Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-08 / 238. szám, csütörtök

HÍREK-VÉLEMÉNYEK IÚJSZÓM EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ALIGHA LESZÜNK TAGOK AZ EZREDFORDULÓ ELŐTT A VISEGRÁDI HARMAK KEZDEMENYEZESE EGYSÉGES LESZERELÉSI ÉS BIZALOMERŐSÍTŐ RENDSZERT Az EK-külügyminiszterek luxemburgi tanácskozásán hozott határozatokra hivatkozva a német sajtó tegnap azt irta, hogy Csehszlovákiával, Magyarországgal és Lengyelországgal tárgyalni fognak a kereskedelmi együttműködés új feltételeiről, de a visegrádi hármak nem számolhatnak azzal, hogy 2000 előtt az Európai Közösségek tagjaivá válhatnak. Ennek oka a közép-európai országok bizonytalan gazdasági helyzete. Luxemburgban megerősítették, hogy a három országgal •megkötött társulási szerződések a jövő év január elsején életbe lépnek. A német sajtó a luxemburgi tanácskozásról a továbbiakban azt emeli ki, hogy az EK úgynevezett partneri szerződéseket kíván aláírni a szovjet utódállamokkal. Ezek a partneri kooperációs szerződések a különböző területeken folytatott széles körű együttműködést ölelnék fel, elsősorban a kereskedelmi, vállalkozói és a pénzügyi szférában, s egyidejűleg előkészítenék a talajt a politikai és kulturális párbeszédre is. Brüsszel mielőbb meg szeretné kezdeni a konzultációkat az utódállamok első csoportjával, amelybe Oroszország, Ukrajna, Belorusszia és Kazahsztán tartozik. A visegrádi hármak tegnap az EBEÉ bécsi biztonsági együttműködési fóruma különbizottságának ülésén közös javaslatot terjesztettek elő a fegyverzetellenőrzési, leszerelési és bizalomerősítő kötelezettségek összehangolásáról. A harmonizációs folyamat egységesíteni és összehangolni akarja azokat a kötelezettségeket, amelyeket az EBEÉ 52 tagországa korábbi önálló tárgyalásain, valamint a NATO és a volt Varsói Szerződés közötti tárgyalásokon értek el. A fő cél az, hogy minden EBEÉ-ország átvállalja a hagyományos leszerelési szerződésből eredő kötelezettségeket. Mint ismeretes, ezt a megállapodást a NATO és a Varsói Szerződés kötötte. Ccohs7invákia | enqyelország és (Folytatás az 1. oldalról) zetés a város elestét súlyos csapásnak nevezte. A zágrábi televízió tegnap reggel felvételeket sugárzott Bosanski Brodból, látni lehetett a meneküío lakosságot, az égő házakat és ipari üzemeket. A tévé kommentárja szerint a szerbek amint betették lábukat a városba, azonnal megkezdték a horvát házak felgyújtását. Kigyulladt a helyi köolajfinomító is. Kedden a boszniai szerbek Genfben kötelezettséget vállaltak, hogy nem fognak katonai repüléseket végrehajtani Bosznia-Hercegovina területe felett s ez a rendelkezés azonnal életbe is lépett. Radovan Karadzsics, az itteni szerbek vezetője, aki vasárnap azzal fenyegetőzött, ha az ENSZ elrendeli a boszniai légtérblokádot, akkor kivonulnak a genfi béketárgyalásokról, most leszögezte: az önszántukból vállalt kötelezettség nem jelenti azt, hogy elfogadnák, ha az ENSZ határozatban tiltaná meg a katonai repüléseket. „Ha a muzulmánok nem kezdeményeznek támadást, mi sem fogunk repülni" - tette hozzá, hangsúlyozva, éppen ezért nincs szükség ENSZ-határozatra. Ha viszont a muzulmánok támadnak, akkor a szerb légierő továbbra is támogatni fogja a gyalogságot. Zsivomir Ninkovics Magyarország közös kezdeményezése ösztönzést kíván adni ahhoz, hogy kezdjenek konkrét tárgyalásokat az EBEÉ júliusi csúcstalálkozóján született határozatok megvalósításáról. Mint ismeretes, ezek kimondják: a bécsi fórumnak kell megteremtenie az alapokat a fegyverzetellenőrzésről, leszerelésről és a bizalomerősítő intézkedésekről szóló további tárgyalásokhoz. Pavol Hamžik, a csehszlovák küldöttség