Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-21 / 300. szám, hétfő

3 HÍREK-VÉLEMÉNYEK 1992. DECEMBER 21. MERRELEPTÜNK A LÉPÉSEKKEL? A Szlovák Televízió vasárnapi Lépések vitaműsorában - válaszként a magyar parlamenti pártok hétfői sajtótájékoztatójára, amelyben a magyar nyelv elleni frontális támádásra figyelmeztettek - elsősorban a nemzetiségi kérdés volt napirenden. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviseletében Roman Zelenay idegesen és elutasítóan reagált a magyar pártoknak a kérdéssel kapcsolatos kijelentéseire. Zelenay nemegyszer feddő szavakkal illette és számon kérte Duray Miklósnak, az Együttélés elnöké' nek és Csáky Pál parlamenti képviselőnek a műsorban elhangzott állításait. Durayhoz szólva megengedhetetlennek tartotta, hogy a Szövetségi Gyűlés képviselője igazolás nélkül elmulasztja a parlament ülését, s helyette külföldi sajtóértekezletet ad. Kérdőre vonta az EPM elnökét kijelentéseiért, aki szerinte egyértelműen negatív képet fest Szlovákiáról, miközben valótlanságokat állít. A szlovákiai magyar kisebbség helyzetét elcsépelt érvekkel illusztrálta. Jozef Prokeš, az SZNP tiszteletbeli elnöke a magyar helységnévtáblák jogosságát azzal utasította el: - Nem a szlovák megnevezések lefordításáról van szó. Bratislava hem Pozsony! A tévévita magyar vendégei igyekeztek tényekkel érvelni a vádaskodásokra való válaszok helyett. Csáky Pál Európa más országaiból jdézett példái hatásosak voltak. Világosan megfogalmazta a magyar pártok célját: a kisebbségi jogok elért szintjének megtartása; a törvénybe ütköző nemzetiség-ellenes intézkedések kivédése. A Lépések vitaműsor - jó lenne remélni - lépés ľesz a mindkét részről érződő görcsök és félreértések közös feloldáNAGYLÓTI SZOMBAT ESTE Ilyen ködszitálós szombat este az ember legszívesebben otthon ül. Disznóölések ideje van, egy hét múlva karácsony, nemigen lesznek a Csemadok-évzárón, gondolom, amikor kocsink ide-oda csúszik a síkos úton... Érsekújvártól mintegy harminc kilométernyire, a világ végére igyekszünk: Nagylótra. A több mint 2 ezer lélekszámú falunak 11 százaléka magyar nemzetiségű és közülük, majd mindenki tagja a Csemadoknak, büszkélkedik Szilágyi Ferenc nyugalmazott pedagógus, a Csemadok helyi szervezetének elnöke. Jóslásom nem vált be, az évzárón 102-en vettek részt, pedig dideregve hallgatták végig a beszámolót, nagykabátban ülve gyönyörködtek a komáromi Hajós fellépésében. Azon a nagylóti estén örültem is, meg szomorkodtam is. Örültem annak, hogy a lelke mélyén mindenki kötelességének érezte, hogy elmenjen az évzáróra, a nemrég elhunyt szlovák nemzetiségű Csemadok-tag - Németh Mihály - szlovák nemzetiségű özvegye is, de annak már kevésbé, hogy a beszámoló jórészt arról szólt: mi nincs, és mi miért nem sikerül... Az egykori sikerekre még élénken emlékeznek: volt színjátszó csoport, éneklő csoport, ifjúsági klub, de a klub üresén áll... A polgármestér, a szlovák nemzetiségű Ivan Horník mérnök, mindig részt vesz az évzárón, s azt mondja, a faluban a Csemadok a legaktívabb. Már a szomszédainkat sem látogatjuk, panaszkodott Szilágyi Ferenc, gyerekeink lassan elfelejtik a magyar nyelvet, már a szüleikhez is szlovákul szólnak. (A falubeli magyar gyerekek nem utaznak Besenyőre, inkább helyben járnak - szlovák iskolába.) A Csemadoknak ezért (is) kellene aktivizálódnia, és meggyőződésem, ahol olyan lelkes emberek élnek, mint Korpás Gézáné, Gyén