Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-10 / 240. szám, szombat

1992. OKTÓBER 15. ÚJ szói GAZDASÁG 10 MANNESMANN: NINCS VONAL A Mannesmarin német gépipari tröszt bejelentette, hogy 1990-ben első félévi profitja 89 százalékkal esett. Mennyiségileg: 134 millió márkáról 15 millióra. A társaság jelentése a profitcsökkentésért egyértelműen a Mannesmann által létrehozott D

2 Mobilfunk celluláris telefonrendszer bevezetésének költségeit teszi felelőssé. Ennek a szisztémának a létrehozása volt a Mannesmann első kitörési kísérlete a hagyományos gépipari profilból. A Mobilfunk hálózat jelenleg Németország területének 40 százalékát fedi le. A cél: a 80 százalék elérése az esztendő végére. A kezdeti befektetés 1,2 milliárd márka volt s ez rendkívül megterhelte a Mannesmann pénzügyi helyzetét, különös tekintettel a nemzetközi recesszióra és a hazai piac szűkülésére. Ä vállalati jelentés azzal számol, hogy a D

2 Mobilfunk 1994 végére lehet nullszaldós. NOK A HARMADIK VILÁGBAN ,,A nőkkel szembeni viselkedés ä népességgyarapodás és szegénység legfőbb oka a sok fejlődő országban" - vélekednek az amerikai Worldwatch intézetben. ,,A puszta létért küzdő gazdaságokban általános a bérmegkülönböztetés, a gyengébbik nem számára a földbirtoklás jogi akadályokba ütközik, s rendszeresek a nőkkel szembeni erőszakos fellépések" - olvasható az intézet egyik jelentésében. A nők gazdasági biztonságát egyetlen lehetséges úton teremtheti meg: gyermekeket hoz a világra. A népesség növekedése és a nők alapvető műveltségének hiánya egymással szorosan összefügg. A Worldwatch jelentése szerint Afrikában, a Szaharától délre a táplálék 80 százalékát, Latin-Amerikában a napi betevő falat felét a nők teremtik elő, míg Indiában a gabona 70-80 százalékát a nők"termelik. A hagyományos fejlesztési stratégiák mégis a férfiakat részesítik előnyben: könnyebben jutnak földhöz, hitelhez, kisgazdasági gépekhez, oktatáshoz. „Kevés kormány vagy nemzetközi ügynökség fekteti pénzét gazdaasszonyokba" - szól a jelentés. A nők az első számú kenyérkeresők a harmadik világban, a férfiak mégis több készpénzt kapnak, amit azonban alkohol, dohány és egyéb fogyasztási cikkek vásárlására költenek. ÉDES GONDOK A svájci Nestlé cég bevételei az első fél évben 16,5 százalékkal emelkedtek. A vállalat termékeinek 97 százalékát értékesíti külföldön, így ha a dollár és a jen gyengülése, a svájci frank erősödése az európai valutákkal szemben tovább folytatódik, a nettó nyereség növekedési üteme kisebb lesz a második félévben, mint az év első felében. Talán a délkelet-ázsiai és latin-amerikai piac erősödése képes lesz a nyugati világ recessziójának hatását ellensúlyozni. A befektetések összege emelkedett, a Vittel ásványvízben a részesedését 53 százalékról 98 százalékra emelte, Csehszlovákiában közös vállalatot alapított, és megvásárolta a svájci Hirz sajtgyárat is. Az United Biscuits első fél évi adózatlan nyeresége 17,1 százalékkal csökkent a gyengélkedő amerikai piac következtében. Bár a cég európai eredményei nagyon jók, az amerikai leányvállalat, a Keebler termelése olcsóbb termékek előállítása felé tolódott el. A recesszió következtében a San Fernando Valley-ben levő üzemet novemberben valószínűleg be is kell zárnia. • ^n h rmm m- piacképek AMI A HONDÁNAK, A SONYNAK ÉS A NIKONNAK MÁR SIKERÜLT TÁMAD A JAPÁN GYÓGYSZERIPAR Az autóipar és az elektronika után újabb japán iparág, a gyógyszeripar