Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-07 / 263. szám, szombat

HIREK-VELEMENYEK IÚJSZÓM 1992. NOVEMBER 7. PANICS NÉPSZERŰBB MILOSEVICSNÉL A SZÖVETSÉGI KORMÁNYFŐ A SZANKCIÓK FELOLDÁSA ÉRDEKÉBEN KILINCSEL Szarajevóban a belgrádi televízió tudósítója szerint ismét nyugodtan telt a tegnapra virradó éjszaka. Állí­tólag csupjn a muzulmánok által ellenőrzött Butmirban és Pofalicban hallatszott szórványos lövöldözés. Tegnap reggel a horvát rádió sem tájékoztatott nagyobb összecsapá­sokról a bosnyák fővárosból. Ellent­mondásosak azonban a szerb és a horvát források tájékoztatásai a többi boszniai frontvonalról. A belgrádi televízió és a Tanjug megállapította, nagyobb összetűzé­sekre sehol sem került sor. A horvát rádió azonban a szerb erök Olovo, Gradacac, Bihac és Bugojno elleni támadásairól számolt be. A szerb tüzérség állítólag Mostarban és kör­nyékén jelentős anyagi károkat oko­zott. Közben New Yorkban, az ENSZ székhelyén befejeződött a volt Ju­goszláviában elkövetett háborús bűntettek kivizsgálására felállított bi­zottság kétnapos ülése. Frits Kals­hoven holland professzor, a testület elnöke kijelentette: csupán a proce­durális szabályokról tárgyaltak, nem hoztak semmilyen határozatot azon­kívül, hogy a bizottság egy hónap múlva Genfben ismét összeül. A bi­zottság szakértőinek joguk van arra, hogy tanúkat hallgassanak ki és önállóan vizsgálják a bűntettek elkö­vetését Bosznia-Hercegovinában, valamint a további volt jugoszláv köztársaságokban. Egyelőre azon­ban nincs joguk a bűnösök felelős­ségrevonására. Milan Panics, a Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaság kormányfője csütörtöki brüsszeli sajtókonferenci­áján az országa elleni gazdasági szankciók részleges feloldását kér­te. Hangsúlyozta: Jugoszlávia arra törekszik, hogy meggyőzze az egész világot, a problémákat ren­dezni és nem előidézni kívánja. Megállapította továbbá, nem azok válnak a szankciók áldozataivá, akik azt megérdemelték. Ezzel kapcso­latban mutatott rá a szankciók és a Szerbiában megtartandó választá­sok közötti összefüggésekre. Amennyiben a nemzetközi közös­ség most nem segít neki és nem oldja fel a szankciókat, akkor ku­darcba fulladnak törekvései és a vá­lasztásokon ismét Milosevics fog győzni. Miért kell Jugoszláviának egy ember miatt szenvednie? - tette fel a drámai kérdést Milan Panics. A továbbiakban megismételte javas­latát, mely szerint a nemzetközi kö­zösség a Boszniának szánt humani­tárius segítség szállításánál hasz­nálja ki a Belgrád-Szarajevó folyo­sót, ugyanis a boszniai szerbektől biztonsági garanciákat kapott. A szerb-montenegrói Jugoszlávia lakossága nagyobb mértékben tá­mogatja Panics politikáját, mint Milo­sevicsét. Ez derült ki a belgrádi egyetem politológiai kutatási köz­pontja által végrehajtott közvéle­mény-kutatásból. Arra a kérdésre, hogy szükség esetén Panics vagy Milosevics Ipolitikáját választa­nák-e, a megkérdezettek 41 száza­léka a szövetségi kormányfőre adta le voksát. A szerb elnököt a válasza­dóknak csak a 26 százaléka támo­gatta. Nagy-Britannia mára virradó éj­szakától vízumkényszert rendelt el a volt Jugoszlávia országaiból érke­ző látogatókkal szemben - tájékoz­tatott Kenneth Clarke belügymi­niszter. Elmondta, ez a kötelezett­ség nem vonatkozik a szlovén és a horvát útlevelekkel rendelkező személyekre. NÉMETORSZÁG KÉMEK PEDIG VANNAK A Szovjetunió felbomlása, a Var­sói Szerződés megszűnése és az NDK volt állambiztonsági miniszté­riumának feloszlatása után sem csökkent a hajdani keleti blokk gaz­dasági kémtevékenységének veszé­lye Németországban - állapítja meg a baden-württembergi alkotmányvé­delmi hivatal jelentése. Németország területén jelenleg még mindig mintegy ezer leleplezet­len Stasi-kém él, akikről feltételez­hető, hogy zsarolással rá lehet venni őket, folytassák