Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-18 / 272. szám, szerda

1992. NOVEMBER 18. KALEIDOSZKÓP TÉL ÉS PRIVATIZÁLÁS ELŐTT BŐS SZEREPE MINIMÁLIS (Munkatársunktól) - Sajtótájékoz­tatót tartott a Szlovák Energetikai Vállalat (SEP) a télre való felkészü­léséről, Szlovákia energetikai hely­zetéről, valamint a vállalat privatizá­ciójáról. Rudolf Kvetán és Karol Česnek, a SEP vezérigazgatója és helyettese szerint alaposan felké­szültek a téli idényre. Komoly kar­bantartási munkákat végeztek töb­bek között a vajáni, a nyitranováki és a Jaslovské Bohunice-i hö- és atom­erőműben, fűtőanyagból elegendő áll rendelkezésükre, egyedül a vízi erőművek feltöltése nem kielégítő a kevés csapadék miatt. Bár 1990-hez képest az energia­fogyasztás lényegesen csökkent, mégis deficites Szlovákia energia­háztartása. A Szlovák Energetikai Vállalat a hazai szükségleteknek csupán a háromnegyedét állítja elő, további 9 százalékot az üzemi erő­művek termelnek, Csehországból és külföldről pedig együttesen további 15 százalék érkezik. A kettéválást követően továbbra is érkezik a cseh áram, ugyanis 1995-ig ezt szerző­dés biztosítja. Szlovákia csak akkor válik önellátóvá, ha a mohi atomerő­mű beindul. Egy kérdésre válaszol­va bejelentették: a bősi vízi erőmű teljes kihasználás esetén is csupán az összfogyasztás négy százalékát fedezné, így energetikai szempont­ból nincs különösebb szerepe. A Szlovák Energetikai Vállalatot nem darabolják szét, mint egészet privatizálják. A tervek szerint a SEP 51 százaléka az állam kezében ma­rad, egytizede a kupónos privatizá­cióba kerül, 36 százalékát a hazai és külföldi beruházóknak ajánlják fel, s a fennmaradó rész a kárpótlási alapba jut. A nyugati befektetők már érdeklődtek, s ha a tárgyalások si­kerrel végződnek, akkor például az épülő mohi atomerőművet egymilli­árd márkás ráfordítással térségünk legmodernebb energiatermelőjévé változtatják. (sidó) PÁRKÁNY ÉS VIDÉKE ALAPÍTVÁNY 1992. november 10-én tartotta alakuló ülését a Párkány és Vidéke Alapítvány munkabizottsága. Az alapítvány feladata a régió magyar művelődésének, oktatásügyének, kulturális és egyházi életének támo­gatása lesz. Létrehozói a helyi ma­gyar kultúra, oktatásügy, egyházi élet képviselői, a Rákóczi Szövetség támogatásával és helyi források be­vonásával kívánják céljaikat valóra váltani. Az alapítvány tevékenysége pártoktól független, valamennyi ma­gyar politikai párt és mozgalom tá­mogatását reméli. Az alapítvány cél­ja a szellemi és közösségi élet lehe­tőségeinek megteremtése, a hagyo­mányok továbbgondolása, a külkap­csolatok előmozdítása oktatási in­tézmények, egyházak, közösségek, önkormányzatok, vállalkozások, stb. között. Az alapítvány munkabizottsága a Csemadokkal karöltve igyekszik megalkotni a szükséges támogatás és fejlesztés rendszerét, valamint létrehozni egy körzeti irodát. Tevé­kenységével szellemi és közösségi megújulásunkat akarja szolgálni. A munkabizottság nevében: HIMMLER GYÖRGY JÖVŐRE ISMÉT POZNANI NEMZETKÖZI VÁSÁR (Munkatársunktól) - Jövőre ismét megrendezik a Poznani Nemzetközi Vásárt. Boguslaw Zalewski, a Vásár elnökhelyettese a tegnapi sajtóérte­kezleten az ez évi eredményekről beszélt: 19 nemzetközi vásárt ren­deztek mintegy 1000 részvevővel. Az idén több mint hetven csehszlo­vákiai vállalat képviselte hazánkat (közel húsz Szlovákiából). A PNV programja ez ideihez ké­pest bővül: 22 nemzetközi szakvá­sár várja a részvevőket és a látoga­tókat, s ezentúl évenként tartják az eddig kétévenként rendezett poli­gráfiai