Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-21 / 300. szám, hétfő

1992. DECEMBER 21. HÍREK-VÉLEMÉNYEK 2 A „MÁSODIK LIGA" MEGMUTATTA, KI AZ ÚR... A CSNT ELUTASÍTOTTA A SZÖVETSÉGI KÉPVISELŐK ÁTVÉTELÉT • A SZÖVETSÉGI KORMÁNY ELÉGEDETT SAJÁT MUNKÁJÁVAL (Munkatársunktól) - A Cseh Nemzeti Tanács hosszas vita után szombaton éjfélkor elutasította a kormány alkotmánytörvény-javaslatát a megszűnt Szövetségi Gyűlés cseh képviselőiből álló ideiglenes szenátus létrehozására. így döntöttek annak ellenére, hogy előzőleg jóváhagyták a módosító javaslatot, hogy a szövetségi parlament 81 képviselője alkossa az ideiglenes szenátust, s e testület székhelye Brünn legyen. A szavazás eredményeinek kihirdetése után Jirí Vlach, a cseh parlament alelnöke bejelentette, képviselői alkotmánytörvényjavaslatot terjeszt be az ideiglenes szenátus létesítésére. Ez a javaslat csupán abban térne el az elutasított javaslattól, hogy róla nem titkos, hanem nyilvános szavazással döntenének a képviselők. Váelav Klaus cseh miniszterelnök, aki sajnálkozását fejezte ki a szavazás eredménye fölött, ugyancsak igazságosabbnak tartja ebben az esetben a nyílt szavazást. Véleménye szerint a törvényjavaslat elutasítása az egyes cseh politikai pártokon belül kiélezi az ellentéteket. Olyan nézetekről is hallani, hogy a kormánykoalíción belüli frakciózásnak súlyos következményei lehetnek a demokrácia megőrzésének szempontjából. A kormánykoalíció több képviselője a törvényjavaslat elutasításának következményeit katasztrófának minősítette. Megfigyelők szerint a javaslat elutasításának egyik oka, hogy a szövetségi képviselők részéről előzőleg néhányan a CSNT-t amolyan „második liga-csapatnak" jellemezték. Szombat délután tartotta utolsó ülését a szövetségi kormány. Az ülés után a kabinet tagjai megelégedéssel közölték az újságírókkal, a kormány teljesítette három alapvető célkitűzését: megőrizték az államszövetség működőképességét egészen a szövetség megszűnéséig, amelyhez megteremtették a törvényes kereteket, s végül elosztották az államszövetség vagyonát. Milan Čič miniszterelnök-helyettes utalt csupán arra, hogy voltak válságos időszakai is ennek az utolsó csehszlovák kormánynak, például, amikor a bős-nagymarosi vízerőművel kapcsolatban kellett kialakítania álláspontját. . . (sm) RÓLUNK STRASBOURGBAN MEČIAR - CSERNOMIRGYIN TITKOS TALÁLKOZÓ A TÁTRÁBAN OSTRAVAI MAGYAROK ÖNSZERVEZŐDÉSE •(Munkatársunktól) - Több hónapig tartó szervezőmunka gyümölcse érett be Ostravában: becses külföldi és hazai vendégek jelenlétében megalakult a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségériek az első Prágán kívüli, ostravai alapszervezete. A bensőséges hangulatú alapító közgyűlést megnyitó beszédében Csémy Tamás, CSMMSZ elnöke a Cseh- és Morvaországban élő ma. gyarok rendhagyó, de annál értékesebb karácsonyi ajándéknak nevezte a szövetség első Prágán kívüli alapszervezetének a megalakulását. Beszámolt a prágai alapiszervezet eddigi tevékenységéről, eredményeiről, majd hasonló eredmények elérésére buzdította az ostravai alapszervezet tagjait is. Gindeíéné Bencskó Klára a Magyar Köztársaság prágai nagykövetsége nevében üdvözölte a jelenlévőket, és elmondta, hogy a közgyűlés megkezdése előtt Gogolák Gábor nagykövetségi titkárral együtt meglátogatták Ostrava főpolgármesterét, aki örömmel fogadta a hírt, hogy a városában