Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-18 / 272. szám, szerda

3 HÍREK-VÉLEMÉNYEK 1992. NOVEMBER 18. VLAGYIKAVKAZI HELYZETKÉP A NEMET SZOCIALDEMOKRACIA KONGRESSZUSA A MENEKÜLTPROBLÉMA MEGOLDÁSÁRÓL Bonnban tegnapra virradó éjszaka a német szociáldemokrácia (SPD) rendkívüli kongresszusán beleegyezett az alkotmányban rögzített menekültstátusról szóló jog korlátozásába. Az ellenzéki párt, amely eddig elutasította az alaptörvény módosítását, a mostani döntéssel kíván hozzájárulni a menekültprobléma megoldásához. Az SPD szerint a kompromiszszum kiutat jelenthet a keresztényliberális koalícióval folytatandó további tárgyalásokhoz. A szociáldemokrata párt azonban, ellentétben a kormánnyal, ragaszkodik ahhoz, hogy individuálisan ítéljék meg a menekültstátusért folyamodó személyek kérvényét. Ezzel lényegében elutasítják a kormánykoalíció pártjai által összeállított listát azokról az országokról, amelyekben nincs politikai üldözés. Németországba idén kb. félmillió menekültre számítanak, s ez sokkal több, mint amennyit a többi nyugateurópai állam befogad.iSzámos német politikus szerint épp-a menekültáradat az oka a növekvő radikalizmusnak. KÖLCSÖNÖS VÁDAK NÉHÁNY SORBAN Tegnapra virradó éjszaka az észak-oszét főváros, Vlagyikavkaz külvárosaiban több ízben is megsértették a rendkívüli állapot rendelkezéseit. Ismeretlen fegyveresek támadást hajtottak végre az orosz hadsereg és az észak-oszét milícia védelmi állásai ellen. Az orosz deszszantosok visszaverték a támadást. Az orosz hadsereg MÍG 24-es harci helikopterei Vlagyikavkaztól délre, a Terek-folyó mentén hajtottak végre felderítést, mivel olyan hírek érkeztek ebből a térségből, hogy ott páncélosok, csapatszállítók gyülekeznek a Grúzia területére vezető út közelében. Vlagyikavkazi hivatalos információk szerint tegnapig az ingus fél 561 túszt engedett szabadon, míg az oszétok visszaadtak 1272 fogságba esett ingust. A közel 3 hete tartó fegyveres konfliktus mindkét oldalon kb. 120 áldozatot követelt és mintegy 600-an megsebesültek. A nem hivatalos jelentések jóval több áldozatról szóinak. Szoszlan Szikojev, az ÉszakOszét Autonóm Köztársaság belügyminisztériumának titkára, az orosz parlament képviselője, a rendkívüli állapot elrendelése óta Vlagyikavkaz főparancsnoka nyilatkozott tegnap a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának. Szerinte nem létezik semmiféle ingus-oszét konfliktus, hanem egyértelműen ingusok Észak-Oszétia elleni agressziójáról van szó. Az elkövetkező napok legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy felszámolják a Vlagyikavkaz környéki erdőkben kóborló fegyveres banditákat. Szavai szerint a belügyminisztérium ,.rendkívül kemény fickókból" már összeállított egy alakulatot, amely rövidesen leszámol a fegyveres ingusokkal. Az észak-oszét fővárost az utóbbi hetekben elárasztja a patriotizmus és a militáns nacionalizmus hulláma. Az ingusokról azt állítják, hogy alaptermészetükhöz tartozik, hogy vérszomjasak, s kizártnak tartják, hogy ezentúl együtt tudnának élni velük. Az ingus fővárosban, Nazraniban Oroszország képviselői és a Dudajev elnöktől rendkívüli jogkörökkel felruházott csecsen-küldöttség tagjai megállapodást írtak alá az orosz és a csecsen csapatok szétválasztásáról. Maga a csapatszétválasztás tegnap reggel megkezdődött. Eddig a csecsen-ingus határon csak néhány száz méterre álltak egymástól a két fél fegyveresei. Washingtonban hétfőn az arabok és az izraeliek egymást vádolták a közel-keleti békefolyamatról szóló tárgyalások meghiúsításával. Muafak