Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-31 / 307. szám, csütörtök

HIREK-VELEMENYEK 1992. DECEMBER 31. AZ ÚJ ÉV START ll-VEL RAJTOL BUSH BÚCSÚAJÁNDÉKA Borisz Jelcin és George Bush találkozója január 2-án és 3-án Szocsiban lesz - közölte tegnap Anatolij Kraszikov, az orosz elnök sajtóirodájának vezetője. Bush és Jelcin január 2-án érkezik a fekete-tengeri üdülőközpontba, a START II szerződést másnap írják alá, majd közös sajtóértekezletet tartanak. Kraszikov cáfolta az AP és az orosz tömegtájékoztató eszközök állításait, hogy a szomszédos Grúziában kialakult helyzet miatt Jelcin biztonsági szolgálata nyugtalankodik, amiért éppen ezt a helyszínt választották a csúcstalálkozóhoz. A szóvivő rámutatott arra, hogy Szocsi kb. 100 kilométerre fekszik a grúz tengerparti városoktól, ahol augusztus óta zajlanak az összetűzések a grúz és az abház egységek között. Általános vélemény szerint a Genfben kedden tető alá hozott START II szerződés az eddigi legátfogóbb fegyverzetcsökkentési megállapodás. Pavel Gracsov orosz védélmi miniszter - aki Andrej Kozirev külügyminiszter társaságában tárgyalt Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszterrel Genfben közölte, hogy az SS 18-as rakéták megsemmisítése után Moszkva megtarthatja e rakéták silóit, s itt helyezheti el SS 25-ös rakétáit. Kozirev külügyminiszter szerint Genfben ésszerű kompromisszum született, az amerikaiak figyelembe vették az oroszok problémáit, elsősorban gazdasági gondjaikat. Az AFP hírügynökség értesülései szerint a START II értelmében az Egyesült Államok 2003-ig a jelenlegi 9986 robbanófejről 3500-ra csökkenti a robbanófejek számát, míg Oroszország a mostani 10 237-ről 3000-re. Bili Clinton, a január 20-án hivatalba , lépő amerikai elnök a genfi megállapodással kapcsolatban azt mondta, minél hamarabb megszületnek a pozitív eredmények, annál jobb. A Reuter hírügynökség megállapította, a leszerelési szerződés megkötése Clinton számára lehetővé teszi, hogy hivatalba lépése után az ország gazdasági és belpolitikai problémáira összpontosítsa figyelmét. Mariin Fitzwater elnöki szóvivő ugyancsak megerősítette, hogy még a héten aláírják a START II szerződést, amely George Bush távozó elnök búcsúajándéka lesz. OSZTOZKODÁS A KÜLKÉPVISELETEKEN Csehszlovákiának eddig négy német városban volt külképviseleti hivatala. Január 1-je után a bonni nagykövetség és a nagyköveti rezidencia a Cseh Köztársaság tulajdona lesz, hasonlóképpen a kölni kereskedelmi képviselet is. A müncheni csehszlovák főkonzulátus tavaszszal vett épülete Szlovákiát illeti meg, Prágának a bajor fővárosban új épületet kell keresnie, ugyanúgy, mint Szlovákiának Bonnban. Egyelőre a korábbi csehszlovák nagykövetség egy részét fogja bérelni. Viszonylag könnyű az osztozkodás Berlinben, ahol Csehország a volt NDK-beli nagykövetség épületét kapja meg, Szlovákia pedig a kereskedelmi kirendeltségét. Csehországot az eddigi szövetségi nagykövet, Jiŕí Gruša fogja képviselni Bonnban, Szlovákiát pedig egyelőre Klára Novotná ügyvivő. A washingtoni nagykövetséget Csehország kapja, s Michael Žantovský marad a nagykövet. A szlovák külképviseletnek épületet kell keresni, addig a korábbi csehszlovák nagykövetség egy részében fog működni, s az új nagykövet kinevezéséig Milan Erban lesz az ügyvivő. Moszkvában különösebb indulatok nélkül zajlik az osztozkodás, bár itt igazán jelentős a közös vagyon. Prága kapja az eddigi nagykövetségi épületet, amelyhez a nagykövet rezidenciája és egy reprezentációs épület is tartozik. Pozsonyé lesz a jelenlegi szövetségi kereskedelmi kirendeltség modern objektuma. Január 1-től a Cseh Köztársaságot fogja képviselni az eddigi szövetségi nagykövet, Rudolf Slánský, Szlovákiát pedig Roman Paldán, a mostani kereskedelmi tanácsos - mindketten ügyvivői rangban. Bukarestben is érzelemmentes az osztozkodás, amelynek elveiről a szövetségi külügyminisztérium döntött. A Cseh Köztársaság kapja meg az eddigi nagykövetséget a hozzá tartozó lakóházzal, valamint a kereskedelmi tanácsos és a katonai attasé egy-egy villáját és két, még üres parcellát a város szélén. Szlovákiáé lesz az eddigi kereskedelmi kirendeltség épülete, a hozzá tartozó lakóházzal és garázsokkal, a kulturális központ villája, a nagyköveti rezidencia két lakással és garázsokkal, valamint a nagyköveti nyaraló a közeli Kárpátokban. JUGOSZLÁV VÁLSÁG Nem a szilveszteri derűt árasztó