Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-18 / 298. szám, péntek

MOZAIK ,ÚJ SZÓ* 1992. DECEMBER 1«. Csallóközi BIOTERRArium («•) XK gyors meggazdagodás útvesztői Kétségtelen, hogy jelenleg nincs irigylésre méltó helyzetben a Bioterra Kft. A gilisztatenyésztés körüli huzavona, néhány ezzel kapcsolatos botrányos jelenet bizony nem tesz jót a cég nevének. Nem csoda tehát, ha az újságíróval való találkozást bizonyos fenntartásokkal fogadják, mivel ezen a téren nem a legkedvezőbbek a tapasztalataik. A beszélgetésen végül is a Bioterra ügyvezető testületének négy tagja vett részt, a szóvivő szerepét Szűcs Ervin és Szabó Zbltán vállalta. • Röpke másfél évnyi szárnyalás után mi okozta a gilisztatenyésztés ilyen mértékű leépítését? Ez a lépés ugyanis nagyon érzékenyen érinti a kiépített tenyésztői hálózatot, a termelök nem tudják, mit csináljanak a gilisztákkal. - A gondok idén tavasszal kezdődtek - állította Szűcs Ervin. - Egymás után jöttek a jelzések árról, hogy fiókvezetőink saját szakállukra dolgoznak, a telepítésekért járó összeg sem mind a mi számlánkra futott be. Egyértelműen olyan lépések történtek a hálózatban, amelyek alapján kénytelenek voltunk belemenni, hogy a fiókvezetők önállóan vigyék tovább a hálózatot. Csehországban és Morvaországban már korábban önállósultak, ez év május 26-án pedig egyik legtehetségesebb fiókvezetőnkkel, Suchy úrral is szerződést kötöttünk a szlovákiai hálózat átadására. A Biospollal kötött szerződés értelmében a szlovákiai gilisztatenyésztő hálózatot ők viszik tovább, átvállalva a Bioterrával eddig kötött szerződésekből adódó kötelezettségek teljesítését is. Hozzá kell tenni azt is, hogy a Bioterra nem csupán a biohumusztermelés, illetve a gilisztatenyésztés érdekében jött létre. A kezdetekkor 8-10 féle tevékenységet is folytattunk. A gilisztatenyésztéshez az adta az ötletet, hogy a nálunk is meghonosodni látszó biotermelés, mivel elvből kizárja a műtrágyák használatát, jó felvevőpiacot garantált volna a giliszták által termelt biohumusznak. Ezért is lettünk tagjai a Natural Alimentaria társaságnak, amely a biotermelés hazai meghonosításán fáradozik. • A szerződéses gilisztatenyésztők azonban nem a humusztermelés céljából fektettek be komoly pénzeket, hanem a giliszták szaporodási képessége általi gyors pénzforgatás és az ebből következő anyagi előnyök reményében. - A mi célunk egyértelműen a biohumusz volt, ezt a szerződések szövege is tanúsítja, egyúttal jelentős összegekkel támogattuk azokat a kutatásokat, amelyek a felszaporodott giliszták enzimgyártásra való felhasználását vizsgálták. Nem titok, hogy ebben a témában Sova doktorral és Haladej doktorral, a Heralia Kft. két kutatójával álltunk szoros kapcsolatban. Tavaly az Agrokomplexen már be is mutatkoztunk bizonyos eredményekkel, a további munkák azonban megfeneklettek. Pénzügyi nehézségek miatt ez a vállalkozói tervünk nem sikerült úgy, ahogy terveztük. • Miért? - Nem tudtuk tovább finanszírozni a kísérleteket, mivel az önállósult hálózatból nem érkeztek meg a pénzek. Szerettünk volna szerényebb feltételek mellett foglalkozni a kutatással, ezt viszont a kutatók nem vállalták. • Felmerül a kérdés, ilyen ígéretes eredmények után miért mondtak le a gilisztatenyésztő hálózatról? - Kénytelenek voltunk, hiszen a fiókvezetők már úgy kézben tartották a piacot, hogy értelmetlen lett volna tovább fenntartani az amúgy is veszteségesnek mutatkozó hálózatot. • Veszteséges...? - Talán hihetetlennek tűnik, a híresztelésekkel ellentétben azonban nem zsebeltünk be óriási nyereséget a gilisztatenyésztési programból. Ma már egyértelműen kimutatható, hogy ez a tevékenységünk inkább enyhén veszteséges volf, bár az elején nagyon sokat költöttünk a hálózat kiépítésével kapcsolatos reklámköltségekre. • Lehet, hogy erre ráfizettek, az emberek azonban úgy tudják, önök rohamos gyorsasággal meggazdagodtak. - Ez így nem igaz - szólt közbe §zabó Zoltán. - Láthatja