Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-31 / 257. szám, szombat

1992. OKTÓBER 31. HAZAI KÖRKÉP ••••MB ÚJ szól GAZDASÁG 6 EGY KÖNNY, EGY SZÁL GYERTYA (Folytatás az 1. oldalról) (K. K: 49 éves, Kassa) Halottaim három helyen nyugszanak, de én rendszeresen csak édesapám sírját látogatom. Nagyszüleimet - anyai ágon - egy magyarországi falucskában temették el. Oda, a nagy távolság miatt, legfeljebb öt-hat évenként egyszer jutok el. Édesapám szülei az aranyosmaróti temetőben nyugszanak. Oda is csak alkalomadtán járok. Édesapám sírjára, akit nagyon szerettem, gyakran kimegyek. Virágot viszek, gyertyát gyújtok és hosszasan elbeszélgetek vele. Felnőtt fiam csak nagy rábeszélésre hajlandó elkísérni a temetőbe. Nem nagyon emlékszik a nagyapára, temetésekor négy éves sem volt. Imádkozni - az én hibámból is - nem tud, úgyhogy neki a temetői látogatás csak nyűg. Én viszont, őszintén szólva, félek egyedül a sírok közt járkálni. Természetesen nem a halottaktól tartok. Pár hónappal ezelőtt fényes nappal, sírápolás közben, megtámadtak és megloptak egy idősebb asszonyt. Fáj, hogy az emberek előtt már semmi sem szent, hogy a temetőket sem tartják tiszteletben. Ellopják a drága virágokat, lámpásokat, ledöntik, összetörik a sírköveket. Nem csodálkozom, hogy sokan inkább a hamvasztást választják a hagyományos temetés helyett. Jómagam sokáig idegenkedtem ettől a temetési formától, de nincs kizárva, hogy végül is ezt választom majd. Sajnos, attól tartok, hogy az én végső nyughelyem árván, gazzal benőve szaporítaná az amúgy is sok gazdátlan sírt. (B. M. Pozsony) Az uram két éve halt meg. Hazajött a munkából, leült a terített asztal mellé, a szívéhez kapott... Egy éve volt a nyugdíjig. Eleinte naponta kijártam a sírjához. Ha bánat, ha öröm ért, közölnöm kellett vele is. Két esztendeig minden nap a fejfájánál voltam. A sirjára virágot ültettem. S ha már rendbe raktam az uram sírját, megöntöztem a környezőket is, nem bírtam elviselni a száradó növények látványát. Sajnos, egyszer sem tapasztaltam, hogy a temetői szomszédok ugyanezt tették volna. Aztán beteg lettem, hol kórházban, hol a külföldön élő lányomnál voltam. Hazatértem után alig ismertem a férjem sírjára. Felverte a gaz, de valaki még a virágokat is kiszaggatta. Ezért kőlapot helyeztettem rá, s örökzöldet ültettem elé. Egy ideje már csak nagy ünnepekkor megyek a temetőbe. Születésnapon, névnapkor, karácsonykor és természetesen a halottak napján. Minél idősebb vagyok, annál gyakrabban gondolok halottaimra. Otthon imádkozom, gyertyát gyújtok... (B. B. Tornaija) Gyakran kijárok a temetőbe. Ide temettük a feleségemet, immár húsz éve. Itt nyugszom majd én is. Ebben a temetőben gondozottak a sírok, a hozzátartozók nem feledkeznek meg elhunyt szeretteikről, nemcsak halottak napja előtt teszik rendbe a sírokat, hoznak virágot, hanem máskor is. A város is példásan gondját viseli a temetőnek. Körül lehet nézni bármikor, elhanyagolt, fűvel benőtt sírhalmot nem is látni. Városunk lakói tisztelik a halottak emlékét, ez észrevehető a temető állapotán is. Ide, a szomszéd sírhoz hosszú ideje nem jár már senki. Mi szoktuk rendbetenni, lesöpörjük róla a faleveleket, alkalom adtán egy szál virágot is teszünk rá. November 2-a előtt mindenki azon van, hogy szerettei sírja, annak