Alaf szíriai küldöttségvezető felháborodva reagált Jicchak Rabin izraeli miniszterelnök vasárnapi nyilatkozatára, amit a Washington Postnak adott. Rabin az interjúbán Szíriát vádolta a békefolyamat aláásásával, mert véleménye szerint Damaszkusz helyesli a fundamentalista felkelők támadásait az izraeli hadsereg dél-libanoni állásai ellen. ,,Nem így beszél az, aki békét akar" - mondta Alaf. (Folytatás az 1. oldalról) megerősítette, törvénytelennek és elfogadhatatlannak tartja az etnikai tisztogatásokat és a területfoglalást. Míg nagyon sokan a december 20-ra kiírt, előrehozott parlamenti választásoktól remélik a délszláv válság megoldásának előmozdítását, tegnap a vezető belgrádi lapok arról írtak, hogy a jugoszláv, illetve a szerb és a montenegrói vezetés egyre komolyabban mérlegeli a voksolás elhalasztásának lehetőségét. A Borba napilap szerint nem az ellenzék követeli a halasztást, hanem objektív okok. Egyelőre ugyanis nincs olyan törvény, amely szabályozná a választási procedúrát, és feltehetően késni fog a jelöltlisták közzététele is. A Borba szerint egy, de talán több hetes halasztás is elképzelhető. A tegnap délelőtti hírek szerint a keddre virradó éjszaka is elsősorban Bosznia északi részében folytatódtak a harcok, Kelet-Hercegovinában csak szórványos lövöldözések voltak. A boszniai szerbek sajtóügynöksége szerint Szarajevóban hétfő este a muzulmán gyalogosok és a tüzérség kezdte ismét támadni a szerbek állásait. Viszont a horvát rádió azt jelentette, hogy a hétfői egésznapos aktivitás után a szerb tüzérség éjszaka is folytatta Szarajevó lövését. Philippe Morillon tábornok, az ENSZ-erők parancsnoka hétfő esti szarajevói sajtóértekezletén bejelentette, hogy a boszniai muzulmán, A Palesztinai Felszabadítási Szervezet a következő napokban találkozik a washingtoni béketárgyalásokon részt vevő palesztin delegáció tagjaival, s a megbeszélések során fontolóra veszik a palesztinok távozását az Izraellel folyó béketárgyalásokról. Erről tegnap tájékoztatott Al-Ahram című egyiptomi napilap, Jasszer Arafatra, a PFSZ vezetőjére hivatkozva. Arafat ezzel összefüggésben állítólag megállapította: véleménye szerint Rabin jelenlegi politikája semmiben sem különbözik a korábbi izraeli kormányfő, Jicchak Samir praktikáitól. horvát és szerb erők főparancsnokaival folytatott.rnegbeszélésein elvi megállapodás született a Mostar -Szarajevó humanitárius folyosó megnyitásáról. Az UNPROFOR felderítő missziója tegnap indult el, hogy ellenőrizze a kb. 100 kilométer hosszú útvonalat és megállapítsa, mennyire igényes ez a feladat. Az utat ugyanis több helyen aláaknázták, elbarikádozták, s nagyon nehéz megítélni, mikorra sikerül megnyitni az ENSZ-konvojok és a menekültek számára. Adalbert Rebic, a horvát menekültügyi hivatal igazgatója tegnapi zágrábi sajtóértekezletén bejelentette, hogy köztársaságukban hivatalosan 650 ezer menekültet regisztráltak, közülük332ezren Bosznia-Hercegovinából érkeztek. Feltételezéseik szerint további 100-150 ezer menekültet a hatóságok nem tudtak bejegyezni. Lemondott igényéről a jugoszláv trónra Karagyorgyevics Sándor szerb herceg - közölte tegnap a Borba napilap. Az információ szerint a herceg támogatja Dobrica Csoszicsot és Milan Panicsot, KisJugoszlávia elnökét, illetve kormányfőjét. Kijelentette, egyszerű állampolgárként szívesen élne az általuk irányított államban. Sándor herceg az utolsó jugoszláv király, II. Péter fia. Az uralkodó 1941-ben emigrált Londonba, hivatalosan 1945. november 29-én fosztották meg őt a tróntól. E

