Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-22 / 301. szám, kedd

HÍREK-VÉLEMÉNYEK 1992. DECEMBER 22. SZLOVÁKIA NAGYÍTÓ ALÁ KERÜL DURAY MIKLÓS NYILATKOZATA Egy héttel ezelőtt fejeződött be Stockholmban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet külügyminisztereinek kétnapos tanácskozása, melyhez levélben fordult az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Néppárt elnöke. Felhívta a figyelmet a szlovákiai magyar kisebbség helyzetére, a szlovák kormány politikájára, amely a kisebbségek esetében megsérti a helsinki elveket. Duray Miklóst, az EPM elnökét arról kérdeztük, mi a sorsa? - Pontosítanom kell: két levélről van szó. Az egyik Léván született, december 5-én, s ezt mind a négy "szlovákiai magyar párt, illetve mozgalom vezetője aláírta, a másik pedig az a levél, amely december 11én kelt, s az említett három párt írt alá. Mind a két levél eljutott különböző külföldi képviseletekhez, s oda került Stockholmban minden külügyminiszter asztalára. Természetesen ez csak egy adalék volt a napirenden szereplő sok problémához, de egyértelmű információink vannak arról, hogy e levelek elolvasása után szólalt fel néhány külügyminiszter és kifogásolta a helsinki elvek megtartásának hiányosságait Csehszlovákiában, de különösen az utódállamokban. S ennek nyomán született az a határozat, amely szerint külön nyilatkozatban kell magát köteleznie Szlovákiának a helsinki elvek megtartására. Sőt, szóba került az is, hogy fokozottan kell ellenőrizni ezeknek az elveknek a megtartását. Mi, természetesen, nem azt akartuk elérni, hogy Szlovákia ne kerüljön be a helsinki folyamatba, ez meg sem fordult a fejünkben. Mi elsősorban azt akartuk elérni, s el is értük, hogy nagyító alá kerüljön Szlovákia és a szlovákiai helyzet. Mert az olyan országban, amelyre nem figyel oda a nemzetközi közvélemény, nagyon gyakran megsértik az általánosan elfogadott elveket. Hiszen semmilyen nemzetközi dokumentum sem bír varázserővel, az ezekben lefektetetteket állandóan figyelemmel kell kísérni, s az ezeket sértő minden esetre azonnal figyelmeztetni kell. Ez a mi dolgunk. • Strasbourgban járt a múlt héten a szlovák parlament külügyi bizottságának küldöttsége, s ekkor jelentették be, hogy rövidesen Szlovákiába látogat Catherine Lalumiere asszony, az Európa Tanács főtitkára, aki Szlovákia társulási szándékával összefüggésben a kisebbségek, elsősorban a magyar kisebbség helyzetével akar a helyszínen megismerkedni. Értékelhető ez úgy, mint a magyar pártok erőfeszítéseinek eredménye? - Természetesen. Az Európa Parlamentben pontosan informáltak a mi helyzetünkről, minden állásfoglalásunkat, minden kezdeményezésünket ismerik. Éppen ezért egyáltalán nem vagyok olyan optimista, mint a szlovák kormányzat képviselői, ami Szlovákia tagságát illeti az Európa Tanácsban. Szigorú feltételeknek kell eleget tennie, és Strasbourgban most már jobban oda fognak figyelni a kisebbségek helyzetére, mint akkor, amikor Csehszlovákia felvételéről volt szó. Létrejön egy bizottság, amely meg fogja vizsgálni ezt a helyzetet, s ennek a bizottságnak mi is tagjai leszünk. (görföl) BRÜSSZELI ÓHAJ: SZLOVÁK-MAGYAR MEGEGYEZÉS VILLÁMINTERJÚ WILLY VANDENBERHEVEL, AZ EK-BIZOTTSÁG KÉPVISELŐJÉVEL Brüsszelben az Európai Közösségek egyik új székházában tett látogatás során többek között alkalom nyílt egy rövid beszélgetésre Willy Vandenberghevel, az EK-bizottság csehszlovák ügyekben illetékes képviselőjével. A