Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-23 / 251. szám, péntek

ETTŐL LEGYÜNK JÓKEDVŰEK? Hogyne lenne rosszkedvű a gútori ember, ha a Pozsonyból hazaérkezett szomszédja reggel azzal a hírrel állít be hozzá, hogy bemondta a szlovák rádió: a magyar hadsereg csapatösszevonásokat hajtott végre Dunacsúny térségében... (4. oldal) „LEGYETEK ÉBEREK, ELVTÁRSAK..." Az Új Szó rendkívüli számainak kiadásában a szerkesztőség csupán a tolmács szerepét töltötte be, mert csaknem kizárólag a pártközpont hivatalos anyagait közölte. (6. oldal) Péntek, 1992. október 23. * Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 251. szám PESSZIMISTA HANGULAT A BELGA FŐVÁROSBAN NEM SZÜLETETT MEGÁLLAPODÁS BUDAPESTEN SEM VOLT MEGEGYEZÉS • A SZAKÉRTŐ NEM FÉLTI AZ IVÓVIZET • TÜNTETŐK MAROKNYI CSOPORTJA DUNACSÚNYON A belga fővárosban tegnap délelőtt egyáltalán nem volt derűlátó a hangulat. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója azt írta, az Európai Közösségek közvetítő missziója Bős ügyében hivatalosan még meg sem kezdődött, s máris veszélybe került. Délelőtt a szakértők azt mondták, Csehszlovákia, Magyarország és az EK képviselőinek délutáni találkozója nem fog lényeges eredményeket hozni. Nem titkolta aggodalmait a csehszlovák delegáció vezetője, Zdenko Pírek szövetségi külügyminiszter-helyettes sem. Az EK köreiben ugyanis fenntartásokkal fogadták azokat a jelzéseket, amelyeket a tanácskozás előestéjén küldött Brüsszelbe Csehszlovákia. A kormánynak azt a döntését, hogy a tárgyalások kezdete előtt bejelenti a Duna elrekesztésének dátumát, Brüsszelben szerencsétlennek tartották. Az EK nem akarja, hogy teljeMindkét oldalról leszűkítve, szorongatva, és még tegnap is saját medrében folyt Gútornál a Duna (Méry Gábor felvétele) sen belerángassák a vitába, nem kiván döntőbíróként fellépni, s mindkét felet mérsékletre inti. Azt is sajnálatosnak tekinti az Európai Közösség, hogy a Duna elrekesztésének elhalasztását Csehszlovákia „műszaki okokkal" indokolta. Az EK elvárta, hogy a brüsszeli tárgyalások előtt Csehszlovákia ezt politikai gesztusként fogja tálalni. Brüsszelnek ezt a véleményét az EK mellett működő csehszlovák misszió munkatársai is ismerik. Az Európai Közösségek szakértői jól ismerik a dunai vízlépcső egész probémakörét és a vita genézisét is. Brüsszel tart attól, hogy a Szlovákia és Magyarország közötti vita konfliktusba csaphat át, s ezért további tárgyalásokat sürget, meg ésszerű kompromisszumot. Ez utóbbira azonban mindkét oldalon minimálisak az esélyek. Zdenko Pírek mellett a tárgyalásokon részt vesz Dominik Kocinger kormánybiztos és több más szlovák szakértő. A tárgyalások megkezdése előtt ők egyetértettek abban - így tájékoztatták a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítóját -, azért jöttek Brüsszelbe, hogy elfogadják Mádl Ferenc magyar miniszter javaslatát, aki a közelmúltban Salzburgban azt ajánlotta, hogy a háromoldalú bizottság tevékenységének idején a felvízcsatorna csupán hajózási célokat szolgáljon. A szintén jelen Jévő Július Binder pedig kijelentette, hazánk hajlandó kötelezettséget vállalni, hogy a Duna teljes vízhozamát az eredeti mederbe bocsájtja. A csehszlovák fél által tervezett intézkedések nem jelentik a folyó teljes elrekesztését, mindössze a hajózás lehetőségét teremtik meg a felvízcsatornában. Ez a megoldás a folyó mindkét oldalán kedvező hatással lesz az ökológiai visznyokra is - tette hozzá. A budapesti rádió értesülései szerint még délután négy órakor is tartottak Martonyi János külügyi államtitkár és a csehszlovák külügyminiszter-helyettes tárgyalásai. Annyit sikerült megtudni, hogy a két diplomata