Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-23 / 276. szám, hétfő

1992. NOVEMBER 23. «ÚJSZÓÄ HIREK - VELEMENYEK EGYÜTT, CSAK EGYÜTT (Folytatás az 1. oldalról) folyamatos terjesztésének biztosítá­sát, valamint a szlovák rádió és televízió műsorainak vételét a szlo­vákok által lakott területeken. Köz­ben a magýarok megértésére apel­láltak, mert „a szlovák kisebbség jelenlegi helyzetében a néhány éves várakozás is a kontinuitás megsza­kítását idézheti elő és Magyarorszá­gon a szlovák nemzetiség nyomtala­nul eltűnik." A kongresszusi döntés értelmé­ben továbbra iS Anna Divičanová maradt a szövetség elnöke, ami tisz­teletbeni funkció. Mária Jakabová lemondása után Michal Mattát vá­lasztották ügyvezető elnöknek. Mat­ta korábban az oktatási és kulturális minisztériumban dolgozott. A szlo­vák hírügynökség tudósítójának adott nyilatkozatában többek között elmondta, hogy a szlovák kisebbség egységének megőrzésére fog töre­kedni, de ehhez szükség van az anyaország segítségére is. A kongresszuson jelen voltak a szlovák oktatási és külügyminisz­térium küldöttei, a romániai szlová­kok és a Csemadok képviselői is. A küldöttek azonban nehezményez­ték, hogy a meghívás ellenére a Ma­tica slovenská képviselői nem jelen­tek meg a kongresszuson. ŐSEINKRE EMLÉKEZÜNK Komárom városának története a bukások és felemelkedések soro­zata. Igy volt ez a múltban, de így van a jelenben is. Sok emlékmű figyelmeztet minket erre, ilyen pél­dául a Szentháromság szobra is, amely a Klapka téren van. Évek múltán kikezdte az idők vasfoga, a bukott rezsim nem talált rá se ' pénzt, se módot, hogy felújítsa. Az 1989-es események lehetővé tették ezen fogadalmi szobor megújítását. Komárom városának lesz egy szé­pen felújított tere, ahol különböző nyilvános összejöveteleket rendez­nek majd. A város vezetősége a szobor újraszentelésére a nagyszombati érsekséget kérte meg. Tóth Domonkos püspök úr ké­szül Komáromba, hogy személye­sen áldja meg a pestis járványra emlékeztető felújított Szenthárom­ság-szobrot. Az eseményre novem­ber 29-én 10.00 órakor kerül sor. NAGY GÉZA kik nyertek A Csehszlovák Állami Sorsjáték leg­utóbbi húzásán a következő számok tulaj­donosaira mosolygott a szerencse: A 2 000 000 koronás fődíjat a H - 038 719-es számú sorsjegy tulajdo­nosa nyerte. A két 100 000 koronás nyeremény a B - 002 258 és az N - 090 441-es számú sorsjegy tulajdonosát illeti. 50 000 koronát nyertek a következő számú sorsjegyek tulajdonosai: A - 082 455, M - 048 899, B - 008 174, N -022 642. 10 000 koronát nyert valamennyi so­rozatban a 068 179-es szám. 5000 koronát nyert valamennyi soro­zatban a 085 148 és a 097 096-os szám. 1000 koronát nyert valemennyi soro­zatban a 4594-re végződő sorsjegy. 100 koronát nyertek valemennyi soro­zatban a 098-ra, 433-ra, 748-ra és 815-re végződő sorsjegyek. 50 koronát nyertek valamennyi soro­zatban a 84-re végződő sorsjegyek. 20 koronát nyertek valemennyi soro­zatban a 00-ra, 47-re, 49-re és 80-ra végződő sorsjegyek. 