Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-13 / 268. szám, péntek

1992. NOVEMBER 13. ÉRDEKESSÉG 6 Nyolcvan éven át csak a talál­gatások és mendemondák ma­radtak az embereknek, mivel Katharine Hepburn féltve őrizte magánéletének titkait. Minden idők egyik legnagyobb filmszí­nésznője azonban most, túl a nyolcadik X-en, úgy határozott, hogy megosztja az emlékeit mindenkivel. Könyvének címe csak ennyi: Én. Egyvalamiről azonban továbbra is szűksza­vúan fogalmazott: szerelméről Spencer Tracyvel.A Vanity Fair magazinban a könyv kapcsán megjelent interjúból közlünk részleteket. • ÉN, KATHERINE HEPBURN • A szüleiről megrajzolt portré az egyik legeredetibb fejezet, amit vala­ha olvastam. Élettel telinek, szabad­gondolkodásúnak, szenvedélyes­nek írja le őket, a családon belül és kívül is. Csaknem olyanok, mint az istenek, ám az olvasók mégsem ér­zik úgy, hogy az idő szépítette meg az emléküket. — Óh, egyáltalán nem szépítettem meg semmit. Ők valóban csodálato­sak voltak. Apa tele volt lendülettel. Anyám tizenhat évesen árva lett, s egy nagyon konzervatív környezettel kellett állandóan hadakoznia. • A szülei úttörői voltak a nők választójogáért, a szüle­tésszabályozásért és a nemi betegségek megelőzéséért vívott harcnak. És ezek a cé­lok megdöbbentőek voltak akkoriban. — Utolérhetetlen emberek voltak. • Milyen érzés volt olyan családban felnőni, ahol min­denről tehetett beszélni? — Természetesnek vettem. Másokat viszont néha sok­kolt, amiket mondtam. De én mindig úgy gondoltam, hogy apámnak és anyámnak min­denben igaza van. Közöttük nagyon erős barátság, romanti­kus és igazi szerelem volt. • Nem lehet, hogy gyermekkorá­ban még a széltől is védték? — Egyáltalán nem, apa nem hitt ebben. Kitűnő sportoló volt, s azt akarta, hogy mindannyian uraljuk a testünket. Arra törekedett, hogy jól fussunk, ugorjunk, tudjunk fejest ug­rani és lábujjhegyen szaladni. Még ma is tudok fejenállni. • Beszéltek a szülei a szexről? — Beszéltek, ahogy mindenről. Apa mezítelenül járt közöttünk, és anya is. Mindannyian együtt öltöz­tünk. És soha nem találtunk semmi különöset ebben. • Édesapja helytelenítette a szí­nészséget. — Úgy gondolta, hogy hülyeség. • Megváltozott erről valaha is a vé­leménye? — Igen, azt hiszem. Amikor a kar­rierem tartósnak bizonyult és látta, hogy ígéretes a jövő', úgy vélte, talán mégsem olyan butaság, mint ami­nek kinéz. • A könyvben bájosan meséli el, miként veszítette el a szüzességét. Leendő férje, Ludíow Ogden Smith volt a „tettes". De soha nem beszélt arról, hogy szerelmes volt bele, vagy legalább egy rövid időre belehaba­rodott. Csak a barátja volt? — Nem tudom, mi volt. Talán a barátom, az igaz barátom. • Ez a könyv a legcsodálatosabb jóvátétel a számára. — Egy harminc-egynéhány éves férfi elvesz egy húszéves kölyköt. Angyal volt hozzám. Szerencsés voltam, hogy Luddy felesége lehet­tem. • Fiatalon ment férjhez, ám ezt so­kan csak tévedésnek tartják, amit később megbánt. — Nem, nem, nem! Mindenki fele­A nagy szerelemmel, Spencer Tracyval lősséggel tartozik mindazért, amit tesz. • Szóval, gyönyörű történetet írt erről a hatéves házaságról. — Megpróbáltam Luddyhoz mél­tóvá tenni. Tényleg erre törekedtem. • Miért nem szült soha? — Soha nem volt gyerekem, bár mi hatan voltunk testvérek és csodá­latos életünk volt. Én viseltem gond­ját a két öcsémnek és a két húgom­nak, s amikor elkerültem otthonról, ők pedig meglátogattak, olyanok voltak nekem, mint a gyermekeim. Ez kielégített. • Soha nem bánta meg ezt a dön­tését? — Nem, nagyon sajnáltam volna ugyanis a gyermekeimet. Micsoda pokol lett volna az életük! • Gondolja, hogy túl önző volt? — Oh, igen. Egy disznó. Egy disz­nó! Nem hiszem, hogy a gyerekek boldogok lennének egy egoistával. Ők is egoisták akarnak lenni. Min­denki az akar lenni, s ha valakit fel­nevelsz, szabadságot kell neki adni. Legalábbis úgy vélem. • De az emberek