urópa gyors egyesítése a feltétele a kontinens biztonságának - nyilatkozta Habsburg Otto a Die Welt című német napilapnak. Az Európa Parlament képviselője mindenekelőtt az oroszországi helyzet alakulása és a lehetséges háborús konfliktus miatt fejezte ki aggodalmát. Véleménye szerint egy ilyen konfliktus ismét a balti államok megszállásába torkollhat. Szerinte Közép-Európában nem fenyeget az autoratív rezsim veszélye sem Magyarországon, sem Csehországban, sem Lengyelországban. Habsburg Ottó nem ért egyet azokkal a véleményekkel, melyek szerint Kelet-Európa nagy része elhalasztja a kontinentális integráció lehetőségét. Úgy véli, az egyesítési folyamatban mindkét fél, a keleti és a nyugati is hibákat követ el. F

idel Castro legfelsőbb kubai vezető személyes vagyonának egy részét Spanyolországba helyezi át, valószínűleg így kívánja biztosítani kényelmes nyugdíjkorát elődjeinek országában - tájékoztatott tegnap a The New York Post, a titkosszolgálat szakértőire hivatkozva. Szerintük július óta, amikor Castro látogatást tett apja szülőfalujában, a galíciai Lancarában, vagyonának egy részét Madridba helyeztette át. Castrónak mindig is volt számlája a kanadai, svájci és a bahamai bankokban, hivatkozik a napilap Rachel Ehrenfeld írónő állítására. Szerinte az említett összegek a CIMEX cégtől származhatnak, amely Panamában, Mexikóban, Japánban és Európában tevékenykedik. J

apán tegnap 12,8 millió dolláros támogatást ígért Szomáliának. Ezt az összeget mindenekelőtt élelmiszersegélyre fordítja, amelyet légiúton juttat el a kelet-afrikai ország éhező lakosságának. Sziad Barre szomáliai elnök megbuktatása, vagyis 1991 januárja óta Szomáliában több mint300ezer személy haltéhen. U

gyancsak Japánból érkezett a hír, mely szerint Tokió majd 400 ezer dolláros "támogatással kíván hozzájárulni a Magyar Állami Opera korszerűsítéséhez. Erről tegnap tájékoztatott a japán külügyminisztérium. A minisztérium elvárja, hogy Budapest ezt az összeget többek között az új hangtechnika vásárlására használja fel. L

eopárdhadműveletnek nevezte el az olasz rendőrség a maffia ellen 1984-től végrehajtott legnagyobb akciót. Tegnapra virradó éjszaka mintegy 200 személyt tartóztattak le, köztük parlamenti képviselőket is - tájékoztatott a calcanissettai rendőrség. T

egnap ismét csökként a rubelnek a dollárral szembeni értéke, a valutaárfolyamok szerint 448,1 rubelért kínáltak egy dollárt. A csökkenést azok az aggodalmak idézték elő, hogy Oroszországot elárasztják az Ukrajnából kitiltott rubelek. Az orosz központi bank decemberben kötvények kiadásával kívánja kivonni a forgalomból a felesleges rubeleket. A moszkvai kormány mindazonáltal azt állítja, hogy a rubel irreálisan alacsony szintre csökkent. E

gy elkeseredett indiai nő, akit hónapokkal ezelőtt elhagyott a férje, 75 centért adta el egynapos gyermekét. Indiában ezért az összegért például égy sört lehet venni - tájékoztatott tegnap a PTI hírügynökség. Közlése szerint a 28 éves Golapi Bogart egy kórházi alkalmazottnak adta el lányát, akit végül is egy takarítónő vett meg. Bogart aszszony mentségéül hozta fel: férje hat hónappal ezelőtt indult el munkát keresni és azóta nem tért vissza. Neki nincs pénze, nem tudja miből eltartani gyermekét. B