délelőtt négyszemközti megbeszélésein még a tárgyalásokra vonatkozó ellentéteket sem sikerült kiküszöbölni. Budapest ragaszkodik ahhoz a három előfeltételhez, amelyeket tulajdonképpen az EK fogalmazott meg. Ezek: a vegyesbizottság felállítása, az általa tett javaslatok elfogadása és a tárgyalások alatt minden munka leállítása. Magyar források szerint Zdenko Pírek nem fogadta el a feltételeket. Állítólag azt mondta, soha semmi sem visszafordíthatatlan. A Magyar Rádió különtudósítója szerint is nagyon óvatos az EK, a két küldöttséget nem Frans Adriessen, az EK bizottságának alelnöke, hanem az EK bizottsága főkapcsolatok osztályának igazgatója fogadta. Az alelnök csak akkor kíván személyesen bekapcsolódni a tárgyalásokba, ha az előjelek megegyezést engednek sejtetni. A magyar kormány utasításokat (Folytatás a 2. oldalon) HADITECHNIKA ÁTHELYEZÉSE A Hradec Králové-i katonai repülőtérről november közepén kezdik meg a haditechnika áthelyezését Szlovákiába. A katonai szakértők nem zárják ki, hogy a katonai repülőteret még az év végéig sikerül felszabadítaniuk. A repülőtér felszámolásáról még a múlt évben döntött az Államvédelmi Tanács. Októbertől megszüntették a gyakorló repüléseket is. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a repülőtér iránt a Delta amerikai légitársaság érdeklődik. ERSEKUJVAROTT A MAGYAR NYELVŰ UTCANÉVTÁBLÁKRÓL összesen 6288-an írták alá Érsekújvárott azt a petíciót, hogy rendezzenek helyi népszavazást arról, kellenek-e magyar nyelvű utcanévtáblák a városban. Az eredményt tegnap sajtótájékoztatón ismertette Csanda Endre polgármester, valamint a petíciós bizottság két tagja, Róbert Polák és Kiiment Kľučka. Elmondták, hogy az íveken összesen 4285 érvényes aláírás szerepelt. A polgármester bemutatta az újságíróknak azon jegyzékek fénymásolatát, amelyeken például egyforma nevek szerepeltek, hiányoztak az adatok. A népszavazást követelők a választásra jogosult lakosságnak hozzávetőlegesen 14,1 százalékát teszik ki. Húsz százaléknak kellene meglennie ahhoz, hogy az önkormányzat népszavazást írjon ki. A petíciós bizottság tagjai ennek ellenére indítványozták annak kiírását. A polgármester ugyan nem zárta ki, hogy az önkormányzat megteszi ezt, ugyanakkor úgy véli, hogy ennek kicsi az esélye. Csanda Endre a demokrácia győzelmének nevezte, hogy a városban már háromnegyed éves kétnyelvű feliratok vannak. A szlovákok és a magyarok együttélését kiegyensúlyozottnak tartja. S hangsúlyozta, hogy a kétnyelvű feliratok elhelyezése nem ütközik semmilyen törvénybe. JANUAR UTAN IS KORONA A Csehszlovák Állami Bank azzal számol, hogy január elseje után egy ideig még a jelenlegi csehszlovák korona lesz az érvényes fizetőeszköz mindkét országban. Josef Tošovský, a CSÁB első embere a sajtóirodának azt is elmondta, hogy a bank ezért egyféle pénzpolitikát dolgoz ki, s továbbra is közös gazdasági térben gondolkodik. A szlovák, illetve a cseh központi bankok jogkörét köztársasági törvények szabályozzák majd. A két ország közös pénzügyi politikáját egy közös pénzügyi szerv szabályozná. VILLÁMINTERJÚ KI VESZI MEG Ä SZLOVÁK KÖTVÉNYEKET? A szlovák kormány a költségvetési hiány fedezésére az év elején 6 milliárd korona értékben állami kötvényeket adott ki. Ám amint azt Mikuláš Dzurinda, a KDM parlamenti képviselője, volt közlekedési miniszterhelyettes tegnap az újságíróknak elmondta, a bankok eddig mindössze 600 millió értékű kötvényt vásároltak fel. A cseh pénzintézetek már nem érdeklődnek a szlovák kötvények iránt, a szlovák bankoknak pedig többre nem telik - mondta. A szlovák parlament bizottságai ezekben a napokban arról döntenek, hogy adjon-e ki az állam