Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-19 / 273. szám, csütörtök
OFVÝ C tv BÁRSONYOS BEFEJEZÉS Lám, három év elegendő volt ahhoz, hogy a rendszerváltás a két nép szakadásához vezessen, s kitudódjon az igazság, ämit a cseh publicisztika már pedzeget: a cseheknek csak azért volt szükségük a közös államiságra, hogy a németekkel szembeni komplexusaikat leküzdjék. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Csütörtök, 1992. november 19. * Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 273. szám KIKÖTÖK BENJÁMINJA A hajózási társaságoknak előre kell fizetniük, hogy hajójuk kiköthessen. De nem mindig fizetnek. Ilyenkor az ügynökség - a tengeri kódex szerint - 72 óráig fogva tarthatja a hajót. (6. oldal) VILLÁMINTERJÚ KARRÁ FEJLŐDIK A MAGYAR TAGOZAT? . A szlovák parlament tegnap eldöntötte a nyitraiak hetek óta húzódó vitáját: kimondta az egyetem két önálló főiskolára, a mezőgazdaságira és a pedagógiaira való felosztását. Az utóbbi dékánhelyettese, László Béla ezzel kapcsolatban lapunknak a következőket nyilatkozta: - Bizonyos diszkriminációt érzek abban, hogy amíg a szlovákiai főiskolákat sorra minősítették át egyetemekké, a nyitrai felsőoktatási intézmények főiskolai besorolást kaptak. Ideális megoldás szerintem két önálló egyetem létrehozása lett volna. Mindenképpen jobb, hogy a mi tanintézményünk nem a Pedagógiai Kar elnevezést kapta vissza. Azonban maga a besorolás már tisztázza a jogot, amellyel rendelkezik. • A magyar pedagógusképzés szempontjából a mostani döntés mit jelent? - Egy kicsit elszomorít, hogy épp az a felsőoktatási intézmény nem lett egyetem, amelyen a magyar pe(Folytatás a 2. oldalon) HIÁNYZIK A KÖZÖS AKARAT? A FÖDERÁCIÓ MEGSZŰNÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLAT A SZÖVETSÉGI GYŰLÉSBEN (Munkatársunktól) - Szerdán a Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes ülésén sokak szerint elérkezett az igazság órája, s ország-világ előtt ki kell rukkolni a farbával: a föderációra felesküdött képviselők egyetértenek-e vagy sem a közös állam, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság megszűnésére tett törvényjavaslattal? A tanácskozáson jelen volt a lengyel Szejm küldöttsége, August Chelkowskival, a Szejm szenátusának elnökével az élen. A küldöttség a Szövetségi Gyűlés meghívására tartózkodik Csehszlovákiában. A föderáció megszűnésére vonatkozó kormányjavaslatot Jan Stráský szövetségi miniszterelnök indokolta meg. Rámutatott: a javaslat a kormány programnyilatkozatából indul ki, s jóváhagyása fontos feltétele annak, hogy a szétválás alkotmányos módon és konfliktusok nélkül történjen. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a törvényjavaslat mindkét új államot a föderáció jogutódjának tekinti, s tekintetbe veszi a szlovák parlament óhaját is, hogy A szünetben is folytatódott a vita. az utódállamok ne használhassák a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság felségjeleit. A két kamara bizottsági előadói is a törvény elfogadása mellett tették le a garast. Aláhúzták az alkotmányos és kulturált kettéválás jelentőségét. A képviselők többsége nem értett egyet azzal a javaslattal, hogy ezt a „történelmi jelentőségű ülést" élőben közvetítse a Csehszlovák Televízió. A vitában elsőként a parlamenti klubok állásfoglalását hallgatták (Folytatás a 2. oldalon) PANICS A SZANKCIÓK ELLEN A zágrábi rádió és a belgrádi televízió tegnap reggeli híradásai egybehangzóan azt jelentették, hogy a leghevesebb összecsapások az éjszaka folyamán Bosznia nyugati részén Bihacs körzetében, északon pedig Orasje mellett voltak. A belgrádi híradás arról számolt be, hogy kedden és szerdára virradó éjszaka a horvát erök Orasje körzetében intenzíven támadták a szerb falvakat, a muzulmánok pedig Szarajevótól keletre megpróbálták áttörni a Gorazsde körüli blokádot. A zágrábi rádió azt állította, Bihacs körzetében a horvátok sikeres offenzívát