdekelt nemzetek kultúrá­jának, történelmének, politikai és társadalmi kérdéseinek legidősze­rűbb vonatkozásait. A folyóirat legújabb számának nyitó fejezetében az 1956-os forra­dalommal foglalkozik. Ismert sze­mélyiségek nyilatkoznak a sokáig félremagyarázott és meghamisított történelmi esemény jelentőségéről; a sort Albert Camus nyitja (A ma­gyarok vére), majd Gömöri György, Miroslav Kusý, Petr Pithart, Göncz Árpád, Pomogáts Béla és mások emlékeznek, olykor szemé­lyes hangvétellel, dokumentum­adalékokat nyújtva a forradalomról eddig kialakított képünkhöz. A szám vezérmotívumát a cseh­szlovákiai vonatkozások jelentik, s az 1956-ra emlékező fejezeten túl a további rovatok is teret adnak cseh, szlovák és csehszlovákiai ma­gyar írók, kutatók, szakemberek cik­keinek. A Vélekedések rovatban Jirí Rak eszmetörténész a cseh (kö­zép-) európaiság eszméjének fejlő­dési vonalát tekinti át. A tanulmány külön értéke, hogy a szerző a kö­zép-európai identitást politikamen­tesen igyekszik felfogni, és nem földrajzi értelemben. Az Európai Utas a szlovák-ma­gyar viszony milyenségét az európai együttműködés egészének szem­ponjából is fontosnak tartja. Az ál­láspontokat tisztázó írásokkal, a megértést és a közeledést előse­gítő gesztusokkal igyekszik a jó­szomszédságot elősegíteni. Ennek bizonyítéka Rudolf Chmel Nem ért­jük egymást avagy: a kölcsönös fo­gékonyság szükségéről (a szlová­kok és a magyarok között is) című írása. A neves szlovák irodalomtör­ténész (aki jelenleg a Cseh és Szlo­vák Szövetségi Köztársaság buda­pesti nagykövete), a szlovák-ma­gyar viszony jelenéről gondolkodik él, és megállapítja, hogy napjaink­ban az együttélés és együttműködés gyakorlatában - egyéni és kollektív szempontból egyaránt - bizonyos hézagok vannak, melyeket nem vol­na szabad tágítani a múltbéli trau­mákkal. Véleménye szerint, a jelen­kori szlovák-magyar viszony vizs­gálatára napjainkban a szociológiai­történelmi, valamint a lélektani-kul­turális módszer látszik a leghatéko­nyabbnak. Chmel hangsúlyozza, hogy az előítéletek a történelemben gyökereznek, de főként egy torz, hamis és a mindkét félre jellemző félretájékoztatás nyomait magán vi­selő történelemben és történelmi tu­datban. Jelenünk átalakulását a szlovákok és a magyarok nemzeti és nemzetiségi érzékenysége, a sé­relmezettség, a történelmi sérültség érzése határozza meg, de főképp torzítja kapcsolatainkat mindkét ol­dalról még egy olyan, látszólag tech­nokrata kérdésben is, mint a bósi vízi erőmű esete, melyet egyes poli­tikusok a nemzetiségi érzelmek fel­korbácsolására igyekeznek kihasz­nálni. A lap Életutak rovatában olvasha­tunk egy interjút Magdaléna Vášá­ryovával (akit a magyarországi kö­zönség inkább filmszerepeiből is­mer, semmint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság komoly bé­csi diplomatájaként). A riport apro­pója az a kérdés, hogy a szocioló­gusnak készülő, utóbb színészi pá­lyát választó Vášáryová újabb pályamódosításra kényszerül-e? A hangulatos riport a diplomáciai és politikai kérdések érintése mellett a magánélet hátterét is felvillantja, vérbeli olvasócsalogató stílusa a lap főszerkesztőjének publicista eré­nyeit minősíti. Az Elfelejtett tájak - elfelejtett né­pek rovatban Grendel Lajos mutat­ja be a Kalligram cimű folyóirat keletkezésének körülményeit és cél­kitűzéseit. ALABÁN FERENC A VIZSGA SIKERÜLT JÓZSA MÓNIKA DIPLOMAHANGVERSENYÉRŐL MIT KELL TUDNI ADÓÜGYBEN?

Next

/
Thumbnails
Contents