István, Nagy Attila, Kispál Ilonka és a többiek, ismét feltámasztható a közösségi élet, mert mint Szilágyi Ferenc mondta: az anyanyelvünk mégiscsak magyar. (kopasz) FOGY AZ ÁRU - ÉS A PÉNZ (Folytatás az 1. oldalról) lemmel. Nagy Gyula is közéjük tartozik: - A múlthoz képest sokat változott a helyzet. Mindenütt árubőség van és az árakat látva attól sem kell tartani, hogy mindént fölvásárolnak. Én majd nyugodtan, kényelmesen, holnap vagy holnapután veszem meg az ajándékokat a gyerkőcöknek. Főleg játékokra gondolok, ezekből úgy tudom, nincs hiány. Koós Attila játékboltjában valóban szinte rogyadoztak a polcok az áru alatt. Mindkét részlegen, úgy mondják, háromszorosa, négyszerese a napi forgalmunk ezekben a napokban, mint akár egy-két héttel ezelőtt volt. A tulajdonos sem panaszkodik, bár fáradtnak, gondterheltnek látszik. - Érdekes, a szülők, főleg az igényesebb és drágább játékokat keresik, hisz távirányítós autókból, plüss állatkákból fogy a legtöbb, ami nem éppen olcsó mulatság. Sajnos, szánkó, korcsolya nincs elég, holott nagyon keresik. Reggel héttől este nyolcig dolgozunk - az áru sokszor éjszaka vagy hajnalban érkezik meg Csehországból - még egyelőre. Azt hiszem, több szempontból is emlékezetes marad számunkra ez a karácsonyi nagyvásár. Az aranyvasárnapi gömöri helyzetkép alapján úgy tűnik, az idei karácsony még nem lesz szegényebb, mint az elmúlt karácsonyok. Az emberek mintha csak az utolsó gazdag karácsonyra készülnének, mert érezhetően ott lappang bennük, a jövő évi általános megtorpanástól való félelem és szorongás, a majdani lemondások gondolata. (polgári) DÉLELŐTT FÉLMILLIÓÉRT - Kiskarácsony, nagykarácsony... - szólt halkan a közelgő ünnepekhez kötődő közismert énekek, zeneszámok egyvelegében e kedves melódia is (Kis- és) Nagykapos számos házában, lakásában, boltjában tegnap. Jóllehet a zenei aláfestés sok helyen az ajándékvásárlók kedvét is kedvezően befolyásolta - ha azt az áruválaszték és főleg a pénztárca engedték. S mi tagadás, általában engedték... A textil-, cipő, bútor- és konfekció osztályból álló Jednota áruházban például már a délelőtt folyamán mintegy félmillió korona értékű árumennyiség kelt el, vagyis jóval több, mint máskor. Igaz, ehhez az is kellett, hogy a Kamenca Terézia vezette kollektíva kellően ismerje a vásárlók igényeit, s idejében megrendelje a szükséges árut. Amint tapasztaltuk, a választékkal valóban nem volt baj. Aki férfi-, női- vagy gyermekpulóvert akart, az nem távozott üres kézzel, hiszen a többnyire külföldről behozott termékek között akadtak egyszerűbbek 350 koronáért és nagyszerűbbek, divatosabbak, például 1350-ért... A női téli kábátokért egyesek sokallták az 1700 koronát, míg mások a 2800 koronásat is megvették. Hasonlóan viszonyultak a vásárlók a lábbeli-, orkánkabátés hálóbútor árakhoz. Ugyanakkor fogytak a sálak, a fehér alsóneműk, a héten érkezett nyakkendők, szőnyegek, s talán csak a flanell inget kérő vevőknek válaszolta az elárusító, hogy „sajnos nincs". (gazdag) SZOMSZÉDOLÁS Szombaton sokan a szomszédos magyarországi vagy ausztriai városokban igyekeztek beszerezni szeretteiknek a meglepetéseket a karácsonyfa alá. A kittseei határátkelőn kígyózó autósorban sok dél-szlovákiai gépkocsi is araszolt. A dunaszerdahelyi, érsekújvári, lévai, sőt losonci járásból is láttunk Ausztriába igyekvő családokat. A nagymácsédi Kosznács Péter feleségével és sógornőjével Bécsbe