Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-02 / 258. szám, hétfő

1992. NOVEMBER 2. iÚJSZÓi HÍREK - VÉLEMÉNYEK Egy emlékünnepség margójára EGYKORI ÉS MAI ÉRTETLENSÉG... Emlékünnepség színhelye volt szombaton a mára Rózsa­heggyel már összeolvadt Cser­nová, Andrej Hlinka szülőfaluja, ahol 85 évvel ezelőtt a magyar­országi kormányzat nemzetiség­ellenes erőszakpolitikája össze­ütközést idézett elő, s ez csend­őrsortűzzel végződött. A cser­novai vérengzésre emlékező összejövetelen Michal Kováé, a Szövetségi Gyűlés elnöke az áldozatoknak, a mártíroknak adózott kegyelettel, Jozef Pro­kes viszont - Milan Öiő, szövet­ségi miniszterelnök-helyet­tesnek, Marián Huskának, az SZK Nemzeti Tanácsa alelnöké­nek, Jozef Markuának, a Matica slovenská elnökének és más po­litikusoknak a társaságában - ugyancsak élt a mai sajátos közép-európai állapotok szem­fényvesztési lehetőségeivel. Jo­gos felháborodással utasította el az egykori nagy Magyarországot eszményítő és visszaóhajtó han­gokat. Ezután viszont minden át­menet nélkül pajzsot ragadva fújta meg a harci riadót: ,,nem téveszthetjük szem elől, s kő­szenten lennünk, hogy azt, amit most kapunk, meg is tudjuk vé­deni. " Ime. Egyszer csak elhomályo­sul és eltűnik a különbség a szél­sőséges hangulatkeltők izgága­sága és a nyugalmat, kölcsönös megértést, a népek megbékélé­sét óhajtó széles körű magyar népakarat között. Arról nem is beszélve, hogy bárminemű, el­lentéteket szító nemtelen szán­dék visszaszorítása során a vá­lasztóvonalak nem országok és népek, hanem a demokrácia hí­vei és eltiprói között húzódnak - határokon átívelve. Ha leg­alább parányi szikrája is felvillant volna e közép-európai felisme­résnek, talán lenne hitele Prokes ama kijelentésének is: ,,Nem azért jöttünk össze, hogy szí­vünkben gyűlöletet hordoz­zunk. .." Nos, az a Bjőrnstjeme Björn­son is, aki akkor felemelte tilta­kozó szavát a csernovai vérfürdő ellen, ma aligha méltányolná Jo­zef Prokeá szavait. Valószínűleg arra hívná fel a figyelmet, hogy annak idején a szlovákok sze­rény követelésekkel álltak elő, középiskolákat, egyesületeket, az anyanyelv hivatalos haszná­latát követelték. A szlovákiai ma­gyarság is csak ezt teszi. Az akkori magyarországi ural­kodó körök süketek és érzéket­lenek maradtak e követelések iránt. S a mai új szlovákiai hatal­mi elit? K. J. KASSA 4 MILLIÓ KELLENE Az elhunytakra emlékező csendes tiszteletadás, koszorúkkal, őszirózsákkal és gyertyákkal borította el a bágyadt őszi napfényt is elö-elöhívogató vasárnapon a kassai temetőket is. A városi temétke­zési szolgálat azonban kissé másképp élte meg ezt a napot. A városi temetőben ugyanis már nincs több sírhely. E negyed­milliós városban a temetések száma eléri az évi 1300-at, s a hozzátartozók többnyi­re - 70 százalékban - az elhantolást választják. A temető kibővítésére, ami évi 2500 sírhelyhez juttatná a várost, 4 millió koronára lenne szükség, de eddig csak egy városrész fizette be a hozzájárulást. Végleges megoldást csak új temető léte­sítése jelentene, de pénzügyi fedezet hí­ján erre eddig nincs sok remény. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. november 2-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 44,339 45,43 Francia frank 5,417 5,52 Német márka 18,380 18,75 Osztrák schilling 2,613 2,67 Svájci frank 20,590 21,04 USA-dollár 28,210 28,77 SZAKÉRTŐK DÖNTENEK A VÍZI EROMU SORSAROL (Folytatás az 1. oldalról) csot. A tegnap üzembe helyezett gútori duzzasztóműn keresztül is áramlik a víz az öreg Dunába, s an­nak vízszintje emelkedik. Ezzel kez­detét vette a vízmű fő küldetésének teljesítése, - a meder stabilitásának biztosítása. A víz a mosonyi Duna­ágba is áramlik, amely korábban az év nagy részében a Duna vízszintjé­nek apadása miatt száraz volt. Tovább folyik a hajózsilipek próba­üzemeltetése. Az eddigi feltételezé­sek szerint a hajózás a bösi vízműn keresztül november 2-a és 8-a kö­zött indul meg. 350 TÜNTETŐ Mintegy 350 magyarországi tün­tető érkezett szombaton Duna­csúnyra a rajkai határátkelőről szár­mazó tájékoztatás szerint. A szlová­kiai rendőrség a környezetvédelmi mozgalmak képviselőiből álló tünte­tő menetet csak az építkezéstől 200 MEŐIAR RÁDIÓNYILATKOZATA méternyi távolságra engedte. A tün­tetők a további munkálatok leállítá­sára, a dunai növényzet és állatvilág megmentésére felszólító felhíváso­kat olvastak fel. Az amerikai Lipták Béla nem volt közöttük. Vladimír Meőiar, a Szlovák Köz­társaság kormányfője háromnapos ausztriai látogatásáról hazatérve, s a Szlovák Rádiónak nyilatkozva tovább fűzte korábbi kijelentését ar­ról, hogy Magyarországon naciona­lista, militáns és antiszemita meg­nyilatkozások ütötték fel fejüket. ,,Ha a magyar kormány védelmébe ven­né ezeket a törekvéseket, akkor ez­zel kifejezésre juttatná támogatásu­kat... Ha a magyar kormány bírálni fogja kijelentéseimet, ez annyit je­lent, hogy védelmébe is vette azo­kat. S ha ezt megteszi, belső ellen­séget szerez magának"-mondotta. Vladimír Meőiar továbbá kijelentette, hogy a bösi vízlépcső problémája A BUDAPESTI TUDÓSÍTÓ VÉLEMÉNYE politikai jelleget öltött, az osztrák fél „ismeri a helyzetet" hangsúlyozta. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar „lobby" kül­politikai kezdeményezése kudarcot vallott. A szlovák kormányfő megerősí­tette, hogy Szlovákia és Ausztria gazdasági megállapodás megköté­sére készül, annak aláírására azon­ban csak január elseje után kerülhet sor. A két ország jövőbeni együttmű­ködését ígéretesnek tekinti, s hang­súlyozta, hogy a Szlovák Köztársa­ság nem vesztette el csehországi piacait, miközben kapcsolódik az osztrák piachoz is. A Szlovák Rádió budapesti tudó­sítója a Rádiozurnál című műsorban szombaton úgy vélekedett: Magyar­országot csalódás érte amiatt, hogy osztrák cégek és bankok közvetle­nül részt vesznek a bösi vízi erőmű építésében. Az esti híradásban pe­dig azt emlegette, hogy Meciar ausztriai látogatása előtt a magyar­országi hírmagyarázatok állítása szerint „a szlovák kormányfő csak a bösi vízlépcső mellett fog agitálni és felkínálkozik az osztrák politiku­soknak és vállalkozóknak". A tudó­sító szerint Budapesten ingerülten fogadnak minden Szlovákia iránti osztrák megnyilatkozást. A Rádió­MAGYARORSZÁG MÉG NEM FORDUL AZ EBEÉ-HEZ zurnal szóban forgó adásában olyasmi is elhangzott, hogy a Ma­gyar Rádió tudósítója megvádolta Helmut Zilk bécsi polgármestert: Bős ügyében a szlovák álláspontot támogatja és nem határolta el magát Meciamak a bécsi sajtóértekezleten tett magyarellenes kijelentésétől. A magyar tudósítók ezek szerint