Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-10 / 265. szám, kedd

1992. NOVEMBER 10. , ÚJSZÓä HIREK - VELEMÉNYEK MEGALAKULT AZ IFJÚ KERESZTÉNYDEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE Hosszú készülődés után a szer­vezők nagy elégedettséggel állapí­tották meg, hogy a keresztényde­mokrácia eszméje termékeny talajra talált a fiatalok körében. Az MKDM hathatós támogatásával és a kürti fiatalok áldozatkész- szervezésében száznál több fiatal töltötte a hétvégét Kovácspatakon, ahol megalakult a Magyar Ifjú Kereszténydemokra­ták Szövetsége (MIKSZ). A rendez­vényen az MKDM vezérkarát Bugár Béla elnök és Farkas Pál alelnök képviseletét. Előadást Csáky Pál és Gicz György képviselők tartottak. A külföldi testvérszervezetek közül az IKU (Ifjú Kereszténydemokrata Unió) és az erdélyi Keresztényde­mokrata Ifjúsági Fórum (KEDIF) képviseltette magát. A szövetség megválasztotta a 11 tagú vezetősé­get és elnökét, Varga Mária szemé­lyében. A MIKSZ szervezetének országos központja Érsekújvár (Petőfiho 6, PP 141, 940 01 Nové Zámky), -ú­HATÁR-ESET (Folytatás az 1. oldalról) mosok a vámelőírások megváltozá­sára hivatkozva követelték az ún. „atacarné" űrlap kitöltését és a bank általi igazolását. Minden to­vábbi nélkül átléphettük volna a ha­tárt, ha kauciót fizetünk. Csekély 500 márkát. Ezek után sajnos telefo­nálnunk kellett Gyöngyösre, hogy nem tudunk elutazni. - Mi ebből a levonható tanulság más együttesek számára? - Kicsit jobban oda kell figyelni az igen gyorsan változó vámelőírások­ra. Reméljük, a szabályok pontos betartásával másokat nem érnek ilyen váratlan kellemetlenségek. A dolgok ilyetén való állásában az a legsajnálatosabb, hogy azt a bizo­nyos kötelező űrlapot is 1500 korona leszurkolása esetén igazolja a ke­reskedelmi bank. Ehhez járul az utaztatás költsége, s így egy amatőr művészeti együttes aligha tud útra­kelni. A két ország közötti adminiszt­ratív intézkedések miért éppen az amatőr művészeti csoportokat sújt­ják? Ez lenne az a sokat hangozta­tott támogatása a kisebbségben élö magyarság kultúrájának? Hogyan egyeztethető össze ez a fajta bürok­rácia a politikusok szólamaival? Úgy vélem, hogy egy kis emberséggel, jószándékkal egyszeri alkalommal kivételt tehettek volna, különösen amikor a gyöngyösi vendéglátónk garanciát vállalt értünk. (d-n) ^LCIN^AJOIR TALÁLKOZÓ (Folytatás az 1. oldalról) déssel akadályozza meg a szuper­parlament összehívását. Megerősí­tette viszont, hogy a kongresszuson kész megvédeni reformprogramját ós a Gajdar-kormány döntő magját. Az államfői látogatás előtt John Major brit kormányfő nyilatkozott az Izvesztyija című napilapnak. A teg­nap megjelent interjúban Major azt mondta, még sosem voltak ilyen jók a feltételek a két ország állampolgá­rai közti személyes és kereskedelmi kapcsolatokhoz, mint az adott pilla­natban. Kijelentette, csodálja Jelcin elnök bátorságát és támogatja re­formprogramját. Hozzáfűzte, kormá­nya kész hagy összegű hiteleket folyósítani Oroszországnak. Major is kitért arra, hogy Nagy­Britannia sosem kötött általános megállapodást a Szovjetunióval, s a tegnap aláírt államközi szerző­dés a legutóbbi, 1766-ban kötött orosz-brit megállapodást követi. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1992. november 10-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 44,147 45,24 Francia frank 5,342 5,45 Német márka 18,066 18,44 Osztrák schilling 2,564 2,62 Svájci frank 20,091 20,54 USA-dollár 28,811 29,37 ZÖKKENŐMENTES LESZ A VÁLÁS? (Folytatás az 1. oldalról) Az esti órákban véget ért tárgyaláso­kon a két fél kisebb észrevételekkel elfo­gadta a vagyonelosztásra vonatkozó al­kotmánytörvény tervezetét. A szlovák és a cseh kormány bizottságot nevezett ki a vagyonelosztásra. Tagjai: Ivan Kočár­ník cseh pénzügy-, Jiŕí Skalický privati­zációs miniszter és Jan Stráský szövet­ségi miniszerelnök, szlovák részről pedig Július Tóth pénzügyminiszter, Marián Tkáč, a Csehszlovák Állami Bank igazga­tóhelyettese és Ján Smilka kormánybiz­tos. A bizottság fő feladata, hogy kiegé­szítse a szövetségi kormány által kidolgo­zott javaslatot. Ugyanakkor elhangzott, hogy ez a bizottság 1993. január elseje után is folytatja munkáját. A megállapo­dás értelmében a vagyont elsősorban a területi elv szerint osztják el. Második kritériumként figyelembe veszik a 2:1 arányt, és néhány esetben a történelmi szempontot is érvényesítik. A tárgyalófelek elfogadták a jószom­szédi kapcsolatokról, barátságról és együttműködésről szóló szerződést, amely gyakorlatilag a különböző területe­ken folytatott együttműködésre vonatkozó szerződéseket összegezi. Ez a megálla­podás 15 évig lesz érvényes, és felmon­dásának határideje egy év. Megvitatták az adó- és vámhatárról szóló megállapo­dást is, amelyet Ivan Kočárník cseh pénz­ügyminiszter terjesztett elö. Megbízták a két köztársaság pézügyminiszterét, hogy az elhangzott észrevételek alapján egészítsék ki a dokumentumot. A Csehszlovák Hadsereg felosztásá­val kapcsolatban úgy döntöttek, hogy to­vábbi részszerződéseket kell kidolgozni, például a katonai levéltárakról, a légi közlekedés irányitásáról és a légvédelem elosztásáról. Egyetértettek a felek a köz­. lekedés és a távközlés terén folytatandó együttműködés kérdéseiben. A tanácskozás után tartott sajtóérte­kezleten Václav Klaus cseh miniszterel­nök bejelentette, hogy a két kormány megállapodott: 1993. január elsején mind a két köztársaságban megkezdődik az adóreform. Úgy döntöttek, hogy a viseg­rádi hármakkal folytatott szabadkereske­delemről szóló szerződést már a köztár­sasági kormányok 1993. január elseje után kötik meg. Ezt a szerződést novem­ber 28-án Krakkóban a szövetségi kor­mánynak kellett volna aláírnia. Václav Klaus megítélése szerint köze­ledés tapasztalható a két félnek a vagyon­elosztással kapcsolatos állásfoglalásá­ban. A cseh kormány elfogadta a szlovák partnerek észrevételeit, ezért Václav Kla­us bízik abban, hogy a Szövetségi Gyűlés jóváhagyja ezt a fontos törvényt. A židlochovicei tanácskozás legna­gyobb eredményének nevezte, hogy tovább csökkent a megoldandó problé­mák száma. Nyolc vagy kilenc szerződés­ben véglegesen megállapodtak, de a töb­biről is megállapították, mivel kell őket még kiegészíteni. Lényegében nincsenek a felek között megoldhatatlan nézetkü­lönbségek. Reményét fejezte ki, hogy a november 23-ára tervezett újabb talál­kozó már az utolsó lesz. Rendkívüli jelentőséget tulajdonított annak, hogy a Szövetségi Gyűlés jóvá­hagyja a vagyonelosztási törvényt. Amennyiben ez nem történne meg, no­vember 23-án a fennmaradó szerződések helyett alternatív megállapodásokról kel­lenetárgyalni. -gyor AZ ELLENZÉK NÉPSZAVAZÁST AKAR A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt meghívására tegnap Brünnben tanácskoztak a szövetségi parla­ment ellenzéki pártjai. Az összejöve­telen részt vettek a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom és az Együttélés képviselői is. A résztve­vők megállapodtak abban, hogy tá­mogatni fogják a szociáldemokratá­kat, akik szerint Csehszlovákia to­vábbi létéről csakis maguk a polgá­rok, vagyis népszavazás dönthet. Egyetértettek abban, hogy a közös állam szétesése esetén a köztársa­ságok közti viszonyt szerződések­nek kell szabályozniuk. Fenntartá­saik vannak azonban azzal kapcso­latban, hogy kevés az idő a