angladesben legkevesebb 223 gyermek halt meg azt követően, hogy mérgező anyagokat tartalmazó szirupot ittattak velük. Erről tegnap tájékoztatott az AFP hírügynökség.. A kormány azonnal elrendelte az ügy kivizsgálását. A bangladesi egészségügyi minisztérium információi szerint a gyógyszerészek mérgező anyagot találtak a gyógyszerként árult szirupban. A dakkai gyermekkórház neurológusa szerint a bangladesi gyártmányú szirupot többezer családban tovább használják, mivel nem tudnak ártalmas hatásáról. RENDEZÉS VAGY SZAKADAS? Vasárnap járt le az a határidő, amelyet az ENSZ szabott a vörös khmerek számára, hogy letegyék a fegyvert és bekapcsolódjanak a békefolyamatba. Egy héttel korábban Pekingben a francia és az indonéz külügyminiszter (a párizsi Kambodzsa-konferencia védnökei) részvételével eredménytelenül zárult a kambodzsai Legfelsőbb Nemzeti Tanács ülése, mivel a vörös khmerek ott is elutasították a béketervet. Szakértők szerint mindez szükségessé teszi, hogy az ENSZ átdolgozza a francia fővárosban tavaly októberben aláírt békeszerződést, és valószínű, hogy ki kell dolgozni a kambodzsai ENSZ-erők (UNTAC) új mandátumát is. Nézzük a párizsi szerződés legfontosabb pontjait. A Hun Sen vezette kormány és a három ellenzéki frakció (a Vörös Khmer, a Son Sann-féle, valamint a Szihanuk vezette szervezet) képviselőiből létrehozták a Legfelsőbb Nemzeti Tanácsot, Szihanuk herceggel az élen. Lényegében ez a testület irányítja az UNTAC-cal együtt az országot a jövő év májusára tervezett szabad, többpárti választásokig. A szerződés egyik leglényegesebb pontja az volt, hogy a négy fél fegyvereseinek (vagy 200 ezer fő) 70 százalékát le kell szerelni, a maradék-30 százalékot pedig visszahívni a kaszárnyákba. Mit követelnek a vörös khmerek? A jelenleg 25-30 ezer főre becsült hadseregüket azért nem hajlandók leszerelni, mert. szerintük még mindig vannak vietnami katonák az országban. Ezt az ENSZ is tagadja. Az általuk ellenőrzött területekre az ENSZ-katonákat sem engedik be, sőt: nem egy provokatív támadást intéztek már ellenük. Követelik továbbá, hogy még a választások előtt alakítsanak új átmeneti kormányt. A Vörös Khmer tehát így akar bekerülni a hatalomba, hiszen az általános megítélés szerint a választásokon nem lesz sok esélye, mert a kambodzsaiak még nem felejtették el a polpotisták rémuralmát. Mindez a másik három felet óvatosságra kényszeríti. Hun Sen máris utasítást adott több ezer kormánykatonának, hagyják ott az ENSZ által ellenőrzött kaszárnyákat és térjenek vissza a frontra. Szihanuk azt mondta, a vörös khmerek nélkül is tovább kell vinni a rendezési folyamatot. Csakhogy ez nagyon nehéz lesz. Kérdés, tud-e valamilyen receptet a világszervezet. Jelenleg ugyanis nem a volt Jugoszláviában, hanem Kambodzsában folyik az ENSZ legnagyobb békeakciója. Az ottani nemzetközi erők létszáma meghaladja a 20 ezer főt, a költségek pedig 2 milliárd dollárra rúgnak. A Vörös Khmer makacssága miatt talán ez is kevés lesz. Alapvetően megváltozott a politikai paletta is. Korábban a három ellenzéki szervezet harcolt a kormány ellen. Most úgy néz ki, hogy Szihanuknak és Son Sannéknak a kormánnyal összefogva kell küzdeniük a Vörös Khmer ellen, amely katonailag ugyan nem győzhet, viszont elég erős ahhoz, hogy veszélybe sodorja a békés rendezést. Az ENSZ gazdasági jellegű szankciókat is fontolgat a polpotisták ellen. Nem tudni, hogy ezek mennyire lesznek hatékonyak. Ha nem lesznek azok, akkor mi lesz? Folytatódik a vérontás? Netán Kambodzsa is kettészakad? (malinák) NATO-tábomokok delegációja tartózkodik Ukrajnában John Shaiikashvilininek, a NATO európai