Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-23 / 251. szám, péntek

1992. OKTOBER 23. HÍREK-VÉLEMÉNYEK á FORMDILOi SZELLEMÉBEN (Munkatársunktól) - Az 1956-os magyarországi forradalom és a Ma­gyar Köztársaság kikiáltása évfordu­lójának előestéjén tegnap kiállítás nyílt a pozsonyi Vigadó társalgójá­ban. A pozsonyi magyar főkonzulá­tus által rendezett tárlaton fényké­pek, plakátok elevenítik föl az 1988­as lakiteleki találkozó óta eltelt több mint négy esztendő legfontosabb politikai és társadalmi eseményeit. A kiállítást a szlovákiai közélet szá­mos neves képviselőjének jelenlété­ben Boros Jenő pozsonyi magyar főkonzul nyitotta meg. -y-f BONN TÁMOGATAST ÍGÉR Németország támogatja, hogy a Csehszlovákia és az EK közötti társulási szerződés simán szálljon át a két utódköztársaságra, ha mind­kettő teljesíti a meghatározott felté­teleket. Ezt Klaus Kinkéi bonni kül­ügyminiszter mondta tegnap vendé­gének, Josef Zieleniec cseh kül­ügyminiszternek. A felek egyetértet­tek abban, hogy a már ratifikált csehszlovák-német szerződést mind Bonn, mind a Cseh Köztársa­ság változtatások nélkül veszi át. Klaus Kinkéi elmondotta, Nyugat­Európa nem szeretné a konfliktust Bős-Nagymaros ügyében. A nyu­gat-európai országok, számára - tá­jékoztatott Zieleniec - elfogadhatat­lanok az egyoldalú lépések ebben az ügyben. HOLTPONTON A TÁRGYALÁSOK (Munkatársunktól) - Katarína Tóthová, a Szlovák Köztársaság igazságügyi minisztere nem tudott megállapodásra jutni a Cseh Köztár­saság igazságügyi miniszterével az állampolgárságot illető kérdések­ben. Jirí Novák, a Cseh Köztársa­ság igazságügyi minisztere a nézet­eltérések legfőbb okaként azt jelölte meg, hogy a szlovák fél mindmáig ragaszkodik valamiféle közelebbről meg nem határozott, homályos uniós princípiumhoz, míg a cseh fél a kettős állampolgárságot kifejezet­ten elfogadhatatlannak tartja. A saj­tóértekezleten rögtön, anélkül, hogy bárki kérdezte volna, Katarína Tóth­ová igazságügyi miniszter reagált a cseh igazságügyminiszter indokai­ra. Katarína Tóthová elmondta, hogy nem tizenötmillió lakos kettős állam­polgárságáról lenne szó, pusztán csak azoknak a szlovák nemzetisé­gű lakosoknak jutna szlovák és egy­ben cseh állampolgárság, akik Csehországban élnek. A cseh partner különféle okokra hivatkozva ezzel nem ért egyet. Jirí Novák munkatársunk ismételt kérdéseire sem volt hajlandó vála­szolni arra a kérdésre, hogy 1993. január 1-je után a Csehországban élő szlovákokat a szlovák nemzet tagjainak, avagy valamiféle, a nem­zettől elszakadt szociális csoportnak tekintik-e. (m-n.) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. október 23-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 45,425 46,51 Francia frank 5,449 5,55 Német márka 18.492 18,86 Olasz líra (1000) 20,022 21,11 Osztrák schilling 2,628 2,69 Svájci frank 20,718 21,17 USA-dollár 27,979 28,54 HUSZONKETTEDSZER FÁBRY-NAPOK KASSÁN Az idei Fábry-díj átadásával ma délután kezdődnek a huszonkettedik Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok Kassán. A rendezést számos hazai intézmény közreműködésével a Csemadok Országos Választmánya jegyzi. A vasárnap délben záró rendezvénysorozat gerincét előadások alkotják, témájuk túlnyomórészt a Fábry-életmúvel foglalkozik. Hazai és magyaror­szági irodalmárok, történészek méltatják az irodalmi és közéletből immár huszonkét éve hiányzó kiemelkedő