Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-10 / 240. szám, szombat

MOZAIK . ÚJ SZÓ, 1992. OKTÓBER 10. TORKOLATÁTHELYEZÉS ­BEJELENTÉS NÉLKÜL GYŐRÖTT BEFEJEZŐDTEK • A HATÁRVÍZI TÁRGYALÁSOK Pénteken Győrött befejeződtek a magyar-szlovák határvízi tárgya­lások. A Magyar-Szlovák Határvízi Bizottságnak a Dunai Albizottsága ült össze, hogy az aktuális kérdése­ket megvitassa, s megállapodásra jusson. A magyar delegáció vezető­je, dr. Kránitz István, az Országos Vízügyi főigazgatóság főosztályve­zető-helyettese a zárónapon nyilat­kozott lapunknak. - Kránitz úr, a tárgyalások idején sokat hajóztak. Információnk szerint a C variánsként számon tartott mun­kák helyszínén is jártak. - Jók az információk. A tárgyaló­termen kívül valóban sok időt töltöt­tünk el a terepen is. A helyszínen minden másképpen néz ki, s a szemlélőre is más hatással van, mintha újságban olvasna róla. •A szlovákok a Mosoni-Duna torkola­tát az 1854-es folyamkilométertől, ahol évtizedek óta volt, 6 kilométer­rel feljebb helyezték, anélkül, hogy ezt hivatalosan a tudomásunkra hozták volna, illetve megtárgyaltuk volna az albizottság ülésén. Ez ellen természetesen tiltakoztunk. Építet­tek ugyan egy csatornát, amelyen keresztül kaphat a Nagy-Dunából vízutánpótlást a Mosoni-Duna, de ez sem került egyeztetésre. - Ezek a munkák szerves részei a C variánsnak. Ezt már a laikusok is tudják. Mit mondott a szlovák fél, miért nem egyeztettek? - Szerintük az a munka belefér az 1977-ben kötött szerződésbe. - Hogyan áll pillanatnyilag az el­terelés? - A szlovák féltől a Duna Bizott­sághoz már beérkezett az a bejelen­tés, hogy október 15. és november 30. között megtörténik az elterelés. Ez elég tág megjelölés. A pontos Időpontot két héttel előtte kell közöl­ni, pontosabban azt, hogy ha árvíz­védelmi, hajózási kérdésekben lé­nyeges változás lesz. Ez pedig bele­tartozik ebbe a kategóriába. - Mit tapasztaltak? - Lázas ütemű munkát láttunk, a Mosoni-Duna medre lényegében már el van zárva. - A közös, Rajka és Szob közötti szakaszon folyó fo­lyamszabályozási munkák helyszí­neit is megtekintettük. Szót váltot­tunk a hajóút kitűzéséről. E téren nem voltak viták, viszont a már emlí­tett Mosoni-Duna torkolatának áthe­lyezésével, a meder önkényes elzá­rásával kapcsolatban igen. CSERESZNYÁK ISTVÁN TANKOLASNAL: KÉSZPÉNZ HELYETT MÁGNESKÁRTYA Mint ismeretes, hazánkban idén szeptember 30-án megszűnt az üzemanyag utalványokra történő árusítása. A többnyire csak „jegyeknek" vagy „blokkoknak" nevezett fizetőeszközök után - néhány kétségtelen hátrányuk ellenére - érezhető űr támadt. Ez volt az egyik oka annak, hogy mindkét országrészben nagyjából párhuzamosan megkezdték az üzemanyag-vásárlás és a benzinkúti szolgáltatások térítésének új, korszerűbb mód­szerét, mégpedig az Európában már jól bevált mágneses hitelkártyák segítségével. Az eddigi szlovákiai tapasztalatokról, illetve általánosságban a szolgáltatás lényegéről, előnyeiről stb. beszélgettünk Peter Gloger mérnökkel, a Benzinol illetékes osztályának dolgozójával. Csak jogi személyek számára - Bár a rendszer nagyjából egyi­dejűleg kezdett épülni Csehország­ban és nálunk, néhány lényeges eltérés azért van. Elsősorban az, hogy Szlovákiában ma még egyelő­re csak cégek, vállalatok, tehát jogi személyek igényelhetnek kártyát. További feltétel a bankszámla, ame­lyen keresztül a pénzügyi operációk történnek, valamint 500 liternyi üzemanyag árának megfelelő - a leginkább talán biztosítéknak vagy „vésztartaléknak" nevezhető - összeg előlegben történő elhelye­zése a számlánkon. Itt a mennyiség, tehát az 500 liter a mérvadó, nem az üzemanyag fajtája. Az első „roham" elmúltával jelenleg mintegy 10 nap alatt tudjuk elintézni a megrendelé­seket, éspedig Pozsonyon kívül a Benzinol további 12 szlovákiai fióküzemében. A megrendelőlap egyben tartalmazza a