környéke tiszta, mutatós legyen. (ozo, erf, ov, fsz) Tóth Károly alelnök és Petőcz Kálmán külügyi titkár pénteken fogadták a Magyar Polgári Párt Központi Irodájában Jeri Labert, a Helsinki Watch nevezetű, a helsinki folyamatot figyelő amerikai szervezet ügyvezető elnökét. Az MPP képviselői tájékoztatták a vendéget a szlovákiai belpolitikai helyzetről és a kisebbségek jogállásáról, különös tekintettel a nemrég elfogadott alkotmányra. (FS) JOGI ALAP A JANUÁR 1-JE UTÁNI EGYÜTTMŰKÖDÉSHEZ KLAUS ÉS MEČIAR 16 SZERZŐDÉST ÍRT ALÁ Vladimír Mečiar és Váelav Klaus Londonból való megérkezése után csütörtök este a Ruzynéi repülőtéren aláírta a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság tizenhat fontos államközi megállapodását. A Megállapodásokat azonnal a nemzeti tanácsoknak továbbították, amelyek ratifikálni fogják a fontos dokumentumokat. Váelav Klaus kijelentette, hogy a november 10-re tervezett židlochovicei tanácskozás után újabb tíz megállapodást írnak alá. Ezzel megteremtik a feltételeket a Szlovák és a Cseh Köztársaság 1993. január 1-je utáni együttműködéséhez. Vladimír Mečiar hangsúlyozta, hogy elsősorban a gazdasági és a humanitárius együttműködést szabályozó szerződéseket kell még előkészíteni. Az aláírt dokumentumok közül a következőket emeljük ki: Szerződés a személyi okmányokról - A szövetségi állam megszűnte után a két köztársaság kormányai érvényesnek tekintik majd a személyi és úti okmányokat, a gépkocsivezetői igazolványokat, a gépjárművek műszaki igazolványait és a fegyverviselési engedélyeket. Az útiokmányok mindkét köztársaság területén érvényesek lesznek, miközben a szerződő felek az útleveleken azon állam nevét és címerét tüntetik fel, amelynek az utiokmány tulajdonosa állampolgára. , Szerződés a vízumkötelezettség megszüntetéséről. A szerződő felek országainak állampolgárai érvényes útlevéllel, vízum nélkül utazhatnak be kölcsönösen területeikre. Vízum nélkül utazhatnak a két köztársaság között a diplomata vagy a szolgálati útlevelek tulajdonosai és hozzátartozóik is. A szerződés értelmében a két köztársaság polgárai bármilyen alkalmas helyen a másik szerződő fél államának területére léphetnek, amennyiben azt az adott állam belső rendelkezéséi nem tiltják. Szerződés a határokról. E szerint az államhatárok azonosak a köztársaságok mai adminisztratív határaival. Ez a szerződés addig lesz érvényes, amíg egy szakbizottság javaslata alapján nem kötnek megállapodást az államhatárokról. Ebben a bizottságban a szerződő felek egyformán lesznek képviselve és a munkájával kapcsolatos költségeket fele-fele arányban állják. Az államhatárt az egész vonal mentén megjelölik. A szerződés betartását határmeghatalmazottak ellenőrzik majd. Kölcsönösen tájékoztatják egymást azokról az elemi csapásokról, amelyek a másik köztársaság területére is átterjedhetnek, hajók vagy repülőgépek engedély nélküli kitötéséről vagy berepüléséről, az államhatár engedély nélküli átlépéséről és a határ közelében végzett veszélyes munkákról. Azokat a személyeket, akik nem szándékosan, de jogtalanul átlépték az államhatárt, azonnal átadják a másik szerződő félnek. A szerződés szabályozza a háziallatoknak az egyik köztársaság területéről ä másikra való átfutását, valamint a határmenti halászást és vadászatot is. Szerződés a külföldiek tartózkodásáról. A két köztársaság azonosan jár el harmadik országbeli külföldiek tartózkodásáról. Közösen járnak el a vízumkötelezettség felmondásában, a külföldiek tartózkodásával összefüggő illetékek kérdésében. Egybehangolják eljárásukat a menekültekkel kapcsolatban is. KISEBBSÉGPÁRTIAK A SVÁJCI SZÖVETSÉGI KORMÁNY MAGASRANGÚ POLITIKUSAIVAL TÁRGYALT DURAY MIKLÓS Alfred Defagóval a svájci szövetségi kulturális hivatal (kulturális minisztérium) vezetőjével október 16-án találkozott Duray Miklós és informálta őt a csehszlovákiai magyarok helyzetéről. Alfred Defago kifejtette, hogy Svájcban csak számarány szerinti kisebbségek léteznek, egyébként minden polgár egyenrangú. A kisebbségek minősítése sértő, jogellenes és a másodrendűséghez vezet. A kisebbségek helyzetét törvényekkel kell biztosítani, többletjogok formájában, hogy ki lehessen egyenlíteni a számarányukból eredő hátrányukat. Enélkül olyan feszültségek alakulhatnak ki egy országban, amelyek jogsértésekhez vezethetnek. Amennyiben Szlovákia önálló állammá válik, várható, hogy az előbbi megállapodások szellemében a svájci kormány említést tesz majd az elvárásairól. Daniel Woker a külügyminisztérium politikai osztályának első helyettes vezetője, az európai és az észak-amerikai ügyek felelőse október 20-án fogadta Duray Miklóst. Kifejtette a svájci kormánynak azon óhaját, hogy Szlovákiában a nemzetiségi kérdést a jugoszláviai helyzet ellenpéldájaként oldják meg. Kitért arra, hogy egy új államnak, mely a nemzetközi elismertetésért és a nemzetközi együttműködésszervezeteibe való felvételért folyamodik, be kell tartania a nemzetközileg elfogadott elveket. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az új államalakulatokkal szemben feltételek rendszere legyen támasztható. Durany Miklós átadta dr. Defagonak és Daniel Wokernek az Együttélés dokumentumait a szlovákiai kisebbségek helyzetéről és a szlovák alkotmány kisebbségellenes tételeit ellenző állásfoglalásait. EPM sajtószolgálata GRATULÁLUNK A GYŐZTESEKNEK Az ÚJ SZÓ ma közli 1992. augusztus 31-én indult nyár végi versenye egyes fordulóinak helyes válaszait; és ami ennél is lényegesebb: versenyünknek a tegnap este megtartott sorsolása szerinti győzteseit. A helyes megfejtések a következők: I. FORDULÓ 1/ Melyik kelet-magyarországi város ismert a virágkarneválról? Debrecen vagy Nyírbátor? A helyes válasz: DEBRECEN 2/ Fennállásának hányadik évfordulóját ünnepli ebben az évben Magyarország legrégibb utazási irodája az IBUSZ: 35 vagy 90? A h. v.: 90. II. FORDULÓ 1/Sorolja fel, milyen magyar kulturális termékeket árusít és terjeszt a prágai Magyar Kultúra? A h. v.: SAJTÓTERMÉKEKET, KÖNYVEKET, ZENEMŰVEKET, KOTTÁKAT, NÉPMŰVÉSZETI CIKKEKET STB. 2/ Az utóbbi esztendőben összesen hány könyv- és hanglemezcsomagot postáz évente a prágai Magyar Kultúra a) 4 ezret, b) 35 ezret' A h. v.: 35 EZRET. III. FORDULÓ 1/ Ki az a jeles magyar író, aki gyermekkorát a Légy jó mindhalálig című regényében elevenítette fel. Halálának 50. évfordulójára pedig szeptember 4-én emlékeztünk? A. h. v.: MÓRICZ ZSIGMOND 2/ Ki az a gömöri származású, fiatalon elhunyt szlovákiai magyar festő, akinek, - mint erről lapunkban is hírt adtunk - szeptember derekán tárlata nyílt a pozsonyi Magyar Kulturális Központban? A h. v.: DÚDOR ISTVÁN IV. FORDULÓ 1 / Mikor létesült a sok évtizedes hagyománnyal bíró dunaszerdahelyi konzervgyár: a) 1910; b) 1945? A h. v.: 1910. 