Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-10 / 265. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ. 1992. NOVEMBER 10. KÜLFÖLDI LAPOK DUBČEK ÉLETÚTJÁRÓL „HARCOSKÉNT HALT MEG" Tegnap a jelentősebb külföldi na­pilapok gyakorlatilag kivétel nélkül foglalkoztak a szombaton elhunyt Alexander Dubček személyével, politikai pályafutásával. Dubček még élete során politikai legenda volt, az elsők között volt a kelet-európai politikusok sorában, akik megrengették a kommunista rendszer alapjait - írta a Berliner Morgenpoet, hozzáfűzve: a háború utáni Európában talán egyetlen poli­tikusnak sem jutott ki annyi dicső­ség, egyben annyi megaláztatás és keserű csalódás, mint neki. A Berliner Zeitung szerint a politi­kai életbe való, 1989-es ismételt visszatéréše után Dubček nagyon sokat tett külföldön országa jó hírne­ve érdekében. A francia lapok meglepően nagy teret, esetenként egész oldalt szen­teltek Dubčeknek. A Liberation sza­lagcíme szerint Dubček előbb halt meg, mint Csehszlovákia. A bárso­nyos forradalom után a történelem túl gyorsan haladt e megtört, de meggyőződéséhez mindig hű férfi számára. Valamennyi lap kitért arra, hogy Dubček hatalmas nemzetközi tekintélynek örvendett. A vezető osztrák napilapok is részletesen be­számoltak Alexander Dubček életút­járól, politikai eszméiről. A Der Stan­dard különösen humanizmusát emelte ki. A Die Presse szerint hazai környezetben egyre inkább elszige­telődött, az idősebb nemzedék szá­mára a szabadságról szőtt régi ál­mok megtestesülését jelentette, de a fiatalok rokonszenvét már nem tudta elnyerni. A tegnapi Magyar Hírlap szerint Dubček nagy tragédiája az volt, hogy nem láthatott hozzá annak a műnek a megvalósításához, amely életműve lehetett volna. A Magyar Nemzet azt írta, Dubčeknak ugyan­az a sors jutott, ki, mint minden reformernek, aki kompromisszumok árán is a középutat keresi. Emberar­cú kísérletét annak idején balról azért bírálták, mert túl jobboldali, míg az utóbbi időben a jobbra tartó csehszlovák politikai színtér ezt a kí­sérletet túl baloldalinak tartotta. A Népszabadság nem zárta ki, hogy Dubčeket, mint embert és politikust számtalan csalódás érte, de harcos­ként, nem legyőzöttként halt meg. EK-KÜLÜGYMINISZTEREK AZ AMERIKAI SZANKCIÓKRÓL PÁRIZS VÁLASZLÉPÉSEKET SZORGALMAZ Brüsszelben tegnap összeültek az Európai Közösségek 12 tagor­szágának külügyminiszterei, hogy megvitassák, az Egyesült Államok és az EK között a GATT keretében a kölcsönös kereskedelemről folyó vita jelenlegi állását. Douglas Hurd brit külügyminiszter még a megbe­szélések előtt újságíróknak azt mondta, hogy egyes EK-tagorszá­gok azt szorgalmazzák, dolgozza­nak ki válaszintézkedéseket arra az esetre, ha az USA megvalósítja múlt heti fenyegetését és 200 százalékos vámmal sújtja egyes nyugat-európai mezőgazdasági termékek importját. Hurd egyetlen országot sem neve­zett meg, de tudni lehet, hogy Fran­ciaország, amelyet az Egyesült Álla­mok a leginkább bírál a mezőgazda­sági termelés nagymértékű támoga­tásáért, kész megtenni a megfelelő ellenintézkedéseket. Ugyanakkor más tagállamok, például Nagy-Bri­tannia és Németország igyekszik megakadályozni a feszültség növe­kedését az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben. A fenyegető kereskedelmi háború mellett a napirenden szerepelt Lon­don döntése, amellyel a jövő év májusára halasztotta a