Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-17 / 297. szám, csütörtök

1992. DECEMBER 17. IÚJ SZÓM^ GAZDASAG MINDENEKFÖLÖTT? Újabb csapás érte az egységes Európa megvalósításáért küzdőket; előbb tavasszal a dánok mondtak nemet az Európai Közösségek Maastrichtban jóváhagyott szorosabb integrációjára, majd december 6-án Svájc lakossága szavazta le az EK és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamait magában foglaló Európai Gazdasági Térségbe való belépést, amely 1993 januárjától valósulna meg. Az EFTA-tag Svájc tehát megtorpedózta a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete létrejöttét, a 380 millió fogyasztót és 19 országot tömörítő közösséget. Tavaly a két gazdasági tömb megegyezett abbán, hogy az Európai Közösségek négy alapvető „szabadságjoga": aZ áruk, a szolgáltatások, a tőke és az emberek megkötöttség nélkül áramolhatnak a közös térségben, tehát 19 országnak koordinálnia kell szociális, oktatási, környezetvédelmi és egyéb politikáját. Mit reméltek az egyezségtől az EFTA kis államai? Elsősorban az óriási piacot, az intenzívebb versenyt, amely hatékonyabb termelésre ösztönöz, a külföldi tőke erőteljesebb beáramlását, valamint azt, hogy nem maradnak ki az integrálódó Európa folyamatából. Már hosszú ideje folytak a tárgyalások a két szervezet szorosabb kapcsolatáról, ám három ellentét, a halászat ügye, a szolidaritási hozzájárulás és a közúti közlekedés szabaddá tétele hosszú ideig akadályozta a megállapodást. Éppen ez utóbbi problémában érdekelt Svájc, amely környezetvédelmi okokból keményen korlátozta a nehéz teherautók áthaladását az Alpokon, s csak erős nyomásra engedett a helvét kormány. Talán ez is közrejátszott, hogy a nemmel szavazók győztek. Az Európai Gazdasági Térséget elutasítók azzal érvelnek, Svájc már most tagja nemhogy e gazdasági övezetnek, hanem az Európai Közösségeknek; hiszen importjának 70, exportjának 60 százalékát bonyolítja le a tizenkettek országaival. Szerintük az egyezmény csorbítaná nemzeti szuverenitásukat, ugyanis nemcsak a konföderációnak, hanem a kantonoknak is igazodniuk kellene a közös szabályokhoz. Ezen túlmenően egy másik svájci alapérték, a közvetlen demokrácia szintén károsodna, mivel az EK—EFTA egyezségben rögzített kérdésekről nem lehet népszavazást tartani. Márpedig a hagyományos semlegesség, a közvetlen demokrácia elvének leiadása nem elfogadható az ország lakossága számára. A bankjairól híres Svájc csak az idén lépett be például a pénzvilág két rendkívül fontos szervezetébe, a Világbankba és a Nemzetközi Valuta Alapba, 1986-ban pedig népszavazáson elutasították az ENSZ-tagságot, ami jól példázza a biztonságos elszigeteltséget pártolók nagy számát. Kétségtelen, a közös térség megvalósítása a nemzeti szuverenitás egy részének (eladását jelenti. Ám csak a széles Európa-piac ad esélyt arra, hogy öreg kontinensünk a világgazdasági versengésben eredményesen felvegye a küzdelmet Japánnal és az Egyesült Államokkal. A „fényes elszigeteltség" ma már alibizmusként hat, a semleges ország kormánya, vezető pártjai, szakszervezetei, ipari szövetségei ezzel tisztában vannak. Ám eltart még egy ideig, míg az alpesi állam lakóinak nagyobb része rájön, immár nem a semlegesség, hanem az egységes európai piac biztosítja számukra a prosperitást. (sidó) A VÁLLALKOZÓK SEGÍTENEK, DE... • ÁTKÉPZÉSEK A JÁRÁSON BELÜL IS • MUNKAHELYTEREMTŐ TÁMOGATÁS — SOK UTÁNJÁRÁSSAL • A DUNASZERDAHELYI JÁRÁSBAN A MAGYARORSZÁGI PÉLDA IS SEGÍT Bár Szlovákiában az év eleje óta fokozatosan csökkent a munkanélküliség, mindmáig komoly gondokat okoz. November végén a munkaképes lakosság 10,29 százaléka (257 884 fő) volt állástalan, ami összevetve a csehországi adatokkal (2,

S százalék — 131 258) rendkívül kedvezőtlennek számít. Elsősorban a keleti országrész déli járásait sújtja e „kór", az öt legrosszabb mérleggel rendelkező járás közül négy Dél-Szlovákiában található (Tőketerebes, Dunaszerdahely, Rozsnyó és Rimaszombat). Dunaszerdahelyen a Körzeti Munkaügyi Hivatalban kerestük a választ, hogyan birkóznak meg a munkanélküliség súlyos terhével. Hedviga Nagyová, a hivatal igazgatója elsősorban a gyenge iparosítással és a mezőgazdaság transzformációjával indokolta, hogy a járásban november végén a munkaképes lakosság 16,84 százaléka volt állástalan: „A dolgozók a helyi munkalehetőségek hiányában főleg Pozsonyban találtak állást, s akit a fővárosban elbocsátottak, az a mi statisztikánkat rontja. Helyi nagyipar nem alakult ki, a járási székhely két legnagyobb üzeme, az Ister és a Juhocukor csak néhány száz főt alkalmaz, és a mezőgazdasági szövetkezetek felbomlása, illetve átalakulása szintén az állástalanok seregét növeli." Persze, van védekezés e kedvezőtlen folyamat ellen. A rekvalifikáció, a munkahelyet teremtő vállalkozóknak nyújtott anyagi támogatás, a közmunkaprogramok segítik, segíthetik viszszafordítani az állástalanok számának növekedését. A Szlovák Munka-, Szociális és Családügyi Minisztérium kezdetben éppen az utóbbihoz fűzött nagy reményeket. Ám a valóság, a krónikus pénzhiány áthúzta a számításokat, Dunaszerdahelyen is csak az év végéig biztosított a közmunkaprogram finanszírozása, a jövő évi folytatás bizonytalan. A rekvalifikáció folyamata biztatóbbnak tűnik. A körzeti hivatal folyosóján a szabad álláslehetőségek között a pozsonyi Közgazdasági Egyetem átképzési tanfolyamai is szerepelnek, elsősorban könyvviteli, banki, menedzseri képesítést nyújtanak. Az igazgatónő szerint, persze, ennél hétköznapibb szakmák is rendelkezésre állnak, s ami a lényeg: a rekvalifikációs programok zöme járáson belül zajlik. Az elmúlt hónapban több mint egy százalékkal mérséklődött a munkanélküliség aránya a Dunaszerdahelyi járásban. A csökkenés elsősorban a kisvállalkozók aktivitásának köszönhető, akik egy-egy munkahely megteremtéséért akár 50 000 koronás állami támogatásban is részesülnek. Hedviga Nagyová rávilágított a dotáció lényegére: „Ha közvetlenül a termelésben keletkezik új hely, akkor szinte automatikusan 50 000-hez jut a vállalkozó. Ha igényelt, fontos szolgáltatásban, akkor 40-50 000-rel számolhat a munkaadó. Egyéb esetekben kisebb összeget utalnak ki a munkaügyi hivatalok. Van még egy külön kategória; rokkant alkalmazása esetén a dotáció elérheti a 80 000 koronát." A bökkenő csupán az, hogy meglehetősen hosszadalmas utánjárás szükségeltetik, jó pár engedély, aláírás, hivatalos okmány beszerzése és felmutatása esetén jogosult a vállalkozó a pénzösszeg igénylésére. E téren a bürokrácia malmai még kissé lassan őrölnek, ám az okiratok begyűjtése után már csak napok kérdése az egész. Egyébként a járási munkaügyi hivatal a jobb tájékoztatás érdekében kidolgozott egy kiadványt A vállalkozások regionális programja címmel, amely az érdeklődőknek felvilágosítást nyújt, milyen területeken érdemes belevágni új vállalkozásba. A járás adottságaihoz híven elsősorban a mezőgazdaság, idegenforgalom és a különböző kereskedelmi tevékenységek lehetőségei a legkecsegtetőbbek. Akik pedig komolyabban érdeklődnek, azoknak konzultációs szolgálatokat nyújtanak a körzeti hivatalokban, sőt, a Correct cég háromnapos ingyenes tanfolyamokat indított, amelyeken a leendő vállalkozók jogi és gazdasági ismeretekkel gyarapodnak. Apropó, jog! Mivel a munkanélküliség meglehetősen új jelenség nálunk (1948 után), jogi szabályozása még foghíjas. „Sorra jelentkeznek háztartásbeli asszonyok, hogy dolgozni szeretnének. Miután munkát találunk nekik, s gyeremekeik óvodai elhelyezése is biztosított, könnyedén visszautasíthatják a felkínált lehetőséget. Ennek ellenére a