Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-07 / 263. szám, szombat

HIREK-VELEMENYEK IÚJSZÓM 1992. NOVEMBER 7. PANICS NÉPSZERŰBB MILOSEVICSNÉL A SZÖVETSÉGI KORMÁNYFŐ A SZANKCIÓK FELOLDÁSA ÉRDEKÉBEN KILINCSEL Szarajevóban a belgrádi televízió tudósítója szerint ismét nyugodtan telt a tegnapra virradó éjszaka. Állítólag csupjn a muzulmánok által ellenőrzött Butmirban és Pofalicban hallatszott szórványos lövöldözés. Tegnap reggel a horvát rádió sem tájékoztatott nagyobb összecsapásokról a bosnyák fővárosból. Ellentmondásosak azonban a szerb és a horvát források tájékoztatásai a többi boszniai frontvonalról. A belgrádi televízió és a Tanjug megállapította, nagyobb összetűzésekre sehol sem került sor. A horvát rádió azonban a szerb erök Olovo, Gradacac, Bihac és Bugojno elleni támadásairól számolt be. A szerb tüzérség állítólag Mostarban és környékén jelentős anyagi károkat okozott. Közben New Yorkban, az ENSZ székhelyén befejeződött a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűntettek kivizsgálására felállított bizottság kétnapos ülése. Frits Kalshoven holland professzor, a testület elnöke kijelentette: csupán a procedurális szabályokról tárgyaltak, nem hoztak semmilyen határozatot azonkívül, hogy a bizottság egy hónap múlva Genfben ismét összeül. A bizottság szakértőinek joguk van arra, hogy tanúkat hallgassanak ki és önállóan vizsgálják a bűntettek elkövetését Bosznia-Hercegovinában, valamint a további volt jugoszláv köztársaságokban. Egyelőre azonban nincs joguk a bűnösök felelősségrevonására. Milan Panics, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kormányfője csütörtöki brüsszeli sajtókonferenciáján az országa elleni gazdasági szankciók részleges feloldását kérte. Hangsúlyozta: Jugoszlávia arra törekszik, hogy meggyőzze az egész világot, a problémákat rendezni és nem előidézni kívánja. Megállapította továbbá, nem azok válnak a szankciók áldozataivá, akik azt megérdemelték. Ezzel kapcsolatban mutatott rá a szankciók és a Szerbiában megtartandó választások közötti összefüggésekre. Amennyiben a nemzetközi közösség most nem segít neki és nem oldja fel a szankciókat, akkor kudarcba fulladnak törekvései és a választásokon ismét Milosevics fog győzni. Miért kell Jugoszláviának egy ember miatt szenvednie? - tette fel a drámai kérdést Milan Panics. A továbbiakban megismételte javaslatát, mely szerint a nemzetközi közösség a Boszniának szánt humanitárius segítség szállításánál használja ki a Belgrád-Szarajevó folyosót, ugyanis a boszniai szerbektől biztonsági garanciákat kapott. A szerb-montenegrói Jugoszlávia lakossága nagyobb mértékben támogatja Panics politikáját, mint Milosevicsét. Ez derült ki a belgrádi egyetem politológiai kutatási központja által végrehajtott közvélemény-kutatásból. Arra a kérdésre, hogy szükség esetén Panics vagy Milosevics Ipolitikáját választanák-e, a megkérdezettek 41 százaléka a szövetségi kormányfőre adta le voksát. A szerb elnököt a válaszadóknak csak a 26 százaléka támogatta. Nagy-Britannia mára virradó éjszakától vízumkényszert rendelt el a volt Jugoszlávia országaiból érkező látogatókkal szemben - tájékoztatott Kenneth Clarke belügyminiszter. Elmondta, ez a kötelezettség nem vonatkozik a szlovén és a horvát útlevelekkel rendelkező személyekre. NÉMETORSZÁG KÉMEK PEDIG VANNAK A Szovjetunió felbomlása, a Varsói Szerződés megszűnése és az NDK volt állambiztonsági minisztériumának feloszlatása után sem csökkent a hajdani keleti blokk gazdasági kémtevékenységének veszélye Németországban - állapítja meg a baden-württembergi alkotmányvédelmi hivatal jelentése. Németország területén jelenleg még mindig mintegy ezer leleplezetlen Stasi-kém él, akikről feltételezhető, hogy zsarolással rá lehet venni őket, folytassák