Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-30 / 256. szám, péntek
. ÚJSZÓM HAZAI KÖRKÉP TANÜGYI IGAZGATOK EGYESEK MARADHATNAK, MÁSOK.,. Matúš Kučera, szlovák oktatási és tudományügyi miniszter úgy határozott, hogy 1992. október 31-i hatállyal visszahívja a tanügyi igazgatóságok igazgatóit. Indoklásában elsősorban az szerepel, hogy kiválasztásuk és kinevezésük során nem a szakmai felkészültségüket és politikai semlegességüket vették figyelembe, hanem a politikai pártok csoportérdekei döntöttek. Egyebek között ez szerepel abban az állásfoglalásban, melyet az oktatási és tudományügyi minisztérium kedden juttatott el a szlovák sajtóirodának. Matúš Kučera arra is hivatkozik, hogy a kinevezésekről szóló dokumentumokat utólagosan sem adták át véleményezésre a területi tanügyi tanácsoknak, melyek ,,az 542/92 Tt. számú, az oktatási államigazgatásról, valamint az iskolai önigazgatásról szóló törvény értelmében tesznek javaslatot a miniszternek, hogy ki töltse be a szóban forgó tisztséget". A miniszter meghagyja tisztségében a tanügyi igazgatóságok azon igazgatóit, akiket az idézett törvény szerint ez év januárja után neveztek ki. Matúš Kučera egyszersmind levéllel fordult a területi iskolai tanácsok elnökeihez, hogy tegyenek javaslatot új igazgatók kinevezésére. Ugyanakkor kérte, hogy értékeljék a visszahívott igazgatók eddigi tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy pozitív értékelés esetén: újrajelölhetik az eddigi igazgatót. Mindehhez annyit teszünk hozzá, hogy a területi iskolai tanácsok önálló tanácsadó testületek, amelyekben egyaránt találhatók pedagógusok és nem pedagógusok, szülők, képviselők, például. Akiknek ilyen vagy olyan formában közük van az iskolához. De vajon ők-e azok, akik meg tudják ítélni, ki alkalmas a tanügyi igazgatói posztra? Ha már a miniszter úr szakmai felkészültséget, politikai semlegességet emleget ... -bor HOGYAN TAKARÉKOSKODUNK? Ml LESZ A MISZ-SZEL? VISSZAKÖSZÖNVE A MÚLTBA? A MASARVK-DÍJ MARGÓJÁRA Komor hangulat uralkodott a prágai vár Ulászló-termében a legrangosabb állami kitüntetés, a Masaryk-díj átadása során. A Csehszlovák Televízió szövetségi adása az állami ünnepnap késő esti műsorában részletes helyszíni felvétellel szolgált az eseményről. A televíziós kamerák mozgatásában rejlő lehetőségek gyakorlott kiaknázása sem volt képes elhitetni, hogy csak az ünnepi alkalomnak kijáró természetes megilletődöttség tükröződik az arcokon. Az aktus minden rezdüléséből érződött, hogy a jelenlévők talán akaratukon kívül is szinte búcsú, temetési szertartás résztvevőinek érzik magukat. A kegyelet egyébként eleve meghatározó eleme volt a tiszteletadásnak. Ezúttal ugyanis nemcsak a kitüntetés, hanem a kitüntetettek személyének kiválasztása is emlékidézés volt - elhunytak hozzátartozói vették át in memoriam a Masaryk-díjat. Roppant kísért az okvetetlenkedés, az akadékoskodás vádjával fenyegető faggatózás. Nem volt-e szándékos a halottak iránti kivételes figyelem? Vajon nem a még élő szereplők megkímélése játszott-e szerepet a síron túl sem feledő utókor magatartásának a hangsúlyozásában. Persze, az is érhetőnek tűnik: a döntéshozók számára úgy tűnt, itt van az utolsó alkalom, hogy még megemlékezzünk azokról, akik így vagy úgy Masaryk szellemiségéhez kötődtek, de a történelem és a politika viharai meg kizárólagosságai