Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12 / 293. szám, szombat

1992. DECEMBER 12. GAZDASÁG 6 JÖVŐRE CSAK CSEPPEN? mürnnmmm* piacképek 1993: ARROBBANAS CSEHORSZÁGBAN 18, SZLOVÁKIÁBAN 40 SZÁZALÉKOS ÁREMELKEDÉST JÓSOLNAK 1993-bari akár 15-18 százalékkal is emelkedhetnek az árak Csehországban, hangoztatják a Makroökonómiai és szociális tanulmány szerzői, akik még sötétebb jövöt szánnak a szlovákiai fogyasztóknak, mert szerintük itt akár 30-40 százalékot is elérhet majd az árszínvonal emelkedése. A leginkább az teszi e jóslásokat nyugtalanítóvá, hogy a tanulmányt nem amatör tenyérjósok, hanem a Csehszlovák Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézete és a Csehszlovák Állami Bank Gazdasági Intézete tette közzé. A magánipar aránya a gazdaságban 20 15 10 • CSK árutermelés a dolgozók bérek export szama U SZK grafika: digital systems TŐZSDENAP Az idei 60 millió tonnás kőolajexport után Oroszország jövőre előreláthatóan legfeljebb 35 millió tonnát lesz képes exportálni - adta hírül .moszkvái gazdasági minisztériumi forrásokra hivatkozva az Interfax hírügynökség. Mint írja, ez szoros összefüggésben van azzal, hogy az idei 397 millió tonnáról 1993-ban 340 millió tonnára eshet vissza az orosz olajkitermelés. A kőolajexport várható csökkenéséből származó jelentős konvertibilis valutabevételkiesést elsősorban a földgázkivitel növelésével, másrészt abból próbálják pótolni, hogy olajtermékekből jövőre 24, 1 millió tonnát akarnak exportálni, az idei 19 millió tonna után. Egyes szakemberek fenntartással kezelik a drasztikus kőolajexport-csökkentésről szóló híreket. Egyrészt arra emlékeztetnek, hogy 1992-re is 25 millió tonnás visszaesést jósoltak, de az olaj kivitel csak 5 millióval kevesebb a tavalyinál, másrészt az sem világos, hogy immár exportnak tekintík-e a volt szovjet köztársaságokba irányuló szállításokat. Ráadásul az oroszországi kőolajtermelő vidékek vállalatai mind több közvetlen árucsere-üzletet kötnek külföldi partnerekkel, s nem kizárt, hogy az ennek révén exportálandó kőolajmennyiség nem szerepel a gazdasági minisztérium adataiban. OSZTRÁK TŐKEINJEKCIÓ Harmincmilliárd schillinges konjunktúraélénkító programot jelentett be az osztrák kancellár azt követően, hogy a bécsi gazdaságkutató intézet kétszer is lefelé módosította a növekedés prognózisát. Eszerint az osztrák gazdaság legjobb esetben is csak két százalékkal növekszik jövóre. Az élénkítő program ötmilliárd schillinget közvetlenül a költségvetésből utal ki az osztrák vasutak és a posta belföldi beruházásaira. Húsz százalékkal növekszik a lakásépítési, középületépítési célokra, tehát az igazi közmunkaprogramokra folyósított összeg. A harmincmilliárd többi része az exportot segítő finanszírozási grancia lenne. A jelzések szerint hónapok óta romlanak Ausztria pozíciói a legfontosabb exportpiacon, Nyugat-Európában, ezért a kivitel ösztönzésével most mindenekelőtt a fejlődő országok felé kívánják fordítani az osztrák szállításokat. így például kiemelt szerepet szánnak a kínai piacnak, az odairányuló kivitelre valószínűleg ismét lehet majd kedvezményes hiteleket kapni. Megkétszerezik, azaz 10 milliárd schillingre emelik jövőre az úgynevezett Ost-West Fondsot, azt a kelet-európai alapot, amely elsősorban osztrák befektetők keleti befektetéseihez nyújt hitelgaranciát. A megcélzott piacok közé mindenekelőtt a FAK nyersanyagban gazdag egyes országai: Kazahsztán, Belorusz és Üzbegisztán tartoznak. Csak a központi áremelések és az új adórendszer bevezetése (főleg a hozzáadottérték-adó) nyolc-tíz százalékos áremelkedéshez vezet majd. A további emelkedést a várható inflációs hatások okozzák, amelyek az említett