tevékenységüket. Közülük mintegy 300-350-en valóban hivatásos kémek. A jelentés szerint még nagyobb veszélyt jelent az orosz kémek tevékenysége. Az orosz hírszerzés nyilván megpróbálja maximálisan kihasználni a volt szovjet csapatok távozásáig hátralevő időszakot arra, hogy Németországban kibővítse kémhálózatát. Ehhez most jó feltételek vannak az új szövetségi tartományokban, ahol mintegy ezer KGB-tiszt tevékenykedik a FÁK hadseregének laktanyáiban. A jelentés a továbbiakban rámutat: a volt keleti blokk országain kívül az iráni, iraki, líbiai, szíriai és kínai hírszerző szolgálatok is erősítik konspiratív tevékenységüket Németországban. Célpontjaik az ipari objektumok, mindenekelőtt azonban a nukleáris komplexumok. AMI CLINTONRA VAR SOK PÉNZ ÉS SOK MUNKA Bili Clinton, az új amerikai elnök csütörtökön telefonbeszélgetést folytatott Borisz Jelcin orosz államfővel. „Elmondtam neki, hogy támogatom a demokráciát és a szabadpiacot az országában" - tájékoztatta Clinton az arkansasi kormányzói hivatal előtt összegyűlt újságírókat. Jelcin gratulált Clintonnak megválasztásához, s egyben hivatalos látogatásra hivta meg Oroszországba. A továbbiakban meggyőződését fejezte ki, hogy az új orosz-amerikai kapcsolatok sikeresen fejlődnek majd tovább, s a két ország nemcsak partner lesz, hanem szövetséges is. Clinton több vezetővel beszélt telefonon, köztük Brian Mulroney kanadai, John Major brit, Giuliano Amato olasz kormányfővel, Carlos Salinas de Gortari mexikói, Carlos Menem argentin elnökkel, valamint Nelson Mandelával, a dél-afrikai apartheid-ellenes harcossal. Clinton elmondta, egyikkel sem folytatott komolyabb megbeszéléseket. Az új elnökre egyébként januártól, amikor Little Rockból átköltözik a washingtoni Fehér Házba, nemcsak sok munka vár, hanem sok pénz is, š természetesen élvezheti az első számú amerikai kiváltságait. A Pennsylvania Avenue-n levő rezidenciában nemcsak tánctermek, teniszpályák, medence és több tucat szoba áll majd a Clinton-házaspár rendelkezésére, hanem több dolgoJelcin nem késlekedett, máriS meghívta Clintont Moszkvába zószoba, kabinet és más helyiségek is. Clinton évi jövedelme eléri majd a 200 ezer dollárt. Mint arkansasi kormányzó, évi 35 ezer dollárt keresett, az amerikai kormányzók közül a legkevesebbet. A sors iróniája, hogy Clinton utódja a jövő évtől már 60 ezer dollárra számíthat. Ugyancsak Clinton rendelkezésére áll majd több tucat lakáj, szolgáló, szakács és két Boeing 747-es gép is. Clinton felesége, Hillary lesz az első hivatásos jogásznő a Fehér Házban. Azt még azonban nem tudni, hogy a first lady folytathatja-e hivatását, amely évente 200 ezer dollárt jövedelmezett. TOKIOI HIREK SZERINT JELCINT NEM HÍVJÁK MEG A G7 CSÚCSTALÁLKOZÓJÁRA Borisz Jelcin orosz elnök a Kurillszigetekről folytatott orosz-japán vita miatt valószínűleg nem kap meghívást a hét legfejlettebb ipari ország következő csúcstalálkozójára, amelyre a tervek szerint 1993 júliusában Tokióban kerül sor. Erről tegnap tájékoztattak a japán napilapok a tokiói külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselőjére hivatkozva. Az kijelentette: Mijazava Kiicsi kormányfő bonyolult helyzetbe kerülhetne, ha Jelcin elnök bármiféle engedmény nélkül érkezne Tokióba. A hetek további államainak, az Egyesült Államoknak, Németországnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniának, Olaszországnak és Kanadának pedig döntenie kellene arról, hogy kinek az oldalára állna - jelentette ki az említett hivatalnok. Mint ismeretes, Japán a négy Kurillsziget visszaadásától teszi függővé a békeszerződés megkötését Moszkvával, és a pénzügyi támogatást is. Jelcin ezért felrótta Tokiónak, nyomást gyakorol rá, amiért le is mondta szeptemberre tervezett látogatását. . A