utazott. ,,összekötjük a kellemeset a hasznossal - mondottá a családfő, míg az útlevélvizsgálatra vártunk. - Megnézzük a gyönyörűen feldíszített osztrák fővárost, és talán veszünk is valami apróságot. Hogy mit, azt csak a helyszínen döntjük el",,Én viszont konkrét elképzeléssel indultam útnak - vette át a szót a sógornő, Koszmács Dagmar. - Kislányom jövőre lesz elsős. Egy szép iskolatáskával szeretném számára emlékezetesebbé tenni ezt a napot, És miért ne a Jézuska hozná az ajándékot? Tudom, hogy odaát drágább lesz, de ilyenkor az ember nem nagyon nézi, mi, mennyi." A kittseei utcákon, üzletekben valóságos szlovákiai invázió volt. (Nem is gondoltam volna, hogy az újságokban közzétett hirdetések énnyire hatásosak. A megszólaltatottak java pont az Új Szó reklámszövegére hivatkozott.) Duba Emil és felesége, Emőke azért utaztak fel Fegyvernekről, hogy aranyláncot vegyenek. Sajnos - mondották -, az a fajta, amelyet az újságban kinéztek maguknak, már elfogyott, úgyhogy tovább utaznak és Hamburgban próbálnak szerencsét. Velük tartott Sztanko Lenke zselizi óvónő is, aki 12 és 14 éves lányának akar gyűrűt venni a fa alá. ,,Ez tulajdonképpen édesapám ajándéka. Őt nemrég műtötték, még mankókkal jár, ezért nem tarthatott velünk, és engem bízott meg, hogy vegyek valami szépet az unokáknak és dédunokáknak. Remélem, sikerrel járok". A legnagyobb tumultus az elektronikai szaküzletekben volt. Az autók csomagterébe azonban nemcsak ipari cikkek, de déli gyümölcs is került, főleg ananász, banán, mandarin, datolya. De a szőlőnek, mazsolának és aszalt szilvának is nagy volt a keletje. Kovács Adél, a bakai szövetkezet pénztárosa is - miután kiválasztotta az áhított kávéfőzőt - betért egy élelmiszerüzletbe, hogy külföldi ínyencségekkel is gazdagítsa a karácsonyi asztalt. Onódy Gyula, a dunaszerdaheiyi Supermarket bevásárlóközpont technikusa többedmagával - az anyósával és a sógorékkal - ruccant át bevásárolni. És hogy miért választotta a külföldi konkurenciát? ,, Nálunk még nem kaphatók bizonyos háztartási gépek. Itt a választék nagy, és anyagilag is előnyös az áru. Mindegyikünk valami mást akar venni. Gyümölcs-centrifugát, hifitornyot, videót. Természetesen a gyerekeket otthon hagytuk, mert máskülönben nem lenne az ajándék meglepetés." ,,De nyomorultak vagyunk, hogy így kell számolnunk a pénzünket" - kommentálta az egyházkarcsaí Molnár Edit - Onódy Gyula sógornője - az anyós, Mayer Piroska tevékenységét, aki kézi számológéppel ellenőrizte, mi minden fér még a családi költségvetésbe. „Napjainkban mindenki igyekszik megszabadulni a pénzétől, mert fél, hogy a korona értéke csökkenni fog. Újévtől meg lassan készülhetünk a nyomorra" - jegyezte meg félig komolyan, félig tréfásan a karcsai szövetkezet könyvelőnője. Egy idős házaspár losonci rendszámmal azt tudakolja, merre juthatnak Kismartonba, azaz Eisenstadtba. ,,Mi kivételesen nem bevásárolni jöttünk - az ajándékokat már korábban beszereztük -, hanem egy régi barátunkat akarjuk meglátogatni" magyarázta Fichta Ernő bácsi. - Azt hallottuk nagyon beteg és kórházban van. O is idős ember, sokáig csak leveleztünk. Most, évtizedek után újra találkoztunk. Lehet, ha még tovább halogatnánk a látogatást, már késő lenne. Magyar nótákat és egy kis házi elemózsiát és jófajta borocskát is csomagoltunk hajdani osztálytársamnak, talán az lábra állítja" - mondja a losonci nyugdíjas, s boldog ünnepeket