készül támadást indítani világpiaci részesedése növeléséért. Szakemberek véleménye szerint a szigetország igen nagy ütemben fejlődő gyógyszeripara még az évtized vége előtt komoly versenyt támaszt majd az USA, Németország, Svájc, Hollandia és Franciaország patinás medicinagyártó cégei számára. Ezek a vállalatok már most megkezdték a felkészülést a japán exportáradatra. Az ázsiai szigetország gyógyszeripara ma még nem különösen ismert külföldön, termelésének legnagyobb részét a hazai piacon forgalmazza. Tavaly a termelésnek mindössze öt százalékát exportálták. A nagy japán gyógyszeripari vállalatok termékei közül külföldön elsősorban a vitaminkészítmények és az antibiotikumok ismertek. Ez ideig a japán gyógyszeriparnak nem igazán volt szüksége külföldi terjeszkedésre, mert jövedelmező tevékenység volt ellátni a hazai piacot, amely az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb és legdrágább piaca. A hatalmas hazai felvevőpiac az elmúlt évtizedben kissé elkényelmesitette a japán gyógyszergyárakat, amelyek kevés új készítményt fejlesztettek ki, inkább a hagyományos gyógyszerek kisebb mértékű korszerűsítésében merült ki kutatási és fejlesztési tevékenységük. Az ipari és kereskedelmi minisztérium a népjóléti tárcával karöltve „cselhez" folyamodott a japán gyógyszeripar megújítása és felrázása érdekében. A gyógyszerek árát Japánban szigorúan ellenőrzik, s csak azok a cégek emelhetnek árat, amelyek teljesen új, eredeti készítményekkel jelennek meg a piacon. Ebben a helyzetben a japán gyógyszergyáraknak a talpon maradás érdekében nem volt más választásuk, mint a kutatási és a fejlesztési tevékenység erőteljes fokozása. Az iparág nagyvállalatai - a Takeda, a Sanko, a Fujisawa, a Meiji Seika és a Yamanouchi - ma már bevételeik 13-15 százalékát fordítják K+F tevékenységre, s ennek eredményeként sorra jelennek meg a világpiacon a nagy hatású és korszerű gyógyszerek a szigetországból. Az elmúlt tíz esztendőben a japán gyógyszeripar a kutatási és a fejlesztési kiadásokat megkétszerezte, miközben hazai eladásai csak ötven százalékkal bővültek. Az „ébredést" segítette és segíti elö az is, hogy az amerikai és a nyugat-európai gyógyszergyárak sorra mondják fel együttműködési és marketingmegállapodásaikat a japán vállalatokkal, s a szigetországban az ügynöki megállapodás helyett az önálló jelenlétet választják. Újabban saját gyártó- és kereskedelmi hálózatot is kiépítenek. A hazai piac azonban már gyakorlatilag telített, ezért a korszerűsödő japán gyógyszeripar számára az export és a külföldi jelenlét egy csapásra különösen fontos feladat lett. A terjeszkedési stratégia középpontjában az export mellett a cégfelvásárlások, az érdekeltségszerzések állnak. Az erősödés egyik jele, hogy a szigetország gyógyszeripari cégei mind több külföldi vállalatra vetik ki hálójukat. Ma még csak a második vonalhoz tartozó külföldi vállalatokban szereznek részesedést, de egyre bővül a kutatási és fejlesztési együttműködések száma a szakma külföldi sztár cégeivel is. Nincsen persze arról szó, hogy a Mercknek, a Johnsón and Johnsonnak, az Upjohnnak, a Bayernek, a Ciba-Geigynek, a Sandoznak, a Sanofinak, a Bristol-Myersnek, az Eli Lillynek s a többi nagyágyúnak már a közeljövőben tartania kellene a japán exportgözhenger tarolásától, de ezek a cégek már az elmúlt évtized végén megkezdték a felkészülést a japán gyógyszeripari támadás kivédésére, illetve a