Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12 / 293. szám, szombat

1992. DECEMBER 12. GAZDASÁG 6 JÖVŐRE CSAK CSEPPEN? mürnnmmm* piacképek 1993: ARROBBANAS CSEHORSZÁGBAN 18, SZLOVÁKIÁBAN 40 SZÁZALÉKOS ÁREMELKEDÉST JÓSOLNAK 1993-bari akár 15-18 százalékkal is emelkedhetnek az árak Cseh­országban, hangoztatják a Makroökonómiai és szociális tanulmány szerzői, akik még sötétebb jövöt szánnak a szlovákiai fogyasztóknak, mert szerintük itt akár 30-40 százalékot is elérhet majd az árszínvonal emelkedése. A leginkább az teszi e jóslásokat nyugtalanítóvá, hogy a tanulmányt nem amatör tenyérjósok, hanem a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia Közgazdasági Intézete és a Csehszlovák Állami Bank Gazdasági Intézete tette közzé. A magánipar aránya a gazdaságban 20 15 10 • CSK árutermelés a dolgozók bérek export szama U SZK grafika: digital systems TŐZSDENAP Az idei 60 millió tonnás kőolajex­port után Oroszország jövőre előre­láthatóan legfeljebb 35 millió tonnát lesz képes exportálni - adta hírül .moszkvái gazdasági minisztériumi forrásokra hivatkozva az Interfax hírügynökség. Mint írja, ez szoros összefüggésben van azzal, hogy az idei 397 millió tonnáról 1993-ban 340 millió tonnára eshet vissza az orosz olajkitermelés. A kőolajexport várható csökkenéséből származó jelentős konvertibilis valutabevétel­kiesést elsősorban a földgázkivitel növelésével, másrészt abból próbál­ják pótolni, hogy olajtermékekből jö­vőre 24, 1 millió tonnát akarnak exportálni, az idei 19 millió tonna után. Egyes szakemberek fenntar­tással kezelik a drasztikus kőolajex­port-csökkentésről szóló híreket. Egyrészt arra emlékeztetnek, hogy 1992-re is 25 millió tonnás vissza­esést jósoltak, de az olaj kivitel csak 5 millióval kevesebb a tavalyinál, másrészt az sem világos, hogy im­már exportnak tekintík-e a volt szov­jet köztársaságokba irányuló szállí­tásokat. Ráadásul az oroszországi kőolajtermelő vidékek vállalatai mind több közvetlen árucsere-üzle­tet kötnek külföldi partnerekkel, s nem kizárt, hogy az ennek révén exportálandó kőolajmennyiség nem szerepel a gazdasági minisztérium adataiban. OSZTRÁK TŐKEINJEKCIÓ Harmincmilliárd schillinges kon­junktúraélénkító programot jelentett be az osztrák kancellár azt követő­en, hogy a bécsi gazdaságkutató intézet kétszer is lefelé módosította a növekedés prognózisát. Eszerint az osztrák gazdaság legjobb eset­ben is csak két százalékkal növek­szik jövóre. Az élénkítő program öt­milliárd schillinget közvetlenül a költ­ségvetésből utal ki az osztrák vas­utak és a posta belföldi beruházásai­ra. Húsz százalékkal növekszik a la­kásépítési, középületépítési célokra, tehát az igazi közmunkaprogramok­ra folyósított összeg. A harmincmilli­árd többi része az exportot segítő finanszírozási grancia lenne. A jel­zések szerint hónapok óta romlanak Ausztria pozíciói a legfontosabb ex­portpiacon, Nyugat-Európában, ezért a kivitel ösztönzésével most mindenekelőtt a fejlődő országok felé kívánják fordítani az osztrák szállításokat. így például kiemelt szerepet szánnak a kínai piacnak, az odairányuló kivitelre valószínűleg ismét lehet majd kedvezményes hi­teleket kapni. Megkétszerezik, azaz 10 milliárd schillingre emelik jövőre az úgynevezett Ost-West Fondsot, azt a kelet-európai alapot, amely elsősorban osztrák befektetők keleti befektetéseihez nyújt hitelgaranciát. A megcélzott piacok közé mindenek­előtt a FAK nyersanyagban gazdag egyes országai: Kazahsztán, Belo­rusz és Üzbegisztán tartoznak. Csak a központi áremelések és az új adórendszer bevezetése (főleg a hozzáadottérték-adó) nyolc-tíz százalékos áremelkedéshez vezet majd. A további emelkedést a várha­tó inflációs hatások okozzák, ame­lyek az említett intézetek szakem­berei szerint erősebbek lesznek Szlovákiában, mint Csehországban. E folyamatban a szerzők döntő­nek tartják az ipar munkatermelé­kenységének csökkenését, miköz­ben mindkét köztársaságban várha­tóan növekednek majd a reálbérek. Hogy az inflációs hatásokat érzéke­lik az állampolgárok is, bizonyítja azon háztartások növekedő aránya, amelyek nem kívánnak takarékos­kodni. Ezek száma elsősorban Szlo­vákiában nőtt. A megtakarított pénz elértéktelenedésétől való félelem azonban még nem általános, hiszen akadnak még takarékoskodók is. Az inflációs hatásokat az ország szétválasztása is erősíti. Az önálló pénznemekre való áttérés, a várható A Bohemia Bank Prágában a je­len pillanatban nem ad kölcsönt, de amikor még adott, akkor a törleszté­si időtől függően (1,2,3,4 év) 13-tól 17 százalékig számolt kamatot. Az Eurobank (Evrobanka) szintén nem tud kölcsönadni még a náluk ér­vényben lévő 19 százalékos kamat­ra sem. A Befektetési Bank (Inves­tičná Banka) normális körülmények között ugyan nem számol fel magas kamatokat, de jelenleg csak vállal­kozói hiteleket nyújt és csak egymil­liós összeg felett, 16 százalékos kamatra, vagy még ennél is na­árfolyamok bizonytalansága, a köl­csönös kereskedelmi forgalom és árucsere egy részének várhatóan harmadik piacról való beszerzése megerősíti a hazai eladási gondokat és megemeli az árakat. Az is való­színű, hogy a két ország gazdaság­politikája differenciálódik, hiszen már ma is érzékelhető a szlovák kormány törekvése az állami be­avatkozások alkalmazására. Ezek tő­ke hiányhoz, az árreguláció kiszéle­sítéséhez, az állami devizagazdál­kodás bevezetéséhez és hasonló, az előző rendszer gazdaságpolitiká­jából már ismert jelenségekhez ve­zethetnek, és erősítik majd az inflá­ciós nyomást is, amely, ha túl erős, akkor a pénznem leértékelését eredményezheti. Ez a prognózis a nyílt infláció esetére érvényes. Ha Szlovákiában még szélesebb körű lenne az árre­guláció, akkor burkolt infláció lépne fel, amelynek mértékét a tanulmány szerzői nem tudták megjósolni. (RP) gyobbra, attól függően, hogy éppen mennyi pénze van a banknak. Az Agrobank prágai fiókja a jelen pilla­natban szintén nem és valószínűleg az év végéig sem ad már kölcsönö­ket. Pedig itt csak 16 százalékos lenne a kamat - ha lenne. A Keres­kedelmi Bank (Komerční Banka) adott még kölcsönt néhány nappal ezelőtt, de csak regisztrált cégek­nek, igaz, nem magas kamatra (11,9-13 százalék). A Cseh Taka­rékpénztár szintén tudott még köl­csönözni az átlagos kamatokra, de nagyon megnézték, kinek. Tíz óra felé kezdenek gyülekezni az érdekeltek, akik a portástól meg­kapják a mai kínálatot, s azt bön­gészgetik, noha már mindannyian előre tudják valahonnan, hogy mi is található benne. Vannak közöttük nyakkendősök, kevesen pulóvere­sek sőt kosztümösök is (ezen szolid női ruhát és nem jelmezt értek), tehát az egyenöltözék itt (még) nem szentírás, de azért tudják már, mi a szokás máshol, mert vezet a sötét öltöny fehér inggel és selyemnyak­kendővel. Kinyílik a nagyterem ajtaja s a brókerek beülnek megszokott helyükre. Kezdődhet a licit. S ha az első sorokból nem is, az utóbbi mondatokból bizonyára kide-' rül, hogy a tőzsdéről van szó, még­pedig ez esetben a Pozsonyi Nem­zetközi Tőzsdéről (Bratislavská Me­dzinárodná Burza), amelyről még azt is illik tudni, hogy nem értékpapí­rokkal, vagy valutával kereskednek, hanem áru cserél itt gazdát, tehát árutőzsde. A pulpituson megjelenik a közve­títő - a maklér- és tételesen sorolni kezdi a jegyzékből a kínálatot és a keresletet, az árakat, a kínált vagy keresett mennyiséget és az adásvé­tel feltételeit. Hogy mi szerepelt a kí­nálati oldalon? Kukorica, bab, borsó, burgonya, lucerna, gömbfa, cukor, Vodka, ammónia, gázmaszk, tábla­üveg, europaletta, acél