FELSŐ-NÍLUS TÉRSÉGÉBEN 900 EZER MENEKÜLT VÁR SEGÍTSÉGET A szudáni katonai kormány az elmúlt napokban mintegy 700 ezer menekültet toloncolt ki a főváros határain kívüli területekre. Erről tájékoztatott csütörtöki jelentésében Butrosz Ghali, az ENSZ főtitkára. Az említett polgári személyeket olyan táborokban helyezték el, melyek közül több mintegy 40 kilométerre van Khartumtól - hangsúlyozza a dokumentum, amelyet ugyancsak csütörtökön terjesztettek az ENSZ-közgyűlés 47. ülésszakának résztvevői elé. Az egész akció rosszul volt előkészítve, a táborokban is válságos a helyzet a vízellátás és a higiéniai szükségletek biztosítása terén. Butrosz Ghali szerint a Felső-Nílus térségében jelenleg mintegy 900 ezer etiópiai és dél-szudáni menekült él, sürgősen szükségük van élelmiszerés egészségügyi segélyre. ROBBANÁSSOROZAT GROZNUBAN A csecsen főváros, Groznij északkeleti elővárosában tegnap tűz ütött ki az egyik helyi katonai raktárban. Nincs kizárva, hogy diverzáns akcióról van szó. A legfrissebb jelentések szerint azonban a tűzoltóknak sikerült eloltaniuk a tüzet. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség arról is tájékoztatott, hogy több ház megremegett, amikor a tűz következtében robbanások történtek a raktárakban. Áldozatokról nem érkezett jelentés. A csecsen elnöki hivatal jól informált forrásai szerint elég bizonyíték van már rá: az utóbbi időben több millió rubelt hoztak be a Csecsen Köztársaságba azzal a céllal, hogy finanszírozzák a katonai objektumok körüli provokációkat. KERESKEDELMI HABORU A LATHATARON? Két kellemetlen hír futott be csütörtökön este az Európai Közösségek brüsszeli központjába. Az első arról szólt, hogy John Major brit kormányfő a jövő év májusára halasztotta az alsóházi szavazást a maastrichti szerződésről, bár korábban megígérte: a tizenkettek még az idén számíthatnak a brit „igenre". Csakhogy a londoni törvényhozásban egyre inkább bővül az europesszimisták tábora - amit a legmarkánsabban a szerdai szavazás eredménye bizonyít. A sarokba szorított Major, más lehetőség híján, további tárgyalásokat javasol, szerinte meg kellene várni a második dán népszavazást is, melynek remélhető pozitív eredménye Európa felé irányítaná a brit honatyákat. Brüsszelben a lehangoltság és a tanácstalanság kerekedett felül, s nem csupán a nyugat-európai egyesítési menetrend felborítása miatt. Egy újabb - igaz, a sorozatosan sikertelen GATT-tárgyalások nyomán nem meglepő - problémával találta szembe magát. Az Egyesült Államok ugyanis a GATT-bizottság nemleges határozata ellenére, tehát lényegében illegálisan döntött az EKtagállamokkal szembeni kereskedelmi szankciókról. Az agráripari exporttermékek szűk köréről van szó, mindenekelőtt az olasz és a francia fehér borokról, amelyekre az amerikaiak december ötödikétől 200 százalékos vámot akarnak kiszabni. Az USA kereskedelmi miniszterasszonya szerint ugyan december 5-ig még bőven van 'idő a tárgyalásokra, ám Washingtonban tudni vélik, máris készül az újabb, kibővített lista. Ha Brüsszel válaszintézkedésekre szánja el magát, s az USA előtt szintén vámfalakat épít, amit egyáltalán nem léhet kizárni, akkor minden bizonnyal végleg befellegzett a GATT-tárgalásoknak, Nyugat-Európa és az Egyesült Államok között pedig a világgazdaságot veszélyeztető kereskedelmi háború kezdődhet. Az optimisták még bizakodnak, az amerikaiak által szabott határidőig keresni fogják a megegyezés lehetőségeit. Hogy sikeresek lesznek-e vagy sem, nyilván kiderül a tizenkettek külügyminisztereinek hétfői ülése, illetve az EK-bizottság szerdai tanácskozása után. Sokan, főleg a francia érdekek képviselői, élükön Roland Dumas külügyminiszterrel és Jacques Delors-ral, az EK-bizottság elnökével, az új amerikai elnökhöz fűznek reményeket. Valószínűleg