szerző­dések megítélésére, és így előfor­dulhat, hogy ezek csak átmeneti megoldást jelentenek majd. A PDU SZÉKHELY NÉLKÜL MARAD? (Munkatársunktól) - Egyre nyilvánva­lóbb, hogy Szlovákiára a közeljövőben nehéz idők várnak. A Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalom nemcsak hogy vá­lasztási programját nem lesz képes meg­valósítani, hanem az előttünk álló problé­mák megoldására is képtelen lesz, lega­lább is nem demokratikus eszközökkel - mondta a Polgári Demokrata Unió teg­napi pozsonyi sajtótájékoztatóján Martin Porubjak, elnök. Üdvözölte a Demokrati­kus Baloldal Pártja múlt héten lezajlott tárgyalásait az ellenzéki parlamenti pár­tokkal, hangsúlyozta azonban, hogy a DBR sem tud pénzt biztosítani a felgyü­lemlett szociális problémák megoldására és fennáll a veszélye valamiféle ,:nemzeti megmentési front" létrejöttének. Porubjak szerint az egyetlen alternatíva, amely se­gíthetne Szlovákián, a jobboldali pártok összefogása, közös konzervatív prog­ramja lenne. Hangsúlyozta, hogy a PDU kezdettől fogva elutasította a ratifikációs népszava­zást, mert a köztársaságot erőszakkal osztották ketté, erre a lépésre a két lege­rősebb pártot nem hatalmazták fel, s kész tények elé állították a választópolgárokat. Porubjak kifogásolta a referendum ese­dékes kérdéseit és figyelmeztetett, hogy a PDU bojkottálni fogja a tervezett nép­szavazást. A nagyszombati egyetem kap­csán a pártelnök bírálta, hogy a kormány figyelmen kívül hagyta a képviselői vizs­gálat eredményeit, valamint az akkreditá­cíós bizottság ajánlatát és antidemokrati­kusan intézkedett. A PDU elnöke kérdés­re válaszolva elmondta, hogy az év végé­ig ki kell, költözniük a Ventúr utcai épület­ből. Arról, hogy hol lesz a párt új székhe­lye, Porubjak nem nyilatkozott, -zsár MILYEN AZ AMERIKAI VÁLLALKOZÓI SZEMLELET? (Munkatársunktól) - Szombattól teg­nap délig mintegy száz hazai érdeklődő részvételével szlovák-amerikai vállalko­zói értekezletet tartottak a pozsonyi Fo­rum Szállóban. AZ USA-beli Krible Inté­zet és a Free Congress Foundation Alaptiváriy támogatásával született ta­lálkozón tengerentúli szakemberek is­mertették a nyugati féltekén szerzett tapasztalataikat. Közvetlenül a tanácskozás után Ro­bert Krible intézetigazgató és munkatár­sai sajtótájékoztatón szóltak tevékenysé­gükről, melyet a szabadság, a demokrá­cia és a szabad vállalkozás jegyében fejtenek ki. Párbeszéd keretében közlik véleményüket, ütköztetve hallgatóik ellen érveivel. Saját nézeteiket terjesztik, nem képviselik a kormány, a pártok vagy a vál­lalatok érdekeit, nyereségre sem töre­kednek. Pozsonyi értekezletükön a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom képvisele­tében Protics Mária és Barta Pál is részt vett. Észrevételeiket megosztották olva­sóinkkal. Protics Mária: - Közgazdászként hallgattam végig az előadássorozatot. Meglepett, mennyire derűlátóak az ameri­kaiak gazdasági kilátásainkat illetően. Úgy tűnik, vannak általános gazdasági szabályok, melyek a piacgazdaságban Nyugat-Európa után a volt szocialista or­szágokban is meghonosíthatók. Aránylag jó áttekintésük - főleg politikai téren - van rólunk. Állítják, nem szabad várni az állam intézkedéseire, a pillanatnyi helyzetből kiindulva mindenkinek magának kell bele­vágnia a vállalkozásba. íj' ; Barta Pál: - Egyfajta Ízelítőt kaptunk abból, hogyan működik a demokratikus kapitalizmus, a szabad piacgazdaság az Államokban. Előadóink bevallották, az amerikai viszonyokról meglepően jól tájé­kozott fiatalokkal találták magukat szem­ben, s nekem még az tetszett, hogy fiataljaink nagyon demokratikusan viszo­nyultak a felvetett kérdésekhez. Megkér­deztem, átültethető-e