hajtottak végre és elfoglaltak néhány szerb állást. Szarajevóból csak néhány robbanást jelentettek, komolyabb harcokról nem érkezett hír. Természetesen a jugoszláv vezetést továbbra is mindenekelőtt a Biztonsági Tanács szankciószigorító határozata foglalkoztatja. Tegnap jelent meg a Nyezavíszimaja gazeta című orosz napilapban Milan Panics nyilatkozata. A szövetségi miniszterelnök fogadkozott: amint viszszavonják a Jugoszlávia elleni szankciókat, azonnal elkezd küzdeni (Folytatás a 2. oldalon) A SZLOVÁK PARLAMENT DÖNTÖTT VOLT, NINCS EGYETEM NYITRÁN SEMMITMONDÓ HATÁROZAT A NAGYSZOMBATI EGYETEMRŐL • SZLOVÁK NEMZETI BANK SZÜLETIK • A FÖLDEK 1995 VÉGÉIG IGÉNYELHETŐK VISSZA (Munkatársainktól) - Mi lesz a nagyszombati és nyitrai egyetemmel? A nagy figyelemmel kísért kérdéssel tegnap foglalkozott a szlovák parlament. A nyitrai egyetem tulajdonképpen nem is működött még, mert a létesítéséről szóló törvény hatályba lépése ellenére a helyi pedagógiai kar és mezőgazdasági főiskola nem tudott megegyezni. Ezért most a kormány az egyetemről szóló törvény visszavonását javasolta. Különböző javaslatok hangzottak el a törvény vitájában. A felszólalók többsége nem értett egyet azzal, hogy Nyitrán ezentúl ismét pedagógiai kar és mezőgazdasági főiskola néven létezzenek a felsőoktatási intézmények. Bauer Edit (Együttélés) aggodalmát fejezte ki, hogy a közelmúltban elfogadott törvény visszavonása perecedenst teremthet, és amellett foglalt állást, hogy inkább két egyetem létesüljön. A KDM-klub két főiskola mellett szólt. Az SZNP és a DSZM képviselői között szintén megoszlottak a vélemények. Vita tárgyát képezte az is, hogy mi legyen a pedagógiai főiskola neve. A képviselők végül úgy döntöttek, hogy az egyetem megszűnik, és Nyitrán különálló pedagógiai főiskolán és mezőgazdasági főiskolán folyik majd a képzés. Továbbra is nyitott maradt a nagyszombati egyetem kérdése. A parlament egy semmitmondó határozatot fogadott el, amely voltaképpen a megoldás halogatását jelenti, hiszen csak azt tartalmazza, hogy a nemzeti tanács felkéri a kormányt, intézkedjen az ügyben, és tájékoztassa a fejleményekről.a képviselőket. Magát a határozatot vita nélkül akarták szavazásra bocsátani. Ivan Gašparovič elnök belefojtotta a szót azokba a képviselőkbe, akik ki szerették volna fejteni véleményüket, mondván, hogy az egyetem mellett kardoskodóknak Szlovákia és a jelenlegi szlovák kormány bemocskolása a céljuk. Úgy vélekedett, ha a kérdést a januárban megalakuló alkotmánybíróság elé terjesztik, az minden bizonnyal a kor(Folytatás a 2. oldalon) ÚJSZÖ -INFORMÁCIÓ li „A FAVORITOK MEGFIZETHETŐK MARADNAK A közeljövőben várható áremelkedési hullám nyilván az autópiacot sem kíméli, ezért joggal aggódhatunk: lesz-e jövőre az átlagember számára megfizethető autó a hazai piacon? Nos, ha a hazai Favoritokat az eddigi 143-tól 233 ezerig terjedő áraikon annak tekintettük, akkor úgy tűnik, továbbra is azok maradnak. A Mladá Boleslav-i Škoda gyár sajtóosztályának vezetője, dr. Milan Smutný mindenesetre az alábbiakat nyilatkozta e kérdéssel kapcsolatban: - Marad a típusválaszték, bár minden kategóriában bizonyos mértékű áremelkedés váfható. Ennek egyik oka, hogy több mint 500 műszaki újítást eszközöltünk az autókon, ami önmagában is indokolja az áremelést. Hogy csak a leglényegesebbet említsem: a motor Bosch Monotronic elektronikusan befecskendezős változatban is kapható lesz, amely a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is eleget tesz. Ennek nélkülözhetetlen tartozéka a háromsávos katalizátor, amely önmagában is legkevesebb 28 ezer koronával emeli az autó árát. Hozzá kell tenni azonban, hogy kötelező felszereléssé csak 1993 októberétől válik. Az egyes típusokból a jelenleg is legdrágább Formán Excellent említeném: ennek az ára a műszaki tökéletesítése után jövőre valószínűleg eléri a 300 ezer koronát. (vas) VÁLSÁGOS HELYZETBEN AZ ÚJVIDÉKI MAGYAR SZÓ A