és egészségügyi berendezé­seket, valamint orvosi műszereket prezentáló bemutatót. Eddig már ti­zenháromezer kiállító jelentette be részvételét, ebből ötezer külföldi. Pedig egy négyzetméternyi kiállító­terület 400 dollárba kerül... (kiedr) ODÚtlanul Az ODÚ, azaz a Polgári Demokrata Unió felszámolja önmagát. Szlovákia történelmében befejeződik egy páratlan kísérlet: a liberális és a kisebbsé­gekre is odafigyelő politizálás megteremtésének szándéka. Mint köztudott, a PDU az egykori Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) politikai mozgalom utódja. Azé a mozgalomé, amely az 1989. november 17-ei rendőri brutali­tásra adott válaszként keletkezett november 19-én. Ezen a napon megköze­lítőleg 500 ellenzéki és liberális gondolkodású értelmiségi találkozott Pozsonyban és Peter Zajac javaslatára koordinációs bizottságot hoztak létre. Tagjai még aznap este Jan Lángoš lakásán találkoztak, nevet adtak a mozgalomnak - amelyet alig néhány nappal később a szlovákiai lakosok millió támogattak. A NYEE népszerűségének titka az volt, hogy az állampárt negyven évi hegemóniája után nemcsak megfogalmazta, hanem ki is mondta mindazt, amit az emberek többsége már évekkel, esetleg évtizedekkel korábban is érzett. Sokkal nehezebben ment azonban egy pozitív program ,,a mit kell tenni?" kérdésre adandó válaszok - kidolgozása. Egyszerűen azért, mert e mozga­lomban nagyon is eltérő gondolkodású emberek verődtek össze. Egészen sajátos vonása a '89­es bársonyos forra­dalomnak, hogy a Független Magyar Kezdeményezés nemcsak hogy előbb alakult meg, de előbb is fogalmazta meg programját. A NYEE csak ezt követően tudta megtenni ugyanezt; és „tizenkét pontja" között szerepelt az is, hogy: „követeli a nemzetiségek jogainak s helyzetének a teljes és tényleges jogegyenlőség elve alapján történő törvényi szabályo­zást". A NYEE berkeibe már azonban a kezdet kezdetén olyanok is bejutottak, akik a valóságban távol álltak annak liberális irányvonalától. Közülük többen még az 1990-es, első szabad választások előtt kiváltak, saját pártot alapítottak. A későbben érkezők közül viszont sokan csak színlelésből fogadták el a liberalizmust, és a NYEE nemzetiségi politikáját. Nem véletlen, hogy a legkeményebb magyarellenes kirohanásokat - a fent idézett program ellenére - 1990-ben éppen a NYEE politikusaitól hallhattuk, így például Ladislav Kováétól, Vladimír Mečiartól... 1990-ben a NYEE a szavazatoknak mindössze 29,34 százalékát szerezte meg. „Mindössze", mert a 600 ezres magyar kisebbség szavazataival is számoltak - amit azonban éppen egyes NYEE-politikusok „kiszólásainak" köszönhetően megközelítőleg sem kaptak meg. A magyarellenesség ezáltal csak növekedett a mozgalomban; következésképpen a liberalizmus is gyengült. Megmutatkozott ez a nyelvtörvény körüli vitában, ahol immár szó sem esett a „teljes és tényleges jogegyenlőségről", a kollektív jogokról. A NYEE, sajnos csupán feltárta a problémákat, ám megbízatási idejéből csupán sorozatos kompromisszumkötésekre futotta. Tény azonban, hogy a PDU megszűnésének pillanatában nincs aki helyére lépne. Nincs egyetlen olyan szlovákiai párt sem, amelynek programjában a nemzetiségek ,, teljes és tényleges jogegyenlőségének" követelménye szerepelne. Azaz: a PDU­val együtt temethetjük azokat a reményeinket is, hogy Szlovákiában igenis, lesz olyan politikai párt, amely a magyar kisebbséggel „a teljes és tényleges jogegyenlőség" alapján lenne hajlandó tárgyalni. FEKETE MARIAN KÉPVISELŐKÉPZÉS-KÖZPONTILAG (Munkatársunktól) - A