piaci hódítás lassítására. Ök is fokozták a kutatásra és a fejlesztésre fordított kiadásaikat, és igyekeznek minél több eredeti készítménnyel megjelenni a világpiacon. (Ismeretes, hogy egy-egy új gyógyszer kifejlesztése, klinikai kísérlete, engedélyeztetése, bejegyeztetése és bevezetése átlagosan tíz évet vesz igénybe...) Minden jel arra mutat, hogy nem lehet feltartóztatni a japán gyógyszeripar kibontakozó támadását. A szunnyadónak már nem nevezhető japán gyógyszeripar szeretné megismételni a Honda, a Toyota, a JVC, a Sony, a Nikon és a többi, ma már jól ismert márka sikersztoriját mind az export, mind a cégfelvásárlás és külföldi cégalapítás, s nem utolsósorban az óriási profitok területén. Az előrejelzések szerint az ezredfordulón a szigetország gyógyszeripara már fontos része lesz a japán gazdaság világméretű terjeszkedésének. Brunei szultán két felesége, Zalah és Mariam körében abszolutisztikus uralmának 25. évfordulóján. A szultán a nagyszabású ünnepségsorozattal október 5-én kápráztatta el a világot KI A LEGGAZDAGABB? SZÁMOLT PÉNZ A világ leggazdagbb embere a brunei szultán, bizonyos Haji Hassan al Bolkaih Mu'izzaddin Waddaulah, az USA-ban a Walton család, Európában I. Erzsébet angol királynő. Ausztriában pedig Melinda Esterházy mondhatja magát a legvagyonosabbnak. A Fortune amerikai magazin legújabb összeállítása szerint 1991 végén összesen 233 egyénnek vagy családnak volt - 32vel többnek, mint egy évvel korábban - legalább 1 milliárd dollár értékű vagyona, közülük 64 az USA-ra, 27 Németországra, 18 Japánra, 13 Svájcra, 10-10 pedig Hongkongra, Nagy-Britanniára és Olaszországra jut. Negyedik éve vezeti a listát - jócskán lekörözve a többieket - a délkelet-ázsiai piciny, ám az olajtermelésben nagyhatalomnak számító sziget, Brunei 46 éves uralkodója, akinek vagyonát 37 milliárd dollárra teszik. Öt követi összesen 24 milliárddal a Walton család, miután öt tagja kezében van a legkiterjedtebb amerikai kiskereskedelmi hálózatnak számító Wal-Mart részvényeinek többsége. Harmadik a legtehetősebb japán, Taikicsiro Mori ingatlanvállalkozó, akinek - sok üzlettársával szemben - egyelőre sikerült túlélnie a távol-keleti szigetország ingatlanpiacának megroggyanását. Az angol királynőnek, II. Erzsébetnek - 11,7 milliárdos vagyonával - a hatodik hely jutott, s csak 18 hellyel hátrébb, 4,5 milliárdos adattal követi őt a leggazdagabb európai vállalkozó, a svájci Ottó Beischeim, aki kezében tartja nemcsak az ottani Metro-csoportot, de a németországi Kaufhof áruházi láncot és az írószereiről ismert Pelikán céget is. A lista legfiatalabbja a görög hajómágnás, Onasszisz vagyonát egyedül öröklő 7 éves Athina Roussel, aki ezt a címet egy 9 éves igazi német kis hercegtől, Albert von Thurn und Taxistól hódította el. A gyorsan múló dicsőséget vagy talán a világ folyását jelzi, hogy kik nincsenek rajta a mostani listán. A tavaly még az igen előkelő negyedik helyen - 12,8 milliárdos vagyonnal - szerepelt Reichmann-fivérek kikerültek onnan, miután a Magyarországról elszármazott, s jelenleg Kanadában élő ingatlankereskedők vállalkozása, az Olympia and York csúfosan megbukott. Ugyancsak hiába keresné valaki a tavaly öngyilkosságot elkövetett brit sajtómágnás, Robert Maxwell nevét, aki halálában magával rántotta birodalmát is. Hiányzik a listáról a szintén a sajtóban is „utazó" olasz Carlo De Benedetti, aki állítólag súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd, vagy