szlovák-magyar kapcsolatokat leginkább megterhelő két problémáról, Bős ügyéről és a magyar kisebbség helyzetéről kérdeztük. • Megítélése szerint vajon sikerül-e belátható időn belül valamiféle egyezségre jutni a dunai erőmű kérdésében? - Nagyon reméljük, hogy Magyarország és Csehszlovákia, illetve Szlovákia a brüsszeli tárgyalások után, az októberi londoni megállapodásokkal összhangban hamarosan megegyezik. Ehhez próbál segítséget nyújtani a két fél között közvetítő EK-bizottság. Képviselői nem részrehajlóak, a vitában mindenképp meg akarják őrizni semlegességüket, egyáltalán nem kívánják a háttérbe szorítani Csehszlovákiát, mint ahogy erre a társulási szerződés ratifikálásának elhalasztásából esetleg sokan következtethetnének. Ám úgy vélem, érthető, hogy nem lehet ratifikálni a megállapodást egy olyan állammal, amely megszűnik létezni. Ami a bősi vitát illeti, azt mindenképp meg kellene oldani még a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése előtt, mert a hágai határozathozatal akár három évig is elhúzódhat, ami egyik félnek sem válna a javára. • Pozsony és Budapest különbözőképpen ítéli meg a Szlovákiában élő magyar kisebbség helyzetét, ön, mint az EK képviselője, hogyan látja ezt a problémát? - Jelenleg két fontos tényezőt kell figyelembe venni. Csehszlovákiával azt megelőzően kötöttük a társulási megállapodást, hogy az Európa Tanács új, szigorú döntéseket hozott az emberi jogok és a kisebbségek jogainak betartásáról. Ez az egyik fontos elem, a másik: ha a jövőben valamelyik szerződéses fél megsérti az említett döntéseket, akkor a megállapodás egyoldalúan felmondható. Nos, a két új elemet már tartalmazni fogja a harmadik országokkal aláírandó összes szerződés, így a Csehországgal és a Szlovákiával kötendő különmegállapodás is. Lehetséges, hogy néhány EK-tagország követelni fogja a dokumentumok további kibővítését is, ilyan pontokkal, mint a környezetvédelem, a fegyverexport ellenőrzése... Az Európa Tanács azonban a legnagyobb hangsúlyt az emberi jogok és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, s ennek ellenőrzésére helyezi. (urbán) KRAKKÓ SZABADKERESKEDELMI ÖVEZET LÉTESÜL Krakkóban a visegrádi négyek képviselői tegnap aláírták a középeurópai szabadkereskedelmi övezet létrehozására vonatkozó megállapodást. Az 1993. március 1-tól életbe lépő dokumentumot Csehország, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország külgazdasági kapcsolatokért felelős miniszterei írták alá. A megállapodás értelmében a négy szomszédos ország fokozatosan liberalizálja a kölcsönös kereskedelmet és a vámok fokozatos lebontásával megkönnyíti a másik három ország termékeinek a saját piacára való bejutását. A megállapodás eredetileg azzal számolt, hogy 2000-ig szűnnek meg fokozatosan a vámjellegű akadályok, azonban végül is abban állapodtak meg, hogy öt éven belül ez megtörténik. A vámlebontás időszakának megrövidítését a cseh küldöttség szorgalmazta és a többi három delegáció végül is beleegyezett ebbe. Vladimír Dlouhý cseh gazdasági és kereskedelmi miniszter azt a nézetet vallotta, hogy a dokumentumban pontosan rögzíteni kell, hogy hány év alatt történik meg mindez. Szerinte ugyanis ez nagyon fontos jelzés az Európai Közösségek felé arról, hogy milyen politikát folytatunk és hogyan hajtjuk végre a liberalizálást. A cseh küldöttség eredetileg négy évesre szerette volna lerövidíteni ezt az időszakot, a többiek azonban legfeljebb az ötéves