Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-06 / 262. szám, péntek

1992. NOVEMBER 6. HAZAI KÖRKÉP 4 SZTRÁJKKÉSZÜLTSÉGBEN A DIÁKOK HOGYAN OLDÓDIK MEG A NYITRAI EGYETEM KÉRDÉSE? A HUSZONKETTES CSAPDÁJA A kormány mindenképpen javasolni fogja a ratifikáló (jóváhagyó) népszavazás kiírását - jelentette be Vladimír Mečiar szlovák kormányfő, miután megmagyarázta a tévénézőknek, hogy ebben a népszavazásban Szlovákia állampolgárának csak egyetlen lehetősége van: „igennel" szavazni. Ez a szabadság marxista felfogásának lehető legkövetkezetesebb érvényesítését jelenti, hiszen Marx megállapította, szabadon cselekedni csak annyit jelent, mint a felismert szükségszerűségnek eleget tenni. És ha netalántán a szerencsétlen szlovákiai állampolgár még nem lenne annyira szabad, hogy fel tudja ismerni a „szükségszerűséget", a kormányfő mindig kész arra, hogy felvilágosítsa őt arról. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom roppantul bizakodik ebben a ratifikáló népszavazásban. Elsősorban a föderáció, a közös állam híveinek megsemmisítését reméli.- Meggyőződése ugyanis, hogy tökéletesen megalkotta számukra a 22-es csapdát, mert mindazok, akik az ország felosztásával nem értenek egyet, elvben csak három lehetőség között választhatnak. Szentesítik a két kormány között megkötött megállapodásokat, s ezzel együtt Vladimír Mečiar eddigi lépéseit is, azaz a kisebbik rosszat választják. A másik lehetőség „nemmel" szavazni - ezt azonban főként a közös állam hívei nem tehetik meg, mert ezáltal azt a keveset is megtagadnák, ami a közös államból még megmaradt. A harmadik lehetőség - tartózkodni a népszavazáson való részvételtől - az ország sorsa iránti teljes érdektelenséget tükrözné. Hasonlóan tálalta Mečiar az első kormányfői időszaka idején Bős kérdését. A vízlépcső megítélésében akkor még ingadozó szlovák közvéleményt azzal győzte meg, hogy vagy a Nováky környékén élő szlovákok szenvednek az ottani hőerőmű környezetkárosító hatásaitól, vagy a bősi vízi erőművet keli befejezni. Az addig ingadozó szlovák közvéleményt ennek a nemzeti kártyának kijátszásával meggyőzte... Joseph Heller regényéből azonban nemcsak azt tanulhattuk meg, hogy miként kell felállítani a 22-es csapdáját, de azt is, hogy minden ilyen csapdából megtalálható a kiút. Az úgynevezett ratifikáló népszavazás esetében például a mečiarék által kiszámított három változat mellett van egy negyedik is: az érvénytelen szavazás, a tömegesen és szándékosan érvénytelen szavazat. Ez végül is nem veszélyeztetné a vámunióról, a közös pénznemről és az egyéb megállapodásokról kötött megállapodások érvényességét (megszavazzák azokat a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt hívei), de kifejezésre juttatná a szlovák kormány eddigi politikájával kapcsolatos fenntartásokat. Az egy-két ezreléknyi érvénytelen szavazat az eddigi választásokon nem okozott meglepetést. Az érvénytelen szavazatok százalékokban kifejezhető mennyisége azonban mindenképpen jelzés lenne, sőt a Szlovákiában évszázados hagyományra visszatekintő passzív ellenállásnál (ellenzékiségnél) némileg fajsúlyosabb állásfoglalást fejezne ki. Persze, a negyedik változat választása akkor lenne igazán eredményes, ha a DSZM eddigi államjogi politikájával megbékélni nem tudó pártok is tudatosítanák: a felkínált három lehetőség mellett van egy negyedik is. FEKETE MARIAN A SHOW MEGVOLT, A GULYÁS ELMARADT DRÁGÁBB LESZ (50-100 SZÁZALÉKKAL) AVASÚTI MENETJEGY (Folytatás az 1. oldalról) kívül az aránytalan szociális kedvezmények okozták. Felméréseik azt mutatják, hogy az utasok kétharmada élvezi a szociális kedvezmények valamelyikét. Az elmúlt évben az állam még 4,5 milliárd koronával hozzájárult a veszteségek ellensúlyozásához, , a következő évben azonban aligha számíthat a vasút állami támogatásra. - Egyedül a vasúti infrastruktúra az a terület, ahol szerte a világon elengedhetetlen az állam támogatása - mondja a főigazgató, s részletesen ismerteti azokat az alapelveket, amelyek kiindulópontként szolgáltak a vasúti és a közúti viteldíjak emelésére tett javaslathoz. - Itt is érvényesülniük kell