élő magyarok az önszerveződés útjára léptek és megígérte, hogy támogatni fogják az újonnan megalakult alapszervezetet. Szabó Tibor, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatala mellett működő Határon Túli Magyarok Hivatalának a főtanácsosa Antall József hivatalába iktatása után elhangzott, sokak által pontatlanul citált és félremagyarázott kijelentését idézve hangsúlyozta: „Az, hogy most itt vagyok, tulajdonképpen ennek a lelki érzésnek valamiféle testi megvalósulása... Magyarország törődik önökkel, érdeklődik önök iránt és segíteni szeretne." A magyarországi vendégek szavainak az elhangzása után a jelenlévők megtekintették a Szlovák Televízió magyar adásának szerkesztői által nemrégiben Prágában, a csehországi és a szlovákiai magyarok háromnapos találkozójáról készített filmfelvételt, majd megválasztották az újonnan megalakult alapszervezet vezetőségét. Az alapszervezet elnöke a nagymegyeri származású Bors István lett. (kajó) FEHÉR KARÁCSONY Az előrejelzések szerint főleg a hegyekben várható fehér karácsony, a síkságokon ennek nem nagy a valószínűsége. A Magas- és az Alacsony-Tátrában jelenleg jók a hóviszonyok, a hétvégén csúcsforgalmat bonyolítottak a sífelvonók. Donovalyban új szálloda nyílt, amely szolgáltatásaival és főleg áraival elsősorban a tehetős nyugati vendégeket várja. MEGMENTETT REFORMEREK (Folytatás az 1. oldalról) a külkereskedelmi és a gazdasági miniszter széke forgott veszélyben. Az orosz elnök sürgős konzultációkra ült össze Viktor Csernomirgyinnel, amelyek hosszasan elhúzódtak. Tegnap délután jelentették a hírügynökségek, hogy sikerült megállapodniuk, miszerint az orosz kormánynak megmarad a reformpárti magva, tehát az említett tárcák élén nem lesz változás. Kosztyikov elnöki szóvivő szerint a kormány hű marad a piacgazdaságra való áttérés eszméjéhez és folytatja a reformpolitikát. Az újdonsült kormányfő viszont a napokban kijelentette, hogy közelebbről nem pontosított módosításokat tervez, amelyek garantálják, hogy „az orosz nép nem jut koldusbotra". VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. DECEMBER 21-TŐL Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Ángol font 44,872 46,22 Francia frank 5,347 5,48 Német márka 18,269 18,64 Olasz líra (1000)... 20,256 20,88 Osztrák schilling 2,597 2,64 Svájci frank , 20,338 20,77 USA-dollár 28,596 29,15 (Folytatás az 1. oldalról) előtt részletesen szeretnének megismerkedni Szlovákia belpolitikai helyzetével, a mi véleményünkkel is. Egyébként nemcsak a magyar pártok vezetői utaztak az elmúlt héteri Strasbourgba, Ivan Laluha, a szlovák parlament külügyi bizottságának az elnöke, továbbá Pavol Kanis és Anton Hrnko is itt tárgyalt. -Milyen álláspontot képviselt az MKDM és az Együttélés küldöttsége? - Nem szeretnénk, ha Szlovákia elszigetelődne, a mi érdekünk is az új állam európai integrációja. Nagyon szeretnénk viszont, hogy Szlovákiában demokratikus jogrend alakulna ki, ahol az egyetemes emberi és a nemzetiségi jogokat is tiszteletben tartják. Szlovákiát akkor vehetnék föl az Európa Tanácsba, ha aláírja az Európai Regionális Nyelvek Kartáját, a régiók és önkormányzatok európai dokumentumát és az európai konvenciót. így sokkal több esélyt látunk arra, hogy a választásokon hatalomra került nemzeti és baloldali-populista irányvonal politikai döntéseiben kénytelen lesz figyelembe venni az