Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-04 / 260. szám, szerda
HÍREK-VÉLEMÉNYEK IÚJSZÓM 1992. NOVEMBER 4. NEM KÍVÁNUNK POLÉMIÁT JESZENSZKY GÉZA MAGYAR KÜLÜGYMINISZTER PARLAMENTI BESZÉDE Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter hétfőn az Országház képviselőit tájékoztatta a kormánynak a Bős-nagymarosi Vízlépcsővel kapcsolatban e napokban tett lépéseiről, nevezetesen a kérdés külpolitikai vonatkozásairól. A tisztelt képviselők nyilvánvalóan jól ismerik annak a jegyzőkönyvnek a tartalmát - mondottá egyebek között -, amelyet Londonban parafált a magyar kormány képviseletében tárgyaló Martonyi János államtitkár, és amely mindenképpen jó irányba történő elmozdulást hozott abból a helyzetből, amely az építők egyoldalú lépései és a csehszlovák szövetségi kormány elégtelen fellépése miaft kialakult. A kormány a parafálás másnapján jóváhagyta a jegyzőkönyvet, ugyanakkor megerősítette azon álláspontját, hogy a Duna elrekesztése, az ún. „ideiglenes pótmegoldás" egyoldalú kiépítése sérti a Magyar Köztársaság szuverenitását és területi integritását. A Duna hajózási fővonalának csehszlovák területre térítése a határ jellegének önkényes megváltoztatását jelenti, amit a magyar kormány kifejezett tiltakozása ellenére hajtottak végre. Tény, hogy a jogsértés a londoni jegyzőkönyvben foglaltak ellenére továbbra is fennáll. A magyar kormány reméli, hogy a csehszlovák szövetségi kormány és a szlovák kormány a lehető leghamarabb, küszöbön álló ülésén, hozzánk hasonlóan jóváhagyja a londoni megállapodást és természetesen be is tartja azt minden részletében. A magyar kormány az EK közreműködésével folytatott tárgyalásoktól elsősorban a Bös-nagymarosi Vízlépcsőrendszer jelentette ökológiai és műszaki problémák valós feltárását, az esetleges katasztrófa elkerülését és mind a környezet, mind a térségben élő magyar és szlovák valamint osztrák lakosság számára elfogadható távlatos megoldást hozó állásfoglalást, illetve javaslatokat vár. A Hágai Nemzetközi Bíróságtól a vízlépcső által felvetett nemzetközi jogvitára várunk megoldást. Az Európa Parlament elmúlt heti döntése és az EK bizottságának nyilatkozatai, Andriessen alelnök hozzám intézett levele, a londoni jegyzőkönyv gyors magyar jóváhagyásának brüsszeli visszhangja mind azt tükrözik, hogy a nemzetközi közvélemény egyre jobban tisztában van azzal, kit terhel felelősség a kialakult helyzetért és értékeli a felelős és konstruktív magyar magatartást. A kormány felelőssége ugyanakkor e kérdés kapcsán is kiterjed a hazánk és a térség stabilitásának megőrzésére, biztonságának fenntartására. Ez kivételesen nehéz akkor, amikor egyes, a vitás kérdésben illetékes külföldi politikusok a nemzetközi érintkezésben teljesen szokatlan hangnemű és teljességgel megalapozatlan kijelentéseket tesznek. E múlt heti nyilatkozatokra az MTI-n keresztül válaszoltam. Itt csak azt ismételném meg, hogy a magyar kormány nem, kíván polémiát folytatni. Meggyőződésünk szerint politikánk, tetteink magukért beszélnek. OSZÉT - INGUS KONFLIKTUS Az észak-oszét parlament hétfő esti viharos ülésén jóváhagyta Borisz Jelcin aznapi rendeletét a rendkívüli állapot bevezetéséről ÉszakOszétiában és a szomszédos tngus Köztársaságban. Bár a többség jogosnak tartotta az intézkedést, a képviselők azt szerették volna, ha a dokumentumot kiegészítik az Észak-Oszétiával szembeni Ingus agresszió deklarálásával. Voltak azonban olyanok, akik úgy vélekedtek, hogy Jelcin rendelete ellentétes a szövetségi szerződéssel, sérti a köztársaság