a piacgazdaság elveinek, vagyis a viteldíjakat az indokolt gazdasági költségek és az elérhető nyereség összevetése alapján állapíthatják meg. Az új viteldíjrendszer célja a személyszállítás gazdasági feltételeinek rendezése, a versenyszellem megteremtése, valamint a környezetre sokkal nagyobb veszélyt jelentő közúti forgalom visszaszorítása a vasúti közlekedés növelésével. - Mi volt a kormány elé terjesztett javaslatuk lényege? - Az, hogy a vasút jövedelmező legyen. Ebből a célból a vasúti teherforgalom díjainak 55 százalékos emelését javasoltuk, ami biztosítaná a minimális nyereséget. A személyszállításnál két változatot, a viteldíjak 50 vagy 100 százalékos emelését, valamint a munkás- és diákjegyek előre kifizetett bérletekkel történő helyettesítését javasoltuk. Ez azt jelentené, hogy a kedvezmény a menetjegy árának 20 százalékát képezné. - Tehát mégsem szűnnek meg a munkás- és diákjegyek? - A személyszállítási kedvezményekkel az állam eddig szociálpolitikáját érvényesítette. A vasút azonban vállalkozói szubjektummá válik, így senki sem várhat tőle kedvezményeket. Ez viszont nem jelenti, hogy a szociális kedvezményeknek teljesen meg kell szűnniük. Más elvek alapján, a szállítótól füöggetlenül kell egy új kedvezményrendszert kialakítani. Például az oktatásügyi minisztérium tudná a legjobban eldönteni, milyen kritériumok alapján és kinek indokolt kedvezményt nyújtani. A piacfeltételek hatására a vasút hatékonyabban igyekszik majd kihasználni szerelvényeit, ami további kedvezmények lehetőségét jelenti az utazóközönség számára. - Nem kell attól tartanunk, hogy egyes járatokat megszüntetnek? - Bár ez a kérdés a vasút utódszervezetének ügye lesz, úgy gondolom, hogy az 1993-as évben minden eddigi járatot fenntart, s a személyszállításban nem csökkenti a szerelvények számát. - Azt rebesgetik, hogy a viteldíjak emelése Szlovákiában kíméletlenebbül érinti az utazóközönséget. - Bár a közös állam hamarosan megszűnik, gazdasági terünk egyelőre azonos. Pénznemünk is egy, és bizonyos mértékben adórendszerünk is megegyezik. Ennek alapján a viteldíjak megállapításában sem lehetnek jelentős eltérések a két köztársaság között. - A vasút vagyonának elosztása is elkezdődött. - Igeri. Egyelőre az 1989-ben elfogadott 68-as számú törvény értelmében a Csehszlovák Vasutak állami vállalat jogi személyként létezik. Bár ezt a törvényt a Cseh Köztársaság a vasúti javítóüzemek és a hálóés étkezőkocsik részlegének privatizálásával megsértette, a szövetségi szerveknek mind ez idáig nem volt bátorságuk javasolni a törvény megszüntetését. A két köztársaság és a vasutak központi igazgatóságának képviselőiből álló bizottság már régebben dolgozik a vagyon igazságos, kölcsönösen elfogadható elosztásán. Merem remélni, hogy mire a törvényes keretek kimondják a Szlovák Vasutak létrejöttét, addig a vagyonelosztás is konfliktusok nélkül megvalósul. MÁZSÁR LÁSZLÓ Nyitráról azt a hírt kaptuk, hogy sztrájkkészültséget hirdettek ki a diákok, akik a pedagógiai kar hallgatói. Nehéz az ő minősítésük, mivel a törvény szerint egyetemi hallgatók, hiszen a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola és a Pedagógiai Kar idén június elseje óta törvényerősen egyetemmé olvadt össze. Mivel azonban a gyakorlatban igencsak akadozik az egyesülés folyamata, most már az oktatási miniszter is elérkezettnek látja az időt, hogy valamilyen megoldással véget vessen az erőlködő vajúdásnak. A diákok válasza tehát a tehetetlenségre; a meghirdetett sztrájkkészültség. A pedagógiai kar titkárságán azt az információt kaptuk, hogy a tanítás, az oktatás zökkenőmentesen folyik, a diákok rendesen részt vesznek az órákon, a diákparlament két képviselője pedig Pozsonyban tárgyal. Részletek felől a Pedagógiai Kar dékánhelyettesét, László Bélát faggattuk. - Valóban sztrájkkészültséget hirdettek a diákok, de ez nem annyira fenyeget és, mint inkább figyelmeztetés akar lenni, befolyásolni kívánják a kormány döntését. Az az információ terjedt el ugyanis, hogy az oktatási miniszter vissza akarja állítani a régi helyzetet, vagyis maradjon mezőgazdasági főiskola és pedagógiai kar. A diákok tehát a kar dékánjának elgondolását támogatják, legyen törvénymódosítás, kapja meg a kar a Nyitrai Egyetem nevet. Ez felel meg a pedagógusképzésnek. - Mi az ön személyes véleménye a törvénymódosítási javaslattal kapcsolatban? - Kissé elhamarkodottnak tartom, szerintem nem használtak ki minden lehetőséget a közös egyetem létreA Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom szerdán este megtartotta ingyenes, politikai show-műsorainak újabb epizódját; bár a mozgalom nagygyűlésén megjelentek hiába reklamálták a beígért gulyást. Mint kiderült: az majd legközelebb, a ratifikáló népszavazás előtti DSZMnagygyűlésen lesz, ígérgette a műsorvezető Gabo Zelenay, akiről épp csak nemrégiben derült ki, hogy a Tiso-féle szlovák állam végnapjaiban két partizán elfogásáért kitüntetést kapott... ,,És mégis mozog! - mondta annak idején Galileo Galilei, majd távozott. És mégis mozog, állapította meg a szlovák kormányfő, amikor hozására. Mindenesetre az akkreditációs bizottság, a főiskolák tanácsa és a városi önkormányzat is az egyetemet támogatja. - Elképzelhető vajon, hogy a mezőgazdászok is egyetemet szeretnének? - Elvben igen, de ennek kicsi a valószínűsége. Nem tudhatjuk, mi készül a parlamentben, miként vélekednek erről a képviselők: Végeredményben csupán az elnevezés változna meg, mint a besztercebányai, a zólyomi vagy a kassai egyetemek esetében. - A magyar tagozat szempontjából gondolom az egyetemi státus kedvezőbb lehetőségeket kínálna. - Valóban, a pedagógusképzés, ha egyetemnek nevezett intézményben folyik, akkor tágabb teret adhat a kapcsolatok bővítésére, a diák- és oktatócserék lehetőségére, másként hangzik a diploma, ha egyetemi. - Figyelemre méltó a diákok megmozdulása az ügyben. Vajon mennyire radikális ez a fiatalság, mennyire szolidáris a nagyszombati egyetemisták ugyancsak kétséges helyzetével? - A diákok, ahogyan én látom, inkább a maguk dolgaival vannak elfoglalva, akárcsak az egész társadalom. Hiányzik belőlük '89 radikalizmusa. A. nagyszombatiak, mivel csak elsősök, fiatalok és még kevesen vannak. A nyitraiak tapasztaltabbak, de egyelőre félrehúzódnak a túlzott politizálástól. Ami persze nem jelenti azt, hogy ne radikalizálódhatnának villámgyorsan, adott körülmények között. Egy-egy főisko- ^ la elszigetelt föllépése viszont nem elég. A kapcsolatok a diákság körében most iazák. Nincs esély a szolidáris, együttes fellépésre. (brogyányi) Bősről visszatért és látta a turbinákat"- hangzott Vladimír Mečiar „impozáns" bevezetője. A továbbiakban Mečiar bejelentette: 1993 januárjától működni kezd az SZK Honvédelmi Minisztériuma, s ugyanakkor kezdenek működni az SZK nagykövetségei is a világ ötven fővárosában. A szlovák kormányfő beszámolt külföldi látogatásairól, s óriási tapsot aratott az olyan kijelentésekkel, hogy a japán szakértők szerint a kelet-európai államok között - politikai szempontból - Szlovákia a legstabilabb köztársaság; hogy az ausztriai illetékesekkel egy olyan gyorsvasút megépítéséről folytatott tárgyalásokat, amely Pozsonyból Bécsbe ós vissza néhány pefc alatt röpítené az utasokat. A külföldi kapcsolatokkal összefüggésben hangot adott annak a meggyőződésének is, miszerint a külföldi bankárok számára a lehető legjobb üzlet a szlovákiai befektetés. Peter Baco miniszternek a húsárakat magyarázó válasza a nagygyűlés részvevőinek éles tiltakozását váltotta ki. Főként az a nézet, hogy az üzleteket privatizáló hentesek szükségszerűen beépítik az árakba a privatizálásra felvett hitelt és annak kamatait. A füttykoncertet követően Vladimír Mečiar kért szót és elmondta: erkölcstelennek és etikátlannak tartja, hogy a boltokat privatizáló üzletesek a vásárlókkal fizettetik meg a bolt megszerzésének költségeit. . A poíitshow vége előtt Mečiar a róla szóló sajtót elemezte. Bejelentette: kulturálatlan, már-már pornografikus írások jelennek meg róla és a toleranciája ezzel véget ért. Nem tűri el, hogy a szlovák kormány elnökét sértegessék, s kilátásba helyezte, hogy az állam a saját mércéjét alkalmazza majd. A sajtónál maradva: Dušan Slobodník úr kifejezte reményét, hogy a