igyekeztek feledésre ítélni őket. Ez utóbbi alighanem elismerésre méltó szándéknak tekinthető, amennyiben megvan benne a kellő következetesség. Csakhogy... Jan Stráský szövetségi miniszterelnök, aki a köztársasági elnök nevében adta át a díjakat, zárszavában az ellentétek felülkerekedésére helyezte a hangsúlyt. Annak a véleményének adott hangot, hogy belátható időn belül a nemzeti és a nemzetiségi közösségek és azok alkotóelemei nem hajlandók lemondani egy szemernyi szuverenitásról sem a szövetségi összetartozás érdekében. Megdöbbentő a kijelentés - a szlovákiai magyarság körében mindenképpen. A kérdés ugyanis, tudjuk, így hangzik: az államszövetség kiállt-e a kisebbségek kollektív jogai mellett, államalkotóknak tekintette-e a kisebbségeket? S a díjkiosztás önmagáért beszél - ahogy az Új Szó tegnapi híradása is felhívta erre a figyelmet - az utólagos kitüntetésben részesültek között egyetlen egy szlovákiai magyar sincs. Persze, jó lenne tudni, hogy a szlovákiai magyar pártok több, az elmúlt két év elkeserítő tapasztalata után egyáltalán éltek-e a javaslattevés lehetőségével. De végül is a cseh és a szlovák hatalmi elit részéről el lehetett várni a gesztusértékű kezdeményezést. "" Talán utolsó alkalom volt arra, hogy elismerést nyerjen Fábry Zoltánnak a masaryki demokratikus értékek szlovákiai magyar meghonosításában szerzett érdemei. Lehet, sőt, biztos, hogy sokak szemében szálka Fábry baloldali elkötelezettsége és kommunista szimpátiája. Csakhogy felvetődik a kérdés: mi volt könnyebb? Óvni a masaryki hagyományokat itthon, a hatalmi erőszak és kíméletlenség körülményei között, amint erről Fábrynak 1951-ben megjelent, s az akkori Csehszlovákiában szinte egyedülálló Masaryk-emlékezése tanúskodott vagy az emigrációban várni a jobb reményt. Honnan ez az összehasonlítás? Tegnapelőtt Masaryk-díjat kapott Juraj Slávik belügyminiszter is, aki 1931-ben a kosúti magyar földmunkások közé lövetett. A második világháború idején, majd a háború után kínosan ügyelt a kommunistákkal való szoros együttműködésre - amikor a szlovákiai magyarok kitelepítésében találkoztak az érdekeik. Aztán választotta az emigrációt. Persze, a történelmi kitérők és zsákutcák után az ellentétek mögötti árnyaltság sok mindenben lehetne görcsoldó. Nem ez történt. Mai szempontok és érdekek vetültek vissza a múltba. A csehek és a szlovákok egyezkedése kapott hangot, mintegy igazolva a különválás elkerülhetetlenségét. Csak a miért maradt el. Igaz, mostanság fejlett nyugati országokban is jelentkezik a szétválás igénye. Csakhogy a demokratikus együttélés lehetőségeinek kipróbálása után. Elmondható-e mindez a mostani cseh-szlovák, a szlovákiai magyarokat figyelmen kívül hagyó állami elkülönülésről? A Masaryk-díj kiosztása, sajnos, nem erről tanúskodik. KISS JÓZSEF A KISEBBSÉGEKRŐL GYŐRBEN ISMERNI EGYMÁS GONDJAIT Egyre több fórumon foglalkoznak a nemzeti kisebbségek kérdésével. Az elmúlt hét végén Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése rendezett nemzetközi kisebbségi konferenciát, amelyen részt vett Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke, parlamenti képviselő is. Megkérdeztük tőle, mi volt a találkozó témája? 