szuverenitását. Vlagyikavkaz külvárosában tegnap is folytatódtak a heves harcok. Az Interfax hírügynökség az orosz belügyminisztériumra hivatkozva közölte, hogy a hivatalosan az ellenséges felek szétválasztására kiküldött orosz katonák közül már 12 elesett és 13 megsebesült. Vlagyikavkazban közben megkezdte tevékenységét az Orosz Föderáció védelmi, biztonsági és belügyminisztériumának közös bizottsága. Feladata a rendkívüli állapot érvényesítése. Oroszország déli részén a konfliktus pénteken robbant ki. Lényege, hogy az ingusok igyekeznek visszaszerezni azokat a területeket, melyekről kiűzték őket a második világháború végén, állítólagos együttműködésükért a hitleri Németországgal. MEGINGOTT PANICS KORMANYA (Folytatás az 1. oldatról) amelyen részt vettek Kis Jugoszlávia kulcsfontosságú személyiségei: Dobrica Csoszics államfő, Milan Panics kormányfő, Momir Bulatovic Crna Gora-i és Szlobodan Milosevics szerbiai államfő, valamint Radovan Bozsovics szerb miniszterelnök. Megfigyelők szerint az egyeztető tanács ülésén megpróbálták összebékíteni a szövetség vezetését Milosevics Szerbiájával. A tanácskozásról hivatalosan semmit sem tettek közzé, de az általában jól tájékozott, a szövetségi kormányhoz közel álló Borba című napilap szerint a drámai tanácskozáson egyetlen kérdésben sem született megállapodás. A hétfői bejelentéssel ellentétben a boszniai szerbek nem vonultak ki a genfi Jugoszlávia-konferenciáról, tegnap is folytatták a tanácskozásokat. Nikola Koljevics, a delegáció vezetője nem fűzött magyarázatot álláspontjuk módosulásához. Politikai megfigyelők szerint ez a pálfordulás azt bizonyítja, a boszniai szerbek tudatosították, hogy kivonulásuk a tárgyalásokról kedvezőtlen visszhangot keltene. így tehát részt vettek az új bosnyák alkotmány tervezetének vitájában, bár a javaslatot a múlt héten elutasították. A tegnap délelőtti jelentések szerint keddre virradó éjszaka Szarajevóban folytatódtak a harcok, de aránylag kisebb intenzitással. A frontvonalakon nem történt változás. Más a helyzet Bosznia északi részén, ahol heves összecsapások folynak. Mint már közöltük, a közép-boszniai Jajce város a múlt héten került szerb kézre, s valamennyi polgári lakosa már elmenekült. Horvátország déli határain azonban megrekedt a több ezer menekült, mivel Zágráb nem engedi be őket á\ köztársaság területére. HANNES ANDROSCH, a hetvenes évek osztrák politikai életének legragyogóbb csillaga, akiből azután hullócsillag lett, ma üzletemberként is sokat mereng politikai kérdéseken. Hajdani, megbocsathatatlannak tekintett pénzügyi tranzakciói ellenére a világ egyik legkiválóbb Kelet-Közép-Európa-szakértőjének tartják, akit páratlan kapcsolatrendszer köt a befolyásos kelet-európai döntéshozókhoz. BŐSI NEM LEHET ÉRZELMI KÉRDÉSKÉNT KEZELNI BESZÉLGETÉS HANNES ANDROSCH OSZTRÁK ÜZLETEMBERREL • Tényleg, miért ment bele ebbe a vitatható projektumba, miért tette kockára a magyarok önnel szemben megnyilvánuló régi keletű jóindulatát? - Én meg annak örvendeznék, ha Magyarországon nem manipulálnának személyemmel kapcsolatban. Há őszintén elismernék, hogy Hannes Androsch nélkül ugyanúgy megépül Gabčíkovo mint vele együtt. A vízlépcsőkomplexum elkészült, muszáj üzembe helyezni és ezt a magyar szakemberek, sőt a politikusok épp úgy tudják, mint jómagam. Egyelőre semmilyen szerepem sincs, mert Szlovákiához csak elvi jellegű megállapodás fűz. • De ha felajánlanák, akkor ugye elvállalja a megbízást Bőssel kapcsolatban? -Természetesen. Az ügyben két fő dolog lebeg a szemem előtt. Az egyik: ennek a