még azt is kijelentették, hogy az osztrákoknak gondot okoz a Jas­lovské Bohunice-i Atomerőmű üze­meltetése, s Meőiar ajánlatot tehe­tett a kritikus 5. blokk 1995-ig törté­nő leállítására, ha addig Bős villa­mosenergiát szolgáltat majd. A magyar kormány egyelőre nem fordul az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez a bö­si erőmű ügyében. Amint azt Marto­nyi János államtitkár a rádió Világ­óra című műsorának elmondta, Bu­dapest meg akarja várni azt, hogy A NEW YORK A The New York Times szomba­ton közölte Lipták Béla professzor­nak, az ismert amerikai származású magyar környezetvédőnek a cikkét. Mint ismeretes, Lipták Béla a közel­múltban Bős mellett megrendezett tüntetésen kijelentette, javasolni fogja a washingtoni törvényhozás­nak, hogy Szlovákiának ne adja meg a legnagyobb kereskedelmi kedvez­ményeket és vonják meg Szlovákiá­tól a külföldi támogatást. Lipták Béla szombati cikkében azt írta, a Bős körüli vita nemcsak a prá­gai szövetségi kormányt, hanem a budapesti kormányt is veszélyez­teti, csakúgy, mint az egész térség stabilitását. Megfogalmazása szerint 1650 gép építi a Dunán Nagy-Szlo­vákiát, úgy, hogy Európa leggazda­gabb kincsét közben holdbéli tájjá változtatja. Megismételte: ha a Me­öiar-kabinet nem állítja le ezt az ökológiai genocídiumot, akkor a til­a múlt héten Londonban kötött meg­állapodás a maga egészében ha­tályba lép-e. Vagyis: elfogadja-e azt a prágai szövetségi és a pozsonyi kormány. A másik lényeges kérdés pedig az, hogy betartják-e majd az egyezséget. TIMES CIKKE takozók követelni fogják a Szlovákiának nyújtott hitelek befa­gyasztását, bojkottálni fogják Han­nes Androsch osztrák vállalkozó cégeit, mivel Androsch anyagilag tá­mogatja a bösi építkezést. És meg­fordítva: ha a Meciar-kormány ígére­tet tesz arra, hogy az egész vidéket természetvédelmi parkká változtat­ja, akkor a tüntetők jelentős hiteleket fognak követelni a Világbanktól. Az írás szerint a szlovák kormány tudatosan választotta ki azt az idő­szakot, amikor az amerikaiak az el­nökválasztásra összpontosítják fi­gyelmüket. A szerző ezért felszólí­totta mindhárom elnökjelöltet, figyel­meztessék Szlovákiát: abban az esetben, ha megválasztják őket, nem fogják megengedni, hogy az agresszió kifizetődjön a számára, rá fogják kényszeríteni Pozsonyt, tart­sa tiszteletben a nemzetközi maga­tartási normákat. TÜKÖRBE NEZTEK A POLITIKUSOK Václav Havel jelenléte adott rangot és immár régóta hiányzó feszélyezetlen, közvetlen hangulatú méltóságot a Mi tör­tént az elmúlt héten címú tegnapi stúdió­beszélgetésnek. A téma a cseh államiság megteremtése és a Csehszlovák Köztár­saság 74 éves fennállásából átmenthető hagyaték megítélése volt. A vélemény­csere azonban végül is a kerekasztal körül ülő politikusok belsó önmegítéíésé­nek egyfajta, eredetileg talán nem is ter­vezett kivetülése lett. A továbbra is köztársasági elnöknek szólított Václav Havel a békés egymás iránti megértésen alapuló szétváláshoz nélkülözhetetlen politika fontosságát hangsúlyozta, önmagával szemben ki­mondta, hogy az elmúlt két és fél év során sokszor kerítette hatalmába a türelmet­lenség, a siettetés belső kényszere, de ma megelégedéssel tölti el, ha azt érzi: a dolgok alakulása a demokratikus viszo­nyok fokozatos kiforrásáról