1992. OKTÓBER 30. MILLIÓKBA KERÜL A HADSEREG VÁLÁSA . (Munkatársunktól) - A csehszlovák hadsereg személyi és anyagiteqhnikai félosztása a kidolgozott és a kormányok által elfogadott ütemterv szerint folyik - mondta Imrich Andrejčák szövetségi védelmi miniszter tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján. Az átcsoportosítás teljes befejezését 1994-re tervezik. Hangsúlyozta: alapvető küldetésének tartja a hadsereg harc nélküli kettéosztását és minden erejével azon lesz, hogy ebben a folyamatban maga a hadsereg ne léphessen fel harmadik erőként. Megtudtuk, hogy a hadsereg válása több tízmillió koronás terheket ró az adófizetőkre. A tárca vezetői részletekre kiterjedő magyarázatot adtak a hadsereg vagyona objektív > és igazságos elosztásának mechanizmusáról. Elmondták: a minden lényeges tényezőt - kezdve a technika harcászati jellegétől, a repülőgépek eredeti és jelenlegi árán keresztül a bombák és rakéták számáig - figyelembe vettek, és szétosztásukról 2:1 arányban a helyszínen - közös bizottságok döntenek. A hadsereg Szlovákiát illető részének átköltöztetésére több mint 2000 vonatszerelvényre lesz szükség és a feladat teljesítésére tartalékos katoná. kat, főleg hivatásos gépkocsivezetőket is behívnak. A miniszter nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a fegyveres erők szétosztásának folyamatát le lehetne rövidíteni, de csupán jelentős anyagi áldozatok • árán. Kérdésre válaszolva a tárca vezetője egyértelműen elutasította azokat a híreszteléseket, hogy Magyarország részéről a közelmúltban valamiféle csapatmozgásokat észleltek volna a szlovák határ mentén. Nem is tartja valószínűnek, még a Bős miatti szokásosnál feszültebb helyzet ellenére sem, hogy Magyarország részéről katonai fenyegetéstől kellene tartanunk. Eloszlatta a kételyeket az állítólagos magyar légtérsértések gyanúja kapcsán, sőt hozzátette, a napokban csehszlovák helikopter sértette meg a magyar légi teret. Az esetet azonban a létező ellenőrzési rendszer segítségével gyorsan tisztázták, s a magyar sajtó nem kavart körülötte szenzációt. -zsár KÖZLEMÉNYEK Az Együttélés PM és az MKDM királyhelmeci csoportjának szervezésében október 31 -én, szombaton, 14 órakor ünnepélyesen felavatják a II. világháború áldozatainak királyhelmeci emlékművét a Hősök terén. xxx A Vágsellyei Városi Hivatal dísztermében október 31-én, 14 órakor kiállítás nyílik Takáts Vilmos naiv festő alkotásaiból a festő halálának 20. és a város első írásos említésének 990. évfordulója alkalmából. xxx A pozsonyi Magyar Kulturális Központban (Smolického 1/a) 1992. november 4-án 16 órakor lesz Nagy József festőművész faliszőnyeg és olajfestmény kiállításának a megnyitója. A tárlat november 13-áig, hétköznaponként 9-től 16 óráig tekinthető meg. xxx A pozsonyi építészmérnök-hallgatók YBL MIKLÓS KLUBJA várostörténeti előadást rendez Pozsonyról november 3-án, kedden, 20 órakor a Csemadok székházban (Május 1. tér 10-12.) Előadó: Lehel Zsolt. xxx Október 31 -én és november 1 -jén ideiglenes határátkelőhely üzemel 8 és 18 óra között Kalonda és Ipolytarnóc között. Ezt a határátkelőhe. lyet mindenki igénybe veheti, aki érvényes útiokmányokkal rendelkezik. A Szlovák Állami Takarékpénztárak vezérigazgatója, Alojz Ondra szerint a szlovákiai lakosság bízik a koronában, legalábbis ezt jelzi a takarékpénztárakban levő betétállománya. Szeptember végéig a lakossági betétállomány 93,6 milliárd koronát tett ki, s az a tény, hogy az év elejétől 367 millió koronával