főparancsnokának vezetésével. Tárgyalnak az ukrán politikai vezérkarral is, de sokkal fontosabbak azok az eszmecseréik, melyeket a hadsereg parancsnokságával folytatnak - hivatalos közlés szerint az európai biztonságról. Lényegéban azonban az Ukrajnában'lévő atomfegyverek további sorsáról. A köztársaság területén 1200 nukleáris robbanófej van, 176 interkontinentális rakéta, 34 atomfegyverekkel felszerelt stratégiai bombázó. Ezekre a fegyverekre is vonatkozik a START-szerződés, amely előírja, hogy hét éven belül egyharmadával csökkenteni kell az amerikai és-a volt szovjet hadászati rakéták és bombázók számát. Az atomfegyverekkel rendelkező négy egykori szovjet köztársaság - Oroszország, Ukrajna, Belorusszia és Kazahsztán - megállapodott abban, ha hatályba lép a START, csak Oroszországnak maradnak nukleáris fegyverei. Belorusszia ezt tudomásul vette, némi huzavona után Kazahsztán is kötélnek állt, viszont Kijevnek az utóbbi időben nyugtalanító atomallűrjei vannak. Nyilván ez késztette a NATO-tábomokokat is, hogy Ukrajnába látogassanak. Washington és Nyugat-Európa aggodalmai akkor kezdődtek, amikor kiderült - mert Moszkva közhírré tette -, hogy Kijev megakadályozta az orosz szakembereket a szokásos karbantartás elvégzésében, ami csökkenti a biztonságot. Sőt, Harkovban egy szigorúan titkos, a kormány által létrehozott laboratóriumban lázas munka folyik a robbanófejek kilövéséhez szükséges kódok kidolgozásán, hogy Ukrajna maga ellenőrizhesse ezeket a fegyvereket. Ez mindenképpen meghaladja a tavaly decemberi minszki szerződést, ATOMALLÜRÖK amely csak arra jogosítja fel Ukrajnát, hogy megakadályozza ezeknek a fegyvereknek a bevetését. , Leonyid Kravcsuk ukrán elnök tovább növelte a kétségeket egy héttel ezelőtti sajtóértekezletén, amikor azt mondta: Ukrajna annak az országnak adja el a nukleáris robbanófejeket, amely többet fizet értük. Azzal érvelt, hogy Oroszországnak már átadták az összes harcászati atomfegyvert, de nem kaptak semmi kárpótlást. Az SS-19-es és SS-24-es rakéták robbanófejeiben lévő értékes nukleáris anyagokért cserébe azonban legalább fűtőanyagot akarnak atomerőmüveik számára. Több jel szerint az orosz-ukrán flottavita sem tekinthető megoldottnak, a jaltai megállapodással csak a közvetlen konfliktusveszély hárult el, a probléma lenyegeben nyitott maradt. Már említett sajtóértekezletén Kravcsuk azt állította, a hat pont közül Oroszország csak egyet teljesített, mégpedig a legjelentéktelenebbet: a hajók felségjeleire vonatkozót. Moszkva azt szeretné, hogy 1995-ig maradjon minden a régiben, viszont Kijev - szuverenitására hivatkozva - addigra az egész osztozkodást le akarja zárni. Egyáltalán nem arról van szó, hogy Ukrajna védtelennek érezné magát, azért harácsolná össze a fegyvereket. Ellenkezőleg, feleslege van, s azt el is akarja adni. Például Indiának, melynek fegyverzete 70 százalékban szovjet gyártmányú. Néhány héttel ezelőtt arról született megállapodás, hogy Ukrajna 90 százalékban felújítja az indiai hadsereg arzenálját. Delhi Moszkvával is próbált üzletet kötni, de Oroszországgal szemben nagymértékben eladósodott, s Moszkva többet már nem hajlandó hitelezni. Fegyvereket vásárolni és hitelt törleszteni egyidöben pedig India nem képes. Ukrajna talált még egy jó partnert, nevezetesen Kínát. Bármennyire is titkolta mindkét fél, azért csak kitudódott: Mikolajiv ukrán kikötőben már épül Kína számára a Varjag cirkáló. Hiába, ha egy üzlet beindul... Talán összejön belőle annyi, hogy legyen kenyérre. Mert aki éhes, az fütyül a jóllakottak biztonságérzetére. S ez az, amiről nem szabad megfeledkezni. GÖRFÖL ZSUZSA SZIGORÚBB BLOKÁD