maastrichti szerződés ratifikálását, valamint a jugoszláviai helyzetet. Ä PLUTONIUMSZALLITMANY DRAMAIÜTJA Egyre drámaibbá válik az Akacuki Maru japán hajó útja Franciaország­ból a Távol-Keletre. A hajó Francia­országban gyártott plutóniumot szál­lít a japán atomreaktorok számára. A környezetvédők szombaton előbb nem akarták kiengedni a hajót Cher­bourg kikötőjéből, ezután fegyveres kísérőhajója, a Sikisima vasárnap a La Manche-csatornában összeüt­között a Greenpeace környezetvédő RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT KOLUMBIÁBAN Kolumbiában a szélsőbaloldali terroriz­mus hulláma arra kényszerítette az állam­főt, hogy a tegnapra virradó éjszaka rend­kívüli állapotot hirdessen ki és 90 napra szóló rendkívüli biztonsági intézkedése­ket foganatosítson. Az országban már kb. 2 hete tart a ultrabaloldali gerillacsoportok offenzívája, amely több tucat áldozatot követelt. mozgalom aktivistáinak Solo nevű hajójával, amely egyrészt igyekszik megakadályozni az Akacuki Maru útját, másrészt fel akarja hívni a vi­lág közvéleményének figyelmét a szállítmány veszélyességére. A vasárnapi ütközés során senki sem sérült meg, a környezetvédők hajója csak könnyebb károkat szen­vedett, viszont a Sikisima két helyen is léket kapott és megsérült helikop­ter-leszállópályája is. A MYTIKAS TOURS (Somorja, Kormorán Szálló) 1992. november 21-én (szombat) szeretettel meghívja Önt és családját a hagyományos KATALIN-BÁLRA Belépődíj 140 korona. Fődíj a tombolán: 3 személy részére görögországi üdülés. A zenét Ferdi és röhögő bandája szolgáltatja! Tájékoztatás: 0708/38 47. VK-195 JANUÁRRA HALASZTOTT KONGRESSZUSÁN AZ MDF STRATÉGIAI KONCEPCIÓT FOGAD EL Országos közgyűlést tartott a hót végén a Magyar Demokrata Fórum. Úgy döntött, a jövő év januárjára halasztott VI. kongresszusán Ma­gyarország legerősebb politikai párt­ja egy stratégiai koncepciót fogad el a parlamenti választásokig hátralévő 18 hónapra. A tanácskozáson el­hangzott felszólalásokból ítélve az egyik lehetséges út akár a Csurka István által javasolt változat is lehet. A sajtókonferencián elhangzott, hogy Csurka Magyar Út Alapítvá­nyának számlájára naponta 100 ezer forint érkezik és az alelnök előadásaira emberek százai járnak, ami erősíti az NDF pozícióját, xxx David Kraus, Izrael magyaror­szági nagykövete az izraeli baráti társaság vendégeként vasárnap mondott beszédében nyugtalansá­gának adott hangot az antiszemitiz­mus Magyarországon tapasztalható megnyilvánulásai miatt, mivel ebben az országban él az egyik legna­gyobb európai zsidó közösség. E közösség tagjainak többsége Kra­us szerint változatlanul a magyar társadalom része akar maradni. Mint a többi állampolgárnak, nekik is ga­rantálni kell azt, hogy szabadon él­hessenek emberi jogaikkal - szö­gezte le a nagykövet. A budapesti rendőrség röviddel a diplomata beszédének elhangzá­sa előtt névtelen bejelentést kapott, hogy az érintett épületet felrobbant­ják. A különleges egység azonban semmilyen robbanóanyagot sem ta­lált és az előadás csak 15 percet csúszott. A VILÁGSAJTÓBÓL A DIE PRESSE című osztrák na­pilap tegnap interjút közölt Milan Kňažko szlovák külügyminiszterrel, aki pénteken járt Bécsben. Arra a kérdésre, hogy egy függetlenségre törekvő ország megengedhet-e ma­gának a Bős körülihez hasonló vál­ságot, Kňažko azt válaszolta, Buda­pest kemény álláspontra helyezke­dik, ami