Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-18 / 272. szám, szerda

1992. NOVEMBER 18. KALEIDOSZKÓP TÉL ÉS PRIVATIZÁLÁS ELŐTT BŐS SZEREPE MINIMÁLIS (Munkatársunktól) - Sajtótájékoztatót tartott a Szlovák Energetikai Vállalat (SEP) a télre való felkészüléséről, Szlovákia energetikai helyzetéről, valamint a vállalat privatizációjáról. Rudolf Kvetán és Karol Česnek, a SEP vezérigazgatója és helyettese szerint alaposan felkészültek a téli idényre. Komoly karbantartási munkákat végeztek többek között a vajáni, a nyitranováki és a Jaslovské Bohunice-i hö- és atomerőműben, fűtőanyagból elegendő áll rendelkezésükre, egyedül a vízi erőművek feltöltése nem kielégítő a kevés csapadék miatt. Bár 1990-hez képest az energiafogyasztás lényegesen csökkent, mégis deficites Szlovákia energiaháztartása. A Szlovák Energetikai Vállalat a hazai szükségleteknek csupán a háromnegyedét állítja elő, további 9 százalékot az üzemi erőművek termelnek, Csehországból és külföldről pedig együttesen további 15 százalék érkezik. A kettéválást követően továbbra is érkezik a cseh áram, ugyanis 1995-ig ezt szerződés biztosítja. Szlovákia csak akkor válik önellátóvá, ha a mohi atomerőmű beindul. Egy kérdésre válaszolva bejelentették: a bősi vízi erőmű teljes kihasználás esetén is csupán az összfogyasztás négy százalékát fedezné, így energetikai szempontból nincs különösebb szerepe. A Szlovák Energetikai Vállalatot nem darabolják szét, mint egészet privatizálják. A tervek szerint a SEP 51 százaléka az állam kezében marad, egytizede a kupónos privatizációba kerül, 36 százalékát a hazai és külföldi beruházóknak ajánlják fel, s a fennmaradó rész a kárpótlási alapba jut. A nyugati befektetők már érdeklődtek, s ha a tárgyalások sikerrel végződnek, akkor például az épülő mohi atomerőművet egymilliárd márkás ráfordítással térségünk legmodernebb energiatermelőjévé változtatják. (sidó) PÁRKÁNY ÉS VIDÉKE ALAPÍTVÁNY 1992. november 10-én tartotta alakuló ülését a Párkány és Vidéke Alapítvány munkabizottsága. Az alapítvány feladata a régió magyar művelődésének, oktatásügyének, kulturális és egyházi életének támogatása lesz. Létrehozói a helyi magyar kultúra, oktatásügy, egyházi élet képviselői, a Rákóczi Szövetség támogatásával és helyi források bevonásával kívánják céljaikat valóra váltani. Az alapítvány tevékenysége pártoktól független, valamennyi magyar politikai párt és mozgalom támogatását reméli. Az alapítvány célja a szellemi és közösségi élet lehetőségeinek megteremtése, a hagyományok továbbgondolása, a külkapcsolatok előmozdítása oktatási intézmények, egyházak, közösségek, önkormányzatok, vállalkozások, stb. között. Az alapítvány munkabizottsága a Csemadokkal karöltve igyekszik megalkotni a szükséges támogatás és fejlesztés rendszerét, valamint létrehozni egy körzeti irodát. Tevékenységével szellemi és közösségi megújulásunkat akarja szolgálni. A munkabizottság nevében: HIMMLER GYÖRGY JÖVŐRE ISMÉT POZNANI NEMZETKÖZI VÁSÁR (Munkatársunktól) - Jövőre ismét megrendezik a Poznani Nemzetközi Vásárt. Boguslaw Zalewski, a Vásár elnökhelyettese a tegnapi sajtóértekezleten az ez évi eredményekről beszélt: 19 nemzetközi vásárt rendeztek mintegy 1000 részvevővel. Az idén több mint hetven csehszlovákiai vállalat képviselte hazánkat (közel húsz Szlovákiából). A PNV programja ez ideihez képest bővül: 22 nemzetközi szakvásár várja a részvevőket és a látogatókat, s ezentúl évenként tartják az eddig kétévenként rendezett