Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-24 / 303. szám, csütörtök

HÍREK-VÉLEMÉNYEK . ÚJSZÓM 1992. DECEMBER 3213. LEVÉL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ELNÖKÉHEZ JÖJJENEK EL HOZZÁNK ; MIELŐTT KIMONDJÁK A VÉGSŐ SZÓT! Az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képvise­' lói az érintett lakosság nevében levélben fordultak az Európai közösség elnökéhez, Bőssel kapcsolatban. A levélben megállapítják: A sztálinizmus és a természetet a hatalmi céloknak alárendelő politi­ka egyik következményének, a Du­na szlovák-magyar határszakaszán felépült bősi vízi erőműnek nemcsak mi, az itt élők vagyunk örökösei, hanem közvetve az Európai Közös­ségek is. Ennek a viziszörnynek a fogantatás pillanatától politikai kül­detése volt. A vízi erőmű széles körzetében élő lakosság már a kommunista re­zsim idején is tiltakozott az építke­zés ellen. A csehszlovák, illetve a szlovák oldalon még ma is rend­őröket vetnek be a tiltakozók ellen, és elbocsátják állásukból azokat a szakembereket, akik kritikusan vé­lekednek az erőműről. Leszögezzük, mi nem vagyunk az •ellen, hogy a vízienergiát villamos­energiává alakítsák át, és nem akar­juk gátolni a folyamatos hajózást a Dunán. Mi az ellen vagyunk, hogy tönkretegyék azt a természeti és emberi környezetet, ahol élünk, va­lamint gazdasági visszaélésnek te­kintjük, hogy aránytalanul nagyobb az erőmű nyomán várható kár, mint a haszon. Ön és az Európai Közösség szak­emberei számára világos, hogy az erőmű alatt található 16 km 3 párat­lan értékű ivóvízkészlet egy részé­nek tönkretétele az egész emberisé­get károsítja; hogy az egyetlen szá­razföldi delta megsemmisítése és az ott élő növényzet, valamint állatvilág elpusztulása az egész Földet sivá­rabbá teszi; hogy a sok ezer hektár­nyi erdő kiirtása bolygónk oxigén­készletét csökkenti. Akiket a veszte­ségek nem érintenek közvetlenül és azonnal észlelhetően, érzéketlenül szemlélik ezt a durva beavatkozást a természetbe. Mi, ott élők, azonban szenvedünk attól, hogy lakóterületünk egy részét elvágták eddigi természetes társa­dalmi közegétől, és beszorították a vízi erőmű és a Duna eredeti fő medre közé. Csak mi látjuk, hogy éjjel-nappal, tizennyolc méterrel a fejünk fölött, másodpercenként több ezer köbméter víz folyik egy olyan építményben, amelynek a mi­nősége az elmúlt rendszer munkaer­kölcse miatt megkérdőjelezhető. Kárt szenvedünk azáltal, hogy több ezer hektár földünket ellenérték nél­kül elvették, kárpótlás vagy a föld visszaadásának reménye nélkül ki­sajátították. A szakértői vélemények szerint több mint ötvenezer hektár­nyi szántóföldünk kiszárad a talajvíz szintjének süllyedése miatt. A félelem vagy az anyagi következmények nyomása miatt sokan inkább az el­költözést választják, elmenekülnek szülőföldjükről, messze a Dunától. Mindezt védelem nélkül éljük át. Tisztelt Elnök Úr! Kérjük, hogy az Európai Közös­ség ne feledkezzen meg még egy szempontról: a Duna e szakaszának mindkét oldalán szinte kizárólag ma­gyarok élnek. A szlovák kormány és a szlovák politika saját törekvései­nek salakját üríti ránk, amikor a bősi vízi erőmű feltétel nélküli működését szorgalmazza. Olyan viszony alakul ki, amely hasonlít a gyarmatosítók és a gyarmatok viszonyához: a szenny a gyarmati bennszülötteké, a haszon a gyarmatosítóké. Kérjük Önöket, hogy mielőtt pon­tot tesznek a szakvéleményük végé­re, jöjjenek el hozánk megnézni ki­száradt kűtjainkat, házaink repede­ző falait és a fejünk felett toronyma­gasságban vészjóslóan zúgó víztö­meget. Csak ezután mondják ki a végső szót. 1992. december 21-én, Pozsonyban PARLAMENTI DÖNTÉS: SZŐRÖS TOVÁBBRA IS MENTELMI JOGOT ÉLVEZ A magyar parlament kedden