tevékenységüket. Közülük mintegy 300-350-en való­ban hivatásos kémek. A jelentés szerint még nagyobb veszélyt jelent az orosz kémek tevékenysége. Az orosz hírszerzés nyilván megpróbál­ja maximálisan kihasználni a volt szovjet csapatok távozásáig hátrale­vő időszakot arra, hogy Németor­szágban kibővítse kémhálózatát. Ehhez most jó feltételek vannak az új szövetségi tartományokban, ahol mintegy ezer KGB-tiszt tevékenyke­dik a FÁK hadseregének lakta­nyáiban. A jelentés a továbbiakban rámu­tat: a volt keleti blokk országain kívül az iráni, iraki, líbiai, szíriai és kínai hírszerző szolgálatok is erősítik konspiratív tevékenységüket Né­metországban. Célpontjaik az ipari objektumok, mindenekelőtt azonban a nukleáris komplexumok. AMI CLINTONRA VAR SOK PÉNZ ÉS SOK MUNKA Bili Clinton, az új amerikai elnök csütörtökön telefonbeszélgetést foly­tatott Borisz Jelcin orosz állam­fővel. „Elmondtam neki, hogy támo­gatom a demokráciát és a szabad­piacot az országában" - tájékoztat­ta Clinton az arkansasi kormányzói hivatal előtt összegyűlt újságírókat. Jelcin gratulált Clintonnak megvá­lasztásához, s egyben hivatalos lá­togatásra hivta meg Oroszországba. A továbbiakban meggyőződését fe­jezte ki, hogy az új orosz-amerikai kapcsolatok sikeresen fejlődnek majd tovább, s a két ország nem­csak partner lesz, hanem szövetsé­ges is. Clinton több vezetővel beszélt te­lefonon, köztük Brian Mulroney ka­nadai, John Major brit, Giuliano Amato olasz kormányfővel, Carlos Salinas de Gortari mexikói, Carlos Menem argentin elnökkel, valamint Nelson Mandelával, a dél-afrikai apartheid-ellenes harcossal. Clinton elmondta, egyikkel sem folytatott ko­molyabb megbeszéléseket. Az új elnökre egyébként januártól, amikor Little Rockból átköltözik a washingtoni Fehér Házba, nem­csak sok munka vár, hanem sok pénz is, š természetesen élvezheti az első számú amerikai kiváltságait. A Pennsylvania Avenue-n levő rezi­denciában nemcsak tánctermek, te­niszpályák, medence és több tucat szoba áll majd a Clinton-házaspár rendelkezésére, hanem több dolgo­Jelcin nem késlekedett, máriS meg­hívta Clintont Moszkvába zószoba, kabinet és más helyiségek is. Clinton évi jövedelme eléri majd a 200 ezer dollárt. Mint arkansasi kormányzó, évi 35 ezer dollárt kere­sett, az amerikai kormányzók közül a legkevesebbet. A sors iróniája, hogy Clinton utódja a jövő évtől már 60 ezer dollárra számíthat. Ugyan­csak Clinton rendelkezésére áll majd több tucat lakáj, szolgáló, sza­kács és két Boeing 747-es gép is. Clinton felesége, Hillary lesz az első hivatásos jogásznő a Fehér Házban. Azt még azonban nem tudni, hogy a first lady folytathatja-e hivatását, amely évente 200 ezer dollárt jöve­delmezett. TOKIOI HIREK SZERINT JELCINT NEM HÍVJÁK MEG A G7 CSÚCSTALÁLKOZÓJÁRA Borisz Jelcin orosz elnök a Kurill­szigetekről folytatott orosz-japán vi­ta miatt valószínűleg nem kap meg­hívást a hét legfejlettebb ipari ország következő csúcstalálkozójára, amelyre a tervek szerint 1993 júliu­sában Tokióban kerül sor. Erről teg­nap tájékoztattak a japán napilapok a tokiói külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselőjére hi­vatkozva. Az kijelentette: Mijazava Kiicsi kormányfő bonyolult helyzet­be kerülhetne, ha Jelcin elnök bár­miféle engedmény nélkül érkezne Tokióba. A hetek további államainak, az Egyesült Államoknak, Németország­nak, Franciaországnak, Nagy-Bri­tanniának, Olaszországnak és Ka­nadának pedig döntenie kellene ar­ról, hogy kinek az oldalára állna - jelentette ki az említett hivatalnok. Mint ismeretes, Japán a négy Kurill­sziget visszaadásától teszi függővé a békeszerződés megkötését Moszkvával, és a pénzügyi támoga­tást is. Jelcin ezért felrótta Tokiónak, nyomást gyakorol rá, amiért le is mondta szeptemberre tervezett láto­gatását. . A FELSŐ-NÍLUS TÉRSÉGÉBEN 