a szabad piacgaz­daság Kelet-Európába, vagy pedig a nyu­gat-európai szociális piacgazdaságot kel­lene inkább művelnünk. Azt válaszolták, ne várjunk az állambácsira, s mi kezdemé­nyezzünk. Európában azonban idegen az ilyen felfogás, s úgy érzem, - földrészünk történelmi hátterét ismerve -, az amerikai vállalkozói szemlélet nálunk megvalósít­hatatlan. Jelenleg biztosan, hosszú távon majd az idő megmutatja, (j. mészáros) SZARAJEVÓ: LEZÁRTÁK A LÉGIHIDAT PANICS ISMÉT A BÍRÁLATOK KERESZTTÜZÉBEN Vasárnap délután a Butnir repülő­tér környékén kirobbant heves har­cok miatt felfüggesztették a humani­tárius repüléseket Szarajevóba. Er­ről a Tanjug hírügynökség tájékozta­tott a tegnapra virradó éjszaka. Szerb források közlése szerint Bosznia-Hercegovina fővárosában vasárnap és tegnap hajnalban is viszonylagos nyugalom volt, csak a repülőtér nyugati részén került sor fegyveres összecsapásokra. A Tan­jug tudósítója szerint muzulmán egységek támadták a szerbek által ellenőrzött llidzsát. Ezzel szemben a horvát rádió azt közölte, hogy továbbra is a szerb állásokból lőtték a bosnyák fővárost. Mindkét fél azonban egybehangzóan állapította meg, hogy Hercegovinában tovább folytatódnak az intenzív harcok. A hon/át rádió tudósítása szerint Mostar környékén sikerült visszaver­ni a szerb tüzérség támadását, Capljina és Stolace térségében az ellenség állítólag négy harckocsit és 30 harcost vesztett. Radoman Bozsovics szerb kor­mányfő vasárnap azzal vádolta Mi­lan Panics jugoszláv miniszterelnö­köt, hogy a valóságban a gazdasági blokád megerősítésére és szociális zavargások kirobbantására törek­szik. A szerb televíziónak adott nyi­latkozatában arra szólította fel Pani­csot, hogy vegyen részt egy tévévi­tában. Bozsovics élesen támadta a szövetségi kormány gazdasági programját. Hangsúlyozta: a bérek befagyasztása, az árak liberalizálá­sa, a fogyasztás korlátozása, amel­lyel a program számol, a mai feltéte­lekben szociális konfliktushoz és szociális káoszhoz vezethet. xxx Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára tegnap kétnapos látogatásra Zágrábba érkezett, ahol találkozik a horvát vezetőkkel, vala­mint a köztársaságban élő etnikai kisebbségek képviselőivel. Ottartóz­kodása során beszédet mond a par­lament külügyi és emberi jogi bizott­ságában. xxx Vasárnap 11 csehszlovák autó­busznak kellett visszafordulnia a szerb-magyar határról, mert a so­főrök nem fizették meg a szerbek által követelt átutazási és biztosítási illetéket. A Szerb Köztársaság terü­letén november 1 -jétől van érvénybe a kormány által jóváhagyott rende­let, amely azzal számol, hogy a kül­földi rendszámú járművek vezetői a határátkelőkön kötelező biztosítást és úthasználati díjat fizetnek. KOHL, GORBACSOV, REAGAN - BERLIN DÍSZPOLGÁRAI Tegnap a berlini fal leomlásának harmadik évfordulója alkalmából Helmut Kohl német kancellár, Mi­hail Gorbacsov volt szovjet és Ro­nald Reagan egykori amerikai elnö­köt Berlin díszpolgárává avatták. Az ünnepségen, amelyre első ízben ke­rült sor a Reichstag épületében, Kohl és Gorbacsov személyesen vette át az oklevelet, Reagant titká­ra, Frederick Ryan képviselte. Mint­egy 1200 hivatalos vendég és kb. 500 újságíró volt jelen. Rita Süssmuth, a Bundestag el­nöke bevezető beszédében emlé­keztetett a történelmi pillanatra, ami­kor 1989. november 9-én megnyílt a berlini fal és teljesült a németek óhaja. Eberhard Diepgen berlini polgármester elmondta, Kohl, Rea­gan és Gorbacsov olyan emberek­ként kerültek be a történelembe, mint akik a legnagyobb mértékben járultak hozzá Németország egyesí­téséhez, valamint az európai és a vi­lágpolitika megváltoztatásához. Ugyancsak