hírek érkeznek a volt Jugoszláviából. Offenzíva van és készül minden vonalon: a diplomáciában, a harctereken. A napokban Genfben már tárgyalt minden érintett vezető politikus, tettek is hangzatos, ugyanakkor kevés érdemi megállapodásra utaló nyilatkozatokat, bizonyítván, hogy igyekeznek ők, s szinte újévi szünetet sem tartanak, mert szombaton máris folytatják a tárgyalásokat a svájci városban. Közben a frontokon mindkét fél offenzívára készül Boszniában, a táborokban pedig arat az éh- és fagyhalál. SZILVESZTERI BORÚ Valahogy még mindig túl nagynak látszik a szakadék a politikusok nyilatkozatai és a valós boszniai helyzet között. Optimizmusra, bizony, semmi ok. Már. majdnem elhitte az ember a nyugati vezetők azon nyilatkozatait, amelyek szerint ha a délszláv háborúk fő okozója, Milosevics győz, azonnal megszületik a BT döntése a keményebb beavatkozásról. Talán már karácsony előtt - ígérték. Nos, Milosevics és pártja győzött, ezzel a béke esélye kapott egy nagy pofont, és karácsony is mögöttünk van. Kedden Kis-Jugoszlávia parlamentjében - értsd: a győztes Milosevics-féle erők - újabb pofont adtak a demokráciának. Megvonták a bizalmat Panics kormányfőtől, s alkotmányellenes módon máris kinevez-, ték ideiglenes helyettesét. Hiszen tudják: úgysem történik semmi. Panics lehetett volna a béke egyetlen esélye, de az „amerikás" védelmében Amerika is csak annyit tudott mondani: nem tartja tisztességesnek, ahogyan Milosevicsék a választásokat megszervezték, de nincs mit tenni, az eredményeket el kell fogadni. Ismét homokban a struccok feje. Szerbiában (KisJugoszláviában) az eddigi háborús rezsim győz és megerősödik, újabb óriási lépést tesz Nagy-Szerbia megteremtése felé, a Nyugat diplomatái pedig a békéltető tárgyalásokat folytatják és közvetítenek. Mintha nem látnák: ha lesz is béke Boszniában, az a szerbek békéje lesz, ők diktálják a feltételeket, az ő kezükben van a Szerbia háromnegyed része! Ami azt jelenti, hogy kisemmizik a muzulmánokat, és (majdnem) az ottani horvátokat is. Csakhogy a boszniai horvátok mögött ott van Horvátország, de a muzulmánoknak nincs hová „visszavonulniuk". A nagyszerb béke tehát csak újabb konfliktusok forrása, évekig is elhúzódó partizánharcok szülője lehet. Magyarán: egy labilis, feszültségekkel teli Balkáné - hosszú távon. Még mindig az a fő . kérdés, legyen-e nemzetközi katonai beavatkozás Bosznia megmentéséért. Az még érthető, ha a nyugati vezetők ódzkodnak ettől, féltik katonáik életét. De akkor ezt ki kell mondani, és felkészíteni arra a világot, hogy nem nyugati típusú, demokráciára épülő, hanem balkáni béke lesz a Balkánon. Azt még el lehet hinni a „jól informált köröknek", hogy a BT hamarosan újabb döntést hoz a légtérblokád szigorításának ügyében. De a fő kérdés az, hogy milyet. Mert látni kell, hogy egy újabb felemás, gyenge határozat csak ronthat a helyzeten. Októberben rendelte el a Bosznia feletti repülési tilalmat a szerb gépek számára a világszervezet, de nem volt sok foganatja. Most azon vitatkoznak a szakértők, hogy mennyire szigorítsanak: a nyugati gépek csak ,,kísérjék-e"_a légtérsértő szerb gépeket, le is lőhetik-e azokat, netán bombázhatják a repülőtereket is? A dilemma: ha egy NATO-gép lelövi az első szerb gépet, a szerbek vissza fognak lőni. És akkor vagy elindul a feltartóztathatatlan lavina, a Nyugat háborúja a Balkánon, vagy a Nyugat elveszti presztízsét ós kivonul onnan, visszahívják az ENSZ-katonákat stb. Persze, lehet, hogy minden másképp lesz. E pillanatban úgy tűnik, bezárult az ördögi kör, diplomáciai úton hosszú távra szóló békés megoldás aligha lehetséges, mintha minden út a fegyverekhez vezetne. Újfent hangsúlyozni kell: Paniccsal lett volna a tisztességes békének esélye, Miloseviccsel nincs. Hiba volt, hogy a Nyugat oly nagyon bízott a szerb választók békeszeretetében, Panics győzelmében. Sokkal hamarabb kellett volna lépni. MALINÁK ISTVÁN A brazil szenátus 76 szavazattal 3 ellenében tegnapra virradó éjszaka bűnösnek találta Fernando Collor de Mello volt államfőt és 8 évre megfosztotta őt politikai jogaitól. Ezzel a szavazással lezárult az immár 7 hónapja tartó politikai válság. A 43 éves Fernando Cohort, aki kedden mondott le hivataláról, korrupcióval és hivatali visszaélésekkel vádolták. A felvételen a leköszönt brazil államfő látható, amikor még bízott abban, hogy sikerül magát tisztára mosnia. NÉHÁNY SORBAN N