vall. Václav Klaus nem nagyon igyekezett túlságosan önmagába tekinteni. A nézők alighanem felfigyeltek arra, hogy a nemzetnek mint közösségnek a fontosságát emlegeti a polgári elv egyoldalúságával szemben. Nem is olyan régen aligha hangoztatott volna ilyesfajta nézeteket. Sót Frantisek Miktoáko élesen szemére vetette a győz­tes cseh párt politikusainak a szerinte kelleténél nagyobb elvi meghátrálásokat. Kár, hogy korábban nemigen hajlott az ilyesfajta hangvételre. Figyelemre méltó, hogy Mikloáko a szlovákiai magyarsággal és a Magyarországgal szembeni viszonyt illetően azt hangsúlyozta, hogy pártjuk a mai helyzetben is képesnek érzi magát e probléma tisztességes kezelésére. Szombaton Szarajevóban rendkívül súlyos harcok dúltak, s csak a sportpálya mellett öten vesztették életüket. Az áldozatokat tegnap már temették is, minden ceremónia nélkül, mert a hozzátartozók féltek az ágyútűztől. (Telefoto: CSTK-AP) A JAJCEI MENEKÜLTEK POKOLJÁRÁSA A SZERBEK ELUTASÍTJÁK A GENFI TERVET BELGRADBAN ISMÉT PANICS Cyrus Vance és David Owen, a Jugoszlávia-konferencia társelnö­kei a tegnapra virradó éjszaka tették közzé nyilatkozatukat New Yorkban. Ebben élesen elítélik a harcoló fele­ket, nyilvánvalóan a szerbeket, a jaj­cei menekültek elleni támadásokért. Mint ismeretes, a közép-boszniai Jajce várost, amelynek lakosságát többnyire muzulmánok alkotják, a szerb erők a múlt csütörtökön foglalták el. Megindult Jajceból a menekültáradat, s az ENSZ mene­kültügyi főbiztosának hivatala sze­rint a nem túl messze lévő Travnik­ban próbálnak nekik ideiglenes szál­lást biztosítani. A hivatal szóvivője szerint Jajceból már több mint tízez­ren érkeztek Travnikba, s jelenleg mintegy 20-30 ezer menekült van úton valahol a hegyekben, ahol folytatódnak a harcok. Tegnap délu­táni források arról számoltak be, va­lószínű, hogy a városban is kiújultak a harcok, mivel szombaton a muzul­mán erőknek sikerült visszafoglal­niuk Jajce egy részét. Egyébként Owen szombaton Ró­mában tárgyalt Emilio Colombo külügyminiszterrel. Owen szerint Milosevics még mindig erős ember Szerbiában, s a szélsőségesek mal­mára hajtja a vizet a gazdasági és szociális válság is. Owen és Colom­bo megegyezett abban, az EK-nak támogatnia kellene azt a rendezési tervet, amelyet Owenék irányítása alatt dolgoztak ki, s amelynek értel­mében 8-10 autonómiával bíró kör­MEGBUKTATASARA KÉSZÜLNÉK zetre osztanák fel Bosznia-Herce­govinát. De Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője ugyana­zon a napon elutasította ezt a tervet, s azzal a javaslattal állt elő, hogy a köztársaságot osszák fel öt kan­tonra az etnikai elv alapján. Az egyik kanton a Szerb Köztársaság lenne, a másik az úgynevezett horvát kö­zösség, a többi három pedig muzul­mán, éspedig Tuzla, Zenice és Ca : zin térségében. Karadzsics azt mondta, a genfi tervezet a szerbek számára azért nem fogadható el, mert az etnikai elvet figyelmen kívül hagyva akarja tíz körzetre osztani Boszniát, s a szerbek a közös pénz­zel és közös külpolitikával sem érte­nek egyet. Szorosan e témakörhöz tartozik az a hír is, amely szerint a boszniai és a horvátországi szerbek tegnap megállapodtak abban, hogy közös államot hoznak létre. Ez világosan magyarázza, hogy Karadzsics miért utasította el a genfi javaslatot. A