időtartamot voltak hajlandók elfogadni. TISZTA VIZ A POHARBA A START II. SZERZŐDÉSRŐL TÁRGYALTAK Az Egyesült Államok és Oroszország „valódi előrehaladást" értek el a hadászati fegyverek további csökkentéséről szóló tárgyalásokon, ám a két ország még nem kész arra, hogy aláírja a START II szerződést. Ezt vasárnapi esti washingtoni sajtóértekezletén közölte George Bush amerikai elnök. Az orosz államfő a múlt héten meglepte a washingtoni vezetőket, amikor kijelentette, hogy a START II szerződést még azelőtt aláírják, hogy hivatalba lép Bili Clinton megválasztott amerikai elnök. „Elmondhatom, hogy erről egyáltalán nem állapodtunk meg, de valódi előrehaladást értünk el" - mondotta Bush az újságíróknak azt követően, hogy 35 perces telefonbeszélgetést folytatott Jelcinnel. A részletekről azonban nem tájékoztatott. UJABB BOSZNIAI EGYEZSÉG Szerb és horvát források tegnap egyaránt arról számoltak be, hogy Bosznia-Hercegovinában a legtöbb harctéren vasárnap intenzív összecsapások voltak. A szemben álló felek ezúttal is egymást vádolják a támadások kiprovokálásával. A harcok a késő éjszakai órákig zajlottak. Viszont a zágrábi rádió reggeli híradása szerint Szarajevó központjában viszonylagos nyugalom volt, csak a repülőtér körzetébn harcoltak. Ugyan-e forrás szerint a szerb alakulatok ismét támadást kíséreltek meg Gradacellen, de az offenzívát visszaverték. A másik oldalon a boszniai komoly veszteségeket szenvedtek. A másik oldalon a boszniai szerbek katonai forrásai a muzulmán támadások sikeres feltartóztatásáról adtak ki több jelentést. Az SRNA, a boszniai szerbek hírügynöksége vasárnap azt közölte: kilenc napon belül kezdődnek meg a tárgyalások Szarajevó demilitarizá/ásáról és a polgári lakosság szabad távozásáról. A muzulmánokkal emellett meg akarnak vitatni más fontos kérdéseket is. Erről állítólag a szarajevói Lukavica negyedben született egyezség azon a vasárnapi találkozón, amelyen részt vett Radovan Karadzsics a boszniai szerbek vezetője, David Owen, a genfi Jugoszlávia-konferencia társelnöke és Phillipe Morillon francia tábornok, a boszniai ENSZ-erők parancsnoka. Tegnap egy kedvező hír is érkezett Szarajevóból: háromhetes szünet után felújították a huminatárius légijáratokat. déli jelentés szerint 12-20 gép érkezését várták élelmiszerekkel, gyógyszerekkel és más létfontosságú cikkekkel. Londoni hír szerint John Major brit kormányfő amerikai útja során nem jutott megállapodásra George Bush elnökkel arról, mikor lépjen hatályba az ENSZ határozata a katonai repülőgépek Bosznia-Hercegovina feletti repülési tilalmáról. Washington szerint legkésőbb 15 napon belül, viszont London ennél hosszabb időt követel, mivel attól tart, hogy a szerb pilóták elleni határozott fellépés veszélybe sodorja 2700 főnyi kontingensét, amely Bosznia-Hercegovinában a humanitárius konvojok biztonságára felügyel. A PALESZTINOK KITOLONCOLÁSA ELLEN A libanoni hatóságok elrendelték annak a 415 palesztinnak a kitoloncolását, akiket a múlt héten az Izrael által megszállt területekről deportáltak Libanonba - közölték a bejrúti katonai források. A libanoni hadsereg közölte a deportáltakkal, hogy térjenek vissza oda, ahonnan jöttek és a Zimraja határátkelőhöz irányította őket. A todsereg egyben felszólította a humanitárius szervezeteket, köztük a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, hogy állítsa le a palesztinoknak nyújtott támogatást. Közben az Izrael-barát Dél-libanoni Hadsereg