bárki, hogy nincsenek nyugati gépkocsijaink, nincs villánk. Egyszerű Favoritokon járunk. Az üzleteket pedig, amelyeket oly sokan kifogásolnak, hitelre vettük, amit folyamatosan törlesztenünk kell. • A gilisztatenyésztés körüli, lassan botrányossá gyürüsödő huzavona azonban egyértelműen a termelőket sújtja. A fejük felett kötött szerződés értelmében egy ideig a Biospolhoz tartoztak, a legújabb fejlemények alapján azonban újra önökkel vannak szerződésben. Legalábbis a szerződéseiken az önök pecsétje látható. Mire várhatnak? - A Biospollal kötött szerződésben egyértelműen benne van, hogy mikor bontható fel. A felmondási határidő egy év, tehát ha a Biospol fel is akarja mondani a szerződést, a bejelentéstől számított egy évig még állnia kell a kötelezettségeket, ráadásul azt is aláírták, hogy a szerződés csak a vállalkozáshoz szükséges kompetenciák elvesztésének okán bontható fel. Mondjuk, ha bevonják a vállalkozói engedélyüket. • A Biospol ennek ellenére felmondta a szerződést. - Csak akarta - teszi hozzá indulatosan Szabó Zoltán. - A mi értelmezésünk szerint ez a szerződés továbbra is érvényes, s ha kell, bíróság útján érvényesítjük. El tudja képzelni, hogy én megveszek egy céget, fél évig működtetem, majd, mivel nem hozza a várt eredményt, visszaadom a volt tulajdonosnak? • Mennyit fizetett a Biospol az átvett hálózatért? - Gyakorlatilag semmit. A szerződés ugyanis együttműködésről szól, mi ugyanis szerettük volna fenntartani a kapcsolatot a termelőkkel a már említett kutatási eredmények kihasználása érdekében. Erre a célra még társulási szerződést is előkészítettünk, sajnos, a másik fél nem tanúsított iránta érdeklődést. A Biospolnak csupán bizonyos províziót kellett volna fizetnie nekünk. • A csőbe húzott tenyésztők joggal nehezményezik, hogy hová lett az általuk befizetett pénz? - Köztudott, hogy az a termelő, aki gilisztát vásárolt, 21 ezer koronát fizetett be, ebből mi 18 ezret térítettünk annak, aki a gilisztákat adta. A fennmaradó háromezerből pedig a cég rezsijét kellett állnunk. Ebből fizettük a fiókvezetőket, akik minden telepítésért 700 koronát kaptak, és ebből álltuk a reklámot és az egyéb költségeket. Sajnos, nagyon sokan nem fizették be a kötelező összeget, így most azok kénytelenek a pénzükre várni, akik becsületesen rendezték a számlát - vetette közbe Szűcs Ervin. - A helyzet mára odáig fajult, hogy az egyéb vállalkozói tevékenységünkből származó jövedelemből kell fokozatosan lefaragnunk a tartozásokat, fedeznünk a hiányt. Tudatában vagyunk, hogy mekkora a tét, hiszen személyesen is tapasztaltuk, hogy sokan az utolsó megtakarított pénzüket fektették be ebbe a vállalkozásba. Megértjük és jogosnak tartjuk a termelők követeléseit. A Biospol ominózus második levele után teljesen ellenünk fordult a közvélemény. Jelenleg csak azt tanácsolhatom a termelőknek, a szerződést a Biospollal szemben érvényesítsék, akár bíróság útján. Mi is ezt tesszük. • Nincs lelkiismeretfurdalásuk amiatt, hogy elindítottak egy folyamatot, amelynek a szálait immár nem képesek, vagy talán nem is akarják kézben tartani, s a tánc végén ott marad kisemmizve a csallóközi ember? - Vissza lehet keresni az összes reklámunkat, mi ezekben egyértelműen a biohumusztermelést reklámoztuk. Soha senkinek nem ígértük, hogy megvásároljuk a gilisztákat. Ezt a szerződések is bizonyítják - állította Szabó Zoltán. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy a gyors meggazdagodás reménye nagyon sok embert megszédített. Nemcsak egyszerű falusi emberek, de nagyon sok egyetemi végzettségű személy is beszállt az üzletbe - egészítette ki Szűcs Ervin. - Azon csodálkozunk a leginkább, hogy a bankok milyen könnyen adtak hitelt ezekre a vállalkozási elképzelésekre. Állítólag egyszerű, reklámprospektus, vagy újságból kivágott hirdetés szolgált alapul a hitelkérelmekhez. Tőlünk soha egyetlen bank sem kért tájékoztatást, pedig a termelés hatékonyságáról és méreteiről tudtunk volna megfelelő információkat adni. Igy azonban ügyes vállalkozók a mi termelési útmutatóinkat terjesztették azzal, hogyan lehet vele milliókat keresni. • Végezetül: hogyan tovább? Mire várhat az egyszerű termelő? - A Biospollal tovább tárgyalunk a szerződés érvényességének fenntartása érdekében. Sajnáljuk, hogy idáig fajult a dolog, ez bennünket is nyomaszt. Az elmaradt kifizetéseket pedig igyekszünk fokozatosan rendezni. Minden energiánkkal a szerződéses viszony helyrehozásán fáradozunk. Szándékunk szerint szerettük volna megszólaltatni az egyre gyűrűző gilisztabotrányban érdekelt harmadik felet, a Biospol Kft.-t is. Sajnos, többszöri telefonálás ellenére máig nem tudtunk nyélbe ütni egy találkozót Suchý úrral, a kft. vezetőjével. Állítólag nagyon elfoglalt ember... Egy úr csupán annyit közölt velünk a telefonon, hogy a Pravdában már közölték álláspontjukat, nincs más hozzátennivalójuk. Kár, mert a gilisztatenyésztők és biohumusztermelök népes tábora szívesen hallott volna néhány biztató információt. Mi csak annyit ígérhetünk olvasóinknak, hogy az ügy további fejleméhyeiről is tájékoztatjuk őket. Noha az esetnek számtalan kellemetlen tanulsága van, Szlovákiában nem kell félni a giliszták inváziójától. A felszínre került botrány figyelmeztető jelei azonban egyértelműen arra utalnak, a gyors meggazdagodást ígérő vállalkozások kimeríthetetlen tárházában nincsenek lejárt lemezek, sem előre lefutott meccsek. Csak cső(d)be húzott, palira vett hiszékeny vesztesek, s növekvő számuk sem veszi el az újabb jelentkezők kedvét. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ MIT KELL TUDNI ADÓÜGYBEN? Tegnap az ingatlanadó-fizetés általános tudnivalóiról szóltunk, miközben említettük, hogy aránylag sokféle ingatlanra vonatkozik az adómentesség, ezért indokoltnak tartjuk kissé bővebben is ismertetni ezt a tárgykört. A föld, illetve épületek után fizetendő ingatlanadó alóli mentesség alapelveiben szinte megegyezik, a 317-es számú törvény 4. illetve 9. §-a szól ezekről a kérdésekről. Nem terhelik ingatlanadóval többek között az állam, illetve a község tulajdonában levő földeket, telkeket, ugyancsak adómentesek azok a községi, illetve állami tulajdonban levő telkek, melyeket az országban működő külföldi diplomáciai testületek rendelkezésére bocsátottak, adómentesek azok a telkek, mélyek egy szerves egységet alkotnak az egyház és vallási csoportosulások szertartásainak folytatására szolgáló épületekkel, illetve épületrészekkel és adómentesek a „paplakok" is, amennyiben olyan egyház, vallási csoportosulás tulajdonában vannak, amelyek szerepelnek az állami nyilvántartásban. (A paplakot egyébként azért használtam idézőjelben, mert - mint a törvényeket általában -, ezt a fogalmat is rendkívül bonyolultan írja körül az idézett törvény 4. §-a 1. bekezdésének d) pontja, de lényegében erről van szó.) Ugyancsak adómentesek azok a földterületek, amelyek az iskolák, tudományos és kutatóintézetek, múzeumok, könyvtárak, kollégiumok, egészségügyi létesítmények, alapítványok és a polgári védelem céljaira szolgáló épületek stb. szerves kiegészítői, és adómentes a Csehszlovák Vöröskereszt tulajdonában levő épülethez tartozó telek is. A felsorolást (mely korántsem teljes) az említett paragrafus a)-f) pontjából idéztem, jóllehet ez nem tartalmazza valamennyi adómentességi esetet. E csoporton belül viszont az a)-e) pontokban, valamint az m) pontban (iskolán kívüli nevelési és oktatási célokat szolgáló létesítményekhez tartozó telekről van szó) szereplő telkekre csak abban az esetben vonatkozik az adómentesség, ha azok nem szolgálnak vállalkozói vagy egyéb kereseti tevékenységi célokat. Az épületekre vonatkozó ingatlanadó-mentesség meghatározásánál a törvényalkotók a fentiekben vázolt alapelveket érvényesítették, s mint már ugyancsak említettem, a szóban forgó törvény 9. §-a részletezi. Ebben szerepel egyebek között, hogy adómentesek az állam, a községek, illetve