poligráfiai és egészségügyi berendezéseket, valamint orvosi műszereket prezentáló bemutatót. Eddig már tizenháromezer kiállító jelentette be részvételét, ebből ötezer külföldi. Pedig egy négyzetméternyi kiállítóterület 400 dollárba kerül... (kiedr) ODÚtlanul Az ODÚ, azaz a Polgári Demokrata Unió felszámolja önmagát. Szlovákia történelmében befejeződik egy páratlan kísérlet: a liberális és a kisebbségekre is odafigyelő politizálás megteremtésének szándéka. Mint köztudott, a PDU az egykori Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) politikai mozgalom utódja. Azé a mozgalomé, amely az 1989. november 17-ei rendőri brutalitásra adott válaszként keletkezett november 19-én. Ezen a napon megközelítőleg 500 ellenzéki és liberális gondolkodású értelmiségi találkozott Pozsonyban és Peter Zajac javaslatára koordinációs bizottságot hoztak létre. Tagjai még aznap este Jan Lángoš lakásán találkoztak, nevet adtak a mozgalomnak - amelyet alig néhány nappal később a szlovákiai lakosok millió támogattak. A NYEE népszerűségének titka az volt, hogy az állampárt negyven évi hegemóniája után nemcsak megfogalmazta, hanem ki is mondta mindazt, amit az emberek többsége már évekkel, esetleg évtizedekkel korábban is érzett. Sokkal nehezebben ment azonban egy pozitív program ,,a mit kell tenni?" kérdésre adandó válaszok - kidolgozása. Egyszerűen azért, mert e mozgalomban nagyon is eltérő gondolkodású emberek verődtek össze. Egészen sajátos vonása a '89es bársonyos forradalomnak, hogy a Független Magyar Kezdeményezés nemcsak hogy előbb alakult meg, de előbb is fogalmazta meg programját. A NYEE csak ezt követően tudta megtenni ugyanezt; és „tizenkét pontja" között szerepelt az is, hogy: „követeli a nemzetiségek jogainak s helyzetének a teljes és tényleges jogegyenlőség elve alapján történő törvényi szabályozást". A NYEE berkeibe már azonban a kezdet kezdetén olyanok is bejutottak, akik a valóságban távol álltak annak liberális irányvonalától. Közülük többen még az 1990-es, első szabad választások előtt kiváltak, saját pártot alapítottak. A későbben érkezők közül viszont sokan csak színlelésből fogadták el a liberalizmust, és a NYEE nemzetiségi politikáját. Nem véletlen, hogy a legkeményebb magyarellenes kirohanásokat - a fent idézett program ellenére - 1990-ben éppen a NYEE politikusaitól hallhattuk, így például Ladislav Kováétól, Vladimír Mečiartól... 1990-ben a NYEE a szavazatoknak mindössze 29,34 százalékát szerezte meg. „Mindössze", mert a 600 ezres magyar kisebbség szavazataival is számoltak - amit azonban éppen egyes NYEE-politikusok „kiszólásainak" köszönhetően megközelítőleg sem kaptak meg. A magyarellenesség ezáltal csak növekedett a mozgalomban; következésképpen a liberalizmus is gyengült. Megmutatkozott ez a nyelvtörvény körüli vitában, ahol immár szó sem esett a „teljes és tényleges jogegyenlőségről", a kollektív jogokról. A NYEE, sajnos csupán feltárta a problémákat, ám megbízatási idejéből csupán sorozatos kompromisszumkötésekre futotta. Tény azonban, hogy a PDU megszűnésének pillanatában nincs aki helyére lépne. Nincs egyetlen olyan szlovákiai párt sem, amelynek programjában a nemzetiségek ,, teljes és tényleges jogegyenlőségének" követelménye szerepelne. Azaz: a PDUval együtt temethetjük azokat a reményeinket is, hogy Szlovákiában igenis, lesz olyan politikai párt, amely a magyar kisebbséggel „a teljes és tényleges jogegyenlőség" alapján lenne hajlandó tárgyalni. FEKETE MARIAN