nem fosztotta meg mentelmi jogától Szű­rös Mátyás szocialista párti képvi­selőt, a parlament alelnökét, mivel mentelmi joga megvonására a kép­viselők 54 százaléka szavazott, de ilyen döntéshez kétharmados több­ségre van szükség. Az indítványt a kormánykoalíció legerősebb párt­ja, az MDF nyújtotta be, hogy az úgynevezett guruló dollárok ügyé­ben Szűröst a bíróság elé lehessen állítani. Devizabűncselekmény elkö­vetésével vádolják őt azzal össze­függésben, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt egykoron - ugyan­úgy, mint a többi kelet-európai kom­munista párt - nagy mennyiségű dollárt utalt át évente a Szovjetunió Kommunista Pártjának. A koalíciós pártok szerint ez a diktatúra idején érvényes jogi normák értelmében is törvénybeütköző volt, ezért követelik az ügyben érintett személyek meg­büntetését. Szűrös Mátyás az MSZMP nemzetközi osztályának ve­zetője, később a KB titkára volt. Egyébként a parlament hasonló eljárást készít elő Horn Gyula, az MSZP elnöke, a parlament külügyi bizottságának elnöke ellen is. xxx Kádár Béla külgazdasági minisz­ter bejelentette, hogy Budapesten kedden a magyar-orosz vegyesbi­zottság képviselői aláírták a jegyző­könyvet a volt Szovjetunió adóssá­gának törlesztéséről. Az 1,6 milliárd dollár értékű adósság felét a jövő év folyamán törleszti konkrét árukkal Oroszország, az adósság második felét 1996 végéig. HALÁLOS CSAPÁS A BÉKEFOLYAMATRA NEM FELLEBBEZHETNEK A KITOLONCOLT PALESZTINOK Az izraeli legfelsőbb bíróság ked­den elutasította a 415 kitoloncolt palesztin fellebbezését. Fejszál Husszeini, az Izraellel folytatott bé­ketárgyalásokon résztvevő palesztin delegáció fő tanácsadója szerint ez halálos csapás a békefolyamatra. Hanan Asravi asszony, a palesztin küldöttség szóvivője szerint ezek után lehetetlenség a békéről tárgyal­ni, hiszen az ellenség mindent meg­tett azért, hogy megakadályozza a tárgyalások céljának elérését. Da­maszkuszban bejelentették; Kairó­ban ma találkozik Egyiptom, Szíria, Libanon és Jordánia küldöttsége, hogy megvitassák az izraeli döntés következményeit. Közben a kitoloncolt palesztinok a téliesre fordult időben tegnapra virradóan már a hatodik éjszakát töltötték Dél-Libanonban a senki földjén az izraeli és a libanoni csapa­tok által közrevéve. Libanon ragasz­kodik ahhoz, hogy a palesztinok nem léphetnek a Bejrút által ellenőr­zött területekre, s a humanitárius szervezeteket is megakadályozta a segítségnyújtásban. A kitoloncolt palesztinok azt fon­tolgatják, hogy az Izrael által ellenőr­zött dél-libanoni, úgynevezett biz­tonsági övezet felé indulnak. Jahu­da Barak izraeli katonai parancsnok azonban közölte, az izraeli katonák tüzet nyitnak rájuk, ha megpróbál­nak visszatérni az Izrael által ellen­őrzött treletre. James Jonah, az ENSZ-főtitkár helyettese igyekszik megoldani ezt a problémát. Az izraeli kormányfő közölte, hajlandó vele találkozni. TITKOSÜGYNÖKÖK AKCIÓJA HAVANNÁBAN A Szocialista Áramlat nevű kubai mérsékelt ellenzéki szervezet nyilatkoza­tot adott ki, amely szerint főkoordinátoruk, Rolando Prats az ellenzékkel szembeni erőszakos akciók sorozatának célpontja lett, polgári ruhás titkos­ügynökök kegyetlenül megverték. A volt egyetemi tanárt, az egyik legismer­tebb ellenzéki képviselőt Havanna egyik negyedében támadták meg az ügynökök, akiknek Lada típusú gépkocsiját egyenruhás rendőr vezette. Pratsra nemcsak karateütéseket mértek, hanem többször megütötték egy bottal is, súlyos sérüléseket okozva neki. Később, ahogy ez már hasonló esetekben szokássá vált, egyenruhás rendőrök szállították őt kórházba. SZARAJEVÓ EREDMÉNYTELEN TÁRGYALÁSOK A Bosznia-Hercegovinából érke­zett hadijelentések szerint tegnapra