szerződés va­lamennyi jogi vonatkozását is. A kártyák egyébként a következő vásárlási kombinációkat teszik lehe­tővé: 1. A négyféle üzemanyag (90, 96 oktános benzin, ólommentes benzin, gázolaj) valamelyike; 2. Bár­melyik fajtájú üzemanyag, - plusz a gépkocsi üzemeltetéséhez szük­séges egyéb kellékek (motorolajok, fékolaj, gyújtógyertyák, ékszíjak stb.); 3. A felsoroltak mellett minden egyéb, ami még a töltőállomáson kapható (élelmiszerek, üdítők, do­hánytermékek, és így tovább.) A Benzinol kártyái - legalábbis egyelőre - a cseh országrészekben is érvényesek, csakúgy, mint a cseh Benzina ún. CCS-kártyáinak vala­mennyi fajtája Szlovákiában. A rendszer előnyei - Két csoportba sorolhatók - foly­általánosnak számít. Itt okvetlenül el kell mondanom azt is, hogy - a cseh országrészekkel ellentétben - Szlo­vákia valamennyi benzinkútjánál el­fogadják a kártyát. Ami egyébként a klienseink, tehát a kártyatulajdo­nosok számát illeti, ezidáig minda­zoknak kb. a felével kötöttünk szer­ződést, akik korábban utalványra vásároltak, de úgy számolunk, hogy ez az arány várhatóan legalább 70 százalékra emelkedik majd. Mint minden újdonságot, ezt is tanulni, „szokni" kell ugyanis, az ügyfeleink­nek, vagy például a benzinkútkeze­lőknek egyaránt. Ja, és okvetlen szólnom kell a vásárlás e módjának még egy előnyéről: a kiadások pon­tos nyilvántartásáról. A kártyatulaj­donos minden tankolás után nyugtát kap, és havonta kétszer mi is meg­küldjük neki a vásárlásait feltüntető listát. Elveszett vagy ellopták... -A mágneskártya-rendszer ré­sze a magas színvonalú és megbíz­ható védelem mindenféle vissza­éléssel, így az illetéktelen használat­tal szemben is. Ennek kétségtelenül a leggyakoribb esetei, ha a kártyát elveszíti valaki, esetleg ellopják. Természetesen ilyenkor a tulajdo­nos jól felfogott érdeke - sőt: a szer­ződésben rögzített kötelessége -, hogy ezt a tényt azonnal jelentse vállalatunk pozsonyi központjában (telefon és fax 07/218 400, posta­cím: Benzinol, 813 19 Bratislava, Mlynské nivy 48). A bejelentés után azonnal megindítjuk az úgynevezett blokációs eljárást, amely valameny­nyi töltőállomáson lehetetlenné teszi a kártya használatát. Ennek van egy minimális - ti­zennyolctól har­minchat óráig ter­jedő - lefutási ide­je, amelynek so­rán cégünk még nem vállalja ma­gára az illetékte­len használat kö­vetkezményeit. Itt tartom szük­ségesnek elmon­dani azt is, mi tör­ténik abban az esetben, ha a kár­tyát használó vál­lalat bankszámlá­ja kimerül vagy bármilyen egyéb oknál fogva meg­szűnik. Nos, ezt követően a letétbe helyezett „biztonsági tartalékából" térítjük a vásárlásait, s ha az is elfogy, az előleg 20 százalékának megtelelő összegig még mindig használhatja a kártyát, anélkül, hogy leblokkolnánk. Ekkor azonban már 7 százalékos kezelési költséget számlázunk. A következő lépés pe­dig már elkerülhetetlenül a kártya „befagyasztása". Ennek feloldása csakis az előleg újbóli letétbe helye­zése, illetve a tartozás kiegyenlítése után jöhet számításba. - Köszönöm a tájékoztatást. VAS GYULA JW MOLDOVA GYÖRGY félelem kapuja f Cr ® Borsos benyomta a magnó billentyűjét, Zsóka benn hagyott egy kazettát, a hangszóróból a Díszlépés a Halál előtt csendült fel. Utánaszá­molt: mikor hallotta először ezt a számot. Nem akarta elhinni, hogy alig másfél évvel ezelőtt nyitott be verseivel Zsóka másoló irodájába — úgy érezte, azóta egy egész évtizedre való esemény zsúfolódott össze a sorsában. Elgondolkodott; vajon nem járt volna-e jobban, ha megmarad a szakközépiskola kollégiumában, és nem próbál meg az irodalmi életben érvényesülni? Hamaro­san abbahagyta a töprengést, úgy találta, nem állt módjában választani. Ültében elnyomta az álom, arra riadt fel, hogy dübörögve beállnak mellé az élelmiszert szállító hajnali teherautók. Megdörzsölte az arcát, és elindult a Városból