Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-21 / 275. szám, szombat

HIREK-VÉLEMÉNYEK .(JJSZÓÄ 1992. NOVEMBER 21. MAGYARORSZÁG CSURKA KÉNYELMETLEN AZ MDF-NEK A magyar közéletben nagy vihart kavart a Népszabadság csütörtöki számának közlése, amely szerint nem kizárt, hogy Antall József miniszterelnök még az MDF januári országos gyűlése előtt átalakítja kabinetjét. „Információk vannak arról, hogy a miniszterelnök tervezett kormányátalakítása nemcsak a kabinet működésének eredményességét, hanem saját pozíciójának erősítését is szolgálná. Kiszivárgott hírek szerint Antall József már két évvel ezelőtt mérlegelte Andrásfalvy Bertalan művelődési és Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter menesztését. Amikor a miniszterelnök ezt a szándékát bejelentette az MDF elnökségi ülésén, Csengey Dénes, a Fórum alapító tagja és meghatározó személyisége határozottan a védelmére kelt Andrásfalvynak. A művelődési tárca élére akkor Antall Katona Tamást kívánta állítani, aki most politikai államtitkár a Miniszterelnöki Hivatalban. Egy kiváló környezetvédelmi szakember, akit Keresztes utódjának szántak, nem vállalta a megbízatást. Mindezért akkor elmaradtak a személycserék.. . Információink szerint Csurka István kezdettől fogva támadja Siklós Csaba közlekedési minisztert, elsősorban azért, mert az író-képviselő szerint a miniszter sok fontos helyen nem hajtotta végre a rendszerváltozás megkövetelte személycseréket. „Siklós Csaba többek szerint posztján maradhat. A miniszterelnök nem áldozza fel miniszterét" - írta többi között a lap, amely azt is tudni vélte, hogy „a várható kormányátalakítás érintheti Gergátz Elemér földművelési minisztert is, aki - erélytelensége miatt - csalódást okozott. Nagy Ferenc József tárcanélküli miniszter esetleg ugyancsak távozhat a kormányból." A kormányszóvivő formailag nem cáfolta tételesen az információban foglaltakat, ám azt mondta, az ilyen híresztelések arra jók, hogy a lapok példányszámát emeljék. Ugyancsak nem cáfolták tételesen a Magyar Hírlap pénteki számának ama hírét, amely szerint „az MDF szerda este hattól csütörtök hajnali kettőig tartó ülésén Csurka István az elnökség túlnyomó többségétől ultimátumot kapott. Amennyiben belátható időn belül nem mond le politikai funkcióiról (MDF-alelnökség, frakcióvezetői tagság, kulturális bizottsági tagság), akkor ők vonulnak ki az elnökségből. A 21 tagú elnökségből az ülésen húszan voltak jelen, tizenkilencen egyöntetűen úgy vélték, hogy Csurka az MDF-nek tenne jót, ha visszavonulna. Utaltak arra is, hogy az MDF-alelnök politikája a legnagyobb kormányzó pártot végveszélybe sodorhatja. Híres-hírhedt tanulmánya megjelenése óta pedig bizonyíthatóan romlott Magyarország külföldi megítélése. Ennek alátámasztására Jeszenszky Géza külügyminiszter nagykövetek jelentéseit olvasta fel. Egyetértettek abban is, hogy Csurkának nem kellene külön utakon járnia pártján belül, hanem az MDF egységének helyreállítására kellene törekednie." Nem jelentéktelen tény az sem, hogy az ülésen végig jelen volt Antall József miniszterelnök és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke. VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest OROSZORSZÁG-DÉL KOREA VÉDELMI SZÖVETSÉG SZÜLETETT Borisz Jelcin orosz elnök tegnap befejezte háromnapos látogatását DélKoreában. Államfőként ez volt az első ázsiai útja, és a látogatást sikeresnek minősítette. A volt hidegháborús ellenségek barátsági szerződést írtak alá. Mi több, a két ország védelmi minisztere katonai megállapodást is, amely szilárdítja Moszkva és Szöul védelmi szövetségét Ez az 1993 végéig érvényes dokumentum egyebek között lehetővé teszi a katonai megfigyelők cseréjét, a dél-koreai hadihajók kikötését Vlagyivosztokban, s az orosz hadihajókét Puszanban. A tárgyalófelek végül abban is megegyeztek, hogy tüzetesen tanulmányozni fogják a szibériai kőolajlelőhelyek közös kiaknázásának potenciálisan rendkívül vonzó tervét. Szó lehet arról is, hogy ÉszakKorea területén át kőolajvezeték kapcsolja majd össze Szibériát DélKoreával. A VILÁGSAJTÓBÓL Továbbra is - főleg Európában - élénk sajtóvisszhangja van annak, hogy a csehszlovák Szövetségi Gyűlésben nem ment át a különválásról