hiába, hiszen választási győzelme után kerek perec kijelentette: január 20-ig George Bush az elnök és nem avatkozik be politikájába. Vagyis Bili Clinton egyelőre nem vesz részt a kereskedelmi csatározásban sem. URBÁN GABRIELLA MENTŐÖV George Bush egyik utolsó intézkedése az elnökválasztás előtt a Kubával szembeni gazdasági szankciók megszigorítása volt. Nem aratott vele osztatlan sikert, hiszen az amerikai cégek külföldi leányvállalatait fosztotta meg a kereskedelem, a befektetések lehetőségétől. Nem valami nagy üzlet Kubával kereskedni, de hát a kis profit is profit. S szinte biztosra lehet venni, hogy Bili Clinton sem fog sietni a szankciók enyhítésével, hacsak végre meg nem bukik a Castro-rezsim. Éppen ezért furcsa, hogy pontosan az elnökválasztás idején zajlottak, bő egyévi kihagyás után, az első magas szintű orosz-kubai tárgyalások Moszkvában, amelyek mentőövet jelentenek Havanna számára. Ám nem kizárt, hogy ugyanakkor rossz pontot is Moszkvának, melyet Washingtontól óhatatlanul meg fog kapni, amint szóba jön a további segélyek és hitelek kérdése. Miniszterelnök-helyettesi szinten született megállapodás az orosz fővárosban nemcsak a kereskedelmi kapcsolatok folytatásáról, ami még bocsánatom bűn lenne, hanem a katonai együttműködésről is, s ez már veszélyesebb dolog. Alekszandr Sohin és Lionel Soto elsősorban cserekereskedelemről állapodott meg, arról, hogy folytatódik a korábban már bevált olajért cukor-üzlet. Nem sikerült viszont előrelépni a kubai adósságok nagyon kényes kérdésében. No, nem arról van szó, hogy Havanna fizetni tudna. Inkább Moszkva szeretné végre tisztázni, mennyi is ez az adósság, melynek fejében, például, déligyümölcsöt kaphatna Kubától. A konferábilis rubelt próbálják dollárban kifejezni, ami igazán nem egyszerű. Becslések azonban már vannak, úgy 16-20 milliárd dollárról lehet szó. Szép summa, de Kuba ebből lefaraghat, ha elég rafinált. Merthogy Oroszország meg akarja tartani Lourdes-i rádióközpontját és a Cienfuegos melletti tengeri támaszpontot is. A Lourdes-i központ nagyon fontos Moszkva számára, hiszen ennek segítségével tud kapcsolatot tartani dél-amerikai nagykövetségeivel. Csakhogy a létesítmény kémkedési célokat is szolgált az Egyesült Államokkal szemben - s szolgál talán ma is. Ami pedig a cienfuegosi bázist illeti: azt sem csak kereskedelmi hajók használták. A Castro-rezsim, persze, boldogan beleegyezik ezeknek a létesítményeknek a további működésébe, hiszen cserébe kap pótalakatrészeket meglévő, szovjet gyártmányú fegyvereihez. Sohin azt állította, új fegyverfajtákat semmiképpen nem szállítanak a szigetországnak - de mit lehet tudni? Az üzlet, az üzlet. S az orosz fegyvergyáraknak is kell a mentőöv. (görföl) EG! FIGYELŐK Szaddam Husszein elnök több tartományt érintő körútjáról számolt be tegnap nagyon részletesen az iraki sajtó. A riportból kiderült, csütörtökön Szaddam Moszulban járt, Irak második legnagyobb városában, amely Bagdadtól 400 kilométerre északra fekszik, vagyis abban az övezetben, amelyet amerikai, brit és francia repülőgépek ellenőriznek, hogy megakadályozzák a kormánycsapatok támadásait a kurdok ellen, megvédjék őket Szaddam haragjától. Csütörtökön Moszulban az emberek nemcsak Szaddamot ünnepelték, hanem azt is, hogy George Bush elvesztette az amerikai elnökválasztást. Szaddam egy erkélyen állt, onnan integetett az ujjongó tömegnek, vele együtt örült legyőzője vereségének - s közben a szövetséges repülőgépek nagyon alacsonyan köröztek a város felett. Az eseményt egyenes adásban közvetítő televízió kommentára szerint a ,,megalázott agresszorok" gépei zavarták ilyen módon az örömünnepet. Az égi megfigyelés az ünnepséggel egyidőben véget ért. Szaddam elutazott - a szövetségesek viszont maradtak...