alumínium és vagy még harmincféle másegyéb (tonnás, ezer tonnás, literes, ezer literes stb.) mennyiségekben. Tarka a kép, de az izgalom nemigen hág a tetőfokára. ,,Még csak egyszer­kétszer fordult elő, hogy valamelyik áruért versenyeztek az alkusok, túllicitálva a másikat. Általában gyér az érdeklődés, ami a keresletet illeti, inkább csak eladni akarna minden­ki" - mondja kalauzom, akinek köz­benjárására és védelme alatt juthat­tam be én is ebbe a zárt körbe. Zárt azért, mert a pozsonyi árutőzsdén nem alkudhat akárki. Zárt rendszerű s aki alkusz - bróker- akar lenni, az befizet egy tanfolyamra, s ha elvé­gezte, akkor vagy keres egy bróker­irodát, amely alkalmazza, vagy vesz magának egy, most 40 ezret érő, helyet a tőzsdén, és maga vág bele. A brókercégek és alkuszaik abból élnek, hogy az általuk közvetített üzletkötésekből százalékot kapnak. Megkeresik tehát azt, aki kínál vala­mit és képviselik azt is, aki venne, majd a tőzsdén megpróbálják a ha­sonló brókerekkel nyélbe ütni az üzletet. Aki a tőzsdei kínálatból vá­sárolna valamit, annak szintén hoz­zájuk kell fordulnia. (Remélhetőleg rovatunk is hamarosan közölheti a tőzsdei kínálatnak legalább egy részét.) Nekem aznap nem volt szeren­csém, semmiféle komolyabb licit nem jött össze. Ha volt is érdeklő­dés, a felek általában megegyeztek abban, hogy majd később, négy­szemközt beszélik meg a részlete­ket. A licitet vezető közvetítő azon­ban, mint a tőzsde képviselője, már ezzel is elégedett volt, hiszen a tőzs­de teljesítette kötelességét, össze­hozta a partnereket. A többi rajtuk múlik, a részletek már nem tartoz­nak rá. S mivel ezekben már nekem sem volt módom elmerülni, elfelé jövet a tokiói tőzsdére gondoltam, ahol még mindig az alkuszok gesztikulá­ciójából, grimaszaiból, hadonászá­sából lesz valamilyen módon üzlet, nemcsak a számítógépek ontotta számoszlopokból. Pozsonyban még nyugalom van a tőzsdén és a tőzsde számítógépes hálózatában is. Re­mélem, már nem sokáig. Hogyan takarékoskodtunk 1990 őszétől 1992 őszéig 70­60­50­40­30­20­70 ­% A grafikon a takarékoskodó családok százalékarányátmutatja az összes megkérdezettből pL tíivasz 1991 61.2 osz 1991 tavasz 1992 nyar 1992 A közvéleménykutatást az ECOMA prágai társaság végezte 1402 család körében grafika: digital systems ROMÁN TÁRSULÁS Az Európai közösségek (EK) képviselői novemberben aláírták a társulási szerződést Romániával. Eszerint a tizenkettek és Románia között - a Cseh­szlovákiával, Magyarországgal és Lengyelországgal megkötött egyezmény­hez hasonlóan - tízéves átmeneti idő után szűnnek meg a kereskedelmi korlátok. Brüsszel a másik három kelet-európai országnál jóval hamarább „végzett" Romániával, ami részben annak tulajdonítható, hogy csak egy kicsit kellett alakítgatni a már meglévő „kaptafát", bár Bukarest a különösen piacérzékeny termékek - acél, textil, agrárcikkek - bevitelére még a Viseg­rádi Hármakénál is kevesebb engedményt kapott az EK-tól. Mit csinálnék? A közös államra szavazok! (Miroslav Kernel) Az oldalt összeállította: SZÉNÁSI GYÖRGY NINCS PÉNZ Az év végén általában kevés jut már a bankokban a kölcsönökre, s különösen érvényes ez ma, az adott politikai helyzetben, amely valószínűleg elsősorban járult hozzá ahhoz, hogy a vállalkozó vagy lakásra váró, autót vagy földet venni akaró hiába kilincsel akár a banki­gazgatóknál, kölcsönre nem nagyon számíthat. Kevesebb a megtakarí­tott pénz, nincs miből kölcsönözni - hangzik a bank válasza. Lapunk nemrégiben közzétette, milyen feltételek mellett lehetne - ha lehetne - kölcsönt kapni a szlovákiai bankokban. S hogy nem jobb a helyzet Csehországban sem, arról az alábbi sorok tanúskodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents