Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-05 / 261. szám, csütörtök

1992. NOVEMBER 5. HIREK-VELEMENYEK lÚJSZÓ* F

ellélegezhet Amerika, vége ennek a nagyon - hosszú és nagyon mocskossá vált választási kampánynak. Bili Clinton fölényes győzelmének okai még mélyebb elemzésre várnak, ami az első pillanatban megállapítható: Bushra bumerángként ütött vissza az, amit amerikai szakértők nagyon találóan negatív kampánynak neveztek el. Akár egyetemes tapasztalat is lehetne a világon mindenütt és minden politikus számára: a sárdobálás, a személyeskedés, az ellenfél tisztátlan eszközökkel történő lejáratására irányuló törekvések az emberek többségénél visszatetszést váltanak ki. Persze, Bush vereségének okai mélyebbek, a negatív kampány is csak valaminek a kényszerű, felületi kezelése akart volna lenni. Lehet majd vitatkozni arról, hogy Bush stábja hol követett el hibákat. De meggyőződésem, hogy - tekintettel az elnök egy éwel ezelőtti óriási népszerűségére - egyetlen csapat sem tudott volna felkészülni a közvélemény ilyen nagyarányú hangulatváltására. A vereség Bush személyes tragédiája is. Talán ellentmondásnak tűnik, de érzésem szerint Busht a saját történelmi érdemei fosztották meg attól, hogy kétszeres elnök lehessen. Pontosabban az, hogy nem ismerte fel: nagyon gyorsan túl kell tennie magát ezeken az érdemeken. Egy öböl-háborúban aratott győzelemből, a kommunista rendszer, a Szovjetunió bukásából a nyolcvanas években még hosszabb távon is meg lehetett volna élni, de a kilencvenes években gyorsabbá vált az időszámítás. Az elnök a nyolcvanas évek kihívásaira kitűnő válaszokat adott. De éppen a két világrendszer szembenállásának a megszűnése, a korábbi (eró)egyensúlyok felborulása és az, hogy Amerika maradt az egyedüli szuperhatalom, olyan, minőségileg teljesen új kihívásokat szült, amelyekre a régi vágású politikus már nem talált receptet. És nem csupán nemzetközi, hanem belső, amerikai kihívásokra is A NEGYVENKETTEDIK S3Á Clintonnal a változásra szavazott. A politikában nem túlzottan járatos választópolgár ez esetben ösztönösen volt okosabb a dörzsölt politikusok pillanatnyi számítgatásainál. Az átlagpolgár, amikor leadta voksát, aligha tudatosította, hogy döntését a nemzetközi politika Amerikára gyakorolt hatásai motiválták. Ezt a hatást becsülhették le Bushék, azt hihették, az egyedüli szuperhatalmi státus következtében Amerika immunisabb a külvilág változásaival szemben. De az elválasztó óceán összezsugorodott ... Mire számíthat most Európa és szűkebb pátriánk, Európa keleti fele? Clinton axiómájából kell kiindulni: a hidegháború utáni időszakban Amerika nagyhatalmi státusának Amerika gazdasági erejére kell épülnie. Viszont tévedés lenne azt a következtetést levonni, hogy az új, demokrata kormányzás csak a gazdasági kérdésekre fog összpontosítani és a háttérbe szorul a külpolitika. Ezt az Egyesült Államok sosem engedhetné meg magának. Csak a hangsúlyok, a módszerek és talán az arányok fognak változni. Meggyőződésem, e változásokra akkor is sor kerülne, ha Busht választották volna újra. Tehát a nemzetközi politikát illetően nincsenek nagy koncepcióbeli különbségek a republikánusok és a demokraták elképzelései között. A Bush-csapat a republikánusok politikáját visszaterelgette a centrum felé, és ugyanez a törekvés figyelhető meg Clintonnál, csak demokrata színekben. Nyugat-Európában számíthatnak arra, hogy a Clinton-kormány követelni fogja, vállaljanak még nagyobb részt saját védelmükből, anyagi és katonai szempontból egyaránt. Bush már elkezdte, de Clinton még nagyobb arányban akarja lefaragni a katonai kiadásokat és a külföldön állomásozó amerikai katonák számát. Várhatóan sokkal keményebben próbál majd érvényt szerezni az amerikai gazdasági érdekeknek is, elsősorban az EK-val szemben. A Wall Street Journal a közelmúltban azt írta, Washington az elnökválasztás után kereskedelmi háborút hirdet a Közös Piac ellen. Pár nappal ezelőtt is sikertelenül végződtek az EK és az Egyesült Államok tárgyalásai a mezőgazdasággal kapcsolatos nézeteltérések rendezéséről. Az említett lap szerint Washington türelme fogytán, a kemény nyomásgyakorlást választja. Vagyis pótvámokat ró ki az európai mezőgazdasági termékekre, elsősorban Franciaországot fogja büntetni, amely ugyancsak keményen utasítja el az amerikai mezőgazdasági diktátumot. Ami Kelet-Közép-Európát illeti: Clinton elődjéhez hasonlóan elmondta a szép szólamokat, azt, hogy támogatja a demokrácia, a piacgazdaság megteremtését. De több pénzt tőle se várjon senki. Biztató jelnek lehet tekinteni, hogy a jugoszláv válság rendezése, a boszniai háború befejezése kapcsán a keményebb intézkedések szükségéről beszélt, de kérdés az, hogy ebben mennyi volt a kortesfogás, mit fog tenni elnökként. Az biztos, hogy szárazföldi csapatokat ő sem küldene a Balkánra. Nem fogja elkövetni ugyanazt a hibát, amit az elődje. Mert a gazdasági recessziót a maga bőrén érző amerikai polgár nagyon hamar fátylat borított az öböl-háborúban aratott amerikai győzelemre, és joggal kérdezte: miért kellett olyan sok pénzt beleölni, ha Szaddam még mindig uralmon van. És az akkor agyonragozott új világrendtől sem hatódik meg, mert látja, hogy ez sokkal zavarosabb, kezelhetetlenebb, konfliktusosabb, mint a régi volt. Tehát az alapképlet nem változik, Kelet-Európa jelenlegi és lehetséges jövőbeni konfliktusait Amerika nem fogja megoldani, ez a feladat Európára vár. MALINÁK ISTVÁN JUGOSZLÁVIAI VÁLSÁG AKINEK SIKERÜLT Bili Clinton, az Egyesült Államok 42. elnöke 1946. augusztus 19-én született a Hope nevű arkansasi kisvárosban. A Georgetown Egyetemen, majd 1968 és 1970 között a nagy-britanniai Oxfordi Egyetemen tanult, 1973-ban a Yale Egyetemen szerzett jogi diplomát. 1974 és 1976 között az arkansasi egyetem jogi karán tanított, a politikai életbe 1977-ben lépett be, amikor az emiitett állam igazságügy-minisztere lett. 1979-ben, 32 évesen választották Arkansas kormányzójává. A nyolcvanas évek elején a Wright Lindsey és Jennings cég igazgatótanácsában dolgozott. 1983-ban ismét arkansasi kormányzó. A Newsweek című lap egy közvélemény-kutatás alapján az 1991-es év legsikeresebb amerikai kormányzójának nevezte Clintont. A kormányzó választási kampánya során az amerikai gazdaság fellendítését ígérte. Programjában mindenekelőtt az állami kiadások növelésével számol, négy éven belül 20 milliárd dollárt kíván befektetni az autópályák és a vasutak építésébe. A továbbiakban növelni szeretné a beruházásokat a tudomány, az oktatás és a környezetvédelem terén. Az ehhez szükséges pénzeszközöket Clinton a gazdagabb rétegek megadóztatásával kívánja megszerezni, egyben csökkenteni akarja a védelemre fordított kiadásokat. Az új elnök valószínűleg jobban tud majd együttműködni a Kongresszussal, amelyben a demokrata párti képviselők vannak többségben. Ez bizonyos esélyt ad arra, hogy valóra tudja váltani választási ígéreteit. Bili Clinton 1982-ben nősült, felesége, Hillary sikeres ügyvéd, egy lányuk van. BILL CLINTON GYŐZÖTT PANICS Még a politika iránt közömbössé váló, vagy éppen a manőverezés fondorlatosságaihoz és mélyütéseihez hozzászokott tévénézők számára is a gyalázattal volt egyenlő a Szövetségi Képviselőház hétfői ülése. Ugyanazok, akik alig száz nappal ezelőtt fergeteges tapssal köszöntötték a szövetségi kormányelnökké választott Milan Panicsot, most a vádak özönét zúdították rá. Pedig Panics már akkor is világosan fogalmazott: azért fogadta el ezt a tisztséget - egyébként vígan élhetett volna tovább Amerikában évi hatmillió dolláros jövedelemből -, hogy hozzájáruljon a zárlat feloldásához és kivezesse az országot ebből a siralmas állapotból. Ennek pedig a háború gyors felszámolása, a kitartó békepolitika, a gazdasági fellendülés és az igazi demokrácia a feltétele. A zömmel szocialista képviselők megtapsolták ezt a programot, de nem vették komolyan. Időközben, azonban Panicsnak hitele lett a Nyugaton, sikeresen tárgyalt az albánokkal, a macedónokkal és a horvátokkal, megzabolázta a pénzverdét, fékezve igy az inflációt, egyszóval, MARAD rövid idő alatt sikeres üzletemberből sikeres és népszerű politikussá vált. Nem véletlenül a Seselj csetnikvajda vezette Szerb Radikális Párt rontott rá, ők terjesztették be ismét a bizalmatlansági indítványt, a szocialisták csak statisztáltak hozzá. Végül szavaztak, s megvonták a bizalmat a kormánytól Egy ilyen döntés azonban csak akkor érvényes, ha a képviselőház mindkét háza megszavazza. Kedden délután ülésezett a Köztársaságok Tanácsa. A felsőháznak húsz szerb (szocjalista) és húsz Crna Gora-i tagja van. Harmincötén szavaztak, tizenheten a bizalmatlansági indítványt támogatták, tizennyolcan viszont Panicsot. A szavazás arányából világosan látszik (s az alsóházi vita is megmutatta), hogy a montenegróiak egyértelműen a miniszterelnök pártján állnak. Lényegében most ők mentették át a kormányt, s így várható a szerbek és a Crna Gora-iak közötti ellentét további kiéleződése is. Panics tehát marad, a válság azonban tovább mélyül. SINKOVITS PÉTER, Újvidék (Folytatás az 1. oldalról) a washingtoni Capitólium lépcsőin leteszi az ünnepi esküt. Mint ismeretes, kedden az elnökválasztással párhuzamosan tartották meg a kongresszusi választásokat. A CNN televíziós állomás közlése szerint a Demokrata Párt 58 szenátusi mandátumot szerzett, a republikánusok pedig 40-et. A demokratáknak két mandátum hiányzik ahhoz, hogy hatékonyabban szállhassanak szembe a republikánusokkal a különböző javaslatok megvitatása során. A CNN becslései szerint a Demokrata Pártnak 251 tagja lesz a képviselőházban, ami az eddigi helyzethez képest 17-tel kevesebb. A képviselőháznak összesen 435 tagja van, a demokraták eddig 268:166 arányú többséget élveztek. Egy mandátum független jelölté volt. Helmut Kohl német kancellár tegnap Bonnban nyilatkozott azt követően, hogy közzétették az amerikai elnökválasztás eredményét. „Azt kívánom, hogy erősödjenek a szoros transzatlanti kapcsolatok" - mondotta a kancellár. A továbbiakban hangsúlyozta: Németországnak szüksége van az Egyesült Államokkal fenntartott szoros kapcsolatokra. Annál is inkább, mert a Kelet és a Nyugat közötti konfliktus befejeződése után mindkét ország hasonló problémád előtt áll. Kohl egyben értékelte George Bush tevékenységét. Douglas Hurd brit külügyminiszter tegnap Londonban kijelentette: a változás az amerikai elnöki hivatalban valószínűleg nem befolyásolja majd a brit-amerikai kapcsolatokat. A BBC-nek adott nyilatkozatában elmondta, bízik a Bili Clintonnal folytatott jó együttműködésben. Brian Mulroney kanadai kormányfő tegnap azt hangsúlyozta: Kanada szorosan fog együttműködni az újonnan megválasztott amerikai elnökkel. Mijazava Kiicsi japán miniszterelnök szintén gratulált Clintonnak és reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet játszik majd a világban. Borisz Jelcin orosz elnök pedig meggyőződésének adott hangot, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok továbbra is a kölcsönös megértés alapján fejlődnek tovább. Az elnöki szóvivő szerint Jelcin jelezte, elvárja, hogy az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok között mindenekelőtt a gazdasági együttműködés fog bővülni. A bagdadi rádió tegnap dalokkal és Szaddam Husszein dicséretével üdvözölte George Bush választási vereségét. A rádió közvetlenül nem kommentálta a választási eredményeket, ám a hír közzététele után azonnal győzelmi dalokat kezdett játszani. A hivatalos iraki hírközlő eszközök egyben megjegyezték: Bush elnököt megalázták azokkal a nyugati szövetségesekkel együtt, akik hadsereget küldtek, hogy kiszorítsák az iraki erőket Kuvaitból. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter első reagálásában kijelentette: Bili Clinton megválasztása után várható, hogy fellendül az amerikai gazdaság. „Magyarország számára ez ösztönző, mert az amerikai jelenlét Európában szorosan összefügg az itteni amerikai gazdasági tevékenységgel és egyben garanciát is jelent" - hangsúlyozta a miniszter. KERESSE A BAKANCSOS SZELVÉNYT! Ha beküld 5 szelvényt, belépőjegyet nyerhet: • -PA-Dö-Dó dunaszerdahelyi koncertjére (VMK 1992. 11. 19. 19 ó.). A szelvényeket ide kérjük: MUSIC-ART, Devätinova 8 821 06 Bratislava Egy új arc: Music-art! f Y ÚJ SZÓval a PA-DÖ-DÖ-re NÉHÁNY SORBAN J