10 koronát nyertek valamennyi soro­zatban a 2-re és 6-ra végződő sorsjegyek. A következő sorsolás december 17-én lesz. (A számok helyességéért a szerkesz­tőség nem vállal felelősséget.) Érvényben: 1992. novenber 23-án Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 43,791 44,88 Francia frank 5,339 5,47 Német márka 18,063 18,43 Olasz líra (1000) 20,902 20,99 Osztrák schilling 2,572 2,62 Svájci frank 20,097 20,53 USA-dollár 28,587 29,14 VflLIITflÁHFOLYAWOK (Folytatás az 1. oldalról) kat a nyugat-európai politikuso­kat, akikkel találkoztak? - Általában először mi tájékoztat­tuk őket a csehszlovákiai és szlová­kiai helyzetről, hangsúlyoztuk; azt szeretnék, ha Szlovákia nem szige­telődne el, demokratikusan fejlődne, s ennek keretében garantálná a ki­sebbségi jogokat is. Partnereinket elsősorban a kisebbségek jogállása, a nyelvhasználat, az oktatás, a kul­túra kérdései és a parlamenti munka érdekelte. • Mennyire ismerték a szlová­kiai kisebbségek helyzetét? - Az Európa Parlament bizottsá­gai csak nagy vonalakban, míg az Európai Közösségeknek és a pár­toknak - főleg a pártközi kapcsola­tok révén - naprakész információik vannak. Véleményük szerint Szlová­kiának ratifikálnia kellene az európai kisebbségi nyelvek chartáját, az eu­rópai régiók és önkormányzatok do­kumentumát és a környezetvéde­lemmel foglalkozó helsinki konven­ciót. Ez egyébként megteremtené azokat a feltételeket, amelyekből mi a kisebbségi törvénytervezetünkben kiindultunk. • Hogyan ítélik meg Csehszlo­vákia várható megszűnését? -Tudatosítják, hogy elkerülhetet­len. Tiszteletben tartják a két köztár­saság döntését, de azt szeretnék, hogy a válás békés úton menjen végbe. Nem látják akadályát annak, hogy a Csehszlovákiával korábban folytatott társulási tárgyalásokat az utódállamokkal folytassák, de azok­nak ehhez bizonyos lépéseket kell megtenniük. A velük kötendő társu­lási szerződéseknek minimálisan tartalmazniuk kell azt, ami a Cseh­szlovákiával tervezett szerződések­be bekerült. • Miben látja látogatásuk je­lentőségét? - Nagyon kellemesen meglepett bennünket, hogy mindenütt partner­ként tárgyaltak velünk. Elmondhat­juk, hogy nagy érdeklődést tapasz­taltunk a közép-kelet-európai ki­sebbségek iránt, mivel szerintük e terület nyugodt fejlődése nélkül elképzelhetetlen egész Európa bé­kéje. Végre nem mások beszéltek rólunk, mi magunk mondhattuk el a fontos európai szervezetekben, mi a véleményünk Csehszlovákia szét­válásáról, a szlovák alkotmányról. Ez azonban csak az első lépés ah­hoz, hogy tovább lehessen lépni, állandó kapcsolattartásra, kölcsönös tájékoztatásra van szükség, és ezt tárgyalópartnereink is aláhúzták. Konkrét eredményei is vannak láto­gatásunknak: az EP néppárti frak­ciója december elején Szlovákiába látogat és ebből az alkalomból ma­gyar képviselőkkel is találkozni akar­nak. Mi meghívtuk a Szivárvány csoport küldöttségét és több párttal is körvonalaztuk jövőbeni együttmű­ködésünket. -esi­SZEMINÁRIUM A FEDDHETETLENSÉGI VIZSGÁLATOKRÓL FÖLDGYALU SZEREPÉBEN A csehszlovák Helsinki Bizottság és a Helsinki Polgári Gyűlés cseh bizottsága (HCA) Prágában szemi­náriumot rendezett a feddhetetlen­ségi vizsgálatokról. Václav Trojan a HCA képviseletében megnyitó be­szédében rámutatott arra, hogy mi­lyen viszonyok között született az úgynevezett lusztrációs törvény. Kezdeményezői szerint megvédte volna az államigazgatást az arra alkalmatlan emberek elől. Végső for­máját azonban földgyaluhoz hason­lította, amely az emberi sorsokat figyelmen kívül hagyva próbált igaz­ságot tenni. A tanácskozáson különböző né­zetek merültek fel. Az 1969-ben Ka­nadába emigrált Zdena Salivaro­vá-Škvorecká kifejtette, szerinte mindenért a kommunista párt fele­lős, mivel nélküle nem lett volna sem állambiztonság, sem ügynökök, sem együttműködők. Az ügynökök listáját megítélése szerint azért hozták nyil­vánosságra, hogy eltereljék