nyilvántartásból nem törölhetjük őket" — támasztja alá egy példával Hedviga Nagyová a legiszlatíva hiányosságait. Áz állástalanok népes seregéből egyelőre tehát nem lehet kiszűrni az ál-munkanélkülieket, ami torzítja a statisztikát. Viszont örvendetes, hogy a kimutatások terén meglehetősen rugalmasak a munkaügyi hivatalok. December 2-án készek voltak a novemberi összesítések, a számítógépesített körzeti hivatal máris a járásiba küldte az eredményeket, onnan pedig Pozsonyba, a munkaügyi minisztériumba juttatták azokat. Sajnos, jövőre újra növekedni fog a munkanélküliség. Oľga Keltošová, az illetékes tárca minisztere országos viszonylatban 14 százalékkal számol; ez a szétválás, a vállalatok csődhullámának és a mezőgazdaság transzformációjának következménye. A Dunaszerdahelyi járásban éppen az utóbbi okozza a legsúlyosabb gondot, s egyelőre még felbecsülni sem tudják, hány ember fog emiatt az utcára kerülni. A helyzetet súlyosbítja, nemegyszer már nyugdíjhoz közel álló, alacsony képzettségű, eddigi életüket egyetlen szövetkezetben töltő emberekről van szó, akiknek mobilitása rendkívül alacsony. „Járásunkban egyelőre a kisvállalkozók vannak döntő többségben, legfeljebb 10-15 embert alkalmaznak. így nem tudják teljesen felszívni az állástalanok tömegeit. Még szerencse, hogy délvidéki terület lévén, a lakosság Magyarország példáján keresztül már régebben megismerkedett a magánkezdeményezések lényegével; ha nem volna ekkora vállalkozókedv, akkor sokkal súlyosabb lenne a helyzet" — tette hozzá az igazgatónő. Valóban, a járási székhelyen lépten-nyomon kis üzletek, butikok kínálják portékájukat, az autóbusz-pályaudvar minden lehetséges szegletét árusok foglalták el. Ám hosszú az idő, míg e zsenge próbálkozások szárba szökkennek, míg kialakulnak a nagyvállalkozók, s az agrárszektor is újra megtalálja helyét a megváltozott körülményekben. A munkanélküliséggel, mint állandó szociális feszültséggel még sokáig együtt kell élni. A munkaügyi hivatalok és az emberek alkalmazkodóképessége révén viszont akár jelentősen is csökkenthető annak aránya. SIDÓ H. ZOLTÁN A Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű 30 kilométeres körzetében élő lakosok, illetve gazdálkodó szervek és szervezetek radioaktív anyagok atomerőműből való kijutása esetén történő értesítésének, illetve riasztásának új, teledozimetrikus rendszerét próbálták ki a napokban a környék radioaktív ellenőrzését végző laboratórium dolgozói. A felvételen Juraj Koštial (balról), a laboratórium vezetője Veronika Bullová technikussal a szóban forgó rendszer vezérlőtermében. (Vladimír Benko felvétele) E

gyre gyakoribb a példa, hogy olyan személyek válnak magángazdákká, akikről azt a legkevésbé feltételezték, lévén földnélküliek. Bebizonyosodott, ha van hozzáértés és bátorság, á földtulajdon hiánya nem akadály. Napjainkban már földbérleten alapuló száz, sőt kétszáz hektáros gazdaságok is vannak, s számban és terjedelemben egyaránt tovább gyarapodnak. Sajnos ugyanez vonatkozik a föld bérbe adásával, illetve vételével kapcsolatos jogi problémákra is. Elsősorban azért, mert a szerződő felek egyezségük megkötésekor néhány lényeges részletről megfeledkeznek. Világi Oszkár dunaszerdahelyi magánügyvédet e részletekről kérdeztem. • Mire ügyeljen a földet bérbe vevő? — A földbérlet a használó számára a Polgári Törvénykönyv értelmében létrejövő jogviszony. Saját érdekében meg kell győződnie arról, hogy az, akivel megkötötte a szerződést, valóban tulajdonosa a földnek, és tulajdonviszonya telekkönyvileg is rendezett. Ha egy örökös van, és a földet még az örökhagyó nevén tartják nyilván, akkor a bérbeadási szerződést a póthagyaték lefolytatása előtt is megköthetik. Más a helyzet, ha több örökös jöhet számításba. Ilyenkor a földet bérbe vevőnek valamennyi örökössel egyezséget kell kötnie. A gazdálkodás szempontjából az is fontos, hogy a földet művelő időben jogbiztonságot kapjon. Határozzák meg, hogy a szerződés hány évre szól, sőt azt is kössék ki, hogy az egyezség felmondásának időpontját igazítani kell a vegetációs évhez. • Mindkét felet egyaránt érintő kérdés a haszonbér. — Pontosan meg kell határozni, hogy mennyit, milyen formában és az év végén, hanem adott hónap hányadik napján fizeti a bérlő. • Még milyen problémák merülnek fel a gyakorlatban? — Leggyakrabban az egyezség felbontása okoz problémát. A szerződő lelek például nem kötik ki, hogy a bérletet milyen esetekben SZÁNTÓ — BÉRBEN AKI ADJA S AKI VESZI mikor fizet a bérlő. A mennyivel kapcsolatosan gondolni kell arra, hogy az „idei" tíz korona jövőre esetleg már nem annyit fog érni. Tehát legyen á szerződésben egy olyan kitétel, hogy amennyiben az infláció eléri az X százalékot, akkor a haszonbér összegét ennek megfelelően módosítják. A fizetés módja is lényeges. Az, hogy készpénzben, természetbeni juttatás formájában, illetve a kettő milyen arányában történik a bérleti díj kiegyenlítése. Az időponttal kapcsolatosan azt tudom ajánlani, hogy lehetőleg az évi kétszeri fizetésben egyezzenek meg, és az adott időszakra mindig előre fizessen a bérlő. Ez a bérbe adó személy számára nagyobb biztonságot jelent, ugyanakkor a földet használó érdeke is, hiszen ha kifizette a pénzt, menet közben már nehezebben visszacsinálható a dolog. Az is jó, ha pontosan meghatározzák a fizetés időpontját. Tehát nem úgy, hogy évente kétszer, vagy lehet a megállapodott időpontnál korábban megszüntetni. Ezért jó, ha van a szerződésben olyan kitétel, hogy amennyiben a használó nem ügyel a föld állagának megtartására, akkor az egyezség érvényét veszti. Tehát semmiképpen sem használhat olyan és annyi műtrágyát, vegyszert, hogy öt év után mondjuk két'éven át pihentetni kelljen a földet. Abban is megegyezhet a két fél, hogy a bérbe adó személy munkanélkülivé válása ok lehet a bérlet- időtartamának lerövidítésére. Persze, a már említett vegetációs időszakhoz igazodva, ha a bérbe adó személy ilyen szándékát idejében jelzi. Ez bizonyos mértékben a bérlő pozícióját gyengíti, és természetesen a kínálat-kereslet függvénye is, hogy a szerződő felek milyen részletekbén egyeznek meg. Tapasztalatom szerint minél több részletre kitér egy szerződés, annál kevesebb az időközben felmerülő probléma. Ha nem gondolnak rá, bizonyos idő elteltével nézeteltérést okozhat a bérbe vett földön eszközölt beruházás is/ Ezért ajánlatos már előre megegyezni, hogy a kiültetett gyümölcsfák, beépített öntözőberendezés költségeit miként számolják el, és egyáltalán tehet-e ilyesmit a bérlő. Azzal is számolni kellene, hogy a földet bérbe adó meghalhat, illetve elvesztheti jogképességét, és ebben az esetben a szerződés időtartama az örökösre milyen mértékben kötelező, a feltételeket milyen idő után módosíthatják, illetve mondhatják fel a szerződést. • Földadó? — Erről még véletlenül sem szabad megfeledkezni. Kössék ki, hogy a földadót a tulajdonos fizeti, és ezt a bérlő melyik hónap melyik napjáig téríti meg. Húsz-huszonöt éves bérletnél az adó fizetését a bérlő is átvállalhatja. Hasonlóan fontos annak kikötése, hogy a földet a tulajdonos beleegyezése nélkül a bérlő nem engedheti át egy harmadik személynek művelésre. • És milyen legyen a szerződés tormája, megkötésének a módja? — Mindenképpen írásban rögzítsék a feltételeket. Megírathatják ügyvéddel,-de maguk is elkészíthetik. A lényeg az, hogy az aláírás hiteles legyen, vagyis kézjegyükkel az anyakönyvi hivatalban lássák el. Mindez így együtt talán túl komplikáltnak tűnik, de jobb megelőzni az esetleges problémákat, mint helyrehozni a korábbi felületességet, netán pereskedni. EGRI FERENC