publicistát, akinek munkássága a mai fiatal generáció számára esetleg mást mond, mint amihez az eddigi Fábry­értelmezés szoktatta hazai értelmiségünket. Az író magatartásának egy-egy vetületét Fónod Zoltán, Batta György és Csanda Gábor hazai publicisták értékelik, míg a naplóíró Fábryt magyarországi vendég, Görömbei András méltatja. Ugyancsak budapesti történész Molnár Imre elemzi Fábry és Esterházy János kapcsolatát. A két háború közötti irodalmi és közélet egyes területeinek vázolására Szarka László és G. Kovács László magyarqrszági történészek vállalkoztak, a csehszlovákiai magyarság jogi helyzetéről a hazai Popély Gyula értekezik. Münchenből érkezik András Károly történész, témája előadásának Pfeiffer Miklós kassai kanonok bemutatása. Filep Tamás Gusztáv egy pályatárs, Szvatkó Pál szlovenszkói tartózkodásáról tart előadást. Az előadásokon kívül az érdeklődők jelen lehetnek Rákosi Ernő festőmű­vész emléktáblájának leleplezésénél, a Fábry-sír megkoszorúzásánál, s részt vehetnek egy kulturális előadáson, amelyre a Thália Színházban kerül sor. A rendezvény a Hutník Szálló bankett-termében zajlik. (bit) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI KDM-VÉLEMÉNY: MAGYARORSZAG TAKTIKAZIK (Munkatársunktól) - A Keresztény­demokrata Mozgalmat aggasztja a Duna tervezett elterelése időpontjának elha­lasztása. František Mikloško alelnök in­dokként azt hozta fel, hogy a csehszlovák fél már több mint egy éve javasolta az EK­szakértők bevonását, ám a magyar fél ez elől mindvégig elzárkózott. Mikloško taktikázásnak tartja, hogy Magyarország most mégis elfogadta az indítványt. Szerinte a magyarok ilyen ma­nőverrel kívánják elérni, hogy Szlovákia kijusson az időből, s a munkálatokat el kelljen halasztani a jövö évre. Mikloško meglepetését fejezte ki a „szlovák kor­mány habozása" miatt. A kormányülésről kiadott kommünikében azt a megfogal­mazást, hogy Bős szövetségi hatáskörű kérdés, kibúvásnak minősítette: Az alel­nök,szerint a szlovák kormány a szövet­ségire akarja hárítani a felelősséget. František Mikloško aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy már csak néhány hét és kettéválik az ország, de Csehország és Szlovákia eddig még semmilyen szerző­dést nem kötött. Emil Komárik, a mozga­lom másik alelnöke arra mutatott rá, hogy külföldön csökken a bizalom Szlovákia iránt. Tudomása szerint az Európai De­mokratikus Unió a szlovák alkotmányt antidemokratikusnak tartja. Szerinte nem hozott minőségi változást Vladimír Me­čiar németországi- látogatása sem. Azt mondta, a jelentős német napilapok nem is szenteltek különösebb figyelmet az út­nak. Vladimír Mečiar a német kormány tagjai közül mindössze két miniszterrel találkozott, villásreggelin. AZ MPP AGGÓDIK A Magyar Polgári Párt ellenzi a ratifiká­ciós népszavazást. Annál is inkább, mert eredménye sokféleképpen lenne magya­rázható, amennyiben úgy állítják fel a kér­dést, ahogy azt - az MPP értesülése szerint - a DSZM tervezi; hogy ellenzik-e a polgárok a Csehország és Szlovákia közti szerződéseket. A. Nagy László, a párt elnöke elzárkózott a kérdés elöl, hogy a párt mit fog javasolni tagjainak, híveinek, ha mégis sor kerül a jóváhagyó referendumra? Ilyen horderejű kérdést - szögezte le az elnök - a párt választmá­nyának kell előbb megvitatnia. Bős­sel kapcsolatban aggodalmukat fejezték ki, hogy amennyiben Brüsszelben nem sikerül megegyezni a