900 EZER MENEKÜLT VÁR SEGÍTSÉGET A szudáni katonai kormány az elmúlt napokban mintegy 700 ezer menekültet toloncolt ki a főváros határain kívüli területekre. Erről tájé­koztatott csütörtöki jelentésében Butrosz Ghali, az ENSZ főtitkára. Az említett polgári személyeket olyan táborokban helyezték el, me­lyek közül több mintegy 40 kilomé­terre van Khartumtól - hangsúlyoz­za a dokumentum, amelyet ugyan­csak csütörtökön terjesztettek az ENSZ-közgyűlés 47. ülésszakának résztvevői elé. Az egész akció rosszul volt előké­szítve, a táborokban is válságos a helyzet a vízellátás és a higiéniai szükségletek biztosítása terén. But­rosz Ghali szerint a Felső-Nílus tér­ségében jelenleg mintegy 900 ezer etiópiai és dél-szudáni menekült él, sürgősen szükségük van élelmiszer­és egészségügyi segélyre. ROBBANÁSSOROZAT GROZNUBAN A csecsen főváros, Groznij északkeleti elővárosában tegnap tűz ütött ki az egyik helyi katonai raktárban. Nincs kizárva, hogy di­verzáns akcióról van szó. A legfris­sebb jelentések szerint azonban a tűzoltóknak sikerült eloltaniuk a tüzet. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség arról is tájékoztatott, hogy több ház megremegett, amikor a tűz követ­keztében robbanások történtek a raktárakban. Áldozatokról nem ér­kezett jelentés. A csecsen elnöki hivatal jól informált forrásai szerint elég bizonyíték van már rá: az utóbbi időben több millió rubelt hoztak be a Csecsen Köztársaságba azzal a céllal, hogy finanszírozzák a kato­nai objektumok körüli provokációkat. KERESKEDELMI HABORU A LATHATARON? Két kellemetlen hír futott be csütörtökön este az Európai Közösségek brüsszeli központjába. Az első arról szólt, hogy John Major brit kormányfő a jövő év májusára halasztotta az alsóházi szavazást a maastrichti szerző­désről, bár korábban megígérte: a tizenkettek még az idén számíthatnak a brit „igenre". Csakhogy a londoni törvényhozásban egyre inkább bővül az europesszimis­ták tábora - amit a legmarkánsabban a szerdai szavazás eredménye bizonyít. A sarokba szorított Major, más lehetőség híján, további tárgyalásokat javasol, szerinte meg kellene várni a második dán népszavazást is, melynek remélhető pozitív eredménye Európa felé irá­nyítaná a brit honatyákat. Brüsszelben a lehangoltság és a tanácstalanság kere­kedett felül, s nem csupán a nyugat-európai egyesítési menetrend felborítása miatt. Egy újabb - igaz, a soroza­tosan sikertelen GATT-tárgyalások nyomán nem megle­pő - problémával találta szembe magát. Az Egyesült Államok ugyanis a GATT-bizottság nemleges határozata ellenére, tehát lényegében illegálisan döntött az EK­tagállamokkal szembeni kereskedelmi szankciókról. Az agráripari exporttermékek szűk köréről van szó, minde­nekelőtt az olasz és a francia fehér borokról, amelyekre az amerikaiak december ötödikétől 200 százalékos vá­mot akarnak kiszabni. Az USA kereskedelmi miniszter­asszonya szerint ugyan december 5-ig még bőven van 'idő a tárgyalásokra, ám Washingtonban tudni vélik, máris készül az újabb, kibővített lista. Ha Brüsszel válaszintézkedésekre szánja el magát, s az USA előtt szintén vámfalakat épít, amit egyáltalán nem léhet kizárni, akkor minden bizonnyal végleg befel­legzett a GATT-tárgalásoknak, Nyugat-Európa és az Egyesült Államok között pedig a világgazdaságot veszé­lyeztető kereskedelmi háború kezdődhet. Az optimisták még bizakodnak, az amerikaiak által szabott határidőig keresni fogják a megegyezés lehetőségeit. Hogy sikere­sek lesznek-e vagy sem, nyilván kiderül a tizenkettek külügyminisztereinek hétfői ülése, illetve az EK-bizottság szerdai tanácskozása után. Sokan, főleg a francia érde­kek képviselői, élükön Roland Dumas külügyminiszterrel és Jacques Delors-ral, az EK-bizottság elnökével, az új amerikai elnökhöz fűznek reményeket. Valószínűleg hiá­ba, hiszen választási