beszédet mondott Han­na-Renate Laurien, a berlini képvi­selőház elnöke, aki emlékeztetett rá, hogy elsőként 1813-ban Conrad Gottlieb Ribbeck teológust avatták Berlin díszpolgárává, majd a későb­biekben I. Miklós orosz cárt, Hein­rich Schliemann régészt és a kö­zelmúltban elhunyt Willy Brandtot is! NEM ÉRTIK MEG A KÖZÉP-EURÓPAI FOLYAMATOKAT MIÉRT SZOMORÚ EGY LIBERÁLIS POLITIKUS? November első napjaiban Prágában az Európai Liberális Pártok Szövetsége és az Európai Parlament szervezésében nemzetközi konfe­renciát tartottak, amelyen képviseltették magukat azok a cseh-szlovák pártok is, melyek magukénak vallják a liberális eszméket. Részt vett a konferencián Emanuel Mandler, a Cseh Liberális Demokrata Párt végrehajtó bizottságának elnöke is. Vele beszélgettünk a konferenciá­ról, illetve a konferencia tárgyával (nemzetállam és kisebbségek) kapcsolatos néhány időszerű kérdésről. A konferencián számomra nem az volt az érdekes, ami elhangzott, hanem az, amiről nem esett szó. A beszámolók inkább az elmélet síkján mozogtak, több előadó felké­születlenül lépett a hallgatóság elé. Ennek ellenére a rendezvény mégis tanulságos volt számomra. Világos­sá vált, mi az oka annak, hogy csak nehezen képes közös nevezőre jutni a liberális Európa! Nyugat-Európa nemzetek fölötti integrációra törek­szik, ám a nemzeti azonosságtudat jelentőségét alábecsüli, romboló et­nikai nacionalizmusnak tekinti. Ezért teljesen képtelen megérteni a kö­zép-kelet-európai folyamatokat. Mi­közben ezek a liberálisok a nemzéti örirendelkeZést Nyugat-Európában a legtermészetesebb jognak tekintik, ha Kelet-Európában találkoznak az önrendelkezés követelésével, figyel­meztetően felemelik hangjukat: vi­gyázat, ez gyanús! így cselekedtek, amikor napirendre került a szlová­kok önrendelkezési óhaja, s akkor is, amikor ebben a kérdésben Duray Miklós is felemelte szavát. Szerin­tem ez az egyik fő oka annak, hogy a liberálisok nem képesek jelenleg pozitív szerepet betölteni Kelet-Kö­zép-Európában. Ám azt is el kell mondani, hogy a magyar kisebbség egyes képviselői sem értették meg azonnal, hogy mi cseh liberálisok miért támogatjuk a szlovák önren­delkezés gyors kiteljesedését. A fej­lődés teljesen bennünket igazolt. - Mandler úr, ön az előző Szövet­ségi Gyűlés képviselőjeként nem­egyszer támogatta a magyar parla­menti pártok jogos követeléseit. Ho­gyan látja a nemzeti kisebbségek esélyeit az államszövetség megszű­nése után? - A Liberális Demokrata Párt, jól­lehet megfogyatkozva és megtépáz­va, a születő új cseh állam kialakítá­sának idejére új liberális program kidolgozásán munkálkodik. Ebben fontos szerepet kap a kisebbségek kérdése. Szerintem az új cseh ál­lamnak le kell vonnia a tanulságot a közös állam nemzetiségi politiká­jának hibáiból. A föderációban a cseh fél magatartása miatt is rom­lott a kisebbségek iránti viszony. A magyar nemzeti kisebbség sem kapta meg a Cseh politikától azt a támogatást, amelyet joggal elvárt tőle. Csupán példaként említem, hogy az előző parlamentben a cseh képviselők számára nem volt fontos a komáromi magyar egyetem létesí­tésére irányuló jogos törekvések tá­mogatása. Szégyenteljes vita folyt erről az illetékes bizottságokban. A cseh képviselők így indokolták magatartásukat: mégsem haragít­hatjuk magunkra a szlovákokat! S az eredmény? A szlovákokat így is fel-: ingerelték,. s a magyar remények bizonytalan időre szertefoszlottak, összegezve: a nemzeti kisebbsé­gek igényeinek méltányos kezelése fontos feltétele annak, hogy térsé­günkben az egyetértés, a tolerancia és a barátság szelleme legyen úrrá! SOMOGYI MÁTYÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents