Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-07 / 237. szám, szerda

HÍREK-VÉLEMÉNYEK IÚJSZÓM KARADZSICS KOMPROMISSZUMOT KÍNÁL VITA A LÉGTÉRBLOKÁDRÓL ABHAZIABAN KITERJED A KONFLIKTUS GRÚZ ULTIMÁTUM MOSZKVÁNAK Cyrus Vance és lord Owen, • a genfi Jugoszlávia-konferencia társelnökei reagáltak Radovan Karadzsicsnak, a boszniai szerbek vezetőjének fenyegetőzésére, hogy a boszniai szerbek kivonulnak a genfi tárgyalásokról, ha lezárják a köztársaság légterét. Vance szerint Karadzsics szavai többet jelentenek puszta fenyegetésnél. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a szerb vérér mindent alaposan mérlegelni fog, mielőtt újabb lépést tesz. Owen szerint, ha Karadzsics beváltaná fenyegetőzéseit, akkor meghiúsítaná a tervezett tárgyalásokat Szarajevó fokozatos demilitarizálásáról. Márpedig ennek elérése a harcok beszüntetését eredményezhetné. Közben Karadzsics közölte: katonái hajlandóak beszüntetni a repüléseket Bosznia-Hercegovina felett, ha a köztársaság muzulmán kormánya kötelezettséget vállal, hogy egységeik nem hajtanak végre szárazföldi offenzívát. Bejelentette, hogy ezt a szerinte kompromisszumos megoldást jóváhagyásra a genfi konferencia elé terjesztik. -A hétfői heves összecsapások után a keddre virradó éjszaka már nyugodtabb volt a bosnyák fővárosban. Csak kisebb lövöldözések voltak és mindössze néhány gránát robbant. Az éjszakát azonban még megvilágították a hétfői támadások, a gyújtógránátok által okozott erős tűzvészek. A leghevesebb harcokról tegnap ismét Észak-Boszniából, Bosanski Brod körzetéből érkeztek jelentések. A zágrábi rádió szerint a szerbek változatlanul lőtték a várost és a környező falvakat, de sem gyalogsági alakulataik, sem harckocsijaik nem tudták áttörni a bosnyák védelmet. Újabb konfliktus van kialakulóban, mégpedig a Szerbiához tartozó muzulmán Szandzsákban, a terület központja, Novi Pazar térségében. Rasim Ljajic, a szandzsáki muzulmánok politikai képviseletének második embere hétfőn arra szólította fel az EBEÉ megfigyelőit, hogy azonnal utazzanak a helyszínre, mivel a város körüli lövészárkokban újra megjelentek a harckocsik és az ágyúk, s nagyszámú tartalékost vezényeltek oda. Szandzsák vezetése azt állítja, nem akar elszakadni KisJugoszláviától, viszont egyenjogú állami alakulat akar lenni. Az EK külügyminiszterei Luxemburgban hétfőn nyilatkozatot adtak ki a délszláv válsággal kapcsolatban. Üdvözölték a Szarajevóba irányuló humanitárius légi szállítmányok felújítását, egyben a humanitárius segélyek növelésére szólítottak fel a közelgő tél miatt. Szorgalmazták a háborús bűntények, az etnikai tisztogatások eseteinek kivizsgálását, és azt, hogy a tél beköszöntéig számoljanak fel minden internáló tábort. Párizsban tegnap az egyik segélyszervezet bejelentette, hogy Bosznia-Hercegovinából több mint ezer gyerek töltheti a telet francia családoknál. A menekülttáborokból és a szerbek által ostromolt városokból, például Mosztarból és Szarajevóból, november elején szállítják a gyerekeket Franciaországba. Lennart Merít, a korábbi külügyminisztert, a konzervatív Haza Tömb jelöltjét választotta meg hétfőn a parlament Észtország első posztszovjet elnökévé. A 101 képviselő közül 59 szavazott Merire, ellenfele, Arnold Rüütel korábbi parlamenti elnök csak 31 voksot kapott. Lennart Meri 1929. március 29-én született Tallinnban, apja ismert diplomata és író volt. Szüleivel később Párizsban élt, majd 1934-től Berlinben, ahol apja az észt nagykövetség tanácsosa volt. A család 1939-ben tért viszsza Észtországba, majd a szovjet megszállás után, 1941-ben Szibériába deportálták őket. 1946-ban tértek vissza Észtországba, Meri a tartui állami egyetemen történelmet tanult. Később íróként, újságíróként, dramaturgként vált ismertté. Az abház fegyveres csoportok a kaukázusi önkéntesek támogatásával az orosz-abház határon elfoglalták a stratégiai jelentőségű Leszelidze falut, ahol már néhány napja összevonták a grúz hadsereg egységeit. A tegnapi sikeres akcióval az abházok ellenőrzésük alá vonták a Szuhumi kikötővárostól északnyugatra fekvő területet, egészen a Pszou határfolyóig. A moszkvai grúz képviselet megerősítette, hogy az abház erők elfoglaltak egy másik falut is - Gantiadit. Az abház offenzíva elöl a grúz katonák egy része az Orosz Föderáció területére lépett és megadták magukat az orosz katonaságnak. Velük együtt kb. 3 ezer grúz menekült is átlépte a határt, őket légiúton szállítják át Tbiliszibe. A Kaukázusi Hegyi Népek Konföderációja parlamentjének szóvivője hétfőn közölte, tekintettel a grúz-abház konfliktus jelenlegi alakulására, nem vonják vissza az önkénteseket Abháziából. A szóvivő hangsúlyozta, Abháziéban próbálják ki, képesek-e a kaukázusi népek fegyverrel a kezükben megvédeni függetlenségüket. Hétfőn azzal vádolta meg a grúz főparancsnokság az orosz egységeket, hogy Abházia felett lelőtték a grúz légierő Ml 24-es helikopterét. Az orosz védelmi minisztérium ezt cáfolta, s az abház fegyveres csoportokra hárította a felelősséget. A Reuter hírügynökség szerint Eduard Sevardnadze grúz vezető is azt állította, hogy Gudauta abház város orosz katonai támaszpontjáról szállt fel az az SU-25-ös vadászbombáAz izraeli légitársaság Jumbo 747 Cargo szállítórepülögépének gyártója, a Boeing társaság, az amszterdami vasárnapi katasztrófa után felszólította a Jumbo típusú repülőgépeket használó légitársaságokat, hogy ellenőrizzék a motorok felfüggesztését. A társaság szerint ugyanis van hasonlóság az amszterdami tragédia és a kínai légitársaság ugyanilyen típusú gépének decemberi katasztrófája között, melynek során életét vesztette az öt főnyi személyzet. Mindkét esetben röviddel a start után támadtak nehézségek a motorokkal. Az izraeli gép motorjai kigyulladtak, a kínai gépéi pedig leszakadtak. Közben az EI-AI izraeli légitársaság szóvivője Jeruzsálemben közölte, hogy a vasárnap lezuhant repülőgépnek 1989ben a New York-i Kennedy repülőtéren zó, amely lelőtte a grúz helikoptert. A gép a tengerbe zuhant és kétfőnyi személyzete életét vesztette. Az incidens után Ozsaba Joszelianí, a grúz államtanács alelnöke ultimátumot adott a Grúziában állomásozó orosz alakulatoknak. Közölte, az oroszok tíz napot kapnak Grúzia területének elhagyására, s ha addig nem távoznak, erőszakkal fogják őket kihajtani. Joszeliani figyelmeztetett: megszállóknak fogják tekinteni azokat az orosz katonákat, akik október 15-e után Grúziában maradnak. Sevardnadze hétfői rádióbeszédében bizonyos orosz reakciós köröket vádolt az abháziai helyzet kiélezésével. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy nem szabad megszakítani a kapcsolatokat Moszkva és Tbiliszi között. Mint mondotta, nem lehet megfeledkezni arról, hogy Oroszországban egészséges, demokratikus erők is vannak. Borisz Jelcin az orosz parlamentben tegnap rögtönzött sajtóértekezletet tartott, melyen többek között bejelentette: a hét végén megállapodott Sevardnadzéval, hogy október 13-án találkozót tartanak Abházia és a kaukázusi köztársaságok vezetőinek részvételével. Jelcin kijelentette, tekintet nélkül a konfliktusra, arra fog törekedni, hogy a csúcstalálkozó éppen Abháziéban legyen. Azt hangsúlyozta, az orosz hadsereg nem vesz részt harci akciókban a föderáció területén kívül, de nem cáfolta, hogy az orosz katonák Tádzsikisztánban és Abháziéban bonyolult helyzetbe kerültek. komoly műszaki problémái voltak. Akkor a gép első kereke hibásodott meg, ezért kellett kényszerleszállást végrehajtania, melynek során megsérült a repülőgép törzse. A szóvivő azonban hangsúlyozta, hogy az EI-AI nem takarékoskodott a javítás során. Amszterdami hírek szerint gyakorlatilag lehetetlen lesz megállapítani a katasztrófa áldozatainak pontos számát, mivel az említett két lakóházban illegálisan is éltek külföldi bevándorlók. A jelentések szerint több mint 250 ember tűnt el, de a romok közül hétfő estig csak 14, kedd reggelig pedig további 11 holttestet sikerült kiemelni. Szinte lehetetlenség megállapítani az áldozatok személyazonosságát, mivel a legtöbb holttest a felismerhetetlenségig összeégett. 1992. OKTÓBER 7. SZÁZ RUBEL Ekkora büntetést kell fizetnie Mihail Gorbacsovnak, amiért nem volt hajlandó megjelenni az orosz alkotmánybíróság előtt. Tíz évvel ezelőtt ez még komoly összeg volt, ma már csak aprópénz. A legütóbbi, csütörtöki adatok szerint Moszkvában egy amerikai dollárért 309 rubelt kértek, vagyis az exelnök büntetése nem több, mint 30 cent. Ennyit igazán megér neki az a reklám, amelyet az alkotmánybírósági ügy által kap. Múlt keddi sajtóértekezletén ugyanis nem titkolta: foglalkoztatja a gondolat, hogy visszatér a nagypolitikába, esetleg pártot is alapít, bár úgy véli, ennek még nem jött el az ideje. Gorbacsov szerint viszont régen elmúlt az az idö, amikor politikai pereket lehetett kreálni. Márpedig szerinte az idén májusban kezdődött alkotmánybírósági vizsgálat nem más, mint politikai színjáték. A testület ugyanis egyrészt azt vizsgálja, jogos volt-e Jelcin rendelete, amelylyel betiltotta a kommunista pártot, másrészt azt akarja kideríteni, alkotmányos volt-e maga az SZKP. Akárhogyan nézzük, kár az ország kevés pénzét ilyen eső után köpönyeg-féle ügyekre költeni, hiszen az SZKP megbukott rendesen, eltűnt a süllyesztőben, másrészt pedig minden elnöki rendelet ellenére működik néhány baloldali pártocska Oroszországban. Nem is szólva arról, hogy milyen demokrácia lenne az, amely rendeletekkel, alkotmánybírósági határozatokkal akarná lesöpörni a politikai palettáról a baloldalt? S ha Jelcinek ezzel mégis megpróbálkoznának, csak ők maguk láthatnák a kárát. Ma tehát eldől, hogy a meglepően elszánt alkotmánybíróság az utolsó betűig alkalmazza-e a vonatkozó törvényt, mely szerint a beidézett tanú köteles a testület előtt megjelenni, ellenkező esetben kényszerítő eszközök is igénybe vehetők. Gorbacsov azonban azt mondta, akkor sem mond semmit, ha bilincsbe verve állítják elő. Itt tart az ügy. A nép kérés nélkül is megkapja a soros cirkuszt. Kenyeret pedig hiába is kér, azt úgysem kap. Mindent egyszerre nem lehet! (görföl) NÉHÁNY SORBAN T