Bős befejezésére további 3,5 milliárd korona értékben állami kötvényt. Vajon lesz-e fizetőképes kereslet irántuk, kérdeztük Mikuláš Dzurindától. - A kormány bizonyára olyan kamatokat fog megállapítani, hogy elkeljenek. Most a kamat 10 százalék, egy százalékkal több, mint Csehországban. Megtörténhet, hogy a szlovák kormány 15-re, végső esetben akár 20-ra is felemeli. Összegezve: nagyon magas kamatok árán talán sikerül a kötvényeket eladni. • Kivihetők-e külföldre az állami kötvények. S ha igen, ön szerint ott milyen érdeklődés lenne irántuk? - A kötvények kivihetők ugyan, de hadd válaszoljak kérdésére kérdéssel. Ki veszi meg majd azokat, ha a csehek, akik a legjobban ismerik a szlovákiai piacot, nem érdeklődnek irántuk? • Mit eredményez ez ön szerint? Teljes gazdasági csődöt? - Ezek erős szavak. Én inkább úgy fogalmaznék: fizetésképességünk rohamos romlását. (gyor) JAPÁNOK POZSONYBAN Vladimír Mečiar szlovák kormányfő tegnap japán parlamenti delegációt fogadott. Szavai szerint a találkozó legnagyobb eredménye az a megállapodás volt, hogy a japán-szlovák együttműködés lehetőségeinek feltérképezésére közös parlamenti bizottságot hoznak létre. A közös bizottság japán tagjai bizonyára igyekezni fognak egy pozsonyi japán külképviselet létrehozására is. A Kalligram kiadó vendégeként Pozsonyban, Dunaszerdahelyen és Bősön járt Petr Pithart volt cseh miniszterelnök, a brünni Masaryk Egyetem docense. Tegnap a pozsonyi Forum Szállóban tájékozódó jellegű eszmecserét folytatott a szlovákiai magyar pártok és politikai mozgalmak vezetőivel. Méry Gábor felvételén balról jobbra A. Nagy László, Duka Zólyomi Árpád, Petr Pithart, Csáky Pál, valamint Jan Vít, a Prítomnost című irodalmi és közéleti havilap főszerkesztője látható. A bősi vízlépcső ügyében na

pjainkban mind a két fél váltig hangoztatja a háromoldalú szakértői bizottság fontosságát, de ahogy ez már a közép-európai politikában lenni szokott, ezzel kapcsolatban a magyar és a csehszlovák kormány képviselői ez idáig még egy közös felkérő levelet sem voltak képesek megfogalmazni az Európai Közösségek felé. Az ötletet annak idején Josef Vavroušek egykori csehszlovák köroyzetvédelmi miniszter vetette fel, ezért őt kértük meg, foglalja össze a bizottság körüli eddigi huzavonát. - Az ötlet nem új, az összetett problémák megoldására az egész világon alkalmazzák a legkisebb rossz kutatásának módszerét. Ez lett volna a megoldás Bős ügyében is, ennek céljából jött volna létre a magyar, csehszlovák és az Európai Közösségek által delegált szakértőkből álló bizottság. Erről elsőként nem hivatalos formában 1990 szeptemberében egy dublini találkozón beszélgettünk magyar kollégámmal, Keresztes K. Sándorral. Sajnos, akkor ezt otthon egyikünknek sem sikerült elfogadtatnia. Nálunk erre végül is 1991 nyarán kapott felhatalmazást a tárgyalóküldöttség és Ján Čarnogurský mindvégig nagyon becsületesen tartotta is magát ehhez. Az ajánlatot a tavaly júliusi pozsonyi tárgyaláson meg is tettük, de magyar partnerünk az ezt követő hónapokban nem használta ki a lehetőséget és teljesen elutasító álláspontra helyezkedett. Elsősorban éppen az Európai Közösségek részvételét ellenezték. Még az sem segített, hogy Mikuláš Hubával együtt a magyar parlament három bizottsága előtt megismételtük az ajánlatot. A magyar válaszra tehát öt hónapig hiába vártunk. Az ezt követő, tavaly decemberi budapesti tárgyalásokat viszont már előre aláaknázta, hogy a szlovák építővállalat 14 nappal korábban megkezdte a C változat építését, kész tények elé állítva ezzel mind a szlovák, (Folytatás a 2. oldalon) JOSEF VAVROUŠEK: BŐS ÜGYÉBEN BUDAPESTEN ÉS PRÁGÁBAN IS TŰNTETNÉK