kifelé, Mezővár után rátért a dombtetőkön kanyargó, régi római útra. A ma­gasból látta, hogy bontakoznak ki a ködből a kö­zeli falvak templomtornyai. Leérve a dombról, Borsos a főközlekedési úton futott tovább kocsijával, teherautókat előzgetett, a népboltok környékén néhány kerékpáros vásár­ló késztette fékezésre. Mintegy ötven kilométer után, jobb oldalon, feltűnt egy jelzőtábla: Nagymárok - Határközség. Ismerte a hasonló falvak szokásait, számítania kellett rá, hogy figye­lik a mozgását, lejjebb vette a sebességet. Az út a határátkelőbe torkollott, Borsos előre­nézett: néhány száz méternyire látszott a Mura fölött átívelő híd, túloldalon a jugoszláv poszttal. Idegesen állapította meg, hogy korán érkezett, egyetlen kocsi sem várakozik a leeresztett bejá­rati sorompó előtt, a legszívesebben visszafordult. volna, de tudta, ezzel csak még nagyobb feltű­nést keltene. Bent a földszintes épületben égett a villany, egy negyedóra múlva előkerült egy álmos határőr, és beengedte. Borsos behajtott az ellenőrző pontrta, itt is hosszan kellett várakoz­nia, amíg kijött az ügyeletes: - Szálljon ki. Kérem az igazolványokat: útle­velet, forgalmi engedélyt. Hová készül? - Muraszombatra megyek. - Milyen célból? - Temetésre. A keresztanyám halt meg. A határőr tekintete végigfutott rajta: - Temetésre megy? Ilyen ruhában? Borsos a hátsó ülésre mutatott: - Ott van az öltönyöm, nem akartam össze­gyűrni. - És koszorút sem hoz magával? - Hirtelen kellett elindulnom, ilyenkor semmi­hez sem jut hozzá az ember. A katona belenézett a forgalmi engedélybe: - Ki az a Keresztes, a kocsitulajdonos? A ro­kona? - A nagybátyám. Ügyvéd Mezőszegen. Nem ismeri? - Mintha már hallottam volna róla. Várjon itt, rögtön hozom vissza az útlevelét. A határőr bement az épületbe, . Borsos visz­szaült a kocsiba, és az oldalablakon keresztül figyelte a mozgását. A katona az előcsarnokban megállt egy ablak előtt, a könyöklőre támaszkod­va behajolt, és láthatólag izgatottan magyarázott valamit. Kisvártatva egý tiszt lépett ki az üvegfal mögül, menet közben gombolta be a zubbonyát, kezét kinyújtva elkérte az útlevelet a katonától, és magához intette a készültséget. Borsos megértette, hogy lebukott, menekülési szándékáról feltehetőleg értesítették a határállo­másokat. Esélyt keresve körülnézett. Előtte a Ju­goszláviába vezető utat egyetlen gyenge, biztosí­tó szakáll nélküli sorompó zárta le, utána a híd teljes hosszában szabadnak látszott. A Mura túlsó oldalán párába-ködbe vezető sűrű bokrok nőtték be a partot, Borsos úgy érezte, ha eljutna odáig, könnyen eltűnhetne közöttük. Egy pillan­tást vetett az őrtoronyra is; a katona épp elnézett valahová, géppisztolyát letette maga mellé, és a kezét dörzsölgette. Bekapcsolta a motort, és kettesbe rakva a se­bességváltót, hirtelen gázt adott, ugyanabban a pillanatban leguggolt és előrehajolt. A kocsi megugrott, teljes erővel nekivágódott a sorompó­nak, az ütés levitte a tetőt, de a karosszéria-roncs tovább haladt, és csak a híd közepén fulladt le. A karamboltól Borsos sérült jobb lábára esett, és az arcát is felszakította egy behajló fémdarab, könyökére támaszkodva kiugrott a kocsiból, és futni kezdett. Lába dobogott a vaslemezeken, de így is hallotta, hogy mögötte géppisztolyok súlyzára csattan a ködben, és a katonák utána­kiabálnak: - Állj! A fiú tovább futott, mögötte sorozatok dörren­tek, úgy érezte, mintha jégen futna, és hátulról valaki hirtelen meglökte volna. Már a híd túlsó végén járt, mikor mégtántorodott és előreesett, ujjai belemarkoltak a sárba, majd ökle mereven becsukódott. (vége) , EGY VITAFELSZÓLALÁS UTÓZÖNGÉI ELÍTÉLJÜK... (Munkatársunktól) - Amint arról beszámoltunk: a kassai városi kép­viselő-testület múlt heti ülésén a le­váltott főpolgármestert védelmező egyik képviselő - aki egyben a Fur­csa lakótelep polgármestere is - vi­tafelszólalásában megjegyezte, hogy a Slovenský Východ napilap főszerkesztője zsidó, s az újságban megjelenő bíráló cikkeit bizonyos körök megbízásából írja. Jozef Kri­žannak ezt a megnyilvánulását a vá­rosatyák többsége még azon az ülé­sen határozatba foglalva elítélte. Vé­leményt mondott ez ügyben az emlí­tett városkerületi képviselő-testület húsz tagja is. Állásfoglalásukat az esti újság közölte; Ilyen kijelentések össze­egyeztethetetlenek a politikus, kép­viselő és városi tisztségviselő etiká­jával. Mivel fasizoid elemeket tartal­maznak, mélyen sértik a polgárok érzelmeit. Rontják hitelünket a vá­rosban, az országban és külföldön is. Ezek a totalitárius, vagyis azon rendszerek gyakorlatára emlékez­tetnek, amelyektől - úgy döntöttünk - végérvényesen elkülönülünk. Ép­pen ezért az a meggyőződésünk, hogy a mi érdekeinket ilyen jel­lemű emberek nem képviselhetik, s a város politikai életéből is mielőbb távozniuk kellene, nehogy még több kárt okozzanak településünknek. Kassa a népek, nemzetiségek, etni­kai csoportok és vallások kereszte­ződése volt mindig. Ahhoz, hogy megtartsuk a lakosságnak a város és a mi városkerületünk további fej­lődéséhez annyira szükséges nyu­galmát, békéjét, erkölcsi kötelessé­günknek érezzük, hogy mi, a szabad és demokratikus választásokon megválasztott képviselők a nemzeti­ségek, etnikai csoportok, vallások együttélésének megzavarását célzó durva támadásokat elítéljük, s váro­sunk közéletéből kirekesszük." (g-g) STRASKY ES ZIELENIEC A JIHLAVA) TANÁCSKOZÁSRÓL (Munkatársunktól) - Úgy vélem, hogy a jihlavai tanácskozás szerve­sen illeszkedik a PDP és a DSZM vezető képviselői között eddig foly­tatott tárgyalások „logikájába". Ki­derült, hogy az ország jövőbeni ál­lamjogi elrendezésével kapcsolatos problémák végleges megoldásának keresésére mindkét fél részéről megvan a hajlandóság és azt hi­szem, hogy a tanácskozást megelő­ző félreértéseknek mindenekelőtt az volt az oka, hogy már régen láttuk egymást - jelentette ki a Polgári Demokrata Párt sajtótájékoztatójá­nak bevezetőjeképpen Josef Ziele­niec, a PDP alelnöke és egyben a cseh külkapcsolatok minisztere. A sajtótájékoztatón szintén jelen lévő Jan Stráský szerint Jihlavában egyrészt kiderült, hogy mielőtt bár­mibe is belefognának, pontosar tisztázni kell, hogy miről is lesz szó, másrészt viszont bebizonyosodott, hogy a mi érdekeinket ilyen erkölcsi zés a föderáció leépítésére irányuló törekvések felgyorsítása. A szövet­ségi kormányfő hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy a fö­deráció vagyonának az elosztása végül is nagyvonalúan és a területi elv alapján fog megvalósulni, ami­hez Josef Zieleniec csak annyit fű­zött hozzá, hogy a szövetségi va­gyon elosztása során politikailag is veszélyes lenne „a kákán is csomó­keresés", hiszen ha - képletesen szólva - minden kanálon veszeked­ni fogunk, akkor semmiképpen és az egyik fél számára sem lehet jó vége a dolognak. A cseh és a szlovák kormány szombatra tervezett találkozója programjára vonatkozó kérdésre Jo­sef Zieleniec azt válaszolta, hogy Kolodéjében előreláthatólag 11, a PDP által kidolgozott és a két ország között majdnem megkötendő szerződéstervezetet fognak megvi­tatni a Vladimír Mečiar, illetve Vác­lav Klaus vezette kabinetek tagjai. (kajó) tatja Gloger úr. - Először is: a kártya használata kényelmesebb, praktiku­sabb és kevesebb adminisztrációval jár, mint az utalványoké volt. Ráadá­sul olcsóbb is, hiszen a vásárló itt valóban csakis az áruért fizet, min­denféle manipulációs többletköltség nélkül. Másodszor pedig - és ez sem utolsó szempont! - nem kell magával hordania készpénzt az üzemanyag vásárlására. No és ter­mészetesen az sem mindegy, hogy igyekeznünk kell lépést tartanunk a világgal, illetve közelebbről Euró­pával, ahol ez a fizetési forma már

Next

/
Thumbnails
Contents