győzelme után kerek perec kijelen­tette: január 20-ig George Bush az elnök és nem avatkozik be politikájába. Vagyis Bili Clinton egyelőre nem vesz részt a kereskedelmi csatározásban sem. URBÁN GABRIELLA MENTŐÖV George Bush egyik utolsó intéz­kedése az elnökválasztás előtt a Ku­bával szembeni gazdasági szank­ciók megszigorítása volt. Nem ara­tott vele osztatlan sikert, hiszen az amerikai cégek külföldi leányvállala­tait fosztotta meg a kereskedelem, a befektetések lehetőségétől. Nem valami nagy üzlet Kubával keres­kedni, de hát a kis profit is profit. S szinte biztosra lehet venni, hogy Bili Clinton sem fog sietni a szank­ciók enyhítésével, hacsak végre meg nem bukik a Castro-rezsim. Éppen ezért furcsa, hogy pontosan az elnökválasztás idején zajlottak, bő egyévi kihagyás után, az első magas szintű orosz-kubai tárgyalá­sok Moszkvában, amelyek mentő­övet jelentenek Havanna számára. Ám nem kizárt, hogy ugyanakkor rossz pontot is Moszkvának, melyet Washingtontól óhatatlanul meg fog kapni, amint szóba jön a további segélyek és hitelek kérdése. Miniszterelnök-helyettesi szinten született megállapodás az orosz fő­városban nemcsak a kereskedelmi kapcsolatok folytatásáról, ami még bocsánatom bűn lenne, hanem a ka­tonai együttműködésről is, s ez már veszélyesebb dolog. Alekszandr So­hin és Lionel Soto elsősorban csere­kereskedelemről állapodott meg, ar­ról, hogy folytatódik a korábban már bevált olajért cukor-üzlet. Nem sike­rült viszont előrelépni a kubai adós­ságok nagyon kényes kérdésében. No, nem arról van szó, hogy Havan­na fizetni tudna. Inkább Moszkva szeretné végre tisztázni, mennyi is ez az adósság, melynek fejében, például, déligyümölcsöt kaphatna Kubától. A konferábilis rubelt próbál­ják dollárban kifejezni, ami igazán nem egyszerű. Becslések azonban már vannak, úgy 16-20 milliárd dol­lárról lehet szó. Szép summa, de Kuba ebből lefa­raghat, ha elég rafinált. Merthogy Oroszország meg akarja tartani Lourdes-i rádióközpontját és a Cien­fuegos melletti tengeri támaszpontot is. A Lourdes-i központ nagyon fon­tos Moszkva számára, hiszen ennek segítségével tud kapcsolatot tartani dél-amerikai nagykövetségeivel. Csakhogy a létesítmény kémkedési célokat is szolgált az Egyesült Álla­mokkal szemben - s szolgál talán ma is. Ami pedig a cienfuegosi bá­zist illeti: azt sem csak kereskedelmi hajók használták. A Castro-rezsim, persze, boldogan beleegyezik ezek­nek a létesítményeknek a további működésébe, hiszen cserébe kap pótalakatrészeket meglévő, szovjet gyártmányú fegyvereihez. Sohin azt állította, új fegyverfajtákat semmi­képpen nem szállítanak a szigetor­szágnak - de mit lehet tudni? Az üzlet, az üzlet. S az orosz fegyver­gyáraknak is kell a mentőöv. (görföl) EG! FIGYELŐK Szaddam Husszein elnök több tartományt érintő körútjáról számolt be tegnap nagyon részletesen az iraki sajtó. A riportból kiderült, csü­törtökön Szaddam Moszulban járt, Irak második legnagyobb városá­ban, amely Bagdadtól 400 kilomé­terre északra fekszik, vagyis abban az övezetben, amelyet amerikai, brit és francia repülőgépek ellenőriznek, hogy megakadályozzák a kormány­csapatok támadásait a kurdok ellen, megvédjék őket Szaddam harag­jától. Csütörtökön Moszulban az embe­rek nemcsak Szaddamot ünnepel­ték, hanem azt is, hogy George Bush elvesztette az amerikai elnök­választást. Szaddam egy erkélyen állt, onnan integetett az ujjongó tö­megnek, vele együtt örült legyőzője vereségének - s közben a szövetsé­ges repülőgépek nagyon alacso­nyan köröztek a város felett. Az eseményt egyenes adásban közve­títő televízió kommentára szerint a ,,megalázott agresszorok" gépei zavarták ilyen módon az örömün­nepet. Az égi megfigyelés az ünnepség­gel egyidőben véget ért. Szaddam elutazott - a szövetségesek viszont maradtak...

Next

/
Thumbnails
Contents