az olyan patinás név, mint az 1990-ben még ott szereplő amerikai David Rockefeller. Maradt viszont a világ milliárdosai között magyar reprezentáns, igaz, a leggazdagabb osztrákként került oda: a 71 éves Esterházy hercegné, aki egykor a budapesti Opera balerinája volt Qttrubay Melinda néven. A fáma szerint az ostrom alatt egy pesti bombatölcsérnél találkozott össze Eszterházy Pállal, aki feleségül vette, majd sok itthoni hányattatás után - a herceg hosszú éveket töltött börtönben is - 1956-ban együtt emigráltak Svájcba. Melinda hercegné ma is Zürichben él, ám a férje három évvel ezelőtti halálakor megörökölt - A fortune által 1,3 milliárd dollárra taksált - Esterházyvagyon nagy része Ausztriában, Burgelandban található. Ide tartozik 26 ezer hektár erdő, 16 ezer hektár tó és nádas, 9 ezer hektár szántóföld, valamint több műemléki épület, így például a kismartoni kastély és a fraknói vár aligha felbecsülhető művészeti és fegyvergyűjteményekkel. (HVG) A CSEHSZLOVÁK ADÓSSÁG KORONÁBAN mid Kčs j00 ^50 .. 200 -273,4 mid XII/90 VI/91 111/91 IX/91 VI/92 III/ MENNYIT FIZET A KÜLFÖLDI CÉG? Összeállította: SZÉNÁSI GYÖRGY A Coopers and Lybrand cég prágai fiókja nemrégiben azt vizsgálta, mennyit keresnek a' csehszlovák állampolgárok a külföldi érdekeltségű csehszlovákiai cégeknél. 25 cég 500 alkalmazottja felől érdeklődtek, mégpedig 12 munkakört vizsgálva. Azonkívül, hogy nagy különbségek mutatkoztak a fizetések között, azt is meg lehetett állapítani, hogy a többszörösét fizetik, mint a hazai állami vállalatok. Szemléltetésül egy konkrét kategóriára vonatkozó példa: Beosztás - Senior sales representative; Feladatkör - A vállalat eladásainak növeléséért felelős mind a régi, mind az új vevőkörrel kapcsolatban. Az alapvető értékesítési feladatok mellett a cég és a megrendelők tartós kapcsolatait alakítja, vizsgálja és elemzi problémáikat, és a cég termékeinek és szolgáltatásainak alapján keresi megoldásukat. Tanulmányozza a megrendelők szükségleteit és írásbeli javaslatokat tesz az ügyfelek viszonyainak elemzésére. Tartósan figyeli a piacot, a konkurenciát az új árucikkeket és a szolgáltatásokat. Szemináriumokat és előadásokat szervez a megrendelők részére. Felelősség - Az ún. sales manager, senior, manager, esetleg operations manager alárendeltje; Képzettség - Legalább 3-5 éves előző eladási gyakorlat, ebből bizonyos időszak a jelenleg szóban forgó ágazatban. Mindenekelőtt műszaki, vagy természettudományi, felsőfokú végzettség, merketing-tanfolyam. Elsőrendű tárgyalókészség, legalább egy nyugati nyelv aktív ismerete; Munkaidő - A vizsgálat eredményei alapján hetente 42,5 óra. Azok az eladók azonban, akik többet utaznak, legalább tíz órát dolgoznak naponta. A túlórát általában nem fizetik; Javadalmazás: Az alapfizetés vagy a premizálási rendszer az eladási célok szerint alakul. A prémiumok az évi fizetés jelentős részét (25 %) is képezhetik, de mozoghatnak az értékesítési tervek teljesítésének függvényében is. A társaságok nem nagyon alkalmazzák a prémiumrendszert, inkább magasabb bért fizetnek. Az állással szolgálati kocsi jár, s a szolgálati utak teljes, illetve a magánutak költségeinek a felét téríti a társaság; Átlagos alapfizetés: A szóban forgó kategórián belül 54 személyre kiterjedt vizsgálat szerint 15 780 korona. (Az ennek megfelelő beosztással járó átlagfizetés a mi állami vállalatainkban 4500 - 6000 korona). (Ekonom)