tagja elmondta: a visegrádi hármak dokumentuma hangsúlyozza azt az alapelvet, hogy összeurópai méretekben kell kialakítani a fegyverzetellenőrzés egységes rendszerét, amely fontos lépés a kooperatív biztonsági rendszer létrehozása felé vezető úton. tábornok, a boszniai szerb légierő parancsnoka a Banja Luka-i Glasz Szrpszi című napilapnak adott interjújában azt mondta, hogy őket nem érdekli az EK vagy az ENSZ egyoldalú tilalma, egyszerűen nem vennék azt figyelembe. Szerinte a repülési embargó egyedüli célja az, hogy a szerbeket gyengítsék meg katonailag. ,,Ha valaki beleegyezne abba, hogy katonai gépeink repüléseit leállítsuk, az egyenlő lenne a hazaárulással, a kapitulációval. És senkinek nincs joga arra, még Karadzsicsnak sem, hogy aláírja az ország kapitulációját" - tette hozzá. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden határozatot fogadott el, s ennek értelmében szakértői bizottságot hoznak létre a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálására. A Jugoszláviában állomásozó békeerőknek pedig feladatul adta, hogy ellenőrizzék a Prevlaka-félsziget demilitarizálásáról szóló megállapodás feltételeinek a tiszteletben tartását. A világszervezetben egyes diplomaták úgy vélték, hogy ez a határozat végül is elvezet egy, a nürnbergihez hasonló bíróság felállításához. Mások viszont kételkedtek ennek a hatékonyságában. Az újonnan létrehozandó bizottság tagjait az ENSZ főtitkára fogja gyorsított ütemben kinevezni. 1992. OKTÓBER 8. SZANDZSÁK Ismét szaporodhat eggyel a volt Jugoszlávia területén kialakult feszültséggócok száma, éspedig a Szerbiához tartozó, muzulmán területként számon tartott Szandzsákban. Az itteni muzulmánok által létrehozott, de Belgrád által el nem ismert kormány vezetője, Rasim Ljajic sürgette az EBEÉ megfigyelőit, jöjjenek azonnal ismét e terület központjába, Novi Pazarba, mert a város környékén megint tankok és ágyúk jelentek meg, s rendkívül megnőtt a szerb tartalékosok száma. Ilyen csapatösszevonás augusztusban már volt a város körül, de közvetlenül a nemzetközi "'megfigyelői csoport odaérkezése előtt kivonták a szerb erőket. Nyilvánvalóan nem alaptalanok a szandzsákiak aggodalmai, hiszen az EBEÉ is három Szerbiához tartozó területet nyilvánított különösen veszélyeztetettnek, mondván: a nemzetiségi konfliktusok ezeken csaphatnak át a leghamarabb fegyveres összetűzésekbe. E területek: Koszovo, a Vajdaság és Szandzsák. Ugyancsak az EBEÉ döntött úgy, hogy mindháromba nemzetközi megfigyelőket kell küldeni a nemzetiségi viszonyok feltérképezésére. Mi a feszültség fő oka? A muzulmánok szerint Szandzsákhoz 8700 négyzetkilométernyi terület tartozik, 11 járásból áll, ebből hat Szerbia területén van, öt pedig a jelenlegi Crna Gora (Montenegro) irányítása alá tartozik. Lakosságát 440 ezer főre becsülik, a muzulmánok lélekszáma 253 ezer fő, vagyis 57 százalék. A szandzsáki muzulmánok azt állítják, nem akarnak a koszovói albánokhoz hasonlóan elszakadni a Szerbia és Crna Gora alkotta új Jugoszláviától, de ezen belül egyenjogú állami egységként, tehát valamiféle széles körű autonóm jogokkal bíró területként akarnak működni. Indokuk: bár a fegyverek még nem dörögnek, a szerb és montenegrói hatóságok minden téren (gazdasági, politikai, iskolaügyi és kulturális téren is) elnyomó, megtorló politikát folytatnak velük szemben. Viszont a szerbek azt állítják, a szandzsákiak Alija Izetbegovic Boszniájával akarnak egyesülni, létrehozva egy egységes muzulmán államot. Belgrád ezt stratégiai szempontból sem engedi meg, mert akkor Szandzsák elvágná öt Montenegrótól, vagyis a tengerre való kijutástól. (-nák) NÉHÁNY SORBAN G