Szlovák Televízió még novemberben felújítja Mečiar tízperces monológjait. (fekete) AHOGY ÉN LÁTOM A CHARTA 77 IDŐSZERŰSÉGE Kissé morbid ötlet ez a cím. A cseh lapok ugyanis tegnap hozták a hírt, hogy idestova tizenhárom évnyi működés után beszünteti tevékenységét a Charta 77. A megszállás kilencedik esztendejében hozták létre. Abban az évben, amikor már az utolsó simításokat végezték a ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok kaszárnyáin, amikor már legalább öt éve befejezték a hivatalokban, a gyárakban, az iskolákon és máshol a tisztogatásokat. Már olyan tökéletes volt a konszolidáltság, hogy Husák csapatának már volt érkezése, hogy felügyelje, miként tépik a húrt a rockegyüttesek gitárosai, pontosabban: eltűnődjenek azon, hogy vajon mire gondol a húrok tépése közben a rock-gitáros. 1976 őszén a rezsim ideológiai őrei perbe fogták és börtönre ítélték a The Plastic People of the Universe névre hallgató együttes tagjait. Pedig semmi különöset nem követtek el. Egyszerűen csak hatottak, fiatalokra. Akik lelkesen tapsoltak. Abban az évben, amikor pedig a fiataloktól elvárták, hogy csak balalajkára lelkesedjenek, illetve a SZISZ-gyűléseken tapsoljanak. A rendszer különösképpen nem haragudott rájuk. Egyszerűen csak azt akarta bizonyítani a perrel, hogy egy csárdában csak egy dudás lehet. Állítólag a Plastic People-együttes perének hatására fogant meg szervezkedés gondolata a Charta létrehozóinak agyában. Az agyak és a lelkiismeret államosításának állapotában, amikor a politikai magatartást éppen úgy ellenőrzésük alá vonták a kommunisták mint a kisállattenyésztők szervezetében kifejtett tevékenységet, alapító dokumentumában a Charta nem a rendszer megdöntését tűzte ki célul. 1983 decemberében Václav Havel a Der Spiegel c. lap riporterének arra a kérdésére, hogy miként kívánják oly kevesen megdönteni a rendszert (kb. 1400 aláírója volt akkor a Chartának), ezt válaszolta: „A Charta 77 egyszerűen csak az igazság kimondására törekszik. Olyan dolgokról beszélünk, amelyekről mások nem beszélhetnek, vagy amilyenekről másoknak nincs bátorsága beszélni. Ezzel igyekszünk „megtisztítani a levegőt". Vajon kevés az, ha valaki elhatározza, hogy kimondja: a király meztelen? És talán az a döntő, . hogy ezt hányan mondják ki?" Nem politikai szervezet volt a Charta 77. Az aláírók között a társadalom minden rétege képviseltette magát: írók és munkások, tudósok és mérnökök, újságírók és hivatalnokok... Volt kommunisták csatlakoztak hozzá, de olyan személyiségek is aláírták, akik soha még egyetlen pártnak sem voltak tagjai. A Charta 77 fő célja: a polgári öntudat ébresztgetése volt. Elsősorban ez hiányzott akkor Csehszlovákia társadalmában. Až alapítók fö célja az volt, hogy az emberek alattvalókból, központilag irányított tömegből alakuljanak át polgárrá. A szervezet működése megkezdésének tizedik évfordulóján Havel beismerte, hogy politológiai fogalmi apparátussal senki sem tudná definiálni a Charta 77-et. Tevékenységében inkább a lelkiismeret játszott szerepet, mint a ráció. Az alapítók így próbáltak válaszolni a társadalom kommunisták általi mélységes demoralizálására. Arra, hogy a konszolidátorok az egyént csak a manipulálható tömeg védekezésre képtelen atomjának tekintették. Szlovákiában ma, sajnos, nem vagyunk olyan helyzetben, hogy azt mondhatnánk: a Charta 77 teljesítette történelmi küldetését, így megszűnhet. Azok a gondolatok, azok a teendők, amelyeket Václav Havel és társai akkor, 1977 első napjaiban megfogalmaztak és kijelöltek, Szlovákiában változatlanul időszerűek. Elmulasztottunk egy óriási történelmi lehetőséget; idestova három esztendő alatt úgyszólván egyáltalán nem léptünk előre a polgári társadalom kialakításában. Ennek az a legnagyobb veszélye, hogy az emberek jólhangzó szólamokkal, a kérdések egyszerű megoldásának az ígéretével, a nacionalizmus mételyével félrevezethetek. Akkor, 1977-ben, amikor tudomást szereztünk a Charta megalapításáról, egyetlen nagy ellenségről tudtunk: a kommunizmusról. A letűnt rendszer most a nacionalizmussal kacérkodva kopogtat az ajtón. TÓTH MIHÁLY ÉS MÉGIS MOZOG