Helyi De­mokráciát Segítő Alap külföldi ta­nácsadója, Kai Johannsen nemrég a Rimaszombati Járási Hivatalba is ellátogatott. A dán szakember útjá­nak céljáról, illetve a hivatal vezetői­vel folytatott megbeszéléseinek eredményeiről Jana Pavellovát, a járási hivatal vezetőjének helyet­tesét kérdeztük. - Egy területi konzultációs és ok­tatóközpont létrehozását tervezik, mely délen, pontosabban a Rima­szombati, Losonci, Nagykürtösi és Rozsnyói járás területén fejtene ki tevékenységet. A központ Rima­szombatban lenne és ismeretter­jesztő előadásokat, tanfolyamokat szervezne a polgármesterek, képvi­selők és önkormányzati tagok ré­szére, nemcsak aktuális jogi kérdé­sekről, hanem például idegen nyel­vek tanulására is alkalmat kínálna. Az új intézmény mindenekelőtt ta­nácsadói és koordinációs tevékeny­séget fejtene ki, lehetőséget teremt­ve a helyi, alulról jövő kezdeménye­zések kibontakoztatásához. A dán vendéggel elsősorban a központ el­helyezéséről és létrehozásának anyagi feltételeiről tárgyaltunk. A he­lyet mi biztosítjuk, a teljes felszere­lést pedig a Phare program anyagi hozzájárulásával oldanák meg. Jo­hannsen úr tájékoztatott arról is, hogy a központ felszerelésére közel egymillió koronát irányoztak elő, s terveik szerint az intézmény a jövő év első felében már meg is kezdhet­né működését. Részünkről ennek nincs akadálya. (polgári) FEKTESSE PÉNZÉT RÉSZVÉNYEKBE! A vagyonjegyes privatizációban felkínált részvények árfolyamát megállapító szövetségi pénzügymi­nisztériumi bizottság munkaeredmé­nyei bizonyítják, hogy a cseh köztár­sasági székhelyű vállalatok hitéiké­pessége nagyobb a szlovákiaiaké­nál. Más szóval - a Cseh Köztársa­ságban átlagban több pontért kínál­ták a részvények darabját, mint a Szlovák Köztársaságban. Ez az eredmény részben a két ország­részben levő vállalatok közti különb­ségből következik, de elsősorban abból, hogy a szlovák befektetők jobban bíznak a cseh gazdaság fel­lendülésében. Ennek köszönhetően a föderáció keleti részéből nagyon sok befektetési pont áramlott a nyu­gati országrészbe, és ez megmutat­kozott a részvények árfolyamának alakulásában is: a szlovák részvé­nyek ára átlagban csökkent, a cseh részvényeké viszont emelkedett. A PPF befektetési társaság éppen ezért úgy határozott, hogy segítsé­gére siet a Cseh Köztársaságban befektetni kívánó szlovákiai állam­polgároknak, ezért megalapítja a Jövedelmező Befektetési Alapot (JBA). Ez az alap 15 ezer részvényt bocsát ki, összesen legkevesebb 450 millió korona névértékben. Egy 30 000 korona névértékű részvény 34 ezer koronába kerül majd, s eb­ből az összegből 3 ezer koronát a törvény által előírt tartalékalapra helyezünk (azonban ez az összeg is a vagyon része, és jelentős forrása az osztalékképzésnek), ezer korona pedig az exkluzivitásért fizetett díj. A PPF szakemberei már számos csehországi székhelyű, eredményes vállalat elemzésein dolgoznak, kere­sik az attraktív ingatlanokat, az ér­dekes értékpapírokat (más társasá­gok vagy bankházak által kibocsá­tottakat), és tökéje értékesítésének egyéb formáit. A JBA a közeljövő­ben külföldi részvényekbe és érték­papírokba is szándékozik befektetni. A vagyonjegyes privatizáció első hullámában szerzett tapasztalatok alapján a PPF szakemberei a Jöve­delmező Befektetési Alap 25 száza­lékos növekedését merik ígérni. Mi ösztönzi a JBA-t ilyen bátor kijelen­tésre? A vagyonjegyes privatizáció első hullámában 200 ezer ponttulaj­donos bízta pontjait a PPF négy alapjára. A negyedik forduló után a PPF a