szóló alkotmánytörvény. A DIE WELT német napilap szerint most a csehek nem tehetnek mást, csak azt, hogy törekedniük kell a két köztársaság minél gyorsabb különválására. A föderáció nemzeti parlamentek általi megszüntetése nyilván több kockázattal jár, de egyelőre ez az egyetlen nyitott út. A lap parlamentünkben a szlovák kereszténydemokraták és a magyar kisebbségi pártok állásfoglalását következetesnek, de nem túlságosan ésszerűnek minősíti. Más a helyzet szerinte a Demokratikus Baloldal Pártját illetően, amely eddig támogatta Mečiar mozgalmát, de most szembefordul vele, mert érzi gyöngeségét. A DSZM ugyanis nem tud semmi mást felkínálni, csak a Prágától való viszolygást. Csehszlovákia alkonyának abszurd tragikomédiájába az egyik jelenet a másik után illeszkedik - így fogalmazott a Csehszlovákia helyzetével foglalkozó cikkében a DER STANDARD osztrák liberális napilap. S fölteszi a kérdést: tényleges vagy megjátszott tehetetlenség készteti a szereplőket arra, hogy mind kevésbé stílusos eszközöket alkalmazzanak? A berlini DER TAGESSPIEGEL napilap Válás részletekben című kommentárjában megállapítja: nem lehet egybentartani azt, ami nem illik egymáshoz. EGY TANÚ SZÓLALT MEG? A most 65 éves Robert Morrow azt állítja, hogy mint a CIA munkatársa négy 7,35 milliméter kaliberű Mannlicher puskát és korszerű távközlési berendezést szerzett be, amelyeket azután á CIA és a maffia John Kennedy elnök meggyilkolása során használt fel. Ezt állítja Morrow épp megjelent könyvében, melynek címe Első kézből: hogyan vettem részt a CIA-val és a maffiával Kennedy elnök meggyilkolásában. A szerző könyvében elmondta, nem sejtette, hogy a fegyvereket az amerikai elnök meggyilkolására használják fel. Állítólag úgy vélte, hogy valamelyik közép-amerikai ország államfőjét akarják eltenni láb alól, s ehhez volt szükség a fegyverekre. 1963 novemberében, mintegy két héttel Kennedy meggyilkolása előtt ugyan híreszteléseket hallott a merénylet előkészítéséről, de ezeknek nem szentelt figyelmet. Csak amikor a tévé képernyőjén észrevette a puskát, amellyel állítólag Lee Harveyd Oswald rálőtt Kennedyre, felismerte az általa beszerzett négy puska egyikét. „ Pánik fogott el, felkerestem a CIA összekötőjét, de az ügynök azt mondta, hogy tartsam a számat" - állítja Morrow. A CIA szóvivője ezzel összefüggésben csak annyit jegyzett meg, nincsenek adatok arról, hogy Róbert Morrow valaha a CIA ügynökeként dolgozott. CLINTON NAPJA A KAPITÓLIUMBAN Bili Clinton, az Egyesült Államok új elnöke gyakorlatilag az egész csütörtöki napot a washingtoni Kapitóliumban töltötte. Kongresszus-tagokkal ebédelt, majd rövid sajtótájékoztatót tartott. Ezen felszólaltak a Kongresszus vezető képviselői is. így például Richard Gephardt, a képviselőház demokrata többségének vezére egyebek között hangsúlyozta, hogy a Kongresszus és az elnök együttműködése példátlanul széles körű lesz. Robert Dole, a képviselőház republikánus kisebbségének vezére pedig úgy nyilatkozott, hogy a lojális ellenzék szerepét kívánják betölteni, s az elnökkel együtt akarnak működni az Egyesült Államok problémáinak megoldásában. Bili Clinton beszédében kifejtette, néhány, az Egyesült Államok történetében szinte egyedülálló problémát kell a Kongresszussal karöltve megoldania. Nyilván hazai problémákra gondolt, mivel így fogalmazott: „A hidegháború idején teljesen lefoglalt bennünket a világ néhány problémája. Több mint egy évtizeden át egyes kérdések megoldatlanok maradtak." A továbbiakban kijelentette, az Egyesült Államokban az emberek nagyon is tisztában vannak azzal, hogy csodát nem remélhetnek. Viszont előrelépést akarnak. A hazai problémákat így rangsorolta: új munkaalkalmak teremtése, a költségvetési hátrálék csökkentése, gazdasági fellendülés és az egészségügyi ellátás javítása. TAMADASOK ENSZ-KONVOJOK ELLEN (Folytatás az 1. oldalról) misszióját teljesítve visszatérőben volt a bekerített Tuzla városból - a Reuter hírügynökség jelentése szerint - automata fegyverekkel és aknavetővel tűz alá vették. Szerencsére senki sem sérült meg. Ugyanazon a napon az UNPROFOR francia tagjai viszonozták a tüzet arra a mesterlövészre, aki lövéseket adott le a humanitárius segíséget szállító konvojra. Az incidensnek ebben az esetben sem volt halálos áldozata. Djordje Buric jugoszláv kőolajipari szakember a Borba napilapban tegnap „csúnya giccsként" jellemezte Szlobodan Milosevics szerb elnöknek közelmúltban a vajdasági kőolajmezőkön elhangzott nyilatkozatát, miszerint Szerbia a télen „nem fog fagyoskodni"! Milosevics szerint az általa felkeresett kőolajmezők évente 300 ezer tonna kőolajat adnak majd az országnak. Viszont Buric szerint legfeljebb 150 ezer tonnát. Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes az INTERFAX hírügynökségnek adott interjújában leszögezte, hogy Moszkva bizonyos időpontban szorgalmazhatja a Jugoszláviával szembeni szankciók enyhítését. Oroszország úgy véli ugyanis, a nemzetközi közösségnek komoly politikai gesztussal kell támogatnia Milan Panicsot és Dobrica Csoszicsot. Egy bécsi sajtókonferencián az emberi jogokkal foglalkozó helsinki nemzetközi szövetség képviselői kijelentették, hogy a szerbiai Vajdaságban jelentősen kiéleződött a helyzet. Á katonai rendőrség razziákkal igyekszik „önkénteseket" szerezni a hadseregbe, ezeket azonnal a háborús konfliktusok térségeibe, s Koszovóba irányítja. A szerb tisztek a Magyarországgal szomszédos határmenti területeken azt híresztelik, hogy Budapest Szerbiába betörni kész 250 ezer katonát összpontosít déli határain. A koszovói helyzettel összefüggésben a sajtóértekezleten az említett szövetség tagjai óva intettek az ottani lakosok 90 százalékát képező albánok radikalizálódásától. Szerintük könnyen robbanás következhet be ott, ha a nemzetközi közösség csakhamar világosan nem jelzi: szolidáris ezekkel az albánokkal. Rómában tegnap a Nyugat-európai Unió tagországainak védelmi és külügyminiszterei teljes tengeri blokádot rendeltek el Kis-Jugoszlávia ellen. A Biztonsági Tanács e héten fiozott, a szankciókat szigorító határozatával összhangban döntöttek e lépés mellett. Az embergó megvalósításához a NATO kész hozzájárulni katonai eszközeivel - közölték Brüsszelben. FUJIMORI ESÉLYE Peruban vasárnap parlamenti választásokat tartanak, amelyekkel Fujimori elnök bizonyítani akarja, betartja furcsa puccsa után adott ígéretét, hogy az országba visszatér a demokrácia. Ö maga vétett ellene áprilisi gyanús manőverével. De nem bánja, még ma is meggyőződése, hogy helyesen cselekedett, amikor a parlamenti rendszer ideiglenes felszámolásával akarta kisöpörni az állami apparátusból a fejlődést akadályozó, az elnöki reformterveket keresztező korrupt haszonlesőket. Azokat, akik a gazdasági tönk szélére sodorták az országot, felelősek az elmaradottságért, a terrorizmus és a drogkereskedelem felvirágoztatásáért, a szegénységért. Ebből pedig nemcsak neki, a rendteremtőnek volt elege, hanem a peruiaknak is. Mit bánták a látszatdemokrácia elveinek megsértését, amikor Fujimori reményt adott, szembeszállt az ügyeskedőkkel, akik rovásukra gazdagodtak, s éltek, mint Marci Hevesen. Hogy a korrupció elleni küzdelmet végül is ki nyeri meg, kiderül a választások után. Annyi azonban már most is bizonyos, hogy a korrupt politikusokkal összejátszó kokainmaffiózókra és a velük szorosan együttműködő terroristákra sikerült nagy csapást mérni. Rács mögé került a két legerősebb terrorszervezet vezetője. Ez nem semmi csakhogy a letartóztatások, sajnos, nem maradtak válasz nélkül. A Fényes ösvény legendás parancsnokának, Abimael Guzmánnak a félreállítása és az elnök által kihirdetett választások miatt felbőszült maoista gerillák terrorhadjáratot indítottak, válogatás nélkül, tucatjával szedik áldozataikat. A partizánok, tiltakozásul a vasárnapi szavazás ellen, „fegyveres sztrájkra" szólítottak fel, s e felhívásukat megfélemlítő akcióikkal nyomatékosítják. Viszont a terrortámadások miatt bizalmat és soksok támogatót vesztett Fujimori elnök számára épp a vasárnapi vokscsata a nagy esély. Döntő fontosságú, hogy olyan csapat verbuválódjon össze a parlamentben, amellyel képes lesz együttműködni, s bizonyítani tudja ország-világ előtt: nem ő evez az ár ellen. (ug) A Fényes Ösvény Abimael Guzmán letartóztatása óta sorozatban hajtja végre terrortámadásait. A legutóbbi akció során Limában öt ember vesztette életét és tizennyolcan megsebesültek. NÉHÁNY SORBAN T