virradó éjszaka súlyos harcok vol­tak Gradacac és Brcko városok kö­zelében. A szerbek harckocsikkal indítottak támadást, a tüzérséget is bevetették. A bosznyák rádió szerint a szerb egységek jelentős vesztesé­geket szenvedtek. Ugyancsak a boszniai rádió jelen­tette, hogy a szemben álló felek katonai vezetőinek első közvetlen tárgyalásait konkrét eredmények nélkül szakították félbe. A muzul­mán, a horvát és a szerb katonai vezetők nem tudtak megegyezni Szarajevó demilitarizálásában, s lord Owennak, a Jugoszlávia-konferen­cia társelnökének indítványa, hogy a szarajevói repülőtér közeléből szállítsanak el minden fegyvert, állí­tólag csak újabb ellentéteket hozott a felszínre. Kedden viszont a boszniai szer­bek és horvátok katonai vezetői Mo­rillon tábornoknak, a boszniai ENSZ-erők (UNPROFOR) parancs­nokának jelenlétében megállapo­dást írtak alá arról, hogy 500-500 főnyi szerb, horvát és muzulmán polgári személy hagyhatja el Szara­jevót. A megállapodás ma lép ha­tályba. A muzulmán erők parancs­noka nem írta alá az egyezményt, meg sem jelent a tárgyalásokon, így a tűzszünet kérdése sem került szóba. Miközben a szomáliai asszonyok örömtáncot jártak a baidoai humanitá­rius központ előtt, Bardera város közelében tegnap életét vesztette egy amerikai polgári személy, s további hárman megsebesültek, amikor gépkocsijuk tankelhárító aknára hajtott. Az amerikai nagykövetség szóvivője Nairobiban elmondta, hogy az áldozat a hadsereg polgári alkalmazottja volt. SZAKMAI BETEGSÉG qiií" /••yic/l . .. , . . . Valószínűleg minden szakma képviselői a maguk ,,hivatásos betegségében" szen­vednek. A suszter állítólag hamarabb veszi észre az igazán szép vagy ronda lábbelit, mint a benne levő formás női lábat, s még tucatjával lehetne sorolni a hasonló példá­kat. A politikával, jelen esetben külpolitiká­val évtizedek óta foglalkozó újságíró szak­mai betegsége szerintem az, hogy nem tud igazán, meghitten ünnepelni. Persze, kellenek ilyenkor a szép írások régi karácsonyokról, az egész felnőttkorban végigkísérő gyerekkori élményekről, soha vissza nem térő piílanatokról, egy régi ízről, szerető gesztusról. De az újságíró úgy van vele, hogy legbensőségesebb pillanataiba is belenyúlnak a mindennapos reflexek: a mesélést, andekdotázást félbeszakítja, mert a rádióban híreket mondanak, vagy meg kell nézni a híradót. A kényszerűség: tudjam, mi történik a világban, talán min­dennél erősebb. És így is van ez rendjén, a gondtalan karácsony, a felhőtlen öröm csak a gyerme­keké. Ha megkérdeznék tőlem, melyik volt felnőttkorom legemlékezetesebb karácso­nya: az-e, amikor elsőszülött fiam először csodálkozott rá a csillogó fenyőfára, vagy pedig a három évvel ezelőtti, amikor a ro­mániai események a képernyő elé szögez­tek, nehezen tudnék választ adni. Talán mindkettő - és ez akkor is így van, ha netán megbotránkozik rajta valaki. Igen, ez a szakmai betegség: ugrásra készen várni a híreket, mint a ragadozó a zsákmányát. Előre tudom, a mostani karácsony sem lesz nyugodtabb, mint a három évvel ezelőt­ti. Akkor Bukarestben lőttek, most Szaraje­vóban lőnek. Csakhogy a helyzet most sokkal rosszabb. Akkor eufórikus hangulat­ban a forradalmat, a Ceausescu-diktatúrát megdöntő népi felkelést figyeltük. Most ér­telmetlen háborút, dühöngő nacionalizmust láthatunk, eufória nélkül, kiábrándultan. Pár nap múlva egy új állam polgáraiként indu­lunk a bizonytalanság felé, és az ember a génjeiben érzi, féli, mennyire törékeny lett Kelet-Európánk békéje. A nagyvilág, a szo­máliai éhségművelet, az orosz kormányvál­ság, a kambodzsai vagy afganisztáni lövöl­dözés már csak a tudat peremére szorul. Beszűkülünk külön világunkba. Az igazán félelemkeltő az, hogy a nagypolitika megint elzúgott a fejünk felett, valakik nélkülünk döntöttek rólunk. Meg sem kérdeztek, hogy akarunk-e állampolgárságot,.cserélni". El sem hiszi az ember, hogy évtizedek múlva meglett emberek a mai karácsonyról fognak nosztalgiával mesélni, mint a leg­szebbről, soha vissza nem térő pillanatról. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN D ecember 30-án a Nemzetközi Valuta Alap Végrehajtó igaz­gatói tanácsának ülésén születik végleges döntés a Cseh és a Szlo­vák Köztársaság tagsági kvótáiról. A Tanács megvitatja az IMF műsza­ki stábjának javaslatát, , amely 2,29:1,00 arányban osztotta meg a jelenlegi csehszlovák kvótát a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között. B rüsszelben kedden az Észak­atlanti Szövetség tagállamai megállapodtak a NATO és a né­met-francia hadtest közötti katonai kapcsolatok felvételében. Ezzel- lé­nyegében sikerült véget vetni a né­hány hónapos vitáknak. Mint isme­retes, a hadtest felállításáról idén állapodott meg Helmut Kohl német kancellár és Francois Mitterrand francia elnök. A 35 ezer főnyi egy­ség azonban csak 1995-ben lesz teljes mértékben harcképes. N emhivatalos jelentések sze­rint hat külföldi - két koreai, két máltai, egy iráni és egy pakisztá­ni - volt a 158 utas között, akik nem élték túl a Líbiában kedden történt légiszerencsétlenséget. A DPA hír­ügynökség a tragédiával összefüg­gésben szemtanúkra hivatkozva tájékoztatott róla, hogy a Boeing 727-es Tripoli repülőtere felett mint­egy 200 méteres magasságban összeütközött egy startoló repülő­géppel. Kedden még azt közölték a hírügynökségek, hogy a Boeing a líbiai fővárostól mintegy 60 km-re levő Szuk al-Szabt város közelében zuhant le. K (agymarosnál 1993 őszén hi­IM télből megkezdik a körtöltés több szakaszából álló elbontását. A munkálatoknál figyelembe veszik a folyószakaszra kidolgozott holland tanulmányt, amely a gázlók duz­zasztás nélküli felszámolására adott ajánlásokat. B elorusszia úgy döntött, hogy atomerőművet épít, amely le­hetővé tenné az ország energetikai szükségleteinek fedezését - tájé­koztatott az ITAR-TASZSZ hír­ügynökség. A jelentések szerint már meg is kezdődtek az építési munká­latok. A terv részét képezi annak a programnak, amelynek célja, hogy Belorusszia gazdaságilag független­né váljon, Oroszországtól. K ína tegnap utasította Fran­ciaországot, hogy egy hóna­pon belül zárja be kantoni konzulátu­sát, s azzal vádolta Párizst, „komo­lyan veszélyezteti" a kölcsönös kí­nai-francia kapcsolatokat a tervezett fegyvereladással Tajvannak. A pe­kingi kormány most először reagált arra a hírre, mely szerint Franciaor­szág 60 Mirage típusú repülőgépet akar eladni Tajvannak. Franciaor­szág nem volt hajladnó nyilvánosan megerősíteni a tervezett üzletkötést. H ollandia kormánya a Phare­program keretében 45 darab környezetbarát, alig füstölő, az EK műszaki normájában ,,G" minősíté­sű, DAF-gyártmányú dízelmotort adományozott Budapest tömegköz­lekedésének. A 45-höz a Budapesti Közlekedési Vállalat még további 45-öt vásárolt a holland gyártól, s ezeket az Ikarusban IK 415-ös autóbuszokba szerelik. Az első zöld­sávos buszok már megjelentek a belvárosban. Szilveszterig mind a 90 forgalomba áll. K azahsztán elnöke cáfolta azo­kat a híreszteléseket, hogy beteg. Egyben figyelmeztetett rá nem őt terheli a felelősség azért, hogy elhalasztották a FÁK csúcsér­tekezletét - közölte tegnap a moszk­vai rádió. A csúcsértekezletet immár harmadik elhalasztását január 22-re keddi moszkvai sajtóértekezletén Szergej Jasztrzsembszkij orosz kül­ügyi szóvivő Borisz Jelcin orosz, és Nazarbajev kazah elnök megbetege­désével indokolta.

Next

/
Thumbnails
Contents