egységeket küldött a „senki földjére", Dél-Libanonba. Az a célja, hogy megakadályozza a palesztinok visszatérését a zsidó állam által ellenőrzött területekre. Erről libanoni biztonsági források tájékoztattak. Jürgen Möllemann német gazdasági miniszter felszólította az izraeli kormányt, hogy fejezze be a palesztinok deportálását. Izrael ezzel megszegi a nemzetközi jogi normákat is. Semmivel sem lehet megmagyarázni a deportációkat, amelyek nagymértékben akadályozzák a Közel-keletről szóló béketárgyalásokat - hangsúlyozta Möllemann. Egyben figyelmeztette a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet, hogy ne erőszakkal válaszoljon az erőszakra. AZONOS ELVEK ALAPJAN GÖNCZ ÁRPÁD VÁLASZAI A LIDOVÉ NOVINY KÉRDÉSEIRE A Lidové noviny tegnapi számában jelent meg Göncz Árpád magyar köztársasági elnök terjedelmes interjúja, amelyben szó van az elnöki tisztség szerepéről, Csurka István ominózus tanulmányáról, s ennek kapcsán a magyar belpolitikai helyzetről. Göncz Árpád szerint Magyarország mindent egybevetve változatlanul a térség legstabilabb és legnyugodtabb országa. Ami a médiaháborút illeti, a magyar államfő leszögezte: a jelenlegi magyarországi helyzetből és saját meggyőződéséből indult ki, amikor elutasította a televízió és a rádió elnökének visszahívását. Az interjú legnagyobb része a kisebbségek helyzetével, a nacionalizmus feléledésével foglalkozik. Göncz Árpád szerint azonos elvek alapján kell megoldani a Magyarországon élő kisebbségek és az ország határain kívül élő magyarok helyzetét. A trianoni szerződéssel kapcsolatosan megállapítja: kitörölhetetlen nyomot hagyott minden magyarban. A két háború közötti irredentizmus, az eredeti helyzet visszaállítására való törekvések azonban nélkülöznek minden realitást: A mai Európában pedig teljesen lehetetlen minden határmódosítás. Megemlítette egy múlt heti magyarországi közvélemény-kutatás eredményeit, amelyek tükrözik egyrészt az említett fájdalmakat, másrészt a társadalom realitásérzékét. A megkérdezettek 60 százaléka ugyanis elutasított mindennemű határmódosítást, egyharmada pedig mérlegelné ezt a kérdést. Göncz Árpád rámutatott arra, hogy Ausztria kivételével minden Magyarországgal szomszédos államban jelentős magyar kisebbség él. Érthetőnek mondta az államalkotó nemzetek bizalmatlanságát e kisebbséggel szemben és leszögezte: a feszültség enyhülése csakis attól várható, ha nemzetközi szinten oldják meg a kisebbségi kérdést. Magyarországnak az a követelménye, hogy a határokon túl élő magyarok magyarok maradhassanak. FOTRONIC KITTSEE HauptstraBe 34 Mi vagyunk a legközelebb Önhöz! Ha átlépi a határt, azonnal KITTSEE-be ér. A főúton baloldalt, mindössze 500 méterre a határtól gazdag Választékkal várja a FOTRONIC üzlet: HauptstraBe 34. Kedvezményes 14 karátos aranyvásár ! ARANY KERESZT""

ŠŽÍV ALAKÚ AC _ ÉRME FÜLBEVALÓK 1 cm 80,- -tói NŐI ARANYLÁNC 240," "tői • Ilyen kedvezménnyel Ön még sohasem vásárolt • Az arany mindig érték marad most érdemes nálunk vásárolni ELEKTROMOS VÉRNYOMÁSMÉRŐ csak 580,GÉPKOCSIRIASZTÓ TÁVIRÁNYÍTÓS RIASZTÓ csak 580, KONYHAI KÉZI ROBOT csak 180,SZUPER HAJSZÁRÍTÓ 2 SEBESSÉGŰ csak 95," GYÜMÖLCSLÉ CENTRIFUGA csak490," így jutnak el hozzánk: Pozsonyban át a hídon Petržalka, majd Jarovce felé, az osztrák határ irányába. A határátkelőtől 500 méterre van a FOTRONIC üzlet. wTi

m 1 JTFOTRONIC Araink nettó árak. 1000 schillinges vásárlás esetén értendők! Minden pénznemmel fizethet! VK-1