magyar és a csehszlovák félnek, úgy nagyon kiéle­zett helyzet áll elő. S ha feszültség uralko­dik most a zöld asztalnál, akkor mi az esélye annak, hogy a meg nem egyezés következményei nagyobb konfliktusok nélkül áthidalhatók. A párt vezetői nyoma­tékosan hangsúlyozták: az MPP nem tesz olyan lépéseket, amelyek fokoznák a konfliktusveszélyt. G. A. JOSEF VAVROUŠEK: BŐS ÜGYÉBEN BUDAPESTEN ÉS PRÁGÁBAN IS TÜNTETNÉK (Folytatás az 1. oldalról) mind a szövetségi kormányt. Ekkor már hiába ajánlotta fel Ján Čarno­gurský, hogy a bizottság munkájá­nak idejére nem nyúlunk a meder­hez, a kapcsolatok elhidegültek. • Ma már egyre világosabb, hogy a megegyezés utolsó esélyét a má­jusi magyar szerződésbontást köz­vetlenül megelőző csehszlovák ajánlat jelentette. - Akkor a szövetségi kormány több­órás érvelésem után úgy döntött, ameny­nyiben a magyar fél valamiféle biztosíté­kot ad arra, hogy a felszámoláson kívül más megoldásban is hajlandó gondolkod­ni, felfüggesztjük a vízlépcső építését. • Magyarországon viszont arra hivat­koznak, hogy erről ők csak a sajtóból szereztek tudomást. - Valóban így történt. Jirí Dienstbier az ülést követő sajtóértekezleten bejelen­tette a döntést, és ez a televízióba is bekerült. A Čalfa miniszterelnök által Bu­dapestre küldött levélből viszont kimaradt. Amikor erre magyarázatot kértem, ő a kormányülésről készült magnófelvé­telre hivatkozott, de szerintem ezt önha­talmúlag tette, valamiféle hazafiasságtól vezérelve, azt remélve, hogy így segít a legjobban Szlovákiának. • Gondolja, hogy most a konfliktus küszöbére sodródva megváltozik a felek álláspontja? - Tartok tőle, hogy nem. Úgy gondo­lom, az előbb említett öthónapos idősza­kon kívül, amikor legalább a csehszlovák fél konstruktív magatartást tanúsított, a többi szakaszban mindkét fél konfronta­tív módon közeledett a kérdéshez és olyan megoldásokat helyezett előtérbe, amelyek közt lehetetlen volt kompromisz­szumot találni. így a feszültség állandóan fokozódott, egészen addig, hogy ma már senki sem tudja, milyen lépés következik holnap. Azt viszont magánbeszélgetések során mind a két fél egyes képviselői elismerik, hogy az ügy napjainkra arra redukálódott, kinek a kezébe kerül a csap. Most a bal oldalon, tehát szlovák kézben van. Tartok tőle, hogy a militáns köröket mind a két félen csak ez érdekli. Részük­ről már régóta nem az optimális megoldás kereséséről van szó, hanem a másik fél legyőzéséről. Ez a legborzasztóbb az egészban. Ezért nem vettem részt a leg­utóbbi prágai vízlépcsőellenes tüntetésen sem, mert meggyőződésem szerint ezzel egyidőben Budapesten is tüntetnem kel­lett volna. Arról ugyanis vitatkozhatunk, hogy melyik fázisban, melyik kormány követett el nagyobb hibákat, de az biztos, hogy mindkét félnek jócskán van vaj a fe­jén, és az egyik fél becstelen lépéseire a másik fél rendszeresen hasonlóképpen válaszol. • Létezik ön szerint még valamiféle megoldás? - Az, hogy a körtvélyesi tárolót keresz­tülszeli a C változat új töltése, műszaki szempontból jelentősen lecsökkenti a le­hetséges megoldások számát. Itt már valóban csak a független szakértői bizott­ság mondhat véleményt, viszont biztos, hogy mindkét félnek engednie kell korábbi álláspontjából. Ugyanis ahol megvan a jó szándék és a politikai akarat, a műszaki megoldás is megtalálható. TUBA LAJOS NEM SZÜLETETT MEGÁLLAPODÁS (Folytatás az 1. oldalról) adott a