VAJDASÁGBÓL 30 EZER MAGYAR EMIGRÁLT Az Uj Szó es az újvidéki Magyar Szo hagyományosan jó együttműködésének kerptében szerkesztőségünknek tegnap isirmt vajdasági vendégei voltak. Volt miről beszélgetni: az ottani magyarság helyzetéről, a boszniai polgárháborúról és - sajnos - a Magyar Szó súlyos anyagi gondjairól, amelyek az egyetlen jugoszláviai magyar napilap létét is veszélyeztetik. A lapot a Fórum Lap- és Könyvkiadó adja ki, amely ugyancsak komoly nehézségekkel küszködik, pedig azelőtt nagyon sikeresen gazdálkodott. Bordás Győző, a könyvkiadó igazgatója megemlítette, korábban nyomdájukban még bélyegés pénznyomtatásra is képesek voltak De Jugoszlávia szétesése és az ENSZ embargója következtében a vállalat elvesztette nagyon jelentős horvát és szlovén piacait, s ennek tudható be, hogy most már nem képes eltartani egy napilapot. A Fórum a tartományi képviselőház, vagyis állami fennhatóság alá tartozik. Ami a napilapot illeti - s erről Sinkovits Péter, a Magyar Szó művelődési rovatának vezetője tájékoztatott - az állami szervek először politikai nyomást gyakoroltak a szerkesztőségre. Amikor ez nem vált be, akkor anyagilag próbálták sarokba szorítani. Arra ösztönözték a szerkesztőséget, vegyen fel bankkölcsönöket, ebből vásároljon papirt, fizesse a nyomdaköltségbket. A kamatos kamatok viszont gyorsan nőnek, úgyhogy a Magyar Szónak jelenleg mintegy 600 ezer márkás adóssága van. A képviselőház pedig hallani sem akar arról, hogy ezt megtérítse, pedig korábban megígérte. A szerkesztőség meglehetősen kilátástalan helyzetbe jutott, bár - amint Sinkovits Péter kifejtette - ők most már dotáció nélkül is meg tudnának élni. Hiszen 3-4 évvel ezelőtt az állami támogatás költségeiknek a 20 százalékát fedezte, az idén pedig már csak 3 százalékot. Ha megengedték volna, hogy a lap anyagilag önállóvá váljon, akkor meg tudták volna oldani pénzügyi gondjaikat. Most viszont a súlyos adósság szinte agyonnyomja a szerkesztőséget. E találkozó alkalmat adott arra is, hogy szóba hozzuk a legfrissebb politikai eseményeket. Spitzer Éva publicistától, a téma szakértőjétől azt kérdeztem, egyetért-e azzal, hogy a Biztonsági Tanács hétfői döntése az embergó ellenőrzésének szigorításáról a nacionalista szerb elnök, Milosevics malmára hajtja a vizet. Pedig a világ, a Nyugat a liberális gondolkodású jugoszláv kormányfőt, Milan Panicsot támogatja. - A szankciók kezdettől fogva a szerb elnök kezére játszottak, mert az állam támogatásával mindenféle feketézések-csempészések zajlottak. Az embargót kijátszva kőolajat hoztak be és minden más szükséges cikket is. Tehát a szankciók ennek a rezsimnek és a mögötte álló gazdasági erőknek kedveztek anyagilag. A mostani szigorítás nyilvánvalóan nagyon nagy adut ad Milosevics kezébe Paniccsal szemben. Ujjal mutogathat az „amerikás" jugoszláv kormányfőre, hogy az ő politikája miatt, amellyel elárulta a szerb nemzeti érdekeket, nemhogy feloldották volna az embargót, hanem még szigorították is. Milosevics tehát azzal érvelhet a választási kampányban, hogy ö és szocialista (Folytatás a 3. oldalon) CÍMERVITA Jirina Pavlíková, (PDP), a Cseh Nemzeti Tanács heraldikai bizottságának elnöke korlátozónak minősítette az SZK Nemzeti Tanácsának azon követelményét, hogy a föderáció megszűnéséről szóló törvényben olyan rendelkezés is szerepeljen, amely tiltaná a CSSZSZK felségjelvényeinek, illetve az említett felségjelvényekkel - összetéveszthető szimbólumok használatát. Jirina Pavlíková a továbbiakban kijelentette, hogy lényegében minden szimbólum összetéveszthető, s ezért csak azzal hajlandó egyetérteni, hogy törvényi rendelkezés tiltsa a jelenlegi szövetségi állami felségjelvények használatát. A szlovák követelményt diktátumnak minősítette, és egyben megjegyezte: „Mi nem vontuk kétségbe az újonnan keletkező szomszédos állam határozatát azt követően sem, hogy elfogadta állami zászlajaként egy fasiszta állam harci lobogóját."