KÉPVISELŐKÉPZÉS-KÖZPONTILAG (Munkatársunktól) - A Helyi Demokráciát Segítő Alap külföldi tanácsadója, Kai Johannsen nemrég a Rimaszombati Járási Hivatalba is ellátogatott. A dán szakember útjának céljáról, illetve a hivatal vezetőivel folytatott megbeszéléseinek eredményeiről Jana Pavellovát, a járási hivatal vezetőjének helyettesét kérdeztük. - Egy területi konzultációs és oktatóközpont létrehozását tervezik, mely délen, pontosabban a Rimaszombati, Losonci, Nagykürtösi és Rozsnyói járás területén fejtene ki tevékenységet. A központ Rimaszombatban lenne és ismeretterjesztő előadásokat, tanfolyamokat szervezne a polgármesterek, képviselők és önkormányzati tagok részére, nemcsak aktuális jogi kérdésekről, hanem például idegen nyelvek tanulására is alkalmat kínálna. Az új intézmény mindenekelőtt tanácsadói és koordinációs tevékenységet fejtene ki, lehetőséget teremtve a helyi, alulról jövő kezdeményezések kibontakoztatásához. A dán vendéggel elsősorban a központ elhelyezéséről és létrehozásának anyagi feltételeiről tárgyaltunk. A helyet mi biztosítjuk, a teljes felszerelést pedig a Phare program anyagi hozzájárulásával oldanák meg. Johannsen úr tájékoztatott arról is, hogy a központ felszerelésére közel egymillió koronát irányoztak elő, s terveik szerint az intézmény a jövő év első felében már meg is kezdhetné működését. Részünkről ennek nincs akadálya. (polgári) FEKTESSE PÉNZÉT RÉSZVÉNYEKBE! A vagyonjegyes privatizációban felkínált részvények árfolyamát megállapító szövetségi pénzügyminisztériumi bizottság munkaeredményei bizonyítják, hogy a cseh köztársasági székhelyű vállalatok hitéiképessége nagyobb a szlovákiaiakénál. Más szóval - a Cseh Köztársaságban átlagban több pontért kínálták a részvények darabját, mint a Szlovák Köztársaságban. Ez az eredmény részben a két országrészben levő vállalatok közti különbségből következik, de elsősorban abból, hogy a szlovák befektetők jobban bíznak a cseh gazdaság fellendülésében. Ennek köszönhetően a föderáció keleti részéből nagyon sok befektetési pont áramlott a nyugati országrészbe, és ez megmutatkozott a részvények árfolyamának alakulásában is: a szlovák részvények ára átlagban csökkent, a cseh részvényeké viszont emelkedett. A PPF befektetési társaság éppen ezért úgy határozott, hogy segítségére siet a Cseh Köztársaságban befektetni kívánó szlovákiai állampolgároknak, ezért megalapítja a Jövedelmező Befektetési Alapot (JBA). Ez az alap 15 ezer részvényt bocsát ki, összesen legkevesebb 450 millió korona névértékben. Egy 30 000 korona névértékű részvény 34 ezer koronába kerül majd, s ebből az összegből 3 ezer koronát a törvény által előírt tartalékalapra helyezünk (azonban ez az összeg is a vagyon része, és jelentős forrása az osztalékképzésnek), ezer korona pedig az exkluzivitásért fizetett díj. A PPF szakemberei már számos csehországi székhelyű, eredményes vállalat elemzésein dolgoznak, keresik az attraktív ingatlanokat, az érdekes értékpapírokat (más társaságok vagy bankházak által kibocsátottakat), és tökéje értékesítésének egyéb formáit. A JBA a közeljövőben külföldi részvényekbe és értékpapírokba is szándékozik befektetni. A vagyonjegyes privatizáció első hullámában szerzett tapasztalatok alapján a PPF szakemberei a Jövedelmező Befektetési Alap 25 százalékos növekedését merik ígérni. Mi ösztönzi a JBA-t ilyen bátor kijelentésre? A vagyonjegyes privatizáció első hullámában 200 ezer ponttulajdonos bízta pontjait a PPF négy alapjára. A