a közvé­lemény figyelmét a bűnösökről. Be­szédének azzal a részével, amely­ben támogatta a lusztrációs törvény egyes cikkeit, többen nem értettek egyet. Peter Uhl, aki az elmúlt megbíza­tási időszakban annak a 99 képvise­lőnek a nevében szólt, akik az alkot­mánybíróságtól kérték a törvény ha­tálytalanítását, lehetségesnek tartot­ta, hogy a bíróság visszamenő ha­tállyal nem vonja vissza a törvényt, de megítélése szerint javaslatuk semmiképpen sem utasítható vissza. A tanácskozáson külföldi vendé­gek is részt vettek. Konštanty Gé­pért lengyel újságíró szerint a csehszlovák lusztrációs törvény nagymértékben befolyásolta a len­gyelországi feddhetetlenségi vizsgá­latok törvényes szabályozását, de a kérdés társadalmi megítélését is. Ezzel szemben Kis János író, a nyolcvanas évek magyar ellenzé­kének egyik legnevesebb képviselő­je tagadta, hogy a csehszlovák tör­vény befolyással lenne a magyar törvényhozásra a társadalom meg­tisztítását illetően. Megítélése sze­rint a hazai fejleményeket min­denekelőtt a belső nyomások szabá­lyozzák. Úgy vélte, hogy a parla­mentben tárgyalt négy törvényjavas­lat közül egyiket sem fogják elfo­gadni. SZIGORÍTOTT TENGERI BLOKÁD (Folytatás az 1. oldalról) megbízottjának jelentéseit. A Tanjug hírügynökség szerint a jugoszláv kormány ugyan nem vonja kétségbe a volt lengyel miniszterelnök jószán­dékát, ám „nehezen elfogadható­nak" tekinti a jelentésnek azt a ré­szét, amelyben a boszniai szerbeket jelöli meg bűnösökként. Megalapo­zatlannak nevezi azt az állítást is, amely szerint 150 ezer menekült tartósan telepedett le a Vajdaság­ban és a nem szerb lakosság vagyo­nát elkobozzák. Oobrica Csoszics jugoszláv el­nök nem jelölteti magát a szerb köztársasági elnöki posztra, tehát nem lesz Szlobodan Milosevics je­lenlegi szerb államfő ellenjelöltje. El­lenkező esetben ugyanis Csoszics­nak le kellene mondania a szövetsé­gi elnöki tisztségről. Az államfő a Tanjug hírügynökségnek adott nyi­latkozatában a továbbiakban el­mondta: ha a december 20-i válasz­tásokból nem kerül ki egy új szövet­ségi parlament, amely képes lesz biztosítani az alkotmány radikális re­formját és a demokratikus állam épí­tését, akkor lemond tisztségéről. Am reményét fejezte ki, hogy a választá­sok változásokat hoznak. A boszniai konfliktus kiterjedésé­nek megakadályozása érdekében Törökország szerdára Isztambulba hívta össze a balkáni államok és a szomszédos országok konferen­ciáját. „Abban az esetben, ha a boszniai konfliktus kiterjed Koszo­vóra és Macedóniára is, akkor a Bal­kánon háború törhet ki" - mondotta Dogan Gures, a török fegyveres erők vezérkari főnöke a török hír­ügynökségnek adott nyilatkozatá­ban. Albánia, Szlovénia, Horvátor­szág, Macedónia, Ausztria, Magyar­ország és Olaszország már elfogad­ta a meghívást, amit Görögország elutasított. Bulgária, Románia, Bosznia-Hercegovina még nem vá­laszolt, s ugyancsak nem döntött Jugoszlávia sem. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tegnap megerősítette, hogy a nyugat-boszniai Travnikban a szerb offenzíván kívül a tífusz veszélye fenyegeti a menekültek ez­reit. A szerb erők által elfoglalt Jajcé­ban, valamint Zenicában és Kakan­jában már észleltek néhány esetet. A muzulmánok által ellenőrzött szerajevói rádió tegnap délelőtt nem tett említést a katonai helyzetről Trávnik környékén, ám közölte, hogy Gradacacban a szerb erők tá­madása során három polgári sze­mély és egy katona életét