Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-31 / 257. szám, szombat

HIREK - VELEMENYEK . ÚJ SZÓ, 1992. OKTÓBER 31 VILLÁMINTERJÚ BOHUSLAV PIATKÓVAL, A SZLOVÁK TELEVÍZIÓ HÍRSZERKESZTŐSÉGÉNEK ÚJ VEZETŐJÉVEL A Szlovák Televízió igazgatója kedden a Hírszerkesztőség élére új főszerkesztőt nevezett ki Bohuslav Piatko személyében. Tisztségében Ján Fülét váltotta fel, akinek mindenekelőtt a szlovák tévéhíradó gyönge színvonalát és a szövetségi adásokból való kivonulást rótták fel. Ismeretes, hogy Ján Füle megtagadta Vladimír Mečiar szlovák kormányfőtől azt a lehetőséget, hogy a televízióban rendszeresen beszédet intézhessen Szlovákia népéhez. A tisztébe lépő új főszerkesztőtől kérdeztük: milyen programmal indul, milyen változtatásokat szándékszik eszközölni a szerkesztőség munkájában. - A Szlovák Televíziónak rosszak voltak, és jelenleg sem jók a hírműsorai. Ennek egyik oka talán épp az volt, hogy szerkesztősége eléggé ellenzéki módon viszonyult a jelenlegi kormányhoz, s nem mutatott kellő érdeklődést a kabinet előtt álló problémák iránt. Ittlétem pár napja alatt meggyőződhettem arról, hogy belső hibák is voltak, nem működött olajozottan a szerkesztőség. Úgy látom, újból ki kell építeni szerkesztőségünk rendszerét, ez legfontosabb és legsürgősebb tennivalóm. Publicisztikánkban több teret akarunk adni a vitának, bár néhány területen nagyobb súlyt igyekszünk fektetni a magyarázatra. Meglehet, bírálni fognak, hogy szürke, egyoldalú televíziót szorgalmazok. Ez nem igaz. A televízió az ellenzék számára is nyitva áll, helyet kapnak benne a kritikus nézetek is, a kormányénak ellentmondó vélemények. Mindemellett nem leszünk a kormány ellenzéke. Alapvető célkitűzésünk az adott kérdésben a nézetek legszélesebb skálájának bemutatása. Ami a televízió politikai semlegességét illeti, azt mondtam munkatársaimnak: párttagságát mindenki hagyja a portán! - Az ön irányítása alá tartozik a Szlovák Televízió magyar adása, várhatók-e módosítások szerkesztésében, irányvonalában? - Őszintén szólva, még nem jutott időm a magyar adás kérdéskörével alaposan foglalkozni. Az előzetes tárgyalások kapcsán elmondhatom, hogy ebben az irányban az év végéig semmilyen változtatásokat nem tervezünk. A Národná obroda napilap csütörtöki számában interjút közölt Bohuslav Piatkóval. Pénteki számában Ján Füle válaszát ismerteti, amelyben elutasítja azt az állítást, hogy a Szlovák Televízió hírműsorai értéktelenek lettek volna. Azzal érvel, hogy több új műsor jött létre, amelyeknek nézőszáma félmillióról kettőre emelkedett. Füle, az új főszerkesztő szemére veti, hogy politikai elfogultsággal vádolja őt éš munkatársait, amivel hivatásuk becsületébe gázol. A tisztségváltással kapcsolatban Ivan Mjartan, a Kulturális minisztérium államtitkára a hírműsorok alacsony színvonalát kifogásolta, de reményét fejezte ki, hogy Ján Füle, mint tehetséges publicista továbbra is írni fog. (mázsár) ANGOLA ISMÉT KITÖRHET A POLGÁRHÁBORÚ A New Nation című dél-afrikai napilap tegnap a hírforrás megjelölése nélkül azt állította: Pretoria csapatokat dobott át Angolába annak érdekében, hogy rákényszerítse Eduardo dos Santos elnököt, oszsza meg a hatalmat az ellenzéki UNITA-val. A lap szerint a 32. zászlóalj katonái léptek angolai területre, tíz helikopter támogatása mellett. A cikk szerint ez a lépés fokozhatja a fegyveres harcokat, amelyek a nemrégiben megtartott elnök- és parlamenti választások után ismét kiújultak. Mint ismeretes, az UNITA és vezetője, Jonas Savimbi rendkívül csalódott volt, mivel- a szervezet az MPLA-Munkapárt alaposan lekörözte, őt pedig dos Santos államfő verte meg. Savimbi ezért azt mondta, nem fogadja el a választások eredményeit, mert a kormány csalt. Ezzel szemben a 800 külföldi mégfigyelő egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy betartották a játékszabályokat. A Dél-afrikai Köztársaság, amely a 16 éven át folyó angolai polgárháborúban az UNITA-t támogatta, most közvetíteni igyekszik a két fél között. Pretoriának az a véleménye, ha a választásokban győztes MPLA nem egyezik bele a koalíciós kormány