intézetek szakemberei szerint erősebbek lesznek Szlovákiában, mint Csehországban. E folyamatban a szerzők döntőnek tartják az ipar munkatermelékenységének csökkenését, miközben mindkét köztársaságban várhatóan növekednek majd a reálbérek. Hogy az inflációs hatásokat érzékelik az állampolgárok is, bizonyítja azon háztartások növekedő aránya, amelyek nem kívánnak takarékoskodni. Ezek száma elsősorban Szlovákiában nőtt. A megtakarított pénz elértéktelenedésétől való félelem azonban még nem általános, hiszen akadnak még takarékoskodók is. Az inflációs hatásokat az ország szétválasztása is erősíti. Az önálló pénznemekre való áttérés, a várható A Bohemia Bank Prágában a jelen pillanatban nem ad kölcsönt, de amikor még adott, akkor a törlesztési időtől függően (1,2,3,4 év) 13-tól 17 százalékig számolt kamatot. Az Eurobank (Evrobanka) szintén nem tud kölcsönadni még a náluk érvényben lévő 19 százalékos kamatra sem. A Befektetési Bank (Investičná Banka) normális körülmények között ugyan nem számol fel magas kamatokat, de jelenleg csak vállalkozói hiteleket nyújt és csak egymilliós összeg felett, 16 százalékos kamatra, vagy még ennél is naárfolyamok bizonytalansága, a kölcsönös kereskedelmi forgalom és árucsere egy részének várhatóan harmadik piacról való beszerzése megerősíti a hazai eladási gondokat és megemeli az árakat. Az is valószínű, hogy a két ország gazdaságpolitikája differenciálódik, hiszen már ma is érzékelhető a szlovák kormány törekvése az állami beavatkozások alkalmazására. Ezek tőke hiányhoz, az árreguláció kiszélesítéséhez, az állami devizagazdálkodás bevezetéséhez és hasonló, az előző rendszer gazdaságpolitikájából már ismert jelenségekhez vezethetnek, és erősítik majd az inflációs nyomást is, amely, ha túl erős, akkor a pénznem leértékelését eredményezheti. Ez a prognózis a nyílt infláció esetére érvényes. Ha Szlovákiában még szélesebb körű lenne az árreguláció, akkor burkolt infláció lépne fel, amelynek mértékét a tanulmány szerzői nem tudták megjósolni. (RP) gyobbra, attól függően, hogy éppen mennyi pénze van a banknak. Az Agrobank prágai fiókja a jelen pillanatban szintén nem és valószínűleg az év végéig sem ad már kölcsönöket. Pedig itt csak 16 százalékos lenne a kamat - ha lenne. A Kereskedelmi Bank (Komerční Banka) adott még kölcsönt néhány nappal ezelőtt, de csak regisztrált cégeknek, igaz, nem magas kamatra (11,9-13 százalék). A Cseh Takarékpénztár szintén tudott még kölcsönözni az átlagos kamatokra, de nagyon megnézték, kinek. Tíz óra felé kezdenek gyülekezni az érdekeltek, akik a portástól megkapják a mai kínálatot, s azt böngészgetik, noha már mindannyian előre tudják valahonnan, hogy mi is található benne. Vannak közöttük nyakkendősök, kevesen pulóveresek sőt kosztümösök is (ezen szolid női ruhát és nem jelmezt értek), tehát az egyenöltözék itt (még) nem szentírás, de azért tudják már, mi a szokás máshol, mert vezet a sötét öltöny fehér inggel és selyemnyakkendővel. Kinyílik a nagyterem ajtaja s a brókerek beülnek megszokott helyükre. Kezdődhet a licit. S ha az első sorokból nem is, az utóbbi mondatokból bizonyára kide-' rül, hogy a tőzsdéről van szó, mégpedig ez esetben a Pozsonyi Nemzetközi Tőzsdéről (Bratislavská Medzinárodná Burza), amelyről még azt is illik tudni, hogy nem értékpapírokkal, vagy valutával kereskednek, hanem áru cserél itt gazdát, tehát árutőzsde. A pulpituson megjelenik a közvetítő - a maklér- és tételesen sorolni kezdi a jegyzékből a kínálatot és a keresletet, az árakat, a kínált vagy keresett mennyiséget és az adásvétel feltételeit. Hogy mi szerepelt a kínálati oldalon? Kukorica, bab, borsó, burgonya, lucerna, gömbfa, cukor, Vodka, ammónia, gázmaszk, táblaüveg, europaletta, acél