európai normákat. Napjainkban sajnos, ez még nem mondható el. - Egyes szlovák politikusok szerint a magyar politikai vezetők dramatizálják a helyzetet, amely szerintük a valóságban nem rossz - nemzetiségi téren sem... - Ezt hangoztatták a szlovák képviselők Strasbourgban is. Mi viszont tényekkel érveltünk: leszedik a magyar helységnévtáblákat, a tévé magyar adásában megtiltja a magyar helységnevek használatát, sok helyütt az esküvői szertartást nem a házasulandók anyanyelvén tartják, kifejezett kérésük ellenére sem, az oktatásügyi miniszter arról beszél, hogy a magyar iskolákban szlovákul kellene tanítani a reáltantárgyakat, a Szlovák Televízióban egyre gyakoribbak a magyarellenes támadások. Ezek a jelenségek aggodalomra adnak okot. Vannak egyéb aggasztó jelenségek is, amelyek törékeny demokráciánkat és a sajtószabadságot veszélyeztetik. Erre is rámutattunk. - Sokan meglehetősen borúlátóak, s úgy vélik, hogy a nyugateurópai politikusok és testületek nem sokat tehetnek, sőt, nem is nagyon akarnak tenni a demokratikus vívmányok megőrzése érdekében. - Én viszont derűlátó vagyok. Az európai politikusok szerintem okulnak a boszniai tragédiából, a már Szinte bűnös kivárásból. Nem szeretnék, ha szomszédságukban újabb válságövezet alakulna ki. Szlovákiára és Csehországra ezért külön figyelnek. Értesülésünk szerint január 8-án ül össze az Európa Tanács miniszteri testülete, ezután több küldöttség utazik helyzetföltáró körútra Szlovákiába és Csehországba. Döntés csak az ő beszámolójuk után, leghamarabb január végén várható. ígéretet kaptunk arra, hogy a három delegáció a magyar pártok képviselőit és a magyarok lakta területeket is meglátogatja. - Tárgyalópartnereik miként vélekedtek a szlovákiai helyzetről? - Szerintük az alkotmány egyes cikkelyei eléggé homályosak, központosító és más antidemokratikus döntések meghozatalát nem zárják ki. Igyekeznek reálisan fölmérni a szlovákiai magyarság helyzetét, ezért lényekre épülő dokumentumokat kértek tőlünk. Kíváncsiak voltak például az Új Szóbán megjelent belpolitikai és nemzetiségi vonatkozású cikkekre is. Kérték, hogy adjuk át tervezetünket a szlovákiai magyarság jogainak rendezéséről. Mi most öntjük végleges formába törvénytervezetünket, ezért az ünnepek alatt ós a hét utolsó napjaiban is dolgozni fogunk. SZ. J. Milan Kňažko is tudott arról, hogy a Magas-Tátrában titkos találkozóra került sor Vladimír Mečiar és Viktor Csernomirgyin között, akit egy hete neveztek ki orosz kormányfővé. A szlovák diplomácia vezetője ugyan mindenáron igyekezett kitérni a világos válasz elől, végül is a szombati sajtóértekezletén jelenlévő újságírók kicsikarták tőle az egyértelmű feleletet. A külügyminiszter szerint azonban vélhetően gazdasági kérdésekről tárgyalhattak, ezen belül is olaj- és földgázszállításokról, hiszen Csernomirgyin egy ideig e tárca helyettes vezetője volt. A sajtóértekezlet apropóját egyébként az adta, hogy Milan Kňažko pénteken este tért haza Brüsszelből, előzőleg pedig Stockholmban járt. A belga fővárosban részt vett az Észak-atlanti Együttműködési tanács ülésén, amelyen külön széket kapott Alexander Vondra cseh külügyminiszter mellett. A NATO részéről ezzel a gesztussal is jelezték, hogy az ország kettéválása után a két utódállam zökkenőmentesen helyet kap a Tanácsban. Kňažko megindokolta, hogy Szlovákia miért nem kérte felvételét