megalakításába az UNITA-val, Angolában kitörhet a polgárháború. Ami a hivatalos pretoriai reagálásokat illeti: Pik Botha külügyminiszter határozottan tagadta az említett napilap értesüléseit. JAJCE ELESETT KOMOLY VERESÉG A BOSNYÁKOK SZÁMÁRA A többségében albánok lakta Koszovóban hétfőn megnyitják az albán nyelvű alapiskolákat. Ezt csütörtökön este közölte David Owen és Cyrus Vance, a Jugoszláviakonferencia két társelnöke azt követően, hogy rendkívül nehéz tárgyalásokat folytattak az ottani szerb hivatalok képviselőivel és az albánok vezetőivel. A két nyugati diplomatát elkísérte Koszovóba Milan Panics jugoszláv kormányfő is. Az albánok felpanaszolták, hogy a szerb hivatalok hosszú idő óta elnyomják őket, ennek a politikának különböző megnyilvánulási formái vannak: tömeges elbocsátások, politikai terror, az albán iskolák bezárása. Ezért követelték Koszovo önállóságának kihirdetését. Viszont Owen a sajtóértekezleten értésre adta: Koszovo önállósága nem jöhet szóba, egyedül az, hogy különleges státust vagy autonómiát kapjon, de csak Szerbia keretén belül. Vance és Owen még csütörtökön este Skopjéba utaztak, ahol Kiro Gligorov macedón államfővel tárgyaltak. Az ezt követő sajtóértekezleten Vance annak a reményének adott hangot, hogy Macedóniát az év végéig felveszik az ENSZ-be, s mint mondotta, ő segíteni fog ebben. Skopjéból mindketten továbbutaztak Albániába. Tiranában Sali Berisha államfővel és Alfred Seregi külügyminiszterrel tanácskoztak a koszovói kérdésről. A szerb fegyveres erők hosszadalmas és súlyos harcok után csütörtökön elfoglalták a közép-boszniai Jajce várost. Ez rendkívüli stratégiai jelentőséggel bír. Jajce mintegy 160 kilométernyire fekszik Szarajevótól, s az 50 ezres lakosság többsége muzulmán. Alija Izetbegovic bosnyák elnök csütörtökön váratlanul az iráni fővárosba érkezett. Teheránban Rafszandzsani elnök kijelentette, sajnálatosnak tartja, hogy a nyugati és a muzulmán országok sem tettek kielégítő lépéseket a boszniai háború leállítása érdekében. BUSH-CLINTON VERSENYFUTÁS ŐRÜLT IRAMBAN CARTER KUBAI ELLENZÉKIEKET HÍVOTT MEG Az utóbbi napokban alaposan bekeményített a keddi amerikai elnökválasztás mindkét esélyese. Bili Clinton legutóbbi szereplése alkalmával azt mondta, Bush elkeseredetten, mindent elkövet azért, hogy hatalmon maradjon. Olyan televíziós programokat készít róla, amelyek hazugságokon alapulnak. Az elnök pedig azt mondta az arkansasi kormányzóról: jelleme annyira elferdült, elképzelhetetlen, hogy elnök legyen belőle. Mindketten olyan ütemű kampányt folytatnak az utolsó héten, amilyenre még nem volt példa. Clinton két államot akar végigutazni, az elnök pedig már reggel nyolc órakor a tévé képernyőjén szerepel, s válaszol a nézők kérdéseire. Ugyancsak mindketten beszédet mondtak az amerikai autóipar központjában, Michigan államban, amely kettejük hadszíntere lett. Ez az állam ugyanis 18 elektort nevez, s a felmérések szerint az itteni polgárok többsége még nem döntötte el, kire adja voksát. Az amerikai választási rendszer ugyanis megköveteli, hogy minden jelölt személyesen küzdjön minden államban, hiszen lényegében mindenütt önállóan választanak. A polgárok az elektorokat választják meg, minden államban annyi elektort, ahány szenátort, illetve képviselőházi tagot küld az állam a törvényhozásba. Az elektorok pedig arra adják szavazatukat, aki az adott államban győzött. Az elnökjelöltek a sűrűn lakott közép-nyugatot és a keleti partvidéket célozták meg, ahol - az olyan hagyományos demokrata bástyákat leszámítva, mint New York állam - még semmi sem dőlt el. Bush megsegítésére délre utazott Reagan volt elnök is. James Carter volt amerikai elnök a kubai belső ellenzék három vezető személyiségét meghívta, hogy megfigyelőként vegyenek részt az amerikai elnökválasztáson. Gustavo Arcos, a kubai emberjogi bizottság elnöke, Nestor Baguer, a független újság írószövetség elnöke és Oswaldo Paya, a Keresztény Felszabadítási Mozgalom vezető személyisége utazhat vasárnap az Egyesült Államokba, természetesen, ha a havannai kormány lehetővé teszi ezt számukra. OROSZORSZÁG