rábízott pontok 95 százalé­káról mondhatja el, hogy befektette azokat, és a társaság portfolióját képező vállalatoknak mintegy a felé­ben jelentős részesedésre tett szert, s ily módon lehetősége nyílik az adott vállalatok stratégiájának meg­határozására is. Ez bizonyítja, hogy a PPF befektetési filozófiája egész­séges és helyés. Számos szlovákiai politikus és közgazdász állítja most, hogy a kül­földön való befektetés - márpedig a Cseh Köztársaság január elsejét követően külföldnek minősül majd a szlovákiai állampolgárok részére - becstelen, és árulásnak minősít­hető. Ilyet viszont csak azok állíthat­nak, akiket elvakít az önálló állam fölötti lelkesedés. Világszerte meg­szokott, hogy például egy francia állampolgár német cég részvényei­nek a tulajdonosa, hogy egy ameri­kai eladja General Motors részvé­nyeit és pénzét mondjuk egy brazí­liai cinbányába fekteti, vagy egy olasz túlad Olivetti részvényein és inkább IBM vagy Shell részvényeket vásárol. Az egyén szabadságából következik, hogy mindenki oda fek­teti be eszközeit, ahol szerinte a leg­előnyösebb, a legbiztonságosabb és perspektivikus helyen lesz. Ez az önök szabadságának a kérdése. Az utóbbi évek gazdasági fejlődé­se jelzi, hogy a cseh gazdaság lehe­tőségei a legközelebbi időszakban nyilvánvalóan jobbak lesznek a szlo­vákiai gazdaságénál. Ennek a hely­zetnek történelmi gyökerei vannak, a szlovákiai jnehézipar és fegyver­gyártás fejlesztésével pedig csak konzerválódott ez az állapot. Felté­telezhető, hogy néhány éven át a Szlovák Köztársaságban nagyobb lesz a munkanéjküliség, nagyobb lesz az infláció mértéke, csökken a bruttó hazai termék és a termékek versenyképessége. Ezekkel szem­ben a termelőknek a kormánnyal együtt a bérek befagyasztásával kell majd fellépniük, illetve egyéb, a la­kosság életszínvonalát érintő intéz­kedésekkel. Számos élenjáró köz­gazdász szerint viszont a szlovák kormány nem kerülheti el jövő pénz­nemének devalválását sem. És ilyen esetben nagyon előnyös lesz min­denki számára, ha pénze e válság­övezeten kívül lesz. A PPF a Jövedelmező Befekteté­si Alap révén kínál ilyen befektetési lehetőséget. A PPF szakemberei szerint ez a lehetőség nagyon vonzó és előnyös. Most csak önökön múlik, hogy élnek-e vele és hogy megvé­dik-e pénzüket az infláció veszélyé­vel szemben. VR-262 MIKOR LESZNEK TULAJDONOSOK HELYZETKÉP HÁROM LAKÁSSZÖVETKEZETBŐL Már lassan fél év telt el attól a dátumtól, amikortól a szövetkezeti lakások bérlői kérhették az illetékes szövetkezettől, hogy ruházza át rájuk a tulajdonjogot. Sok körülmény nehezítette döntésüket: az új tulajdonosnak ugyanis nem csupán jogai, hanem kötelességei is lesznek a lakásával, a házzal kapcsolatban. Hány bérlő szeretne tulajdonos lenni és a lakás maradékértékén kívül milyen költségeik lesznek az új tulajdonosoknak? Erről érdeklődtünk három lakásszövet­kezetben. JURSA KÁROLY, a dunaszer­dahelyi lakásszövetkezet elnöke: - Arra nem tudok pontos választ adni, hogy hány bérlőnk lesz tulajdo­nos, mert ez csupán a szerződések aláírása után válik világossá. A 4072 tagunk közül 2764-en nyújtották be kérvényüket. A lakók már tavaly megkapták az értesítőt, mennyit kell fizetniük a lakásukért és ennek alap­ján dönthettek. Nehéz előre megjó­solni, végül hányan tartanak ki tulaj­donosi elképzelésük mellett, mert ez bizonyára attól is függ, hogyan ala­kul a következő évben a gazdasági helyzetük. Tulajdonképpen még van idő a végleges döntésre, mert a szerződések aláírása csak a jövő évben esedékes. Sok ház tulajdon­viszonyait