negyedik forduló után a PPF a rábízott pontok 95 százalékáról mondhatja el, hogy befektette azokat, és a társaság portfolióját képező vállalatoknak mintegy a felében jelentős részesedésre tett szert, s ily módon lehetősége nyílik az adott vállalatok stratégiájának meghatározására is. Ez bizonyítja, hogy a PPF befektetési filozófiája egészséges és helyés. Számos szlovákiai politikus és közgazdász állítja most, hogy a külföldön való befektetés - márpedig a Cseh Köztársaság január elsejét követően külföldnek minősül majd a szlovákiai állampolgárok részére - becstelen, és árulásnak minősíthető. Ilyet viszont csak azok állíthatnak, akiket elvakít az önálló állam fölötti lelkesedés. Világszerte megszokott, hogy például egy francia állampolgár német cég részvényeinek a tulajdonosa, hogy egy amerikai eladja General Motors részvényeit és pénzét mondjuk egy brazíliai cinbányába fekteti, vagy egy olasz túlad Olivetti részvényein és inkább IBM vagy Shell részvényeket vásárol. Az egyén szabadságából következik, hogy mindenki oda fekteti be eszközeit, ahol szerinte a legelőnyösebb, a legbiztonságosabb és perspektivikus helyen lesz. Ez az önök szabadságának a kérdése. Az utóbbi évek gazdasági fejlődése jelzi, hogy a cseh gazdaság lehetőségei a legközelebbi időszakban nyilvánvalóan jobbak lesznek a szlovákiai gazdaságénál. Ennek a helyzetnek történelmi gyökerei vannak, a szlovákiai jnehézipar és fegyvergyártás fejlesztésével pedig csak konzerválódott ez az állapot. Feltételezhető, hogy néhány éven át a Szlovák Köztársaságban nagyobb lesz a munkanéjküliség, nagyobb lesz az infláció mértéke, csökken a bruttó hazai termék és a termékek versenyképessége. Ezekkel szemben a termelőknek a kormánnyal együtt a bérek befagyasztásával kell majd fellépniük, illetve egyéb, a lakosság életszínvonalát érintő intézkedésekkel. Számos élenjáró közgazdász szerint viszont a szlovák kormány nem kerülheti el jövő pénznemének devalválását sem. És ilyen esetben nagyon előnyös lesz mindenki számára, ha pénze e válságövezeten kívül lesz. A PPF a Jövedelmező Befektetési Alap révén kínál ilyen befektetési lehetőséget. A PPF szakemberei szerint ez a lehetőség nagyon vonzó és előnyös. Most csak önökön múlik, hogy élnek-e vele és hogy megvédik-e pénzüket az infláció veszélyével szemben. VR-262 MIKOR LESZNEK TULAJDONOSOK HELYZETKÉP HÁROM LAKÁSSZÖVETKEZETBŐL Már lassan fél év telt el attól a dátumtól, amikortól a szövetkezeti lakások bérlői kérhették az illetékes szövetkezettől, hogy ruházza át rájuk a tulajdonjogot. Sok körülmény nehezítette döntésüket: az új tulajdonosnak ugyanis nem csupán jogai, hanem kötelességei is lesznek a lakásával, a házzal kapcsolatban. Hány bérlő szeretne tulajdonos lenni és a lakás maradékértékén kívül milyen költségeik lesznek az új tulajdonosoknak? Erről érdeklődtünk három lakásszövetkezetben. JURSA KÁROLY, a dunaszerdahelyi lakásszövetkezet elnöke: - Arra nem tudok pontos választ adni, hogy hány bérlőnk lesz tulajdonos, mert ez csupán a szerződések aláírása után válik világossá. A 4072 tagunk közül 2764-en nyújtották be kérvényüket. A lakók már tavaly megkapták az értesítőt, mennyit kell fizetniük a lakásukért és ennek alapján dönthettek. Nehéz előre megjósolni, végül hányan tartanak ki tulajdonosi elképzelésük mellett, mert ez bizonyára attól is függ, hogyan alakul a következő évben a gazdasági helyzetük. Tulajdonképpen még van idő a végleges döntésre, mert a szerződések aláírása csak a jövő