Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12 / 293. szám, szombat

KALEIDOSZKÓP - HIRDETÉS 1992. DECEMBER 12. AZ ADÓKEDVEZMÉNYEK SEGÍTHETNEK A jelenlegi szlovák belpolitikai történések közül jelentőségével, Szlo­vákia fejlődésére gyakorolt hatásával kiemelkedik az állami költségve­tés tervezete körüli vita. Ismeretesek a szakszervezetek fenntartásai, a községi önkormányzatok elégedetlensége. Mit várhat a mezőgazdaság a költségvetési javaslattól? - kérdeztük Varjú Jánost, a Demokratikus Baloldal Pártja mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó parlamenti kép­viselőjét. - Szlovákiában egy pártnak - be­leértve a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat is - sincs átfogó mező­gazdasági programja. Visszahúzó erő a piacgazdaság első lépéseire jellemző általános bizonytalanság is. Számításaink szerint ahhoz, hogy újra fellendülhessen a mezőgazda­sági termelés, az állami költségve­tésben a tervezettnél 10 milliárd ko­ronával többnek kellene lennie. Fi­gyelembe kell venni viszont azt, hogy a fejlett nyugati államokhoz képest Szlovákiában sokkal kímélet­• lenebbül megadóztatják a mezőgaz­dasági dolgozókat. A január elsejé­től érvénybe lépő új adórendszer olyan terheket ró az agrártermelők­re, amelyek a jelenlegi viszonyokhoz képest 15-20 százalékkal rosszabb feltételeket jelentenek. Jól tudjuk, hogy a hiányzó 10 milliárd koronát lehetetlen a semmiből előteremteni. Meg kell elégednünk a mezőgazda­ság fejlesztésére tervezett 7 milliárd és a piacszabályozási alapra szánt másfél milliárd koronával. Egyéb megoldásokkal viszont - bizonyos mértékig - tehermentesíteni lehetne a földművelőket. A költségvetési ja­vaslattal kapcsolatos parlamenti vi­tában kezdeményezni akarjuk az adókedvezményeket a mezőgazda­sági termelők számára úgy, hogy annak az önkormányzatok költség­vetése se lássa kárát. Javasoljuk továbbá, nyújtsanak adókedvez­ményt a mezőgazdasági gépek üze­meltetéséhez szükséges gázolaj vá­sárlásánál is. A következő évben - főleg az első negyedévben - ége­tően szükség lenne erre a segítség­re, impulzust adna az új típusú szö­vetkezeteknek, a privatizált állami gazdaságoknak és a magánterme­lőknek a magabiztos újrakezdéshez. -A DBP a közelmúltban mező­gazdasági kérdésekről cserélt esz­mét a Magyar Szocialista Párt szak­embereivel. Eredményesnek tartja a megbeszélést? - Személyesen kezdeményez­tem ezt a találkozót, amely eredmé­nyeivel felülmúlta várakozásainkat. Nyers Rezső közgazdász-politikus személyének köszönhetően ugyanis eszmecserénk szélesebb körű politi­kai párbeszéddé vált. Találkozónk legfőbb értékét abban látom, hogy beigazolódott: a gazdasági gyógyír nem a nyugati modellek mechanikus kopírozása, hanem a szomszédos, hasonló cipőben járó országok ta­pasztalatainak kölcsönös érvényesí­tésén keresztül a sajátosságok tuda­tosítása. Magyarországon például az agrárpiaci rendtartás már tör­vénytervezet formájában létezik, s hamarosan a parlament napirend­jére kerül. Ez számunkra rendkívül sok hasznos ötletet, tapasztalatot jelenthet. Magyarországi barátaink azt emelték ki pozitívumként, hogy Szlovákia az agrárpiaci rendtartás­sal párhuzamosan a mezőgazdasá­gi törvény előkészítésén is dolgozik. (mázsár) KINEK VAN (LESZ) IGAZA? Nemrég kelt szárnyra a hír, hogy a rimajánosi szövetkezetnek meg­gyűlt a gondja a gyökérzöldség érté­kesítésével. A Szlovák Kereskedel­mi Felügyelőség munkatársai ugyanis az itt termesztett sárgarépá­ban és petrezselyemben a megen­gedettnél jóval magasabb nitráttar­talmat állapítottak meg, ezért a