a NATO-ba, holott Csehország ezt a héten megtette. Igyekezett eloszlatni azt a gyanút, hogy Pozsony a biztonságpolitikában más úton indulna el, mint Prága, sőt, úgy fogalmazott, hogy tekinthetjük kijelentését hivatalos cáfolatnak is. Szerinte arról van szó, hogy a szlovák vezetés realista és belátja: az atlanti tömbnek jelenleg úgy sem áll a szándékában az, hogy a néhai szocialista országok tagfelvételével hígítsa fel sorait. Azt mondta, hogy a NATO tanácsbeli tagság nem kötelezi Szlovákiát részvételre katonai akciókban, még béketeremtő jellegüekben sem. ,,Nem tudok arról, hogy szállítottunk volna fegyvereket Horvátországnak" - felelte egy kérdésre válaszolva. Stockholmban a jogutódlást tekintve már nem ment minden olyan simán, mint Brüsszelben - derült ki a Milan Kňažko által mondottakból. A gondot Prágának és Pozsonynak (Folytatás az 1. oldalról) mogat. Tegnapi sajtójelentések szerint a választók rendkívül nagy számban járultak az urnák elé és becslések szerint csaknem 90 százalékuk leadta voksát. A választások egy kivételtől eltekintve nagyobb incidensek nélkül zajlottak. Milosevics már kora reggel szavazott, majd mivel egyazon választókörzetben laknak, ugyanabban a helyiségben voksolt később Milan Panics is. A választások időtartama alatt is kérdéses volt, hogy mi lesz Szarajevóval, amelyet a szerb erők már nyolc hónapja ostromgyűrűben tartanak. Karadzsics, a boszniai szerbek vezére sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy szerinte a boszniai békefolyamat akkor folytatódhat, ha Szarajevóból evakuálják a szerbeket, de a muzulmánok ezt akadályozzák. Karadzsics hol evakuálásról, hol a polgárok szabad mozgásáról beszélt, tehát a kettő közé egyenlőségjelet tett. A muzulmán hatóságok azért ellenzik a szarajevói szerbek távozását, mert attól tartanak, hogy a szerb egységek távozásuk esetén megrohamoznák a bosnyák fővárost és elfoglalnák azt. Lichtenstein és Magyarország okozta, illetve ez a két ország gördített akadályokat az elé, hogy Csehországot és Szlovákiát is simán, automatiusan felvegyék az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet rendes tagjai közé. Az előbbi a tagfelvételt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy ä lichtensteini polgárok kapják vissza 1948 előtt államosított vagyonukat. A budapesti küldöttség pedig garanciákat követelt a kisebbségi jogok betartására vonatkozóan. Kňažko némi iróniával úgy fogalmazott, hogy a magyarok nemcsak a tíz stockholmi alapelv betartását követelték a szlovák féltől a kisebbségeket illetően, hanem azt, hogy a tízbe foglaltak közül két pont betartására újra kötelezzék magukat. Ezek egyébként az emberi jogokra és a vitás kérdések békés eszközökkel való rendelkezésére vonatkoznak. A vitás kérdéseket kétoldalú konzultációkon tisztázták és a tagságot rögzítő dokumentumhoz végül is csatolták Kňažko és Jeszenszky külügyminiszterek vitafelszólalását. A miniszter megerősítette, hogy Szlovákia saját modellt alakít ki a kisebbségeket illetően, s nem kopirozza le sem a finn, sem a dél-tiroli, sem pedig a flamand-vallon modellt. Tudomása szerint Szlovákiában még egyetlen konkrét esetben sem került sor a kisebbségi jogok megsértésére. A külügyminiszter az Új Szó Bőssel kapcsolatos kérdésére a szokványos választ adta. A kérdés úgy szólt, miként értékeli az Európa Parlamentben járt szlovák parlamenti