ázában, a Rafah menekülttáborban több ezer palesztin tüntetett tegnap azoknak a bebörtönzött társaiknak a támogatására, akik az izraeli börtönökben már több napja éhségsztrájkot folytatnak. Az izraeli katonák lőfegyvert, gumilövedékeket és könnyfakasztó gránátokat is bevetettek a tömeg feloszlatására. Kórházi források szerint 63 tüntető megsebesült. M

ozgósítást rendelt el kedden este a krími tatárok parlamentje a biztonsági szervek erőszakos akcióival összefüggésben. Utasítást adott ki arra vonatkozóan, hogy minden tatár nemzetiségű katona térjen vissza a Krímbe, bárhol is teljesít szolgálatot a FÁK területén. Sajtóforrások szerint Szimferopolban a keddi összecsapások során több tucat ember megsebesült, köztük a tatárokkal szemben fellépő rendőrök. hírek szerint teljesen megsemmisült a krími legfelsőbb tanács épületének földszintje. L

ondon központjában tegnap éjszaka, közép-európai idő szerint 1 óra 45 perckor egy szemétgyűjtőben elhelyezett pokolgép robbant. Két férfi és egy nő könnyebben megsérült, károk keletkeztek a környező épületekben és két taxiban. A merényletért egyelőre senki sem vállalta a felelősséget, de alapos a gyanú, hogy a terrorcselekmény mögött ezúttal is az ír Köztársasági Hadsereg áll. O

'sszesen 13,9 milliárd dollárnyi segélyt szavazott meg az amerikai Kongresszus külföldi országok számára az 1993-as pénzügyi évre. Ebből 417 milliót kapnak a szovjet utódállamok, 400 milliót pedig a kelet-európai volt szocialista országok. GORBACSOV, AZ ENGEDETLEN TANÚ • „Úgy vélem, szükség volna egy államtanácsra, amely magára vállalná a felelősséget, mert az orosz elnök nem teljesíti kötelezettségeit" - mondotta Mihail Gorbacsov sokéves riválisáról, Borisz Jelcinről á Komszomolszkaja Pravdának adott nyilatkozatában. Hozzátette, nem kívánja Jelcin vereségét, de ő azt maga szenvedte el. „Nekünk viszont nem szabad veszíteni, hogy a demokraták csatája győzelemmel érjen véget" - hangsúlyozta Gorbacsov. A volt szovjet államfő és pártfőtitkár ismételten nem jelent met} az alkotmánybíróság ülésén, ahová tegnap délelőttre rendelték be tanúként abban a perben, amely Jelcinnek az SZKP betiltásáról hozott dekrétumai törvényességét vizsgálja. Gorbacsov tehát távol maradt, annak ellenére, hogy az állami szervek megpróbáltak rá nyomást gyakorolni, oly módon is, hogy ideiglenesen bevonták az útlevelét és nem utazhat külföldre. Valerij Zorkin elmondta, az alkotmánybíróság tagjai különtanácskozásra gyűltek össze, hogy megvitassák, miként járjanak el az engedetlen tanúval szemben. Egyébként Gorbacsov már említett interjújában azt állította, hogy az alkotmánybíróság ülését politikai pernek tekinti. Szerinte a társadalommal, az alkotmánnyal és magával az alkotmánybírósággal szembeni politikai provokációról van szó. Az olasz kormány kedden hivatalosan is tiltakozott amiatt, hogy az orosz szervek betiltották Mihail Gorbacsov külföldi utazásait. Martelli igazságügy-miniszter magához kérette Oroszország római nagykövetét, s azt mondta neki, hogy az ilyen intézkedések a jövőben hatással lehetnek a demokratikus szabadságjogok és az emberi jogok tiszteletben tartására Oroszországban. Gorbacsovnak október 15-én kellett volna Olaszországba utaznia. Brightonban folytatódott a brit Konzervatív Párt évi konferenciája. Tegnap a szociális politika és az oktatásügy helyzete szerepelt a napirenden, de természetesen szóba került a maastrichti szerződés is. A felvételen John Major kormányfő és Norman Fowler, a párt elnöké. BOSANSKI BROD ELESETT PERU MEGKEZDŐDÖTT GUZMÁN PERE Tegnap állították katonai bíróság elé Abimael Guzmánt, a perui Fényes Ösvény vezetőjét, több társával együtt. Katonai források szerint az álarcot viselő bíró, aki Guzmáni kihallgatta, bűnösnek találta őt hazaárulás bűntettében. Ezen kívül a szélsőséges maoista terrorszervezet vezére felelős 25 ezer ember haláláért, s a több mirrt 20 milliárd dolláros kárért, amelyet a Fényes ösvény 12 év alatt okozott az országnak. Alberto Fujimori perui elnök újságíróknak nyilatkozva azt mondta, Guzmánt és társait már nem állítják polgári bíróság elé, az eddigi vádak is elegendőek ahhoz, hogy elítéljék őket. Limai források szerint rövidesen várható az ítélethirdetés is. Abban az esetben, ha Guzmán fellebbezne, a végső döntést október 14-én fogják meghozni. K