szö­vetkezetet 50 ezer korona bírsággal sújtották. Mivel az ügyben a terme­lői, illetve fogyasztói érdekvédelem ürügyén több magyarázat, illetve kérdés is elhangzott, mi két illetékest is megszólaltattunk. Suhajda István, a rimajánosi szö­vetkezet kertészetének agronó­musa: - Érthetetlen számunkra, honnan került nitrát a zöldségbe, hiszen az idén nem műtrágyáztunk, de még szerves trágyát sem használtunk azon a területen, ahol a gyökérzöld­ségünk volt. öntözni sem öntöztünk sokat, ezért kételkedünk az eredmé­nyek hitelésségében. Mintegy 10-15 vagon sárgarépáról és egy vagon petrezselyemről van szó, összértékük a félmillió koronát is eléri. A mintákat szeretnénk több helyen is kivizsgáltatni, és bízunk benne, nekünk lesz igazunk. Dr. Dušan Béreš, a járási köze­gészség- és járványügyi hivatal igazgatója: - Mi szeptember végén - tehát akkor, amikor a zöldség java még a földben volt - végeztünk minta­elemzést Rimajánosiban. Akkor a sárgarépában 740 mg/kg, a petre­zselyemben pedig 1598 mg/kg volt a nitráttartalom. A megengedett mennyiség mindkét esetben 500 mg/kg. A sárgarépa esetében a konzervgyári feldolgozás ilyen nit­ráttartalom mellett még lehetséges, a petrezselyem viszont fogyasztásra alkalmatlan. Hangsúlyozom, ezek csak előzetes felmérések voltak - hozzánk azóta sem fordult a szö­vetkezet. A besztercebányai kollé­gák elemzéseit ugyan nem ismerjük, de érzésünk szerint ők lesznek kö­zelebb az igazsághoz. (polgári) LEHETNE-E MÁSKÉPPEN, SZEBBEN? CSÁKÓ KÁROLY FESTŐMŰVÉSZRŐL A pozsonyi főiskolán szobrászatra kétszer, festészetre egyszer felvéte­lizett, de nem vették fel. A harmadik próbálkozás után összecsomagolta munkáit, és felment Prágába, az akadémiára. Az épület portásfülké­jében ülő ember volt az első, akivel találkozott. Mondta neki, hogy sze­retne beszélni egy tanárral, aki meg­nézné a munkáit, s véleményt mon­daná, hogy érdemes-e jelentkeznie továbbtanulásra. A portás kijött a fül­kéből, szólt, hogy csomagolja ki a képeit. Mikor lerakta őket a folyo­sóra, előbb nézegette, nézegette a portás, majd benyitott az egyik ajtón és tanárokkal jött vissza. Ér­deklődve nézegették ők is a képe­ket, és bólogattak. Ekkor a portás odament hozzá, és kérte a címét. Ő leírta, átadta neki. Az kezét nyúj­totta a fiatalembernek és bemutatko­zott: „Souček vagyok". Csákó Ká­roly ekkor döbbent rá, hogy ő nem a portárssal, hanem az akadémia rektorával beszélt. Mikor pedig Sou­ček professzor közölte, hogy felve­szik, és nem is az első, hanem azonnal a második osztályba, azt hitte, hogy örömében kiugrik a bő­réből. Csákó Károly portré- és figurális festészetet tanult Prágában. Tanul­mányait 1973-ban fejezte be, majd visszajött Kassára és sajátos forma­világot teremtő képzőművészetét itt bontakoztatta ki. Kezdetben többnyi­re erősen expresszionista, figurális kompozíciókat festett, de ezekkel az­tán rövidesen felhagyott, és figyelme inkább a technika világában talált témákra. Ez szinte törvényszerűen a cililizáció tanulmányozása felé so­dorta érdeklődését. Egyik műtermi beszélgtésünk alkalmával mondta: „1980-ban Lengyelországban vet­tem részt egy nemzetközi festészeti szimpóziumon. Egy üdülőben vol­tunk. Körös-körül erdő, csend és nyugalom. Ez tetszett is. Aztán elindtultam. hogy jobban szétnéz­zek. Az erdőből egy nagy rétre, jobban mondva, egy kihalt tájra ju­tottam, melynek közepén elhagyott ház állt. Közelebb mentem. A sze­métdombon egy bábut találtam, melynek már csak a fél keze és a feje volt meg. Ember, egy lélek sem volt sehol. Csak a szél fütyült egyhangúan. Félni kezdtem. Lega­lább