2/ Az előbbi terméksor árucikkei közül melyik az, amelyiket nem a Dunaszerdahelyi DunaKo gyárt: Májka, Sonka, meggykompót, zöldbabkonzerv, paradicsomsűrítmény, borsókonzerv, tejpor? A h. v.: TEJPOR. V. FORDULÓ 1 / Létezett-e a hátvanas évek elején menetrendszerű légijárat Poprád és Budapest között: a) igen, b) nem? A h. v.: IGEN. 2/A MALÉV 1991-ben összesen 18 355 járatot indított a világ számos országába. Ezeken a járatokon egymilliónál több vagy kevesebb utas utazott-e tavaly? A h. v.: EGYMILLIÓNÁL TOBB. VI. FORDULÓ 1/ Ki az Új Szó új kiadója? A h. v. VOX NOVA Részvénytársaság. 2/ Ki az a neves magyar író, költő, műfordító, nyelvújító és irodalomszervező, akinek életében, s írói fejlődésében Kassa meghatározó szerepet játszott? Batsányi Jánossal és Baráti Szabó Dáviddal együtt 1788-ban itt indította el az úttörő jelentőségű irodalmi folyóiratot, a Magyar Múzeumot. Napjainkban a Kassán évente sorra kerülő hazai magyar nyelvművelő napok is az ő nevét, emlékét idézik... A h. v.: KAZINCZY FERENC. x Tegnap a Magyar Kulturális Központ pozsonyi székházában, társrendezőink képviselőinek jelenlétében, megejtettük a hivatalos sorsolást. Augusztus 31-e óta összesen 13 711 megfejtést kaptunk. Hogy hatfordulós versenyünk kérdései nem voltak könnyűek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy e sok-sok levelet és levelezőlapot beküldők között mindössze 181 olyan versenyzőt találtunk, akiknek válaszai minden tekintetben hibátlanok voltak. Az ő neveik kerültek be a szerencsekerékbe, hogy percekkel később így alakuljon a nyertesek sorrendje: • Fődíj: egy hétvége Barcelonában, két személy részére (A MALÉV és az ÚJ SZÓ közös díja): Vámos Roland, Slnečná 3, Királyhelmec • Az IBUSZ díja: négynapos magyarországi kirándulás; két személy részére, szabadonválasztott üdülőhelyen: Vígh Patrícia, nám. Febr. víťazstva 37., Dunaszerdahely • A prágai Magyar Kultúra díja: szabadonválasztott árukollekció 5 ezer korona értékben: Szalay Győzőné, Nádražná 783, Zsigárd • A pozsonyi Magyar Kulturális Központ és az Interkoncert díja: egy hétvége Budapesten; két személy részére, színház- és hangversenylátogatással: Molnár Viola, Boriny 1382/44, Dunaszerdahely A DunaKo díja: egyhetes családi üdülés az Alacsony-Tátrában: Illés Judit, Gömörpéterfala 115. AHOGY ÉN LÁTOM ÖNBIZALOMVESZTÉS - LONDON UTÁN Hazai pályán még nem akadt sem újságíró, sem politikus, aki képes lett volna Váelav Klaus cseh miniszterelnököt kihozni a sodrából. Lehet, azzal függ össze önbizalma és mindent jobban tudása, hogy miközben az elmúlt negyven évben e hazában mindenki lenini fogantatású tőkés és szocialista gazdaságtannal tömte a fejét, ő a rothadó kapitalizmus ökonómiájának természetrajzát tanulmányozta. Londonban megtört a jég. Akik látták, beszámoltak róla, hogy a cseh miniszterelnöknek a torkán akadt a szó, amikor Jacques Delors, az EK Bizottságának elnöke közölte a cseh, illetve a szlovák miniszterelnökkel, hogy Csehszlovákia két leendő utódállamával nem az eddig érvényes társulási szerződésre építve kezdik meg az Európai Közösségekhez való további közeledést célzó tárgyalásokat, hanem teljesen az új csehországi és