áldozatokat hoz­nak. — Igen, a srácokért! Temérdeket. Különösen az anyák, • Már mondta, úgy véli, nem lett volna jó anya. — Sokkal inkább férfira jellemző a gondolkodásom, mint nőre. • Úgy érzi, hogy becsvágyban, függetlenségben? — Ambícióban. Én mindenek elé helyezem magamat. • G arcon Kanin „Tracy és Hep­burn" című könyvében azt írja, hogy önök ketten nagyon sikeresen létre­hozták saját világukat. Saját alkot­mányuk, törvényeik, erkölcsük, vi­selkedésük, sportjaik, szokásaik voltak. — Úgy hiszem, hogy soha másba nem voltam szerelmes, csak Spen­cerbe. • Nagyon megható a Spencer Tracyről szóló fejezet. Sokat elmond életének utolsó időszakáról és az együtt töltött évekről. Csodálatosan mutatja be a nyughatatlanságát, a boldogtalanságát és a fáradhatat­íanságát. Ám valójában keveset me­sél el az együtt töltött harminc-egy­néhány év kezdetéről és közepéről. Készakarva hagyta ki ezeket a része­ket? A találkozást? A valódi találko­zást? A romantikus órákat, a szexet, az együttélésüket? — Szerettem Tracyt. Bármit meg­tettem volna érte, de örök rejtély volt a számomra. • Van, amit azért hallgatott el, hogy védje őt? — Nem, nem hiszem. Közöttünk nagyon jó barátság volt, de ő na­gyon nehéznek találta az életet. • Tracy bűntudatáról ír. Érezte ezt ön is az együtt töltött évek alatt? — Nem, egyáltalán nem. Neki volt bűntudata. Valami nagyon zavarta. Ha valaki szeret inni, valami elől me­nekül. Nem tudom, ő mi elől mene­kült. A fia süketsége elől? • Még mindig nem igazán tudom, milyen volt az élete Spencerrel. So­sem ismerték el nyilvánosan a kap­csolatukat, nem mutatkoztak együtt. — Nem különösebben. • Nem készültek közös képek, hi­szen ő nős volt. Hát akkor mit csinál­tak? _ — Élveztük egymás társaságát. • Barátságuk idején ön hosszú ide­ig nem filmezett. Elvi kérdést csinált abból, hogy nem kell azzal törődnie, kap-e szerepet vagy sem. Elfoglalta, hogy gondját viselje Spencernek. Egykor... — Aha. • Soha nem érzett bosszúságot azért, hogy nem dolgozott? — Nem. • Nem volt ez mégiscsak egy igazi házasság? Csak éppen nem volt le­gális. — Mi a különbség? Tudja? • Bizonyos tekintetben — Tracy érzelmi problémái ellenére is — tö­kéletes volt a közös életük, ugye? — Igen, érdekes életet éltünk. És én... én mindig próbáltam beleélni magam a felesége helyzetébe. Szo­katlan lelki erő sugárzott belőle. Volt egy beteg fia, és, hogy az ő gondját viselje, elveszítette a férjét. • Ha Spencerrel jóval korábban találkozik, feladta volna érte a karri­erjét? — Nem hiszem. • Akar még filmezni? — Nem. Nem tudom. • És ha ajánlatot kap? — Csak ha érdekel. • Még véletlenül sem mondaná, hogy „nem, befejeztem"? — Nem, azt nem mondanám. Olyan szerepnek kellene lennie, amit igazén meg akarnék csinál­ni. '• • Örömet okoz a hírnév? — Igen, hálátlan lennék, ha nem így lenne. (NL) GREGORY, A „BENJÁMIN" Ötéves exkluzív szerződést kö­tött vele az MCA Universal Stúdió. Fizetése négy számjegyű, ami dol­lárban nem is kevés. Nem a film­szakma egyik öreg rókájáról van szó, hanem a hatesztendős Gre­gory Scottról, aki a világ legfiata­labb filmrendezője, a mesterség benjaminja. Három és fél évesen kezdett el érdeklődni a mozi iránt. Mamája, aki a menedzsere is, egy videoka­merával ajándékozta meg. Az első „alkotásának" főszereplője a csa­lád kutyája, Sandy volt. Első komoly felkérése egy filmfő­szerepre szólt. De hamarosan el­kezdte forgatni Baywatch című filmjét. Ezután felvették az Ameri­kai Rendezők Egyesületébe. A leg­merészebbek már Steven Spiel­berghez is hasonlították. Nem túl­zás? MUPPET SHOW NINDZSÁK Hal Hit! He! Hop! Hum! Hep! Hű! Nem, ez nem a hét törpe kínai neve. ' A Muppeteket és a Fraggle-ket felta­láló céget hívják így. A cég műtermé­ben szorgalmas munka folyik. Jim Henson a Muppet-mozi és a Nagy Muppet-tréfa sorozathoz százhu­szonöt epizódot alkotott. Míg az utóbbival „csak" huszonötmillió dol­Miss RÖFI láros bevételre