arik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes hétfőn az egyik bagdadi napilapnak adott interjújában kijelentette: Irak hajlandó háborús kártérítést fizetni és pénzügyileg fedezni az ENSZ azon kiadásait, amibe a világszervezetnek az iraki tömegpusztító fegyverek felszámolására felügyelő szakértői csoportok kerülnek. E témával kapcsolatos tegnapi hír, hogy az ENSZ-megfigyelők fokozott rendőri védelmet kértek a bagdadi kormánytól, miután vasárnap iraki fiatalok egy csoportja két német szakértőt benzinnel leöntözött. A szakértők nem sebesültek meg, de ez csak a szerencsének volt köszönhető, mivel cigarettáztak, s könnyen' bekövetkezhetett volna a katasztrófa. Az iraki kormány egyelőre nem foglalt állást az incidenssel kapcsolatban. O

roszország nem akarja leállítani a fegyverszállítást Iránnak, annak ellenére, hogy az USA ehhez a feltételhez köti az 500 millió dolláros hitel megadását. Ezt a moszkvai külkereskedelmi minisztérium magát megnevezni nem kívánó vezetője mondta, hozzátéve, hogy a teheráni fegyverüzletből származó bevétel háromszor-négyszer meghaladja azt az összeget, amelyet Washington most befagyasztott. N

urszultan Nazarbajev kazah elnök az ENSZ-közgyűlésen mondott beszédében javasolta: a világszervezet tagországai katonai kiadásaik egy százalékát fordítsák az ENSZ békeműveleteire. Hangsúlyozta, hogy országa elsőként hajlandó ezt az összeget az ENSZ rendelkezésére bocsátani. B

ush elnök súlyos vereséget szenvedett a Kongresszusban. A képviselők most először szavazták le az elnöki vétót., éspedig egy nem túl jelentős, a kábeltelevíziózásról szóló törvény kapcsán. Bush az elmúlt négy esztendő során összesen harminchatszor vétózott meg a Kongresszus által már jóváhagyott különböző törvényeket, de a korábbi harmincöt esetben a honatyáknak a szavazás során nem sikerült felülbírálniuk az elnöki vétót, ehhez ugyanis mindkét házban kétharmados többségre van szükség. CSAK KULTURÁLTAN..., AVAGY: KIK KREÁLJÁK SZLOVÁKIA IMIDZSÉT Tartok tőle, azoknak a nyugati megfigyelőknek volt igazuk, akik a múlt csütörtökön, amikor a prágai Szövetségi Gyűlésben nem szavazták meg a föderáció megszűnéséről szóló alkotmánytörvény-tervezetet, azt írták, hogy Csehszlovákiában egyre erősödik a ,,vad válás" veszélye. Az nyilvánvaló, mit értsen az ember a vadházasság alatt, ami mára már bocsánatos bűnné zsugorodott, de hogy mit takar a „vad válás", azt csak sejteni lehet: a lehető legroszszabbat, mondjuk Jugoszláviát, s ez már nem lenne bocsánatos bűn. Tegyem hozzá, sokan érezzük úgy, nagy igazságtalanság lenne, ha nem bűnhődnének azok, akik pár hónap leforgása alatt szét tudták verni az országot. De ez már nem az érzelmek, hanem a politika dolga. És ha már politika, akkor legalább legyen civilizált, ha már kénytelenek vagyunk kész tényként elfogadni a válást, akkor történjen kulturáltan. Márpedig nem fog. Hallgatva a cseh és szlovák vezetők nyilatkozatait, egyre nyilvánvalóbb: ez már nem több a süketek párbeszédénél, itt már az a fő cél, hogy ki tud jobban betartani a másiknak. Hülyének nézik a világot is: idehaza mindenki azt a kanál vizet keresi, amelyben a másikat megfojthatná, miközben külföldre menesztett dilettáns diplomatáink-politikusaink azt bizonygatják, nálunk minden a legnagyobb rendben van, csak szavazzátok meg nekünk automatikusan az EK-tagságot, az ENSZ-tagságot. S közben az istennek sem akarják elismerni, hogy a Nyugat mégsem olyan balga, a közöspiaci külügyminiszterek éppen most koppintottak az orrunkra, amikor azt mondták: csak lassan a testtel, nemhogy a rendes tagságot nem szabad elsietni, de nagyon udvariasan még arra sem voltak hajlandók válaszolni, hogy mi is lesz az önálló Szlovákiával és Csehországgal. Botcsinálta diplomatáink, hazatérve, rendre ködösítenek, biztosítják a hazai polgárt arról, hogy a külföld mennyire megérti a törekvéseinket. Nem, nem érti meg. A külföld bizalma Csehszlovákia iránt megcsappant. Ha valaki nem vette volna észre, az utóbbi négy hónapban egyetlen igazán magas rangú politikus sem járt nálunk. Sem Prágában, sem Pozsonyban. Igaz,, volt egy kivétel. A magyar külügyminiszter volt az' egyetlen, aki pár hete felkereste a szlovák fővárost, de más senki. Ő sem sok haszonnal. Lehet, ilyen helyzetben annak is örülni kellene, hogy legalább a „mieink" mennek. Annak viszc^t nem, hogy külföldön is azt akarják megvívni, amibe idehaza lassan belefáradunk. Közben olvasom a szlovák kollégák sajnálkozását azon, hogy a nagyvilágban még mindig rossz Szlovákia imidzse. Pedig a szlovák nép és hangadó pártja, a DSZM az egyetlen, amelynek két külügyminisztere is van: Moravčík és Kňažko, akik pedig igazán törik magukat. Lassan már bosszankodni sem tudok azon, hogy a magát legolvasottabb napilapként prezentáló Pravda kommentátora megállapítja (az okok között az első helyen említve!), miszerint a Szlovákiáról kialakított kedvezőtlen kép miatt a prágai politikusok és újságírók, valamint a világszerte erős magyar lobby a felelős. Legyünk objektívak, a szerző elismeri: a szlovák kormány túlkapásai is hozzájárulnak ahhoz, hogy külföldön nacionalista és antidemokratikus Szlovákiát emlegessenek. De ez a sorrend azért piszkálja az embert. Mert például az, hogy a német keresztényliberális kormánykoalíciónak fenntartásai vannak Szlovákiával kapcsolatban az alkotmány miatt, ahhoz nem kell magyar lobby, a németek már megtanultak olvasni. A csuklyás rohamosztagosokat sem a magyar lobby vezényelte a focimeccsre, és arról sem tehet, hogy Moravčíkot Amerikában Eagleburger külügyminiszter nem fogadta, Klausszal viszont találkozott, s a cseh kormányfő még a Fehér Ház'személyzeti főnökével, James Baker volt külügyminiszterrel is tárgyalhatott. Ki tehet róla, hogy Mečiar a NATO-szakértők előtt is lejáratta magát, amikor azt mondta, hogy a magyar légierő NATO-szintet is meghaladó gyakorlatokat tart. És sem a cseh, sem a magyar lobby nem hibáztatható Mečiar kétbalkezes javaslatáért, hogy a válás után új szlovák-német szerződést kell kötni, mert a nemrégiben nagy nehézségek árán megszületett csehszlovák-német szerződést nem tartja jónak. Csoda, hogy ezután Pozsonyt nem tartják szavahihetőnek? Az egyik szerződést - pl. az EK-val kötött társulásit - szívesen vállalná, mert előnyöket remél tőle, pedig azt is Csehszlovákia kötötte, de a másikat már nem? Mert azzal nyilvánvalóan hátbatámadhatja Csehországot! Ráadásul meg van lepve, amiért Bonn nem megy bele ilyen játékba, és közli, hogy ha Szlovákia nem ismeri el a csehszlovák-német szerződést, akkor a szlovák-német viszony nem fog szerződéses alapokon nyugodni. És az sem vált Szlovákia javára - bár a szlovák nacionalisták elismerését kivívta -, hogy Milan Kňažko és a román vezetők minapi bukaresti tárgyalásain a felek agyondicsérték egymás nemzetiségi politikáját. Az amerikai törvényhozás éppen e politika, az emberi jogok megsértése miatt nem szavazta meg a legnagyobb kereskedelmi kedvezményeket Romániának. S megint lesznek, akik nálunk esetleg csodálkozni fognak azon, hogy Washingtonban is ismerik a közmondást: madarat tolláról... MALINÁK ISTVÁN LENNART MERI LETT ÉSZTORSZÁG ELSŐ ELNÖKE ELLENŐRZIK A JUMBÓK MOTORJAIT MÉG MINDIG NEM ISMERIK AZ AMSZTERDAMI KATASZTRÓFA ÁLDOZATAINAK SZÁMÁT