alapítványok tulajdonában levő épületek, adómentesek a diplomáciai célokat szolgáló épületek, s akárcsak a telkek esetében, itt is adómentesek az iskolaépületek, a tudományos és kutatóintézeteknek helyet adó épületek, a védett műemlék épületek, az időseket és rokkantakat felkaroló polgári egyesülések tulajdonában levő épületek stb. A bármilyen ingatlant birtokló tulajdonosok számára - reméljük - sorozatunk tegnapi és mai fejezetében nyújtottunk némi áttekintést, holnap pedig az örökösödési és ajándékozási adót ismertetjük. -pgJANUÁRTÓL: VÁLTOZÁSOK AZ ÉTERBEN IS Az országos hálózattal rendelkező szövetségi rádióállomás, a Csehszlovákia január elsejétől természetesen ugyanúgy megszűnik, mint az ország, amelynek nevét viseli. Mit hallgathatunk helyette Szlovákia területén? - kérdeztük Jozef Krátky mérnököt, a Szlovák Rádió műsorszórási osztályának vezetőjét. - Természetesen a három eddigi központi szlovák rádióállomást. Ezek közül az S 1 az új év első napjától 24 órára bővíti műsoridejét, és előreláthatólag az adóhálózata is bővül majd néhány kisebb teljesítményű középhullámú adóval. Az S 2-es lényegében változatlan marad, ám szintén „kap" még néhány kisteljesítményű, CCIR-sávú helyi URH-adót. Ami az S 3-at illeti, azok az adói, amelyek eddig 18.30 után a szövetségi rádió műsorát sugározták, a jövőben egész nap, tehát 24 óráig a körzeti adásokat fogják. A magyar adás sugárzását illetően várhatók-e változások? - Igen, mégpedig egy kimondottan kedvező változás. Úgy tűnik, semmi akadálya nem lesz annak, hogy január elsején megkezdje működését Kassa mellett az új, 10 kilowatt teljesítményű adótorony. Minthogy az eddigi mindössze 2 kWos volt, Kelet-Szlovákiában a vétel minőségének ugrásszerű javulása várható. Frekvenciája egyébként ugyanaz marad, mint eddig: 1017 kilohertz. xxx Mivel köztudott, hogy a szövetségi rádióadást egy Morvaországból sugárzó hosszúhullámú adón keresztül is fogni lehetett Szlovákiában, ennek további sorsára is kíváncsiak voltunk. Prágában, a Csehszlovákia rádióállomás igazgatóságán megtudtuk, hogy az adóállomás a vagyonelosztás keretében a Cseh Köztársaság tulajdona lesz, de műsorpolitikáját illetően még nem született döntés. VAS GYULA SENKI SEM TÁVOZOTT O

RES KÉZZEL Napjainkban - sajnos - már ritka jelenség, hogy vállalatok, intézmények karácsony közeledtével kisebb-nagyobb ajándékkal kedveskedjenek dolgozóiknak. A Jednota Fogyasztási Szövetkezet sincs rózsás helyzetben, anyagi nehézségekkel küzd Dunaszerdahelyen is. De itt a szövetkezet járási vezetősége az idei karácsony előtt megemberelte magát. - Amikor a szövetkezet talpraállításán fáradozunk, s a fejlesztésre is gondolunk, nem feledkezhetünk meg a szociális politikáról sem - mondja Kulcsár Lajos, a szövetkezet járási elnöke. A napokban, az ünnepek.előtt, meghívták a nyugdíjasaikat. Több mint háromszázan jöttek össze. Egyikük sem távozott üres kézzel. Minden nyugdíjasuknak utalványt adtak kétszáz korona értékű áru vásárlására. „Karácsonyi utalványt" i kaptak az alkalmazottak is, több mint ezernégyszázan! Ezer korona értékű portékát húszszázalékos árkedvezménnyel vehetnek meg. A karácsonyi bevásárlások megkönnyítésére szétosztogatott utalványok a szerdahelyi Jednotának több mint 350 ezer koronájába kerültek. - Egyénenként ez a kedvezmény nem olyan szembetűnő - mondja Kulcsár Lajos -, de ez is segítség, amikor az embereknek egyre kevesebb a pénzük. Többet szeretnénk tenni ezen a területen. Minden attól függ, hogyan alakul a pénzügyi helyzetünk, mit engedhetünk meg magunknak. Dolgozóink üdültetésére is figyelmet fordítunk. Az idén Görögországban nyaraltak, a gyerekek Magyarországon. - Jövőre is megismétlik a karácsonyi ajándékozást, a ,,görögországi" kirándulást"? A szövetkezet elnöke elmosolyodik. - Könnyebbet tessék kérdezni... - S Kulcsár Lajos még hozzáteszi: - Bizonyára továbbra is lesz erre lehetőségünk, szeretnénk megtartani legalább az idei szintet... P. B.