kívánva, elköszön. (ordódy) GONDOLKODNI - MÁSOK FEJÉVEL IS Fennállásának harmadik évébe lép a Magyar-Szlovák Fórum, mely 1990 szeptemberében Budapesten alakult, szabad és független platformot teremtve a magyar és a szlovák értelmiség eszmecseréjéhez. A második találkozóra márciusban, Pozsonyban került sor, s itt született az elhatározás, az évente kétszeri párbeszéd megtartásáról. A résztvevők megállapodtak abban, hogy az idén, kora ősszel, Szegeden még egy összejövetelen találkoznak. Időközben azonban sok víz lefolyt - nemcsak a Tiszán, hanem a Dunán is. Egy ideig úgy tűnt, hogy a két talájkozón olyanok „győzögették" egymást, akik egyébként is fogékonyak a kölcsönös megértés keresése iránt. A pozsonyi vitában viszont már érződött - főként a szlovák történészek részéről - a homlokegyenest ellenkező megítélések bizalmatlanságról tanúskodó légköre. S végül az idén, ősszel, alighanem a két ország közötti politikai feszültség is közrejátszott abban, hogy a tervezett találkozó elmaradt. De lehet, hogy csupán az évi kétszeri tanácskozás teherbíróképessége bizonyult túlzottnak. Örvendetes, hogy a találkozóra, többé-kevésbé az eredeti programhoz igazodva, mégiscsak sor kerül, Szegeden, minden valószínűség szerint 1993. február 13-14-én. A Szlovák-Magyar Fórum szlovák, illetve magyar szervező titkára, Szarka László és Peter Zelenák számolt be erről, a minap Pozsonyban meghívott újságíróknak. Elmondták, hogy az előadásokhoz kapcsolódó vita történeti, irodalom - és irodalomtörténeti, szociológiai és az újságírással foglalkozó szekcióban zajlik majd. A találkozó témája: „Kölcsönösség, párhuzamok és aszinkronitás a XX. századi magyar-szlovák kapcsolatokban." Alighanem kíváncsiságot ébresztő újdonságnak számít az újságírók bevonásával kapcsolatos elképzelés, amelyet Fischer Ádám, a neves karmester, az idei márciusi találkozón létrejött Magyar-Szlovák Kulturális Alapítvány kezdeményezője és anyagi támogatója, az eddigi két találkozó műsorvezetője jelentett be. Az Alapítvány ugyanis Christien Michelsen brémai egyetemi tanártámogatásával sajátos, úgynevezett empátia-tesztnek kíván alávetni öt-öt szlovák és magyar újságírót. Ennek lényege: az egymás helyzete, gondolkodásmódja iránti megértőkészség kinyilvánítása és vizsgálata. A résztvevők kérdőívek kitöltésével, illetve rövid írásokkal bizonyítanák, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokat értelmezve mennyire képesek gondolkozni, úgymond a másik fél fejével is. A felmérés anyagának társadalomlélektani feldolgozására és elemzésére a neves szociológus, Csepeli György vállalkozott. Fischer Ádám hangsúlyozta, hogy a kísérlet valójában egyfajta szellemi játék, amely nem jár semminemű közéleti kötelmekkel, illetve következményekkel. Egyébként a februári találkozón részt vesz Rudolf Chmel, a Cseh-Szlovák Szövetségi Köztársaság jelenlegi budapesti nagykövete, a Szlovák-Magyar Alapítvány gondolatának szlovákiai ápolója és személyes kezdeményezője is. Ismeretes, hogy a Szlovák-Magyar Fórumot a budapesti alakuló konferencián Göncz Arpád indította útjára, s a pozsonyi vitát František Mikloško nyitotta meg. A szervezők az idén a magyar ós a szlovák külügyminisztert szeretnék, legalább egy távolsági stúdióbeszélgetés erejéig, érdekeltté tenni a találkozó közéleti hatóerejének szavatolásában. KISS JÓZSEF NÉHÁNY SORBAN O