Brüsszelben levő küldött­ségnek, miután átvette és megvizs­gálta a csehszlovák kormány szóbeli jegyzékét. László Balázs, a kor­mány szóvivője tegnap elmondta, biztatónak tartják, hogy a csehszlo­vák kormány kész elfogadni az EK feltételeit. Azt viszont nyugtalanító­nak tartják, hogy a Duna elterelésé­nek munkálatait csak a háromoldalú szakértői bizottság munkájának megkezdéséig, tehát november 2-ig függesztette fel, mondván: az nem visszafordíthatatlan művelet. A ma­gyar kormány változatlanul azt szor­galmazza, hogy a jelenlegi helyzetet mindaddig ne változtassák meg, amíg a háromoldalú szakértői bizott­ság be nem fejezi munkáját. Tegnap este a budapesti tévéhír­adóval Martonyi János telefonon közölte: a brüsszeli tágyalások a csehszlovák fél magatartása miatt eredménytelenül fejeződtek be. El­mondta, a csehszlovák delegáció nem fogadta el azt a kompromisszu­mos javaslatot sem, hogy azonnali hatállyal november 15-ig - amíg a szakértői bizottság felülvizsgálja, mennyire megalapozott az ökológiai katasztrófa veszélye a Duna el nem terelése esetén (amit a csehszlovák fél állít) - felfüggeszt miraden építési munkálatot. BIZONYGATTÁK A C VÁLTOZAT IDEIGLENESSÉGÉT A magyar parlament környezetvédelmi bizottságának meghívására Rózsa Ernő vezetésével tegnap Budapesten tárgyal­tak a Szlovák Köztársaság Nemzeti Taná­csa környezetvédelmi bizottságának tag­jai. A 11 óra után elkezdett megbeszélé­seiknek tulajdonképpen a folytatása volt a három órára meghirdetett sajtóértekez­let, mivelhogy Tilló Pál szocialista képvi­selő szerint - addig a diplomáciai tiszte­letkörök miatt csak az álláspontok megis­meréséig jutottak. Abban egységesek vol­tak, hogy a bősi kérdés nem hathat ki a magyar-szlovák kapcsolatok egészére - mondotta Tilló Pál. Az értekezlet bevezetőjében Rózsa Er­nő kijelentette, az ökológiai problémákra koncentrálnak, és nem kísérleteznek a teljes problémakör megoldásával. Rott Nándor, a magyar parlament kör­nyezetvédelmi bizottságának elnöke sze­rint az alapproblémát az jelenti, hogy a magyar fél Bős helyett az ökológiai feltételek javítását szeretné elérni a tér­ségben. A szlovák partnereik véleménye viszont^ a kívánt állapot a vízlépcsővel is elérhető. Juraj Hraško professzor köszönetet mondott a zöld mozgalmaknak, mert ne­kik köszönhetően sikerült a kormánytól pénzt szerezni eredetileg nem tervezett, ökológiailag hasznos megoldásokra. -Az élővilág szempontjából a szára­zon maradó felvízcsatoma a legrosszabb megoldás. A legszerencsésebb az lenne, ha a magyar fél vállalná a dunakiliti duz­zasztómű üzembehelyezését - vélte Hraško. Rott Nándor megismételte, nincs miről tárgyalni Brüsszelben, ha Magyarorszá­got kész tények elé állítják. Ismert az is, hogy a győri vízügyesek kidolgozták a „régió javaslataként" ismert variánst. Ez alapján a dunakiliti mű üze­melne, a felvízcsatorna az árvizek leveze­tését szolgálná. Energiatermelés nem lenne. Az Uj Szónak azt a kérdését, hogy ökológiailag elfogadható-e vagy sem, Hraško laikusnak nevezte, és Zsebők Lajos (MDF) sem tudná támogatni a régió változatát. Hraško szerint, ha már a felvíz­csatomában folyik a víz, akkor nincs rá ok, miért nem termelhetnének vele ára­mot. Zsebők Lajos pedig műszakilag kivi­telezhetetlennek nevezte, de ha valahogy mégis megcsinálnák, akkor az szerinte úgyszintén természetromboló lenne. V. PAIZS GÁBOR VÁCLAV KLAUS BŐSRŐL (Munkatársunktól) - A PDP felszólí­totta a még létező szövetségi államigaz­gatási és egyéb szervekben funkciót be­töltő tagjait, hogy a bősi vízművel kapcso­latos problémákról való döntéshozatal so­rán ne járuljanak hozzá visszafordíthatat­lan lépések megtételéhez - jelentette ki tegnap Prágában Václav Klaus, a PDP és a cseh kormány elnöke. A PDP szokásos heti sajtótájékoztató­ján - hangsúlyozva, hogy nem a tömegtá­jékoztató eszközök, hanem valameny­nyiünk kritikájaként kell felfogni - a kor­mányfő annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy az országban áldatlan közhangulat uralkodik. Szerinte nem igaz, hogy a jelenre csak a destrukció a jellem­ző, valamiféle pozitív fejlemények várnak ránk, de ezek csupán abban az esetben következnek be, ha mindannyian akarjuk. A PDP mindent meg fog tenni azért, hogy erről meg is győzze a közvéleményt - mondta Václav Klaus. ' (kajó) AZ IVÓVÍZ VESZÉLYEZTETETTSÉGE CSÖKKENT Igor Mucha, a Komenský Egyetem hidrogeológus professzora, a föld alatti vizekkel foglalkozó konzultációs csoport vezetője megalapozatlannak nevezte azokat áz állításokat, amelyek szerint a bősi vízlépcső veszélyezteti az ivóvízel­látást. Elmondta, a csehszlovák tudósok ajánlásai alapján a mű negatív hatásainak minimalizálása céljából egy sor intézke­dés született. Ezeknek köszönhetően a vízlépcső jelenleg kisebb veszélyt jelent a talajvízre, mint a Duna felső szakaszán létező német és osztrák társai. Igor Mu­cha vezetésével folyik az Európai Közös­ségek által finanszírozott Phare-program is, amely holland és dán szakértők bevo­násával szintén Csallóköz földalatti víz­készletének minőségi és mennyiségi ösz­szefüggéseivel foglalkozik. HETEN VOLTAK A Szlovák Sajtóiroda jelentése szerint Lipták Béla amerikai magyar környezet­védő által szervezett tüntetéssorozat ke­retében tegnap Dunacsúnynál heten vet­tek részt a tiltakozó megmozduláson. A rendőrség ezúttal sem engedte őket belépni az építkezés területére. Lipták Béla emiatt csalódásának adott hangot, és kijelentette, még visszatérnek, de ak­kor majd többen lesznek. A VISEGRÁDI HÁRMAK MEMORANDUMA Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia állandó EK-képvise­lői tegnap felszólították a tizenkette­ket, hogy decemberi csúcstalálkozó­jukon foglaljanak egyértelműen ál­lást a visegrádi hármak teljes jogú tagságának ügyében. A hármak kö­zös emlékeztetője a Reuter hírügy­nökség szerint tolmácsolja a közép­európai országok kormányainak azt a reményét, hogy a decemberi EK­csúcs világosan kinyilvánítja, milyen lesz az alapvető eljárás a hármak teljes jogú tagságának megítélésé­ben és időben mikor kerülhet rá sor. A dokumentum tartalmazza a hár­mak gazdaságpolitikájának céljait. Ezek: a makroökonómiai stabilitás, az infláció ellenőrzése, a mikroöko­nómiai liberalizálás, a privatizáció és a nemzeti valuták teljes konvertibili­tása. Az EK-nak e célok teljesítését 1996-ig ki kellene értékelnie, s mindkét fél ezt az időpontot tekint­hetné a teljes jogú tagságról folyta­tott tárgyalások kezdetének. Jan Kulakowski lengyel diplomata új­ságíróknak elmondotta, a visegrádi hármak kormányfőinek október 28-ára tervezett találkozóján John Major brit miniszterelnökkel súlyt he­lyeznek a memorandum legfonto­sabb pontjaira, támogatást fognak kérni a brit kormánytól, amely jelen­leg betölti az EK soros elnöki tisztét.

Next

/
Thumbnails
Contents