csökkent, nem a bizalom csökkenésének a jele, hanem inkább annak, hogy jóval több a lakosság kezében levő készpénz. Ennek egyik oka, hogy a különböző kereskedelmi ügyleteket nem bankon keresztül, hanem készpénzben bonyolítják le. A Szlovák Állami Takarékpénztárak az egyike bankintézményeinknek, amely hitelekkel segíti a kis- és A Magyar Ifjúsági Szövetség múlt heti közgyűlésén felszínre törtek azok az ellentétek, melyek már régóta feszítik belülről a szövetséget. Ezek okozták, hogy a viharos ülésen majdnem megpecsételődött a sorsa. Szerencsére a küldöttek felmérték a vita elmérgesedésének veszélyét és hajlottak a kompromisszumra. Még akkor is, ha ezáltal olyan döntés született, mellyel nem mindenki értett egyet, sőt a kisebbség akarata érvényesült. A MISZ az itt élő magyar fiatalok független érdekvédelmi szervezete. Megalakulásakor céljai közé sorolta a fiatalok érdekképviseletét, az ifjúsági közösségek kulturális, művelődési és szórakozási igényeinek kielégítéséhez szükséges feltételek megteremtését, tehetséges fiatalok felkutatását. A körülbelül két és fél éves fennállása alatt a szövetségnek sikerült megőriznie függetlenségét a hazai magyar politikai szervezetekkel szemben. A további célkitűzéseiket azonban már távolról sem sikerült maradéktalanul megvalósítaniuk. A látható eredmények elmaradását a központi Iroda vezetője a pénzhiánnyal magyarázta, az elnökség egy része azonban elismerte, hogy munkájukat tanácstalanság, ötletnélküliség jellemezte. Az eredménytelenség okai ugyanakkor a belső ellentétekben is kereshetők. Már az első közgyűlésen felszínre kerültek bizonyos személyi ellentétek, melyek akkor szakadáshoz vezettek. Az akkor kiváló csoportból alakult meg később a MIÉSZ. Bizonyára nem véletlen, hogy akkor is, most is ugyanazon személy, Mlinkovics Róbert ellen merültek fel kifogások. A vádak is hasonlóak voltak: tétlenség, szervezetlenség és az anyagiakkal való gondtalan bánásmód. Mivel az indulatos szócsata nem hozott eredményt, a Mlinkovics ellen fellépők elhagyták a termet. Mlinkovics Róbert pedig továbbra is a MISZ vezetőségében maradt. A személyi problémákon túl az anyagiak is nagy gondot jelentenek a szövetség életében. Az állami táközépvállalkozások eredményesebb kibontakozását, jóllehet elterjedt a hír, hogy a bankok leállították a hitelfolyósítást. Ez a Takarékpénztárak esetében semmiképpen sem igaz, csupán arról van szó, hogy a hitelfolyósításnál a korábbinál sokkal óvatosabban járnak el, mivel a másodlagos fizetésképtelenség növekedése folytán nem mindegy, milyen garanciákat kapnak a hiteltörlesztésre, és ez főleg azért nem mindegy, mert a lakosság betétállományát forgatják... A Szlovák Állami Takarékpénztárak vezetősége általi sajtótájékoztatóra egyébként a holnapi takarékossági világnap alklamából került sor. -pgmogatás egyre csökken és az egyes rendezvények költségeinek csak nagyon kis hányadát sikerült szponzoroktól megszerezniük. Éppen ezért a mostani időkben inkább egy karizmatikus, menedzser típusú vezetőre lenne szüksége a MISZ-nek, aki össze tudná tartani a szövetséget, élvezné a tagság bizalmát. Hogy ez nem így történt, köszönhető a küldötteknek is. Tudták, hisz a napirend is tartalmazta, hogy meg kell vitatni a következő év munkatervét, mégis nemhogy részletesen kidolgozott tervekkel, de konkrét javaslatok nélkül érkeztek Komáromba. így az előző vezetőség sokat bírált tagja ismét bekerült az elnökségbe. Az új elnökség tervezete nagyon szép elképzeléseket tartalmaz, de nagyon általános. És a legfontosabbról, a végrehajtás módjáról nem beszél. Mindenesetre az új, öttagú vezetőség vállalta ezek megvalósítását. Szerintem sokkal szerényebb, de konkrét tervekre lenne szükség ahhoz, hogy a MISZ hatékonyabb érdekvédelmi, kulturális és társadalmi szervezetté váljon. Hiába társrendezője néhány központi kulturális rendezvénynek, ha a helyi csoportok többségében csupán diszkó és bál rendezésében merül ki a MISZ-tevékenység. Meg kéne szervezni egy tanácsadó szolgálatot, hogy az egyes klubok hogyan tehetnék színesebbé és gazdagabbá programkínálatukat. Ezért jó ötletnek tartom az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda létrehozását. De a legfontosabb mégiscsak a belső működési szabályzat megalkotása, melynek kidolgozása az első feladata lesz az elnökségnek. Ha az új vezetésnek sikerül felismernie és kiküszöbölnie az eddigi hibákat, új alapokra helyezi a vezetést és a tagokkal szembeni kapcsolattartást, egyszóval, ha müködőképesebbé teszi a szervezetet, akkor a MISZ képes lesz eleget tenni az ifjúság elvárásainak. Ha nem, akkor bebizonyosodik életképtelensége (amit már most is sokan hangoztatnak), és a tagok ismét kezdhetnek veszekedni - a vagyon felosztása miatt. GŐG LÁSZLÓ - A Magyarországon élő kisebbségek képviselőin kívül jelen voltak a szlovák és osztrák honatyák is. Fő témája a kisebbségek együttélési és együttműködési lehetőségei voltak a határ mentén. Meg kell mondanom, hogy ez a téma kissé háttérbe szorult, mert a felszólalók többsége inkább az adott kisebbség helyzetéről, jogairól, kulturális életéről beszélt. Előadásomban foglalkoztam az együttműködés fontosságával a határ menti régió fellendítésében. Meglehetősen nagy vitát váltott ki az a fejtegetésem, hogy a kisebbségek között különbséget kell tenni történelmük, gyökereik, identitástudatuk szempontjából. Vitatott kérdés volt a cigányok élete és a magyar kisebbségi törvény szintén napirendre került. Eltérő vélemények hangzottak el róla, de abban minden részvevő egyetértett, hogy erre a törvényre mihamarább nagy szükség van. • Jelen volt a tanácskozáson a szlovák kormánypárt képviselője is. - Igen, František Gaulieder, a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó parlamenti bizottság nevében felolvasta a parlamenti hivatal anyagát a szlovákiai kisebbségek helyzetéről. Egyértelműen pozitív képet adott, de a részvevőket nem elégítették ki a felsorolt számok, adatok, őket az érdekelte, mit biztosít a kisebbségek számára az alkotmány, milyen jövő vár rájuk az oktatást, a kétnyelvűséget, a kártalanítást, a magyar nevek használatát illetően és vita bontakozott ki az államnyelv fogalomról is. • Ha a kisebbségek együttműködését nem sikerült előmozdítania a tanácskozásnak, hogyan összegezné a tanácskozás eredményeit? - Térségünkben sok kisebbség él, nagyon fontos, hogy ezek között kapcsolat, tapasztalatcsere alakuljon ki. Ahhoz, hogy megfogalmazhassuk elképzeléseinket, igényeinket ismernünk kell a többi kisebbség nézeteit, életét, még akkor is, ha egyes kérdéseket eltérően ítélnek meg. Ebből a szempontból hasznos volt a találkozó és örülök, hogy ezentúl rendszeresíteni akarják megrendezését. -r-