egnapra virradó éjszaka a norvég parlament 104 szavazattal, 55 ellenében jóváhagyta a javaslatot, hogy Norvégia kérje felvételét az Európai Közösségekbe. Erről a Reuter hírügynökség tájékoztatott. A döntés lényegében Gro Harlem Brundtland győzelmét jelenti. A norvég miniszterelnök-asszony szerint az országnak a hidegháború befejeződése után szüksége van a szorosabb együttműködésre az európai országokban. A kormányfő a tervek szerint november 25-én Londonban brit partnerének, John Majornak, az EK soros elnökének adja át Norvégia hivatalos tagfelvételi kérelmét. W

ashington üdvözölte Jonas Savimbinek, az angolai ellenzéki UNITA szervezet vezetőjének döntését, miszerint elismeri az Angolában szeptemberben megtartott parlamenti és elnökválasztások eredményeit. Az USA egyben reményét fejezte ki, hogy az angolai kormány is hasonló gesztust tesz. Ez derült ki az amerikai külügyminisztérium csütörtöki nyilatkozatából. Savimbi levelet küldött Margaret Anstee-nek, az angolai ügyekben illetékes ENSZ-megbízottnak, s ebben elismerte a választási eredményeket. ütörtökön az ENSZ Biztonvb sági Tanácsa egyhangúlag jóváhagyta azt a határozatot, amely tiltja a fegyverszállításokat a libériai kormányellenes felkelőknek. Egyben engedélyezte az erő alkalmazását a felkelőkkel szemben, ha azok megsértik az említett tilalmat. A tanács így próbálja megerősíteni a nyugat-afrikai országok kéttagú koalícióját, amely szeretne rendet teremteni Libériában. A BT döntésével közvetve sújtotta Líbiát, amely a Nyugat szerint a legtöbb fegyvert szállítja a lázadóknak. H

einrich Groth, az oroszországi németek szervezetének elnöke azzal vádolta a bonni kormányt, öt is felelősség terheli amiatt, hogy kudarcba fulladtak a Volga menti németek államiságának felújítására tett kísérletek. Groth figyelmeztette a kancellári hivatal vezetőjét, hogy a volt Szovjetunió területén élő mintegy kétmillió német 80-90 százaléka át akar települni Németországba. K

olumbiában újabb vádat emeltek Pablo Escobar, a szökésben lévő narkókirály ellen. A Reuter hírügynökség tegnapi tájékoztatása szerint a medellini kokainkartell főnökét illegális fegyverkezéssel vádolták meg. Amennyiben ezt rábizonyítják, akkor 10-15 évig terjedő börtönbüntésre ítélhetik. Escobart korábban gyilkosságban való bűnrészességgel vádolták meg, sőt az Egyesült Államokban is elfogató parancsot adtak ki ellene. Ott gyilkossággal és terrorizmussal vádolják. O

laszország 1,7 millió dollárt adományozott a volt nicaraguai kontrák leszerelésére és beilleszkedésére a társadalomba. A hírügynökségi tájékoztatások szerint Alfredo Mendienta nicaraguai belügyminiszter sajtóértekezleten közölte, hogy az említett összegből farmokat alapítanak az ország északi területein, s ide telepítik le a volt kontrákat. Több tízezer egykori ellenforradalmár azonban még mindig nem hajlandó visszatérni a polgári életbe. Azzal érvelnek, hogy a kormány túl nagy hatalmat adott az 1990-ben megtartott választásokon vereséget szenvedett sandinisták kezébe. S

alvadorban a Farabundo Marti Nemzeti Felszabaditási Front (FMLN) tegnap úgy döntött, hogy további egységeket szerel le. A FMLN szóvivője szerint most mintegy 500 főről van szó, akik eddig a fővárostól északra levő Chalatenango térségében tevékenykednek. G

reenwichi házában tegnapra virradó éjszaka elhunyt Dorothy Walker Bush, az amerikai elnök anyja. George Bush a szomorú hírt testvérétől, Nancy Ellistől tudta meg, aki Bostonból telefonált a Fehér Házba Bili Clinton, az újonnan megválasztott elnök az elsők között fejezte ki részvétét Bushnak.