szlovákiai feltételeknek megfelelően. Egészen a brit fővárosba utazásig sikerült a cseh, illetve a szlovák miniszterelnöknek elhitetnie a még éppen hogy csak létező Csehszlovákia lakosságával, de talán még a három parlament képviselőivel is, hogy az Európai Közösségekhez való csatlakozás elégséges minimuma lesz, ha válás előtt tető alá hozzák a vámunióról szóló szerződést, illetve megegyeznek az exportés importkvóták elosztásában. Mečiar esetében még érthető, hogy a vágyakat összetévesztette a realitásokkal. A tapasztalt Klausra azonban soha sem volt jellemző a ködzabálás. Valóban nem vette észre, hogy amikor Major angol miniszterelnök és Delors, az EKBizottság elnöke a vámuniót sürgette, mindketten csak arra gondoltak, hogy az erről szóló egyezménnyel mindössze a szlovák-cseh gazdasági háború válás utáni kitörése akadályozható meg? Nyugat-Európa politikailag szívesen keblére öleli a posztkommunista országokat, a gazdasági közeledésre irányuló budapesti, varsói, prágai és pozsonyi törekvések azonban zavarba ejtik. Hiszen még az EK-n eddig kívül álló, a visegrádi hármak (négyek?) bármelyikénél sokkal fejlettebb nyugati országok is ott várakoznak az Európai Közösségek kapuja előtt. Még ezeket is meg kell „emésztenie" a technológiailag sokkal fejlettebb Németországnak, Franciaországnak, Olaszországnak. Az Európai Közösségek tagállamaival viszont Szlovákia, Magyarország vagy Lengyelország technológiai fejlettsége egyszerűen össze sem hasonlítható. Az egykori Német Demokratikus Köztársaság példája mindennél jobban mutatja, hogy milyen veszélyekkel, feszültségekkel jár egy ország előkészítés nélküli integrálása egy bármennyire is fejlett és bármennyire is segítőkész másik ország gazdaságába. Londonban tehát nem volt akkora készség a cseh és a szlovák igények kielégítése iránt, mint amekkorára (főképp) Mečiar számított. Igaz, a szlovák miniszterelnök Delors finoman elutasító nyilatkozata után kijelentette, hogy az EK-vezetők tartózkodó magatartása „dologilag indokolatlan", hiszen a vámunió-szerződés megköttetett, és a kvótákat is testvériesen elosztották. Csakhogy valószínűleg megfeledkezett arról, hogy nem Pozsonyban van. Pozsonyban a „tévelygő" Weiss-pártiakat, vagy a rakoncátlankodó saját pártbelieket egy-egy győztes pártelnöki dörgedelemmel jobb belátásra lehet kényszeríteni. London, az egészen más terep. Vladimír Mečiar ellendrukkerei akár ujjonghatnának is a pártvezér kudarcán. Aki számára azonban érték a demokrácia, annak nincs sok oka az örvendezésre. Az európai intézményektől való távolmaradás Szlovákia számára ezernyi veszélyt rejt magában. Persze, az Európai Közösségekbe történő azonnali beilleszkedés sem lenne „sétalová'Sifis", hiszen a lerobbant szlovák gazdaságn?' „i Jônyre kellene kelnie a nyugateurópai óriásokkal. Van abban ráció, hogy Delors a fokozatosságot részesítené előnyben. Viszont mindenképpen megalázó, hogy előfordulhat: Albániával leszünk egy csoportban Európa kapujában. Ezt viszont már nem John Major, nem is Jacques Delors idézte elő, hanem azok, akik szétverték Csehszlovákiát. Mondom, ezernyi veszély származik abból, hogy Szlovákia távolmarad az európai intézményektől. A legnagyobb veszély a demokráciát fenyegeti. Egy kezelhetetlenné váló gazdasági válságban különösképpen. TÓTH MIHÁLY