képviselők nyilatkozatát, miszerint ezen a fórumon értésükre adták, hogy strasbourgi megítélés szerint Bős nem ökológiai kérdés, hanem főleg magyar-szlovák határprobléma. Kňažko ezt a Pavol Kanisiól származó kijelentést nem tartotta értékelhetőnek, majd hozzáfűzte, hogy szerinte mindenekelőtt környezeti és műszaki kérdés ez, s a politikusoknak csak akkor kellene állást foglalniuk, ha ismerik a szakértők véleményét, amelyet tiszteletben kellene tartaniuk. (p. vonyik) Szarajevóban tartózkodik, méghozzá még ma is, a jugoszláv békekonferencia társelnöke, David Owen. Már korábban haza akart utazni, azonban tartózkodásának meghosszabbítását a megfigyelők úgy értékelik, hogy a válságban érdekelt felekkel folytatott tárgyalásain bizonyos fokú haladást értek el. Owen maga azt nyilatkozta, „még mindig van miről tárgyalni, ezért megéri, hogy tovább maradjak". Owen előzőleg Karadzsiccsal, majd Izetbegovics bosnyák elnökkel tárgyalt. Időközben Szilajdzsics boszniai külügyminiszter azt követelte az ENSZ-től, hogy engedélyezze a légitámadásokat szerbiai célpontok ellen Boszniában. A külügyminiszter a CNN-nek nyilatkozva kijelentette, hogy Boszniában példátlan méretű tragédia zajlik, mintegy 120 ezren meghaltak, a- szerb katonák pedig több mint 30 ezer nőt megerőszakoltak. A délszláv válságról volt szó a brit kormányfő fehér házi tárgyalásain, Bush és Major a nyugati szövetségesek esetleges katonai fellépésének lenetőségeit vitatták meg a Balkánon. JÁN ČARNOGURSKÝ. BIZALOMHIÁNY Oroszország jelenleg saját belső problémáira összpontosít és alig van lehetősége Közép-Európával kapcsolatos problémákkal foglalkoznia - mondta Ján Čarnogurský, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke a tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatón. Nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy Oroszország 800 millió dollár értékben fegyvert ad el Magyarországnak. Čarnogurský válaszolt Vladimír Mečiar kormánýfô Galgócon tett kijelentésére, ahol egy nagygyűlésen azt mondta: a KDM még ugyan tartja a kormánykereket, de már az ujjaira verünk. Čarnogurský hangsúlyozta, hogy ha Mečiar az egyik oldalon ilyen kijelentéseket tesz, másik oldalon politikai megbékélésre hív, akkor az ilyen ajánlatot nem fogadhatják bizalommal. A KDM országos tanácsának tegnapi ülésén felhívást fogadott el az önálló Szlovák Köztársaság létrejöttével kapcsolatban. A keresztény eszmék szellemében a megértést fogják szorgalmazni a szlovák nép és a nemzetiségek között, valamint a békés egymás mellett élést a környező országokkal. SÁTRAKBAN VÁRNAK A SORSUKRA Az izraeli legfelsőbb bíróság tegnap megkezdte a 415 deportált palesztinai visszatelepítési kérelmének a megvitatását, akiket csütörtökön utasítottak ki Libanonból. A kérvényt két deportált jogász juttatta el az Arab Demokrata Párt egyik képviselőjével a bírósághoz. A jogászok szerint a deportáltaknak lehetővé kellene tenni a hazatérést, mivel Libanon elutasította befogadásukat, így Izrael kötelessége az, hogy róluk gondoskodjon. A kérvényhez videófelvételeket is csatoltak, amelyeken a dél-libanoni úgynevezett biztonsági övezetben létesített ideiglenes sátortáborban lévő kétségbeesett palesztinokat látni. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadott határozatában elítélte a palesztinok Izrael általi deportálását. PANICS VAGY MILOSEVICS?