özép-Ázsia, Moldova, a Baltikum csak jelentéktelen kis konfliktusocskák voltak ahhoz képest, ami most a Kaukázusban készül. Szenvedő alanyai a helyi népek, de az igazi főszereplő Oroszország. Akarva-akaratlan érintett az ügyben, az abház-grúz ellentétekben, bár Grúzia még csak nem is tagja a Független Államok Közösségének. Csakhogy területén vagy százezer volt szovjet, ma már orosz fennhatóság alá tartozó katona állomásozik, s számtalan bizonyíték van arra, hogy nem semlegesek a harcokban. Az abházok oldalán harcolnak a kaukázusi önkéntesek is, akik szintén az Orosz Föderáció területéről érkeztek. S hiába indított Moszkva még augusztusban büntető eljárást a Kaukázusi Hegyi Népek Konföderációja ellen, az azóta is zavartalanul működik, sőt, egyre harciasabb. Vezetői még csak nem is titkolják, hogy Abháziát amolyan lőtérnek tekintik, itt akarják kipróbálni fegyvereiket és harcosaik képességeit, hogy azután kivívják függetlenségüket, akár erőszak árán szakadjanak el Oroszországtól. Kész tragikomédia, hogy Abháziát az orosz ókonzervatív kommunista-soviniszta érők is saját érdekeik érvényesítésére, pozícióik megszilárdítására akarják kihasználni. Egyáltalán nem alaptalanok Eduard Sevardnadze grúz államfőnek azok a vádjai, hogy az orosz „sötét erők", s elsősorban a még mindig erős konzervatív hatás alatt álló orosz védelmi minisztérium okolható a harcok eszkalációjáért. Érdekes módon az abházok és a segítségükre siető kaukázusi önkéntesek kézifegyverekkel kezdték, sokszor csak vadászpuskáik voltak, de néhány hét alatt nehézfegyverekre, korszerű légelhárító rendszerekre, sőt légierőre is szert tettek. Hatékonyabb fegyveSAJGÓ SEBEK reik vannak, mint a grúz reguláris hadseregnek! Hogyan lehetséges ez? Csak egy módon: az orosz arzenálból. Ebben a helyzetben különösen tiszteletet parancsoló Sevardnadze törekvése, hogy a harcok ellenére megtartsák vasárnap az általános választásokat. Ezzel is bizonyítani igyekszik: Grúziát belekényszerítették ebbe a konfliktusba, Tbiliszinek viszont az a fő célja, hogy megteremtse a demokratikus, alkotmányos rendszert. Csakhogy Abháziéban - éppen a fent említettek miatt - a grúzok rovására fordult a hadiszerencse, egyre több a halott, ezrével érkeznek a menekültek a fővárosba és az ország békésebb területeire. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az év elején menesztett elnök, Zviad Gamszahurdia még mindig nem adta fel, az ő hívei is keverik a kártyát. Pillanatnyilag az sem számít nekik, hogy Grúzia érdekei ellen tesznek, csak egy a fontos számukra: el akarják távolítani a jelenlegi kormányt. Gamszahurdia legfőbb szövetségese a csecsen elnök, s éppen a csecsenek harcolnak legnagyobb számban Abháziéban az önkéntesek soraiban. Mivel becslések szerint a választásra jogosultak 20 százaléka nem lesz képes vasárnap élni alkotmányos jogával, várható, hogy Tbiliszi ellenlábasai kétségbe fogják vonni a szavazás eredményeit, ami újabb konfliktusforrás lehet. Sevardnadze helyzete kezdettől fogva nagyon kényes, s még labilisabbá válhat, ha Jelcinnek nem sikerül megfékeznie a katonai lobbyt. A keddre tervezett újabb orosz-grúz csúcstalálkozó az abházok és a kaukázusiak részvételével könnyen elmaradhat, ha Jelcin, engedve a nacionalista nyomásnak, olyan oroszsirató húrokat fog pengetni, mint a keddi parlamenti ülésén. M

erthogy sajgó sebeik nemcsak az oroszoknak vannak, sőt. A kaukázusi népek most felszínre tört problémáinak nagy részéért éppen az oroszok, kicsit árnyaltabban: a szovjetek a felelősek. Tehát a gyógyításban is nekik kellene jeleskedniük. Elsősorban azzal, hogy katonáikat rendezetten kivonják a térségből, másodsorban pedig felhagynak nagyhatalmi politikájukkal, amely kiskorúnak tekint minden kis népet, így a Kaukázus őslakosait is. De ez már a nagy-oroszoknak1og fájni. GÖRFÖL ZSUZSA