lehetetlenné teszi a komp­romisszumot. A miniszter szerint ta­lán Szlovkia hibája volt, hogy 1977­ben egyáltalán megkezdte a megál­lapodás teljesítését Magyarország­gal közösen. Amikor a magyarok 1989-ben visszaléptek, az építkezés 95 százaléka már kész volt. Kňažko szerint azonban Szlovákia tisztelet­ben fogja tartani az EK-bizottság és a Hágai Nemzetközi Bíróság dönté­seit. Kňažko elismerte, hogy létezik a nacionalizmus problémája a szlo­vákok és a magyarok között. Szerin­te most arra van szükség, hogy komolyan feltárják ennek a problé­mának az okait. Pozsony ezért java­solja, hogy a tárgyszerű hozzáállás érdekében az Európa Tanács szak­értői csoportja foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Az interjúban Kňažko lényegében megcáfolta Mečiart, aki a közelmúlt­ban Bécsben azt állította, ha üzem­be helyezik a bősi erőművet, le lehet állítani a Jaslovské Bohunice-Í atom­erőmüvet. Szerinte ez teljesen egyoldalú vélemény, Mečiar szavait inkább szimbolikusan kell érteni. Szlovákiának energetikai problémái vannak, és az ilyen megoldások nem lehetségesek. A BERLINI INCIDENSEK KÖVETKEZMÉNYEI DIEPGEN: NINCS HELYE AZ UTCA TERRORJÁNAK : : :: : ^^MVrX:-^:: • : - : :: : V : ^ I: I 1 í: ^ I ! A fajgyűlölet ellen vasárnap Ber­linben megtartott nagygyűlést kísérő incidencek után összesen 14 szél­sőbaloldali személyt tartóztattak le a gyülekezési törvény megsértése és a közrend megzavarása miatt - közölte a rendőrség szóvivője. 21 rendőr sérült meg, amikor felléptek a baloldali radikálisokkal szemben, akik fesékkel töltött műanyagzacs­kókkal, kövekkel és paradicsommal dobálták meg Richard von Wei­zsäcker szövetségi államfőt, Hel­mut Kohl kancellárt és a nagygyűlé­sen résztvevő többi politikust. Eberhard Diepgen, berlin pol­gármestere elutasította azt az állí­tást, hogy a szélsőségesek miatt sikertelen volt a tüntetés. Szerinte a több mint 300 ezer résztvevő a rendbontóknak egyértelműen a tudtára adta, hogy Németország­ban nincs helye az utca terrorjának. f^ — itulni látszik a Baltikumban állomásozó WO orosz katonák körüli viszály újabb fellán­golása - bár megoldásról még egyáltalán nem lehet beszélni. Először a védelmi minisztérium rendelkezett úgy, hogy fel kell függeszteni a nagy nehezen beindult csapatkivonást, mondván, itt a tél, s a hazatérőknek és családtagjaiknak csak szükséglakásokat tudnak biztosítani, esetenként még azt Sem, s igazán nem lehet elvárni, hogy egész családok tömegszállosokon lakjanak. A három balti ország az első napokban nem is reagált különösebben hevesen erre az intézke­désre, az indulatok csak azután csaptak magas­ra, amikor Jelcin elnök is kiadta a maga rendele­tét a kivonulás leállításáról, s az elnöki iroda még egy indokkal előhozakodott, nevezetesen azzal, hogy a balti országokban megsértik az orosz nyelvű lakosság emberi jogait. Sőt, hozzáfűzték: Moszkva a saját jószántából kezdte el a kivonást, hiszen Észtországgal és Lettországgal még nem is kötött államközi szerződést, amelyben rögzítet­ték volna a katonák távozásának feltételeit és időrendjét, valamint a nagyon kényes vagyonjogi kérdések megoldásának módját. Természetesen, a baltikumiak diplomáciai csa­tornákon azonnal panaszt tettek az európai szer­vezeteknél, és sikerült is elérniük, hogy, például, a NATO nyomban tudassa Moszkvát rosszal­lásáról és sürgesse a csapatkivonás felújítását. Tette ezt