Reuter hírügynökség tudósító­jával a belgrádi parlament egy ma­gát megnevezni nem kívánó képvi­selője közölte: nagy a valószínűsé­ge annak, hogy a mai nap folyamán Milan Panics jugoszláv kormányfő ellen ismét fel akarják vetni a bizal­matlansági indítványt. Ha Milosevics szerb elnök híveinek sikerül a parla­menttel megvonatniuk a bizalmat Panicstól, az alkotmányos válságot robbanthat ki és szétesik az új Ju­goszlávia. MECIAR MEGVESZTEGET ES ZSAROL (Folytatás az 1. oldalról) határain túlra terjed. Aki megtagadja tőlünk Bőst, annak az atomenergia­gyártásunk miatti félelemben kell él­nie. Sem az energia-termelés gond­ját, sem a Budapest-Pozsony közötti vita megoldásáért való felelősséget nem oldhatja meg azonban Meciar piszkos ajánlata. És legkevésbé a szlovák érdekeknek használ-zár­ta kommentárját a Die Presse. A szlovák kormányfő egyébként szombaton, ausztriai látogatásának utolsó napján a burgenlandi veze­téssel tárgyalt. Hajtman Stixszel megállapodott abban, rövidesen közös bizottságokat hoznak létre, amelyek áttekintik a gazdasági, kul­turális és iskolaügyi együttműködés terveit. Stix vetette fel azt a javasla­tot - amely egyébként egy korábbi szlovák, a szabadkereskedelmi zó­na létrehozásáról szóló ajánlatra épült -, hogy a felek létesítsenek közös gazdasági parkot. Szóba ke­rült a munkaerövándorlás, a dunai vízgazdálkodással kapcsolatos ada­tok cseréje, a határátkelőhelyek rendszerének javítása s a két régió közötti energetikai, közúti, vasúti és távközlési összeköttetés is. A tárgyalások utáni sajtóértekez­letén Meciar ismét kitért Bősre, azt mondotta, hogy a probléma megol­dásának kulcsa a magyar parlament kezében van. Szerinte Magyaror­szág teremtett patthelyzetet, ezért kár másokra haragudnia. ,.Szakmai szempontból nekünk van igazunk, ha Magyarország kinyilvánítja tár­gyalási szándékát, mi azt örömmel elfogadjuk. Azonban egyelőre nincs tárgyalópartnerünk, mert a buda­pesti kormány nem kapott a parla­menttől felhatalmazást. Ugyanakkor senki sem zsarolhat bennünket" - mondotta a pozsonyi kormány ve­zetője. Jeszenszky Géza magyar kül­ügyminiszter az MTI-nek adott szombati interjújában visszautasí­totta azokat az éles szavakat, ame­lyek Meciar szájából hangzottak el Magyarország címére. Főleg arra reagált, amit Bécsben mondott, mi­szerint Magyarország az államhatá­rok megváltoztatására törekszik, s ezt az igyekezetét nacionalista, militarista és antiszemita megnyilvá­nulások kísérik. Jeszenszky azt mondta, nehéz lenne meghatározni, miként volna leghelyesebb reagálni az ilyen kijelentésekre, s ezért azt kéri a szlovák kormányfőtől, hogy csupán egyetlen olyan esetet említ­sen, amellyel alá tudja támasztani a vádjait. A magyar diplomácia ve­zetője emlékeztetett arra, legutóbbi pozsonyi látogatása során ő maga is arról beszélt, hogy Budapest elisme­ri a szlovák-magyar határt, valamint a határok megváltoztathatatlansá­gának elvét, ahogyan azt a helsinki és a párizsi dokumentum rögzíti. Szerinte Meciar, ha Magyarország­ról van szó, durván felnagyítja a dol­gokat. Tagadta azt az állítást is, amely szerint Magyarország nem hajlandó folytatni a tárgyalásokat Bősről. Kifejezte azt a reményét, hogy mindkét fél tiszteletben fogja tartani a londoni jegyzőkönyvet.

Next

/
Thumbnails
Contents