igazoló irat-hiányzik, az átadási jegyzőkönyvek, s ezek be­szerzése időigényes. Ráadásul a szerződés csak akkor válik joge­rőssé, ha azt a közjegyzőség, pon­tosabban annak jogutódja regisztrál­ja. Előreláthatólag a házak 80 szá­zaléka hibrid marad - tehát a tulaj­donosok és a szövetkezeti tagok egy fedél alatt élnek majd. Nincs egyetlen olyan tömb sem, amelyben minden lakó tulajdonos szeretne lenni. A küldöttek közgyűlése 500 koronás előleget szavazott meg - ennyi kiadást feltételezünk. Ren­geteg nyomtatványra van szükség a szerződésekhez, ezek beszerzé­sének és az egyéb munkáknak a költségeit nem fizetheti a többi lakó, ezt a tulajdonosoknak kell vál­lalniuk. ANNA CHRAPKOVÁ mérnök, a nagykürtösi lakásszövetkezet közgazdásza: - 1658 lakást igazgatunk. Három­százhuszonhat tagunk jelezte a tör­vényes határidőn belül, hogy szeret­ne a lakás tulajdonosává válni. Azó­ta tájékoztattuk őket, milyen feltéte­lek mellett kerül šor a tulajdonjog átruházására, és ennek ismereté­ben már többen visszaléptek eredeti szándékuktól. A nyolcemeletes, több mint 30 lakásos házak iránt kisebb volt az érdeklődés, viszont a négylakásos, régebben épített há­zak lakóinak nagy része ragaszko­dik a lakása megvételéhez. Érthető, mert ezek értéke most már csak 11-12 ezer korona, ráadásul néme­lyikhez garázs, pince, sőt kiskert is tartozik. A hőszolgáltatással sincs gond - ezekben a házakban kazá­nok vannak. Az első javaslat az volt, hogy azok a jövendő tulajdonosok, akik továbbra is a szövetkezet tagjai szeretnének lenni, 5000 korona tag­sági alapdíjat fizessenek. Ezt az összeget soknak tartották, novem­ber 19-én lesz a küldöttgyűlés, és valószínűleg a 3000 koronás tagdíj mellett voksol majd a többség. Egyelőre még nem írtunk alá egyet­len szerződést sem, körülbelül 250 tulajdonossal számolunk. Tőlük 500 korona előleget kérünk a szerződés kidolgozásával kapcsolatos kiadá­sokra. Úgy gondoljuk, ez az összeg elegendő lesz. Az egyes tételekről természetesen elszámolunk, a fe­lesleget visszaadjuk. MÁRIA MICHELOVÁ, a komáro­mi lakásszövetkezet előadója: - Szövetkezetünk 5531 taggal tu­datta írásban a törvényadta lehető­séget. Felajánlásunkra 3990-en rea­gáltak, tehát ennyien kérték a lakás tulajdonjogának átruházását. Sze­rintünk, mire a szerződés aláírására sor kerülne, jó ha az érdeklődők fele tart erre igényt. Nem azért mert nem szeretnének tulajdonosokká válni, hanem az egyszerre kifizetendő összeget tartják soknak. Az újabb lakásokért ugyanis 60-80 ezer koro­nát kell fizetni. Más a helyzet a ré­gebbi, még önsegélyes alapon épí­tett házak esetében. Ezek lakóinak nagy része ragaszkodik a tulajdon­jog átruházásához: 87 olyan ház van, amelyben előreláthatóan min­den lakó tulajdonos lesz. Vannak, akik saját maguk gondoskodnak majd a házról, de a lakók nagy része a szövetkezet szolgáltatásait to­vábbra is igénybe kívánja venni. Négyszáz korona kezelési díjat ké­rünk. Körülbelül ennyi költségünk lesz egy-egy szerződés elkészítésé­vel kapcsolatban. Az okmánybélye­gekért, a másolatokért, az űrlapo­kért, egyszóval mindenért fizetni kell - senki semmit nem intéz el ingyen. Már foglalkozunk a szerződések előkészítésével, de a régebbi telek­könyvi iratok beszerzése körülmé­nyes. Ráadásul az állami közjegyző­ségek, átszervezésük miatt, idén már nem vállalják a szerződések bejegyzését, ezért erre csak a kö­vetkező évben lesz lehetőség. Re­méljük, az említett összegből még akkor is fedezni tudjuk majd kiadá­sainkat DEÁK TERÉZ

Next

/
Thumbnails
Contents