tett szert, a Muppet­mozi sorozattal hatvanötmillió dol­lárt keresett. És a legnagyobb üzlet: a teljes sorozatot száznégymillió dollárért vásárolták meg az Egyesült Államokban. Jim Henson tehát, úgy tűnik, többszörös milliomos. Erró'l azonban nem szeret nyilatkozni. Később filmre vitték a Muppet­sztárok gyermekkorát. A Muppet­bébik soroztban viszontlátható Miss Röfi, mint elbűvölő kismalac, és ha nem is ebihalként, de kedves béka­porontyként a nagyszájú Breki. Szintén komoly bevételt jelente­nek a Muppet-ajándéktárgyak, ame­lyeket a leányvállalatok értékesíte­nek. Emellett reklámcélra is kölcsön­zik a világhírű bábokat. Bármit reklá­mozhatnak, kivéve az egészségre káros árucikkeket. Láthatatlan, fürge, mint egy me­nyét, erős, nesztelen és titokzatos. Éjszaka kezdődik a vadászat. Akár egy kísértet, felkapaszkodik a fala­kon; átugorja a tetők gerincét és raj­taüt a gonoszon. Az ellenség mindig későn kap észbe. Egy villámgyors csapás a karddal, aztán síri csend. A fekete kapucnis férfit elnyeli a sötét­ség. Némán és félelmetesen. Japán mozi- és tévénézői már ré­gen ismerik a misztikus nindzsa har­cost, számtalan képregény, tévéso­rozat és film főhősét. Népszerűségé­nek oka: mindig az ő oldalán áll az igazság ós annak feltétlenül érvényt szerez. Mégis hosszú évekre volt szükség ahhoz, hogy Japántól nyu­gatra is szinte minden gyerek mági­kus szóként suttogja el a nindzsa ne­vet. Ma már persze se szeri, se szá­ma a különféle nindzsa-filmeknek. A karatehó'sök után ők kerültek fó­kuszba. A nindzsák több, mint ezer évvel ezeló'tt vándoroltak be Japánba. Az Iga helység csendjében meditáltak, hogy egy különös tudatállapot el­érésével részesei lehessenek a töké­letes megvilágosodásnak. Egyszerűen éltek, ám állandó fe­nyegetettségben. A nindzsa mód­szerei egyfajta összpontosított önvé­delmet jelentettek az újsütetű szer­zetesek számára. A nindzsák harcai a katonai túlkapások ellen legendá­vá váltak a japán történelemben. Egy harcos kaszt legendájává, ala­posan kiszínezve, titokkal övezve. George Lucas a Csillagok háború­ja című trilógiájában számos nin­dzsa elemet ültetett át a művészet és a sci-fi nyelvére. A nindzsa jelenség persze koránt­sem azonos a látványos külsősé­gekkel, amelyek végső soron elrej­tik annak benső izzását és életfilo­zófiáját. (TM) A KIS MILLIOMOS Talán a világ legifjabb milliomosa a tizenegy évet betöltött Macauíay lágsztárrá avanzsált lurkó nem esett * <# ^BčSS messze áfájától, hiszen színészcsa- ^ >'^ jr ra ítélve). S.az ír famíliákban amúgy is yrtKm J JÉSHE| éves, amikor megkapja első filmsze- X [('{t, '^ÉjBHHBl repét: a Rocket Gibraltar című film- «. / if IfLÍŠ iB BBBBH ben Burt Lancaster unokáját alakítja. f- I 1 P* 4HHHHB Azután olyan filmek következtek, ' .. mint a Belevaló papapótló, a Jákob lajtorjája. És az első sztárgázsi: az Egyedül otthonért egymillió dollár í^WÄJÚyf- 7 * ASfijjfi^ üti a (menedzser-papa) markát. Leg- /v^^^g^ffimrii^y^ újabb filmjében, a My G/r/ — Az első - «* szerelem című Howard Zieff-filmben már a csók is csattan, a „tettestárs a hasonló korú, s ugyancsak bájos és tehetséges Anna Chíumsky. A film megríkatta egész Amerikát, hisz a Macaulay által játszott kisfiú — egy szerencsétlen baleset folytán — meghal benne. A kis Culkin (no, nem a legkisebb: számos testvére közül már Kieran öccse is átesett a kamera tűzkeresztségen) legkedvesebb alakítása azonban nem a felsorolt filmek közül való, hanem a Michael Jacksonnáí forgatott klipp-re­mek, a Black and White. Köztudomású, hogy Michaellel a legjobb barátok, a popcsillag hívta is, hogy kísérje el európai turnéjára, de a gyerkőc nem te­hette: szólította a kötelesség. Forog ugyanis az Egyedül otthon második ré­sze, az Egyedül New Yorkban. Karácsonyra a mozikban lesz. A gázsi pedig ezúttal — állítólag — mér hárommillió dollár. L. G. Az oídalt szerkesztette; GÖRFÖk ZSUZSA

Next

/
Thumbnails
Contents