émetországban a lakosság többsége ellenzi az egységes európai pénzegység bevezetését és inkább az európai integráció folyamatának lassítását óhajtja, derül ki az EMNID intézet által végzett felmérésekből. A megkérdezettek 66 százaléka nem akarja az egységes valutát, 31 százalékuk szerint az integrálódás túl gyorsütemű és további 40 százalékuk a lassítását kívánja. A megkérdezettek 71 százaléka a néhai NDK tartományaiban elítéli a közös pénznemet előirányzó maastrichti tervet, míg a nyugati országrészben ugyanígy vélekedik 65 százalékuk. O—ófiában több mint 10 ezren köO

ĺ vetelték az idö előtti parlamenti választások kiírását és Zselju Zselev elnök lemondását. A tgntetés résztvevői „árulónak" és „átkozottnak" nevezték Zselevet, a Demokratikus Erök Szövetségének alapítóját. A szövetség által alakított kisebbségi kormány október végén bukott meg és a demonstráció résztvevői ellenezték, hogy az új kormányt a megalakításával mebízott Luben Berov állítsa össze, aki Zselev államfő tanácsadója. F

loridában, Miami repülőterén landolt kedden az a kubai repülőgép, amely 53 utast szállított a fedélzetén. A CNN tévéhálózat beszámolt arról, hogy közülük 48-an politikai menedéket kértek. Valamennyien kubaiak és azzal a szándékkal ültek repülőgépre, hogy az Egyesült Államokba emigrálnak. I

dzsevan észak-örmény határmenti város mellett az örmények és azerbajdzsánok közötti összetűzések 30 polgári áldozatot követeltek, tájékoztatott tegnap a jereváni honvédelmi minisztérium szóvivője. Az örmények azzal vádolják az azerbajdzsánokat, hogy ők kezdték az offenzívát és szerintük több tucat azerbajdzsáni katona vesztette életét, azt viszont nem közölték, hogy milyen veszteségek érték az örmény felet. K

enyában vontatottan folyik a 26 év után tartott első többpárti parlamenti és elnökválasztásokon leadott szavazatok összeszámolása. Az AP hírügynökség tegnap azt jelentette, hogy egyelőre a 188 választókörzet közül csak négyből futottak be az eredmények. A késést állítólag az okozta, hogy a szavazóhelyiségeket csak helyi idő szerint éjfélkor zárták le, mivel a választási bizottság tagjai későn érkeztek a helyszínre. D

él-Korea úgy döntött, hogy pénzügyi támogatást nyújt a szomáliai Sivatagi Remény fedőnevű ENSZ-hadművelethez. A szöuli külügyminisztérium szóvivője szerint a hozzájárulás nagyságáról később döntenek. Dél-Korea azonban harci egységek kiküldésétől vonakodik, attól tartva, hogy megbomlik az Észak-Koreával szemben jelenleg fennálló katonai egyensúly - jelentette a Reuter. MINDEN BARMUNKNAK ES PARTNERÜNKNEK SOK-SOK VIZET, ILLETVE HÚSVÉTI TOJÁST KÍVÁNUNK VK-551 Dh-PRESS U Dh PRESS MINDEN KEDVES BARATUNKTOL, PARTNERÜNKTŐI, ILLETVE AZ OLVASÓKTÓL ELNÉZÉST KÉRÜNK AZ ELŐBBI TECHNIKAI HIBÁÉRT ... TERMESZETESEN BOLDOG // / / UJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK MINDANNYIUKNAK Dh-PRESS C VK-552