valami madárcsicsergést hallot­tam volna, de semmi. Nem volt ott élet Kicsit messzebb döglött vere­beket láttam a földön. Alighanem valamilyen vegyszerrel permetezték le az erdőt, ezért volt a pusztulás. Rettenetesen éreztem magam. Alig vártam, hogy hazajöjjek." A nyomasztó élménytől, persze, itthon sem tudott szabadulni, s tudta ő is, hogy a bensőjében felgyülem­lett feszültség csak akkor oldódhat, ha képpé összeállva ömlik a vászon­ra. A festmények világra is jöttek. Közülük bennem nagyon sok a szó szoros értelmében katartikus élmé­nyeket váltott ki. Egyedül azt sajná­lom, hogy Csákó Károly valahogy nem törekedett arra, hogy munkáit gyakrabban kiállítsa. Művei többnyi­re csoportos tárlatokon szerepeltek. Természetesen a műítészek így is észre vették tehetségét, és őt magát kortárs képzőművészetünk ígéretes egyéniségei közé sorolták. Hogy Csákó művészete ennek ellenére szélesebb körökben mégsem vált ismertté és kedveltté, ennek oka alighanem az, hogy az ő képei nem olyan ,,szép festmények", amilyene­ket az emberek szívesen akaszta­nak ki a szobájuk falára. ,,Én soha nem akartam, és nem is akarok népszerű lenni. A festőnek nincs szüksége arra, hogy ünnepel­jék. A pompa, a csillogás ugyan szép, kellemes is, de elvakítja a lá­tást. Én a nyugalmat, a csendet szeretem. Sokszor szükségét érzem annak, hogy senki se zavarjon. Itt a műteremben félrevonulva tudok a legjobban gondolkodni és dolgoz­ni" -vallotta. Tiszta beszéd. Tudtam, hogy iga­za van, s nem is neki, inkább ma­gamnak tettem fel halkan a kérdést: vajon lehetne-e másképpen, szeb­ben eleget tenni annak a kifejezési kényszernek, amely a tálentumából ered? Nos, aligha. De aztán mégis elszomorodtam. Nem az ő, hanem a mi gyöngeségeinken, hiányossá­gainkon, érdektelenségeinket, kései eszméléseinken. Jakoby Gyulára is későn figyeltünk fel Kassán, Eckerdt Sándorról is most, a halála után akarnak portréfilmet készíteni. Kérdeznünk, faggatnunk kellene Csákó Károlyt is, hiszen az 50. szü­letésnapja alkalmából Kassán és Tőketerebesen megrendezett jubi­leumi kiállításán teljesen új arcát mutatva lepte meg a közönséget. Korábbi erőssége, az expresszív ki­fejezési mód most olykor mély iró­niával, máskor bölcsességre épülő, de szinte gyermeki játékossággal párosuló faragott-festett alkotások­ban ölt testet. Mindez pedig arról árulkodik, hogy egy új alkotói kor­szaka tárul elénk. A munkáit megmutatta, most már kérdeznünk is kellene. Nem hinném, hogy elzárkózna az őszinte érdeklő­dés elől. Nekem egyszer azt is be­vallotta: „ Van úgy, hogy magányos­nak érzem magam. Ilyenkor jó len­ne, ha rám nyitnák az ajtót." SZASZÄK GYÖRGY MIT KELL TUDNI ADÓÜGYBEN? Sorozatunk bevezető részé­ben szóltunk arról, hogy a jelen­legi forgalmi adó helyébe lép a hozzáadottérték-adó (mely magába foglalja a behozatali adót is) és a fogyasztási adó. Ez utóbbi adót a Szövetségi Gyűlés 213/92 Tt. sz. törvénye szabályozza, s ez az adó a szénhidrogén tüzelőanya­gok és kenőanyagok, a szesz és szeszipari termékek, a sör és bor, valamint a dohányipari termékek (tehát kiválasztott termékek csoportjának) meg­adóztatására vonatkozik. E termékeket e törvény értelmé­ben egyszeri adóval terhelik. Mindazon természete és jogi személyre vonatkozik ez az adótörvény, akik illetve amelyek a felsorolt termékek bármelyikét gyártják idehaza, vagy amelyek­nek a szóban forgó termékek valamelyikét annak behozatala­kor illetve kivitelekor átengedik. Ennyit a fogyasztási adót fize­tőkről nagy általánosságban, részletesebben a szóban forgó törvény 3. paragrafusa