évben esedékes. Sok ház tulajdonviszonyait igazoló irat-hiányzik, az átadási jegyzőkönyvek, s ezek beszerzése időigényes. Ráadásul a szerződés csak akkor válik jogerőssé, ha azt a közjegyzőség, pontosabban annak jogutódja regisztrálja. Előreláthatólag a házak 80 százaléka hibrid marad - tehát a tulajdonosok és a szövetkezeti tagok egy fedél alatt élnek majd. Nincs egyetlen olyan tömb sem, amelyben minden lakó tulajdonos szeretne lenni. A küldöttek közgyűlése 500 koronás előleget szavazott meg - ennyi kiadást feltételezünk. Rengeteg nyomtatványra van szükség a szerződésekhez, ezek beszerzésének és az egyéb munkáknak a költségeit nem fizetheti a többi lakó, ezt a tulajdonosoknak kell vállalniuk. ANNA CHRAPKOVÁ mérnök, a nagykürtösi lakásszövetkezet közgazdásza: - 1658 lakást igazgatunk. Háromszázhuszonhat tagunk jelezte a törvényes határidőn belül, hogy szeretne a lakás tulajdonosává válni. Azóta tájékoztattuk őket, milyen feltételek mellett kerül šor a tulajdonjog átruházására, és ennek ismeretében már többen visszaléptek eredeti szándékuktól. A nyolcemeletes, több mint 30 lakásos házak iránt kisebb volt az érdeklődés, viszont a négylakásos, régebben épített házak lakóinak nagy része ragaszkodik a lakása megvételéhez. Érthető, mert ezek értéke most már csak 11-12 ezer korona, ráadásul némelyikhez garázs, pince, sőt kiskert is tartozik. A hőszolgáltatással sincs gond - ezekben a házakban kazánok vannak. Az első javaslat az volt, hogy azok a jövendő tulajdonosok, akik továbbra is a szövetkezet tagjai szeretnének lenni, 5000 korona tagsági alapdíjat fizessenek. Ezt az összeget soknak tartották, november 19-én lesz a küldöttgyűlés, és valószínűleg a 3000 koronás tagdíj mellett voksol majd a többség. Egyelőre még nem írtunk alá egyetlen szerződést sem, körülbelül 250 tulajdonossal számolunk. Tőlük 500 korona előleget kérünk a szerződés kidolgozásával kapcsolatos kiadásokra. Úgy gondoljuk, ez az összeg elegendő lesz. Az egyes tételekről természetesen elszámolunk, a felesleget visszaadjuk. MÁRIA MICHELOVÁ, a komáromi lakásszövetkezet előadója: - Szövetkezetünk 5531 taggal tudatta írásban a törvényadta lehetőséget. Felajánlásunkra 3990-en reagáltak, tehát ennyien kérték a lakás tulajdonjogának átruházását. Szerintünk, mire a szerződés aláírására sor kerülne, jó ha az érdeklődők fele tart erre igényt. Nem azért mert nem szeretnének tulajdonosokká válni, hanem az egyszerre kifizetendő összeget tartják soknak. Az újabb lakásokért ugyanis 60-80 ezer koronát kell fizetni. Más a helyzet a régebbi, még önsegélyes alapon épített házak esetében. Ezek lakóinak nagy része ragaszkodik a tulajdonjog átruházásához: 87 olyan ház van, amelyben előreláthatóan minden lakó tulajdonos lesz. Vannak, akik saját maguk gondoskodnak majd a házról, de a lakók nagy része a szövetkezet szolgáltatásait továbbra is igénybe kívánja venni. Négyszáz korona kezelési díjat kérünk. Körülbelül ennyi költségünk lesz egy-egy szerződés elkészítésével kapcsolatban. Az okmánybélyegekért, a másolatokért, az űrlapokért, egyszóval mindenért fizetni kell - senki semmit nem intéz el ingyen. Már foglalkozunk a szerződések előkészítésével, de a régebbi telekkönyvi iratok beszerzése körülményes. Ráadásul az állami közjegyzőségek, átszervezésük miatt, idén már nem vállalják a szerződések bejegyzését, ezért erre csak a következő évben lesz lehetőség. Reméljük, az említett összegből még akkor is fedezni tudjuk majd kiadásainkat DEÁK TERÉZ