BÚCSÚ A DEMOKRÁCIÁTÓL? Moszkva tavasszal leköszönt népszerű polgármestere, Gavriil Popov mondta egy héttel ezelőtt, hogy a reformok jelenlegi, átmeneti időszakában búcsút kell venni a demokrácia hagyományos formáitól. Amit helyette javasol, az nem ,más, mint Borisz Jelcin régóta dédelgetett, ám a konzervatív parlament által sorozatosan leszavazott álma: a közvetlen elnöki kormányzás. Ennek megvalósítása ma reménytelenebb, mint tavasszal volt, amikor Jelcinnek egy időre sikerült felülkerekednie a parlament régivágású tagjain. Már jó két hete tart a huzavona a Ruszlán Haszbulatov uralta parlament és a parlamenten kívüli, kommunista színezetű ellenzék között. Jelcinnek nem sikerült elfogadtatnia a törvényhozással azt a javaslatát, hogy a szuperparlament, a népi küldöttek kongresszusa csak tavasszal üljön össze. A kommunista és nacionalista szárny kierőszakolta a december elsejei dátumot, nem is leplezve szándékot, hogy mielőbb le akar számolni Jelcinnel é& '. _ mCsapatával. Különösen a radikális változások elkötelezett híve, Gajdar ügyvezető kormányfő, Kozirev külügyminiszter és Gracsov védelmi miniszter van a begyükben. Gajdarnak a gazdaság tönkretételét, a másik kettőnek Oroszország érdekeinek kiárusítását róják fel, mert még mindig nagyhatalmi álmokban ringatják magukat. Gajdarék pedig éppen azon vannak, hogy rádöbbentsék a népet: a nagyhatalmi politika sodorta a tönk szélére az országot, amely most már a külföld könyöradományaira szorul, mégpedig nagy mértékben. Ezen a héten fordult a kocka: ismét Jelcinék kerekedtek felül. A múlt szombaton nagy csinnadrattával létrehozott Nemzeti Megmentési Front, amely az egységes szovjet állam fokozatos visszaállítását nevezte meg távlati céljának, nem kapott esélyt az igazi kibontakozásra. Jelcin már kedden bejelentette: utasítást adott Burbulisz államtitkárnak a megfelelő elnöki rendelet megfogalmazására arról, hogy ezt a szervezetet feloszlatják, mivel alkotmányellenes, s céljai ütköznek az érvényes törvényekkel. Még aznap jött a válaszlépés: a parlament védelmére tavaly augusztusban spontán módon létrejött fegyveres erőket Jurij Boronyin, a parlament alelnöke kivezényelte az Izvesztyija című Jelcin-párti esti lap szerkesztőségébe, hogy „védje annak vagyonát". Mint ismeretes, a parlament már hónapok óta azon mesterkedik, hogy megszerezze magának ezt a népszerű lapot. Jelcin a sajtószabadságra hivatkozva kiállt a szerkesztőség mellett, ennek ellenére a parlament e hónap folyamán határozatot hozott a szerkesztőség és a hasonló nevű kiadó átvételéről, s most ennek a döntésnek akart érvényt szerezni a fegyveresek által. Csakhogy Jelcin kemény ellenfél: feloszlatta ezt a kb. 5000 főnyi egységet is, mondván, nem tartozik sem az elnök, sem a belügyminiszter fennhatósága alá, tehát illegális. Felbuzdulva ezeken a sikereken, az államfő megkockáztatta azt a bejelentést, miszerint nem kizárt, hogy a küldöttkongresszus mégiscsak tavasszal lesz. Igaz, a parlament másképpen döntött, de hát az ország érdekei mást kívánnak meg, s néha a demokráciát is lehet szabadságolni. . Mit szólt mindehhez Ruszlán Haszbulatov? Semmit. Ugyanis csak kedden, a zűrzavar kellős közepén jött ki a kórházból, ahol egy hetet töltött, állítólag magas vérnyomása miatt. Az 50 éves politikusról eddig is köztudott volt, hogy nagyon erős dohányos. Csakhogy október 21-én, kórházbavonulása napján a parlamentben azt rótták fel neki, hogy túl gyakran néz a pohár fenekére. Aznap látogatott el irodájába néhány képviselő, köztük az egészségügyi miniszter helyettese. Bella Gyenyiszenko szerint kábult volt. Hogy gyógyszerektől vagy alkoholtól-e, arra nem tudott egyértelmű választ adni a megfelelő tesztek nélkül. Bármitől is szökött fel Haszbulatov vérnyomása, egy biztos: a politikai helyzet csak rontani fog rajta, mert a csata folytatódik. Hol demokratikus eszközökkel, hol nem. GÖRFOL ZSUZSA A Nemeskajali Községi Hivatal 1992. november 1-én 14 órakor a helyi temetőben felavatja az I. és a II. világháború kajali áldozatainak tiszteletére épített emlékművet. VK-162 NÉHÁNY SORBAN B