térségnek minden, egyre nyomasztóbb gondjára a gazdasági felvirágzás elősegítése a válasz. Az európai békét veszélyezteti, ha hagyjuk tovább süllyedni, szegényedni ezt a régiót. A fellendülés feltétele és elősegítője az infrastruktúra fejlesztése. Márpedig a Duna átfogó közlekedési, szállítási és energiahasznosítási szerepének növelése nyilvánvalóan a gazdaság fellendülését, az itt élő népek közeledését szolgálja minden tekintetben. A másik: e sűrún lakott térségben sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve az emberek a széntüzelésű és a 14 elavult technológiájú atomerőmű által, mint másutt. A vízi energia jelenleg a legkevésbé környezetkárosító, ugyanakkor a legbiztonságosabb forrás. • A mérleg másik serpenyőjében pedig ott vannak a veszélybe került ivóvízkészletek és az állat-, illetve növényvilág várható tragédiája. - No meg ott vannak az árvizek és ott van a nagyszerű lehetőség, hogy a lehető legkörnyezetbarátabb módon egyre inkább a vízen törtenjen az áru- és személyszálítás. És ami az én szememben a legfontosabb, Bős áramtermelése lehetővé tenné a Bécset és Budapestet egyaránt valóságosan veszélyeztető szlovákiai bohunicei atomerőmű fokozatos leállítását. Jobb, ha tőlem tudják meg, Ausztriának és szerintem sok más nyugati országnak is sokkal nagyobb érdeke fűződik Bohunice leállításához és Bős üzembe helyezéséhez, mint a fordított esethez. • ön nyilván azért tesz annyi szemrehányást nekünk, mert nincs a kezében a konkrét szerződés, s emőgött a magyarok ,, munkáját" sejti. - Értse meg, a szlovákok önerőből is be tudják fejezni az egészet, a finanszírozáshoz sincs különösebb szükségük ránk, hiszen a Bős által megtermelt és exportált áramért cserébe kapott pénzre már előre is óriási hiteleket vehetnének fel. Ebben a játékban az én cégem csupán egy porszem. Az érzelmekkel dúsított politikai jellegű nemzetközi szintre emelése egy olyan vitának, amely a józan ész szerint csak magyar és szlovák vízügyi szakemberekre tartozik, előbb-utóbb végképp lejáratja a kezdeményezőt. Szerintem sokan nem értik Nyugaton, miről akarnak tárgyalni a magyarok. Mert azt megértették volna, ha a B variánst akarják a C helyett. De az nem tekinthető tárgyalási alapnak, hogy az egyik fél a maximumot, egy elkészült létesítmény lebontását követeli a másiktól. Végül is ez az irracionális érzelmi hozzáállás hajtotta bele önöket az országuk számára leghátrányosabb megoldásba, a C variánsba. Midőn pedig ez nyilvánvalóvá lett, elnézést a kifejezésért, maguk elkezdtek fűhöz-fához rohangálni. Felettébb sajnálatosnak tartottam, hogy eközben megalapozatlan várakozásokat tápláltak a magyar közvéleményben, el akarták hitetni, hogy majd a nyugati országok szintén érzelmi kérdésként kezelik Bős ügyét. Azt pedig külön sajnálom, hogy azok a befolyásos magyar személyek, akik magánemberként osztják a véleményemet, a nyilvánosság előtt ezt nem merik megtenni. Z. P. Népszabadság, 1992. november 2., rövidítve N em vagyunk mi errefele olyan ijedősek, átéltünk már ezt-azt, mostanában mégis úgy látom, talán nem árt, ha elkezdünk aggodalmaskodni, bízva abban, hogy félnünk úgy igazán mégsem kell majd. Bár ki tudja? Ahogy itt újabban mennek a dolgok... Burkolt és nyílt fenyegetőzések, egyenes beszéd helyett csúsztatások, a felelősség elhárítása - egyik sem szép dolog, ám ami igazán aggasztó, hogy ez nem is annyira az istenadta népre jellemző, hanem inkább a politikusokra. Szó nincs arról, hogy ez szlovákiai sajátosság lenne, mind a négy égtáj felé kutatva találunk ilyen példákat. Amiért