alumínium és vagy még harmincféle másegyéb (tonnás, ezer tonnás, literes, ezer literes stb.) mennyiségekben. Tarka a kép, de az izgalom nemigen hág a tetőfokára. ,,Még csak egyszerkétszer fordult elő, hogy valamelyik áruért versenyeztek az alkusok, túllicitálva a másikat. Általában gyér az érdeklődés, ami a keresletet illeti, inkább csak eladni akarna mindenki" - mondja kalauzom, akinek közbenjárására és védelme alatt juthattam be én is ebbe a zárt körbe. Zárt azért, mert a pozsonyi árutőzsdén nem alkudhat akárki. Zárt rendszerű s aki alkusz - bróker- akar lenni, az befizet egy tanfolyamra, s ha elvégezte, akkor vagy keres egy brókerirodát, amely alkalmazza, vagy vesz magának egy, most 40 ezret érő, helyet a tőzsdén, és maga vág bele. A brókercégek és alkuszaik abból élnek, hogy az általuk közvetített üzletkötésekből százalékot kapnak. Megkeresik tehát azt, aki kínál valamit és képviselik azt is, aki venne, majd a tőzsdén megpróbálják a hasonló brókerekkel nyélbe ütni az üzletet. Aki a tőzsdei kínálatból vásárolna valamit, annak szintén hozzájuk kell fordulnia. (Remélhetőleg rovatunk is hamarosan közölheti a tőzsdei kínálatnak legalább egy részét.) Nekem aznap nem volt szerencsém, semmiféle komolyabb licit nem jött össze. Ha volt is érdeklődés, a felek általában megegyeztek abban, hogy majd később, négyszemközt beszélik meg a részleteket. A licitet vezető közvetítő azonban, mint a tőzsde képviselője, már ezzel is elégedett volt, hiszen a tőzsde teljesítette kötelességét, összehozta a partnereket. A többi rajtuk múlik, a részletek már nem tartoznak rá. S mivel ezekben már nekem sem volt módom elmerülni, elfelé jövet a tokiói tőzsdére gondoltam, ahol még mindig az alkuszok gesztikulációjából, grimaszaiból, hadonászásából lesz valamilyen módon üzlet, nemcsak a számítógépek ontotta számoszlopokból. Pozsonyban még nyugalom van a tőzsdén és a tőzsde számítógépes hálózatában is. Remélem, már nem sokáig. Hogyan takarékoskodtunk 1990 őszétől 1992 őszéig 70605040302070 % A grafikon a takarékoskodó családok százalékarányátmutatja az összes megkérdezettből pL tíivasz 1991 61.2 osz 1991 tavasz 1992 nyar 1992 A közvéleménykutatást az ECOMA prágai társaság végezte 1402 család körében grafika: digital systems ROMÁN TÁRSULÁS Az Európai közösségek (EK) képviselői novemberben aláírták a társulási szerződést Romániával. Eszerint a tizenkettek és Románia között - a Csehszlovákiával, Magyarországgal és Lengyelországgal megkötött egyezményhez hasonlóan - tízéves átmeneti idő után szűnnek meg a kereskedelmi korlátok. Brüsszel a másik három kelet-európai országnál jóval hamarább „végzett" Romániával, ami részben annak tulajdonítható, hogy csak egy kicsit kellett alakítgatni a már meglévő „kaptafát", bár Bukarest a különösen piacérzékeny termékek - acél, textil, agrárcikkek - bevitelére még a Visegrádi Hármakénál is kevesebb engedményt kapott az EK-tól. Mit csinálnék? A közös államra szavazok! (Miroslav Kernel) Az oldalt összeállította: SZÉNÁSI GYÖRGY NINCS PÉNZ Az év végén általában kevés jut már a bankokban a kölcsönökre, s különösen érvényes ez ma, az adott politikai helyzetben, amely valószínűleg elsősorban járult hozzá ahhoz, hogy a vállalkozó vagy lakásra váró, autót vagy földet venni akaró hiába kilincsel akár a bankigazgatóknál, kölcsönre nem nagyon számíthat. Kevesebb a megtakarított pénz, nincs miből kölcsönözni - hangzik a bank válasza. Lapunk nemrégiben közzétette, milyen feltételek mellett lehetne - ha lehetne - kölcsönt kapni a szlovákiai bankokban. S hogy nem jobb a helyzet Csehországban sem, arról az alábbi sorok tanúskodnak.