vesztette. Súlyos harcok voltak vasárnapra vir­radó éjszaka a Mostar és a Szaraje­vó közötti útszakaszon. Kijevo-Tmo­vo térségében a szerb állások elleni támadás során mintegy 30 muzul­mán katona halt meg. VASUTASSZTRAJK MAGYARORSZÁGON Nem született megállapodás a magyar vasutak és a szakszerve­zetek képviselői között, ezért a vas­utasok mára kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdettek. A tegnap délutáni jelentések sze­rint a sztrájk reggel öt órakor kezdő­dött, mintegy 700 vonatot és, ezút­tal, a nemzetközi vasúti közlekedést is érintette. A szervezők azért döntöttek e lé­pés mellett, mert a kormány nem tudja biztosítani a vasutasok bérkö­veteléseit és nem hajlandó garantál­ni a munkahelyet az összes MÁV­alkalmazott számára. Siklós Csaba közlekedési mi­niszter elmondta, hajlandó tovább tárgyalni a vitás kérdésekről, s meg­ígérte, ismét fontolóra veszik a bér­követelések teljesítését, de csak azt követően, hogy az alkalmazottak lét­számának csökkentése és további más intézkedések bevezetésének következtében javulni fog az állami vasutak helyzete. A szakszerveze­tek képviselői elutasították ezt az ajánlatot, s a tárgyalásokon emlé­keztettek rá: nem igazították bérei­ket az infláció mértékéhez, s reálbé­rük lényegében csökken. ZSAROLÁSA VÁLÁS VÉGÉN Másként rakják a politikai hangsúlyokát - a föderáció végvonaglásai közepette - Prágában és Pozsonyban. Erről bizonyosodhattak meg azok. akik végignézték a még mindig újkeletűnek számító Lépések című, az STV csatorna által rendszeresített vasárnap déli politikai stúdióbeszélgetést valamint a szövetségi adásnak Mit hozott az elmúlt hét című vitaműsorát. Tévedés ne essék, nem az államszövetség felszámolását illetően mutatkozik valamiféle megtorpanás. A föderáció halott. Prága és Pozsony a jövőbe tekint, de azért egymástól eltérően, s mindketten elsősorban önmagukra gondolva. Az ellenzéki politikai pártok pedig alighanem megpróbálnak a zavarosban halászni. Vagy legalább is, az államszövetséggel kapcsolatos választási ígéretek megszegése miatt taktikai önbiztosításra szert tenni, mint például a Demokratikus Baloldal Pártja. A pozsonyi stúdióban nem rejtették véka alá, hogy a referendum hirtelen felértékelődése és feltételekhez kötése mögött - pártérdekek húzódnak meg. Vagyis érdesebben és szókimondób­ban: a zsarolás lehetőségének kihasználása. De ez így, ilyen nyersen nem fogalmazódott meg. Milan Čič akadémikus erre nem csodálkozott rá különö­sebben, hogy - ez van. Csak arra intett, hogy ez ne okozzon további komplikációkat a szétválás lebonyolításában. Hogy miért? Erre Igor Uhrík amerikai szlovák publicista szavai hívták fel a figyelmet. Elmondta, hogy az amerikai sajtó nem szétválást, hanem szlovák elszakadást emleget. S így a csehek óhatatlan helyzeti előnyét csak nemzeti összefogással lehet behozni. A varázsige ezúttal így hangzott: ,,A közös nevező - Szlovákia, s a mézesmadzag a diplomata karrier lehetőségének felvillantása volt. Csak egyről elfeledkeztek. Szlovákiában nemcsak szlovákok élnek. A legnagyobb kisebbség, a szlovákiai magyarság politikai képviselői közül viszont megint senki sem volt jelen a Szlovákia jövőjéről folyó ,, vitában". A prágai stúdióban viszont ott ült Duka Zólyomi Árpád, aki eléggé sportosan kifejezésre juttatta, hogy az eddigi fejleményeket a győztes választási koalíció alakította, s erről nem nagyon érdemes vitatkozni - a refe­rendumnak nincs tétje. S