icchak Rabin izraeli miniszterelnök zsidó telepesekkel találkozott a Golan-fennsíkon - tájékoztatott tegnap az egyiptomi sajtó. Rabin kijelentette, Izraelnek választania kell a tartós hadiállapot és a béke között, a béke azonban elérhetetlen a Golan-fennsík folytatódó megszállása mellett. Megerősítette, Izrael kész kivonni egységeit erről a megszállt területről és azt részben viszszaadni Szíriánkk. T

bilisziben tegnap megkezdődött az október 11 -én megválasztott parlament első ülésszaka. Napirendjén az új kormány összetételére tett javaslat megvitatása szerepel, valamint az új parlamenti struktúrák létrehozása. R

oland Dumas francia külügyminiszter szerdára virradó éjszaka a parlamentben bejelentette: Franciaország javasolja, hogy az öt atomnagyhatalom - Kína, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-BritSnhia - a genfi leszerelési konferencia keretében kezdjen konzultációkat az atomfegyver-kísérletekről. Dumas emlékeztetett rá, hogy Párizs az idén felfüggesztette az atomkísérleteket, Oroszország és az USA is követte példáját, a jövő év júliusáig moratóriumot hirdettek. Franciaország ugyancsak javasolja, hogy dolgozzák ki a ballisztikus rakétákkal végzett kísérletek ellenőrzésének rendszerét, s így csökkentsék a tömegpusztító fegyverek terjedésének kockázatát. A

zerbajdzsán parlamentje kedden egyhangúlag jóváhagyta, hogy Ajaz Mutalibov volt államfőt fosszák meg mentelmi jogától. A főügyész nyomban ezután letartóztatási parancsot adott ki Mutalibov ellen. A vád szerint két éwel ezelőtt, kormányfőként ő is felelős volt a szovjet hadsereg akciójáért, amely tömegmészárláshoz vezetett Bakuban. 1990 januárjában a kormányellenes tüntetések elfojtása során több mint 130 ember vesztette életét és 700-nál több megsebesült. M

ihail Umanyec, a csernobili atomerőmű volt igazgatója, az ukrán atomenergetikai konszern elnöke keddi kijevi sajtóértekezletén közölte, hogy a köztársasági parlament döntésével összhangban a csernobili atomerőmű 1993-ig fog üzemelni. Elmondta, az erőmű teljes leállítása során több műszaki problémát kell megoldani, s ilyen jellegű tapasztalat világméretben is nagyon kevés van. K

ambodzsa kormánya felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát: rendeljen el szankciókat a Vörös Khmerek ellen, mivel nem hajlandóak tiszteletben tartani a Párizsban tavaly aláírt békeszerződést. A megállapodást állítólag arra használják ki, hogy újabb területeket vonjanak ellenőrzésük alá és ezzel előkészítsék a hatalomba való visszatérésüket. A CSALLÓKÖZBEN MŰKÖDŐ Kassai Magyar Iparisták Baráti Köre 1992. november 28-án, 19 órái kezdettel rendez^ a Dióspatonyi Művelődési Házban. Belépődíj 199 korona, benne : vacsora, frissítő, zene Jegyelővétel: november 20-áig a kővetkező címen: Západoslovenské energetické závody Kračanská 1607/45, Dunajská Streda Czinege Richárdnál és Gašparík Júliánál. Tájékoztatás minden pénteken és szombaton 18-tól 20 óráig a következő telefonszámon: 0709/249 49 - november 20-áig VK-188 V J