ez a kérdés mostanában különösen foglalkoztat, annak az az oka, hogy tőlünk keletre egyre elképesztőbb dolgok történnek, s én újra és újra felfedezni vélek bizonyos analógiákat. Nemcsak abban, hogy egykor volt, ideiglenesen megbuktatott vezérek kerülnek újra vezető posztokba, hogy a szocialista tervgazdálkodást csak nehezen sikerül piacgazdasággá átgyúrni, hanem mindenekelőtt az emberek hétköznapi életében. Néhány évvel ezelőtt, az akkor még szovjetektől hallottam szűk baráti körben: könnyű nektek, azért éltek olyan jól, mert harminc évvel később kezdtetek építeni a szocializmust, így még nem sikerült mindent tönkretennetek. Volt ebben igazság, s nem is kicsi. Mostanában azonban már egymás sarkát tapossuk az Európába vezető úton, s kezdünk rájönni: mire odaérünk - ha odaérünk -, teljesen lerobbanunk. Igaz, régi vágású új vezetőinkből csak úgy sugárzik az optimizmus - amíg kormányon vannak. A mi lelkesedésünk kifulladóban - függetlenül a kormány összetételétől. A határok, szerencsére, nem most nyíltak meg, jártunk már „odaát", JOBB FÉLNI? láttuk, amit láttunk. Nekünk már beszélhetnek. Most jöttünk csak rá, miért is volt olyan szigorú a határzár. Paradox módon, keleti határaink most is inkább zárva vannak, mint nyitva. Mert továbbra is érvényes az a szomorú igazság, hogy, például, az ukránok számára mi már nyugat vagyunk - s elsősorban nem földrajzi értelemben. Alinak a többnapos sorok az átkelőhelyek előtt, berzenkedünk, mert már elfelejtettük: Pozsony belvárosában kígyózott az autósor Berg felé. A 150-200 schillingünkkel mi is úgy mentünk az osztrákok agyára, mint most nekünk az ukránok. Hozzák a vodkát, konyakot, a bóvlit, árulják lépten-nyomon, csakhogy vehessenek valami jobb ennivalót, néhány rendesebb ruhadarabot, cipőt. Mi pedig mintha kifogytunk volna az együttérzésből. Igaz, köztük is vannak csencselők, csalók, de nem ez a jellemző. Aggódnunk ugyan van miért, ám más vonatkozásban. Például azért, mert harminc év után Ukrajnában kitört a torokgyík-járvány. Már 160-an betegedtek meg, s öten meg is haltak. Ráadásul délen felütötte a fejét a kolera. Csak Kijévben október utolsó tíz napjában vagy ezer megtetvesedett embert találtak az orvosok, s úgy vélik, ez csak a jéghegy csúcsa. A közegészségügyi szolgálat pedig teljesen tehetetlen, mivel Lengyelország és Magyarország is csak valutáért hajlandó szállítani ezentúl a hatékony tetűirtó szereket, melyek teljesen eltűntek a gyógyszertárakból. Marad tehát a petróleum. Semmilyen szer sincs viszont az emésztőrendszeri fertőzések ellen, melyeket a kétes eredetű élelmiszerek okoznak. Mert enni, ugye, kell. Azt, ami van. A erencsére, itt még nem tartunk. Van X 7 élelmiszer elég, mosószer és szapW Ĺ pan is, van gyógyszer. Kelet- és nyugat-európai minőségben egyaránt. Az árak is különbözőek: van drága és majdhogynem megfizethetetlen, lehet tehát választani. A többség jövedelme pedig annyi, amennyi. Hát ezért aggódom. Mert nem szeretnék félni. Pedig riogatnak minket, rendesen. GORFOL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN B udapesten hétfőn sikeresen fejeződtek be a csehszlovák, a lengyel és a magyar képviselők tárgyalásai a visegrádi hármak közötti szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról. A részt vevő küldöttségek nagy erőfeszítéseket fejtettek ki annak érdekében, hogy megszülessen a megállapodás, amelynek január 1-jén kellene életbe lépnie. Erről Major István, a magyar delegáció vezetője tájékoztatott a megbeszélések végén. Jirí Brabec csehszlovák küldöttségvezető szerint nincs kizárva, hogy januártól csak az ideiglenes megállapodás lép érvénybe, ám a hétfői tárgyalásokat mindenképp sikeresnek lehet nevezni. P y év végéig elhagyják az orosz Lĺ börtönöket azok a foglyok, akik más szovjet utódállam polgárai - tájékoztatott az ITAR-TASZSZ hírügynökség az orosz belügyminisztérium magas rangú tisztségviselőire hivatkozva. A rendelet mintegy 800 személyt érint, többségük Ukrajnából és a Kaukázuson túli területekről származik. Hazatérésüket főleg a helyi konfliktusok késleltetik. J icchak Rabin izraeli miniszterelnök kormánya hétfőn átvészelte az első válságot, amikor sikerült elsimítani a koalíciós partnerek - a baloldali Merec és az ortodox Sas párt közötti ellentéteket. A válságot röviddel az előbb sikerült elhárítani, hogy a parlament szavazni fog az ellenzéki pártok által a Rabin-kabinettel szemben tett bizalmatlansági indítványról. Az ellenzéki pártok azzal indokolták javaslatukat, hogy a kormány állítólag kompromisszumos álláspontra helyezkedett a közel-keleti béketárgyalásokon. O_lovákia fővárosa továbbra is érOĺ dekelt abbart, hogy a francia Matra Transport társasággal együttműködve megépítse a metrót - tájékoztatott az AFP hírügynökség az említett cég közleményére hivatkozva. A Matra cáfolta, hogy Pozsony pénzügyi Okok miatt egyértelműen lemondott volna a metró megépítéséről. A szlovák főváros azonban kéréssel fordult a francia céghez, értékelje át az eredeti tervet és csökkentse a kiadásokat. A tervek szerint a metrót a Duna alatt építenék meg, összekötné Pozsony központját Ligetfaluval. S ri Lanka keleti részén tegnap reggel tamil szélsőségesek kormánykatonákat támadtak meg, akik aknák után kutattak. A támadás során mintegy 23 katona vesztette életét. Az úgynevezett Tigrisek akciója újabb harcokat robbantott ki, amelyben a hadsereg harci helikoptereket és mintegy 500 rendőrt vetett be. Mint ismeretes, a tamil Tigrisek független államuk létrehozásáért harcolnak. I szlamabadi hírek szerint a pakisztáni bíróság kimondta az első halálos ítéletet Mohammed próféta megsértéséért. Erre Pandzsáb tartomány Sargodha városában került sor, ahol a bíró szerint egy keresztény megbecstelenítette a próféta szent nevét. A udrey Hepburn amerikai színésznőt vasárnap megműtötték. A sebészeti beavatkozás során egy daganatot távolítottak el vastagbeléről. Az orvosok eddig nem közölték, hogy rossz- vagy jóindulatú daganatról van-e szó. A 63 éves színésznőnek kb. egy hétig kell a kórházban maradnia. Audrey Hepburnt pénteken szállították kórházba azt követően, hogy visszatért Szomáliából, ahol az UNICEF missziójának küldöttjeként tett látogatást. Qeverly Hills-i házában hétfőn százD éves korában elhunyt Hal Roach, a Laurel és Hardy filmek alkotója. Michael Watkins, a művész veje szerint a családot váratlanul érte a halála, bár egy korábbi tüdőgyulladás miatt hosszabb ideje orvosi ellenőrzés alatt állt. Hal Roachot valószínűleg szülőhelyén, New Yorkban temetik el. B otránnyal fejeződötfbe a napokban Romániában a dán Red Barnet szervezet humanitárius akciója. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a 10 millió dollár értékű szállítmány nagy részét, kötszert és vattát a dán polgári védelem számára gyártották, még a második világháború előtt. A Craiovába érkezett ingyenes kötszerszállítmányon 1938-tól 1952-ig terjedő gyártási évek voltak feltüntetve. „Hulladékról van szó, mert a 40-50 évvel ezelőtt gyártott kötszereket egyáltalán nem lehet sterilnek nevezni" - jelentette ki Dan Enache, a craiovai sebészet főorvosa.