roszország 2 milliárd dolláros hitelt kap az Eximbanktól amerikai olaj- és gázipari berendezések, anyagok vásárlására, hogy megőrizhesse vezető helyét a világ olajtermelőinek listáján, jelentette be a bank alelnöke. Oroszországban évről évre hanyatlik a kitermelés, mivel több mint 35 ezer olajkutat le kellett állítani a pótalkatrészhiány miatt. R

ománia exkirálya, II. Mihály és családja megkapta a beutázási vízumot. Az a szándéka, hogy a karácsonyi ünnepeket Bukarestben tölti, közölték családjához közelálló források. A néhai román király jelenleg Genf egyik elővárosában él és idén húsvétkor látogatott először több évtizedes távollét után hazájába, ahol százezrek üdvözölték. Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt szerette volna, ha a 70 éves exuralkodó megpályázza az államfői tisztséget, II. Mihály azonban ezt visszautasította azzal az indoklással, hogy ő esetleg csak uralkodóként'kívánna Románia élén állni. V

arsóban kormánykörökben kénytelenek voltak cáfolni azokat a híreszteléseket, hogy Hanna Suhocka személycseréket kíván végrehajtani a kabinetben. A kormányt a bányászok immár csaknem minden tárnára kiterjedő sztrájkja hozta kényes helyzetbe. A sztrájkakciót szervező Szolidaritás varsói vezetői például általános sztrájkra hívnak fel, amely megdönthetné a Suhocka-kormányt. A Szolidaritás országos vezetősége egyébként arra szólította fel a vállalatokban működő alapszervezeteit, hogy keddig ne kezdjenek újabb sztrájkokat, mivel akkor tárgyal az országos sztrájkbizottság az ágazati szakszervezet képviselői klubjával. A komárny egyelőre nem kezdett közvetlen tárgyalásokat a sztrájkolok képviselőivel. N

émetország az utóbbi években sokkal több menekültet fogadott be, mint bármely más európai állam és ez példaértékű, jelentette ki II. János Pál pápa szombaton a Vatikánban, amikor német püspököket fogadott. Figyelmeztetett egyúttal azonban arra, hogy a határok lezárása és a menekültek elszigetelése korántsem jelent megoldást a bevándoroltak elleni támadások megakadályozására. A pápa kijelentette, hogy az egyház szemében senki sem tekinthető külföldinek. Reményét fejezte ki, hogy a német egyházak figyelemmel kísérik az emberi jogok betartását, beleértve a bevándoroltakét is. B

ulgáriában az új évtől csak beutazási vízum birtokában utazhatnak be a szovjet utódállamok polgárai. Az erre vonatkozó javaslatot az egyik antikommunista párt képviselői terjesztették elő a parlamentben. A néhai Szovjetunió polgárai az említett beutazási okmányon kívül kötelesek felmutatni 40 dollárt, minden ott-töltendő napra számítva. Az intézkedést bolgár részről azzal indokolják, a rendőrség már több ízben arra figyelmeztetett, hogy a szovjet utódállamokból érkezők tevékenyen részt vesznek a fegyver- és kábítószer-csempészetben és a prostitúcióban. P

ablo* Escobar kolumbiai kokairikírály a televízió közlése szerint állítólag hajlandó arra, hogy megadja magát a hatóságoknak. A hírhedt medellini kokainkartell vezére idén nyáron további kilenc fogolytársával együtt szökött meg a börtönből, s azóta körözik őket. A hírügynökségek szerint Escobar a kartell központjában, Medellinben kívánja magát megadni. H

at indiai szélsőséges egyént temettek el élve az ország északkeleti részében lévő dzsungelben, közölte az UNI indiai hírügynökség. Harcostársaik amiatt folyamodtak ehhez a kegyetlen büntetéshez, hogy az eltemetettek szegény falusiakat kényszerítettek arra, hogy nagyobb pénzösszegeket adjanak át nekik.