eközben derültségre adhatott okot, hogy a műsor­vezető, Otakar Černý - ha valaki túlságosan belefeledkezett mondandójába -, ,pane Zolyomif' kérte szólásra - nyilván abban a privát hitben, hogy ezzel némi igazságot is szolgáltat, hisz a szlovákiai magyarok nem gyakran szerepelnek az ország nyilvánossága előtt. A néző tehát néha mosolyoghatott is, leginkább önmagán, hogy mily nagyszerű, ha mások beszélnek és döntenek -aző nevében. (k-s) POLGÁRI ÁLLAM LESZ Vladimír Mečiar szlovák kor­mányfő tegnapi tévébeszédében egyebek között kijelentette: Nagyon jól ismerem a DSZM és a PDP közötti tárgyalások tartalmát, s fele­lős vagyok eredményeikért. Ezt kö­vetően a belpolitikai helyzetet ele­mezte, majd a következőket mond­ta: még egy nemzet sem fizetett rá arra, hogy saját állama volt, de sok nemzet járt már rosszul azért, mert nem volt állama. - A mi államunk polgári állam lesz, amelyben minden ember egyenrangú lesz, nemzeti­ségre, származásra való tekintet nélkül, amelyben az embereket gaz­dasági, kulturális, nyelvi és más szá­lak fűznék össze. RÖVIDEN Ivan Gašparovič, a szlovák par­lament elnöke fogadta Guy Spita­elst, a vallon regionális kormány el­nökét, akivel az európai helyzetről és Szlovákia európai integrációjáról folytatott eszmecserét. A vendég ér­deklődött Bős és a szlovák-magyar viszony iránt. Marian Tkáč, a Csehszlovák Ál­lami Bank alelnöke a Szlovák Értel­miségi Kongresszus közgyűlésén bejelentette, hogy a világ legfiata­labb nemzeti bankja már értékeli a Szlovák Köztársaság bankjegyei­nek és pénzérméinek tervezeteit. A pénzjegyeken többek között Šte­fánik, Hlinka, Štúr, Pribina arcképe és a moravanyi Vénus látható. Oroszország és Ukrajna vezetői kilátásba helyezték, hogy elismerik Csehszlovákia két utódállamát és továbbra is jó kapcsolatokat tartanak majd fenn velük - mondotta Michal Kováč, a Szövetségi Gyűlés elnöke, aki ebben a tisztségében utolsó kül­földi útján járt Moszkvában és Ki­jevben. Egy héttel ezelőtt három férfi megtámadta Vladimír Mináčot, az ismert írót, mégpedig lakásának közvetlen közelében. A több mint 70 éves férfit a szomszédok találták meg eszméletlen állapotban. A Szlovák Sajtóiroda munkatársá­nak a hírt a szlovák értelmiségi kongresszus egyik szóvivője erősí­tette meg, aki nem kívánta magát felfedni. Brüsszelben tegnap az Európai Közösségek pénzügyi bizottsága közölte, az Európai Átváltási Mecha­nizmus (ERM) keretében 6 száza­lékkal leértékelték a spanyol pesetát és a portugál escudót. Kubában szombatra virradó éj­szaka megkezdődött az orosz kato­nák egy részének kivonása. A mint­egy 1500 főnyi dandár kivonásáról a szeptemberi havannai kubai­orosz tárgyalásokon született döntés. Grúziái források szerint szomba­ton a grúz kormányegységek és az abház csapatok közötti összecsapá­sok során mintegy 20 ember vesz­tette életét. Hírügynökségi jelenté­sek szerint, ennek ellenére mindkét fél azt állítja, hogy elvben betartják a csütörtökön kötött tűzszünetet. • • • • »•••••••••••O • • SLOVENSKO • •••••••• Prágában kinyomtatták 53 év után az első szlovák bélyeget. Az első ivet Roman Hofbauer közlekedési és távközlési miniszter látta el kézje­gyével. A bélyegen a Szlovákia fel­iraton és az állami címeren kívül egy nyolcas látható, a pénznem megha­tározása nélkül. A bélyeg ajánlott küldeményeken használható majd és árusítását január elsején kezdik meg egyes szlovákiai postákon. ELSŐ KÉZBŐL

Next

/
Thumbnails
Contents