orisz Jelcin orosz elnök csütörtökön írta alá azt a rendeletet, amellyel felfüggeszti az orosz egységek kivonását a balti köztársaságokból. Az elnök sajtóirodája szerint a csapatkivonás majd azután folytatódik, ha már aláírták az államközi szerződéseket Litvániával, Lettországgal és Észtországgal. Ezekben a szerződésekben kell rögzíteni a csapatkivonás időrendjét, valamint a szükséges intézkedéseket a hazatérő katonák és családtagjaik szociális védelmének biztosítására. M

oszkvában csütörtökön sajtóértekezletet tartott Rudolf Pihoje, az oroszországi levéltárakkal foglalkozó állami bizottság elnöke, és bemutatta a Molotov-Ribbentrop paktum titkos jegyzőkönyvének eredetijét, valamint további nyolc titkos szovjet-német megállapodást, melyeket 1939-1941 -ben kötöttek az európai befolyási övezetek elosztásáról. Pihoje szerint a dokumentumokat az SZKP KB Politikai Bizottságának levéltárában találták meg. A lepecsételt aktát csak háromszor nyitották fel, hogy kópiákat készítsenek: 1975 júliásában Andrej Gromiko akkori külügyminiszter, 1979 novemberében Zemszkov külügyminiszter-helyettes és 1987 júliusában Valerij Bolgyin, az SZKP KB egyik osztályvezetője számára. Volkogonov történész szerint nem tudni, ismerte-e Mihail Gorbacsov ezeket a titkos dokumentumokat. J

ordánia írásos kötelezettséget vállalt, hogy tárgyalásokat folytat Izraellel a békeszerződésről. A Haarec című jeruzsálemi lap szerint ezt a kötelezettségvállalást a Washingtonban folyó, de az elnökválasztás miatt ideiglenesen felfüggesztett arab-izraeli béketárgyalásokon a jordán fél által átadott napirend tartalmazza. T

okióban, a szovjet utódköztársaságok megsegítéséről tanácskozó konferencián a segélyeket folyósító országok megállapodtak abban, hogy a Világbankot bízzák meg a hosszú távú műszaki segélynyújtás egyeztetésével. L

eonyid Kravcsuk ukrán államfő Kínában tartózkodik, hogy tanulmányozza a piaci mechanizmusok működését az állam által ellenőrzött gazdaságban. E hivatalos uticél mellett egy repülőgép-anyahajó eladásáról is tárgyal, bár ezt Kína tagadja. Külföldi források szerint a 67 500 tonnás Varjag repülőgépanyahajóról van szó, amely most épül az ukrajnai Nyikolajevóban, s ha elkészül, 2,4 milliárd dollár lesz az ára. E

rős földrengés volt helyi idő szerint tegnap délelőtt Tokióban és Japán keleti részén. A Richter skála szerinti 6,9 erősségű földmozgások az első jelentések szerint nem okoztak komolyabb károkat. Egyelőre nem érkeztek károkról és áldozatokról jelentések Crna Gorából sem, ahol tegnap reggel hat óra után volt 4,6 erősségű földrengés. Az epicentrum 10 kilométerre volt a fővárostól, Podgoricától, de a földmozgásokat a köztársaság egész területén érzékelni lehetett. B

elfast északi külvárosának, Glengormley-nek a rendőrállomása előtt, helyi idő szerint tegnap éjszaka egy órakor pokolgép robbant. Tizenhárom személy megsebesült, 150 épületben károk keletkeztek. A rendőrség közölte, hogy mindössze 16 perccel a robbanás előtt kapott névtelen telefont, amelyben figyelmeztették a robbanásra. Minden jel szerint az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) helyezte el a bombát egy parkoló teherautóban.