ismerte­ti. A törvény pontosan szabá­lyozza az adóalapot csakúgy, mint az adótételeket, és azt is, hogy a fogyasztási adóval ter­helt kiválasztott termékcsopor­tok valamelyikére milyen eset­ben nem vonatkozik a fo­gyasztási adó (pl. ha tudomá­nyos, kutatási, oktatási, gyógyá­szati, vallási illetve védelmi cé­lokra használják fel a szóban forgó termékeket, vagy ha vám­mentesek egyéb előírások értel­mében stb.). Pontosan szabá­lyozza a törvény azt is (a 12. paragrafusa), hogy az adófizető­nek mely esetekben van joga a befizetett adó visszaigénylé­sére. A törvény második része szabja meg pontosan az egyes kiválasztott termékekre vonatko­zó adótételeket, s mivel Dél­Szlovákiában meglehetősen so­kan foglalkoznak bortermeléssel és -értékesítéssel, a tör­vénynek a boradóra vonatko­zó paragrafusát (34. és 35. §) ismertetjük kissé részleteseb­ben. Nem vonatkozik ez a tör­vény azokra a természetes sze­mélyekre, akiknek éves borter­melése nem haladja meg a 300 litert. A boradó tárgyát képezi tehát a fentiek értelmében min-, den szőlőbor,tokaji bor, pezsgő­bor, desszertbor stb., a követke­ző adótételek szerint: A vámtarifa-nomenklatúra számkódja szöveg adótétel 2204 - szőlőbor a 35. §, 1. bek. a) pontja és 2. bek. szerint 7,80 Kčs/liter - tokaji bor a 35. § 1. bek., b) pontja szerint 0,- Kčs/liter - pezsgőborok a 35. § 1. bek. c) pontja szerint 23,30 Kčs/liter 2205 - desszert bor és ürmösbor a 35. § 1. bek. d) pontja szerint 16,30 Kčs/liter 2206 - többi ital a 35. § 1. bek. e) pont­ja szerint 5,- Kčs/liter Adóügyben legközelebb keddi adócsalás számunkban jelentkezünk, s az tunk rá. veszélyeire muta­-pg­APRÓHIRDETÉS • Már tíz éve, hogy mosolyod, szerete­ted nélkül, árván ma­radtunk, s hiába vá­runk. Hiányod pótol­hatatlan. Mélységes a fájdalmunk amióta a kegyetlen halál el­szakította tőlünk Hl R OS Líviát. Köszönjük mindenkinek, aki velünk együtt érez, s szeretettel gondol drága halot­tunkra ezen a fájó évfordulón. Szerető férje, gyermekei, menyei, vejei és kilenc unokája V-682 • Karácsonyi ajándékként most meglep­heti magát, illetve hozzátartozóit egy biz­tos, komoly befektetéssel. Luxus kivitele­zésű, vadonatúj, nagy családi ház, szép telekkel, nyugodt, romantikus környezet­ben, kulcsra készen eladó Paton (Komá­romi járás), a híres pati fürdőhöz is közel. Családi okokból, csak azonnal. Irányár: 5 millió korona. Tel.: 0819/2619 vagy 29-553. V-661 • Eladó fekete Favorit-136-L, tel.: 0709/ 24974. V-705 • Sárgadinnye eladó, tel.: 0709/272 53. V-721 Vz4.JFC01^ spo l s r. o. 930 16 VYDRANY 396 Ünnepi asztalát .. szebbé teheti választékos KARÁCSONYI TERÍTŐVEL Mindezek bő választékát kínálja Önnek a VAKOV Kft. tel./fax: 0709/220 57 VK-497 mmmmmm AMERIKAI KUKORICAPATTOGATÓ OéPEK Melegítők legolcsóbban országunkban! Ezenkívül alapanyagok: kukorica, kókuszolaj, ízesítők, popcorn-zacskók. Szerviz, szaktanácsadás, bérlési és lízinglehetőség. Cégűnknél MISS POPCORN márkanéven MEGRENDELHETŐ késztermékeink skálája: Sós natúr popcorn 1 liter 4,90—4,40 korona Sós, ízesített, pl. sajtos 6,50—5,80 korona Karamellizált, pl. eper, szőlő, csokoládé, karamell 100 g 13,00—11,70 korona 60 g 8,00—7,20 korona 30 g 4,90—4,40 korona Mikrohullámú készülékkel pattogatott eredeti JOLLY TIME popcorn! 2-3 perc alatt 3 liter 25,00—19,00 korona Karácsonyi ajándék az egész családnak: STIR GRAZY pattogató; 60 l/ó, csak 2900 korona FORGALMAZÓT KERESÜNK KASSA KÖRNYÉKÉRŐL! BONS OFFICES, spol. ü f o. "V H. S. POPCORN Šafárikova 430/3 i 92400Qelanta Tai : 0707/47 4S Fax: 0707/53 «7 VK-35H

Next

/
Thumbnails
Contents