annak ellenérre, hogy még mindig nem reagált Litvánia jó egy hónappal ezelőtti kérésé­re, küldjön megfigyelőket az országba a csapatki­vonás felügyelésére. Ebből is nyilvánvaló: Euró­pa együttérez a baltiakkal, de nem ál! szándéká­ban összerúgni a port Moszkvával. KATONADOLOG Látni kell ugyanakkor azt is, hogy esetenként Jelcin nincs túl nagy befolyással a fegyveres erők ügyeire. Míg az államfő csak a kivonulás Ideigle­nes felfüggesztéséről beszélt, de nem tette kér­désessé, hogy az jövő évben befejeződik, addig Borisz Gromov védelmi miniszterhelyettes szerint leghamarabb 1994 végére térnek haza a kato­nák, bár az ideális az lenne, ha csak 1995-ben fejeződne be az akció. S közvetlenül a felfüg­gesztés elrendelése előtt mondott le Gracsov védelmi miniszter három tanácsadója azzal az indoklással, hogy nem akarnak közreműködni a hadseregben zajló kétes ügyekben. Szerintük a vezérkar rendre elszabotálja az elnök és a kor­mány döntéseit, a hadseregben ugyanolyan álla­potok uralkodnak, mint a szovjet időkben, s ezek a hibák kijavíthatatlanok. Nem férhet kétség ahhoz, hogy Jejcin tisztá­ban van ezekkel a problémákkal, de nem hajlan­dó bevallani ezt, hiszen önmagát járátná le. Próbálja hát menteni a helyzetet: csúcstalálkozót ajánlott a múlt hét végén a három balti ország államfőinek azzal, hogy Moszkva igenis ki fogja vonni katonáit, mégpedig előfeltételek nélkül. Hozzátette azonban, a csúcson mindenképpen tárgyalni akar az orosz nyelvű lakosság helyzeté­ről a balti államokban. Litvániában nem nagy ez a kisebbség, viszont Észtországban kb. 40 szá­zalék, s Lettországban még ennél is több. S ép­pen ez a két köztársaság csinált belőlük másod­rendű állampolgárokat, még szavazati jogot sem adott nekik. Ez pedig nagy adu Moszkva kezé­ben, amit Jelcin ki is használ: arra kérte az ENSZ­főtitkárt, tűzze a Közgyűlés napirendjére az észt és a lett helyzet vizsgálatát, az emberi jogok ós szabadságjogok törvényesített megsértését. Kétségkívül van alapja egy ilyen kérésnek, ámbár nem biztos, hogy Moszkvának jót tesz ez a nagy nyilvánosság: az oroszoknak is van vaj a fején, a megszállás sem egyéb jogtiprásnál. A megoldás kulcsa Jelcin kezében van, neki kellene tisztáznia a hadsereg vezetésével né­hány sorsdöntőén fontos politikai kérdést. Mert' a kivonulás a Baltikumból a mai világban nem lehet tovább pusztán katonadolog. GÖRFÖLZSUZSA FOTRONIC KinSEE HauptstraBe 34 Mi vagyunk a legközelebb Önhöz! Ha átlépi a határt, azonnal KITT­SEE-be ér. A főúton baloldalt, mindössze 500 méterre a határ­tól gazdag választékkal várja a FOTRONIC üzlet: HauptstraRe 34. Kedvezményes 14 karátos aranyvásár j ARANY KE RESZT SZÍV ALAK Ú QC _ ÉRME csak 7iJ, írt csak4U,­FÜLBEVALÓl 80- ^ FÜLBEVALÓK 1 cm 80,- -tó NŐI ARANYLÁNC 240, - "tő • Ilyen kedvezménnyel Ön még sohasem vásárolt • Az arany mindig érték marad most érdemes nálunk vásárolni ELEKTROMOS VÉRNYOMÁSMÉRŐ csak 580, GÉPKOCSIRIASZTÓ TÁVIRÁNYÍTÓS RIASZTÓ csak 580, KONYHAI KÉZI ROBOT csak 180, SZUPER HAJSZÁRÍTÓ 2 SEBESSÉGŰ 95,­csak GYÜMÖLCSLÉ -CENTRIFUGA csak 490," •a % ŕ á JL. így jutnak el hozzánk: Pozsonyban át a hídon Petržal­ka, majd Jarovce felé, az osztrák határ irányába. A határátkelőtől 500 méterre van a FOTRONIC üzlet. NTTHI JTfotronic Áraink nettó árak. 1000 schillin­ges vásárlás esetén értendők! Minden pénznemmel fizethet! VK-1

Next

/
Thumbnails
Contents