Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-22 / 250. szám, csütörtök

. ÚJSZÓÄ HÍREK-VÉLEMÉNYEK KÖVETKEZNEK A TARGYALASOK egyetértett azzal a kormányjavaslattal, hogy a bösi vízlépcső építésének finanszírozására 3,5 milliárd korona értékben államkötvényeket bocsássanak ki. (tuba) A SZLOVÁKIÁI ZÖLDEK A D VARIANST TAMOGATJAK Továbbra is a D variánst tekintjük a bósi ügy egyetlen lehetséges kompromisszumának - szögezte le tegnap Pozsonyban Zdenka Tóthová, a Szlovákiai Zöldek Pártjának alelnöke, Anton Juriš, a másik alelnök szerint a vízlépcső befejezéséBETEMETIK A MUNKAGÖDRÖT A magyar kormány jövőre akkor is hozzákezd a nagymarosi térség helyreállításához, ha egyelőre nem tud hitelt felvenni erre a célra - jelentette tegnap a Magyar Rádió. A nemzetközi pénzintézetek ugyanis csak azzal a feltétellel hajlandók kölcsönt adni, ha Magyarország és Szlovákia megállapodást köt a bősi vízerőmű jövőjéről. Többek között ez hangzott el az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának ülésén. A képviselők elfogadták az állami számvevőszék jelentését a vízlépcsőrendszer beruházásának leállításáról. BINDER SZERINT FIZETÜNK Július Binder, a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatója szerint az október 20-át követő 14 napon belül el kell rekeszteni a Dunát, mivel ellenkező esetben kártérítést kell fizetnünk a hajózási társaságoknak. Elmondta azt is, hogy az elrekesztési munkák tulajdonképpen az év végéig eltartanak majd, de az első fázisban a víztárolót 3-4 nap alatt feltöltik a hajózás számára minimálisan szükséges szintre. A MINISZTER BIZAKODIK Jozef Zlocha szlovák környezetvédelmi miniszter a Duna vízhozamának növekedésével kapcsolatos veszélyekre figyelmeztet. Az elrekesztés elhalasztásával nyert időt mindezek ellenére szerinte a tárgyalásokra kell felhasználni. Elmondta azt is, hogy a szakértői vélemények szerint nem fenyeget az ivóvízkészletek elszennyeződésének veszélye. A továbbiakban kiemelte a vízlépcső pozitív hatásait, elsősorban a csallóközi talajvíz szintjének emelkedését és az ártéri erdők megmentésének lehetőségét. Szerinte már megtörténtek azok az intézkedések, amelyek lehetővé teszik, hogy az ágrendszerbe az ottani állatvilág számára kedvező feltételeket biztosító vízmennyiséget juttassanak. BRÜSSZEL VISSZAFOGOTTSAGRA INT 1992. OKTÓBER 22. A HOLOCAUSTRA EMLÉKEZTEK NYITRÁN EMLÉKTÁBLA-AVATÁS Emléktáblát avattak tegnap a második világháború zsidó áldozatainak emlékére a nyitrai zsinagóga közélében. A Holocaust ötvenedik évfordulójára emlékező aktuson megjelent Ivan Gašparovič, a szlovák parlament elnöke és Vladimír Mečiar kormányfő is. Jelen volt Yoel Sher, Izrael állam rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki a szlovák kormányfővel együtt emléktáblát leplezett le a több mint hatezer, Nyiíráról elhurcolt zsidó emlékére, akik a náci haláltáborokban lelték halálukat. Ivan Gašparovič beszédében rámutatott a zsidó nemzet tragédiájára, s szólt az egyszerű szlovák emberek áldozatos tevékenységéről, akik sok zsidó polgártársnak mentették meg az életét. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a város színházában tartott esti emlékülésen utalt arra, hogy az új szlovák alkotmány mindenkinek, tekintet nélkül nemre, fajra, bőrszínre, nyelvre és vallási hovatartozásra, biztosítja az alapvető emberi és szabadságjogokat. VÁLASZJEGYZÉK A DUNA ELTERELÉSE ÜGYÉBEN (Folytatás az 1. oldalról) esetünkben az Európai Közösség is bekapcsolódjon. A válaszjegyzékben azt is leszögezik, hogy Csehszlovákia kormánya továbbra is érvényesnek tekinti a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építéséről 1977-ben kötött államközi szerződést, és csupán azért fogott bele az ún. ideiglenes műszaki megoldás (ismertebb nevén: a C variáns) megvalósításába, mert a magyar fél is egyoldalú lépéseket tett ez ügyben. A szövetségi kormány azonban mindezek ellenére is hajlandó elfogadni az EK feltételeit, azaz a háromoldalú szakértői bizottság tevékenységének a megkezdése előtt nem tereli el a Dunát. A válaszjegyzékben viszont az is kiemelt hangsúlyt kapott, hogy az elterelésre irányuló munkálatokat legkésőbb november 2-áig el kell végezni. A Jan Stráský vezette kabinet válaszjegyzékében foglaltak szerint Csehszlovákia nem tekinti visszafordíthatatlan lépésnek a Duna elterelését. A csehszlovák fél úgy véli, hogy az ideiglenes műszaki megoldás megvalósítása - a magyar fél állításával ellentétben - nem veszélyezteti Magyarország területi integritását és szuverenitását. Csehszlovákia továbbá szükségesnek tartja, hogy mindkét fél kötelezze magát arra, hogy a vízmű további sorsáról való döntéshozatal során el fogja fogadni, illetve figyelembe fogja venni a háromoldalú szakértői bizottság felméréseinek eredményeit. A válaszjegyzék végleges szövegén kívül a kormány tegnap, illetve tegnapelőtt megvitatta és jóváhagyta a föderáció még meglévő hatásköreinek a tagköztársaságokra való átruházásáról, a Szövetségi Gyűlés képviselői mandátumának, valamint a szövetségi államigazgatási szervek alkalmazottai szolgálati viszonyának megszűnéséről és a föderáció vagyonának az elosztásáról szóló alkotmánytörvény-javaslatokat is, melyeket október 26-án a cseh és a szlovák kormány tagjai elé fognak terjeszteni. A háromoldalú szakértői bizottság munkájában részt vevő csehszlovák küldöttség vezetője Zdenko Pírek külügyminiszter-helyettes lesz. (kluka) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1992. október 22-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 45,005 46,09 Francia frank 5,449 5,55 Német márka 18,494 18,86 Olasz líra (1000) 20,737 20,82 Osztrák schilling 2,628 2,69 Svájci frank 20,668 21,12 USA-dollár 27,954 28,52 (Folytatás az 1. oldalról) nyebben képesek áldozathozatalra. Szombatra tervezik a tiltakozás kicsúcsosodását, amikor az ENSZ égisze alatt a világ nagyvárosaiban is környezetvédők hallatják hangjukat a Dunáért, Bős megmentéséért. ,,Mentsétek meg a kék Dunát" feliratú, s az ügyért tenni akaró világszervezetek nevét feltüntető kékbetűs transzparens mögé felsorakozottak közül legtöbben Budapestről és Győrből érkeztek. Plakát jelezte a Győri Környezetvédő Egyesület tagjainak részvételét, Vargha János szavai - a rögtönzött sajtótájékoztatón - bizonyították; a Duna Kör támogatói is ott vannak a menetben. Nevükben követelt kompromisszumot az ember és a természet közt, hangsúlyozva, hogy Bős problémája nem szlovák-magyar konfliktus. Radios Zoltán és neje Győrből érkezett. - Igaz magyarok vagyunk, ezért jöttünk tiltakozni. A Duna a miénk is, meg akarjuk védeni. Tapasztaltuk, hogy Németországban aggódnak értünk, mi meg itt ilyen kevesen vagyunk - mondták. - Magyar emberként jöttem, de a szlovákokért is aggódom. Nem A szlovák parlament környezetvédelmi bizottsága tegnap megtárgyalta a Környezetvédelmi Minisztérium által a bósi vízlépcső befejezésének feltételeként szabott tizenkilenc pont teljesítését. Sajnos az ülésről a várakozással ellentétben hiányoztak az egyes ökológiai kérdésekkel foglalkozó tudományágak képviselői, igy a másik oldal reprezentánsai viszonylag könnyedén megválaszolták, illetve elpasszolták a nagyrészben felkészületlennek bizonyult képviselők kérdéseit. A vita ezután gyakran eltért az eredeti témától, és az ügy szélesebb összefüggéseivel foglalkozott. Köteles László egyebek mellett kifogásolta, hogy Július Binder egy állami vállalat igazgatójaként a vízlépcső ellenzőit rendszeresen Szlovákia ellenségeinek nevezi. A vendégként jelen KÍVÁNATOS AKTIVITÁS (Folytatás az 1. oldalról) tatív és egyéb humanitárius tevékenységgel. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának kérdése nem szerepelt napirenden, nyilatkozta Vladimír Mečiar, aki kifejtette, hogy ezt a kérdést annak függvényében kell megítélni, hogy az egyházak a saját vagyoni bevételükből, avagy állami támogatásból fognak élni, esetleg rendhagyó adózási gyakorlatot vezetnek be, amely egyes államokban ismert, s mely szerint az egyháznak visszajuttatott vagyon „de jure" és „de facto" az állam kezelésében marad, s az állam fizet a haszonélvezetért. A döntés semmiképp sem születik meg gyorsan, nyilatkozta Vladimír Mečiar, hozzátéve, hogy örömmel fogadta a párbeszédet. Véleménye szerint „a vallási aktivitás" jelenléte kívánatos, hisz Szlovákiában valamennyi politikai erőnek tudomásul kell vennie az egyház „kívánatos szerepét". lenne jó, ha örökharag-játék részesei lennénk. Ezt a problémát közösen kell megoldanunk - vallotta Bodó Gábor ötven év körüli győri természetvédő. A tüntető menet a szlovák rendőrség esetleges durva fellépésével is számolt. Ez, szerencsére, nem következett be. A tiltakozók csoportja senkitől sem zavartatva, békésen vonulhatott Csúny irányába, egészen a Duna töltéséig, az építkezés területének határáig. Itt rendőrök népes csoportja, köztük néhány lovasrendőr és jóval több őr - szolgálati kutyával - állta útjukat, s a Duna elterelésének tervezett helyére a tüntetők nem tehették be lábukat. A rendőrkutyák csaholása, a nehéz Tatra teherautók türelmetlen dudálása... Ám rendkívüli esemény, összetűzés nem történt. Lipták Bélának lehetővé tették, hogy telefonon felhívja Július Bindert, a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatóját, aki azonban az építkezés helyszínén nem volt hajlandó megjelenni, s kitért a tüntetőkkel való párbeszéd elől. A tiltakozó menet résztvevői a késő délutáni órákban visszatértek Magyarországra. (mázsár) lévő Bartakovics István pedig leszögezte, hogy a kialakult helyzetért a szlovák és a csehszlovák kormány a felelős, és keményen elitélte a földművelési minisztériumot képviselő Augustín Jámbor „kincstári optimizmusát". Az ülés után Rózsa Ernő, a bizottság elnöke lapunk kérdésére válaszolva elmondta: nem tartja kielégítőnek a kapott tájékoztatást, és az illetékes szervektől a bizottság írásbeli tájékoztatást kér. Azt is megtudtuk, hogy a magyar Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának meghívására ma Budapestre látogatnak, ahol közösen megbeszélik a vízlépcső körül kialakult helyzetet. Tegnap egyébként a környezetvédelmi és a nemzetgazdasági bizottság is AZ EGYÜTTÉLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSA A DURAY-NYILATKOZATRÓL „Duray Miklós október 19-én Genfben mondott szavainak interpretálása a szlovák napilapokban, akárcsak Milan Kňažko és más politikusok reagálása tipikus próbálkozás arra, hogy bizalmatlanságot keltsenek a szlovákiai magyar kisebbség legitim képviselőivel szemben" - tartalmazza az Együttélés álláspontja, amelyről tegnap a mozgalom sajtóosztálya tájékoztatta a Szlovák Sajtóirodát. Az állásfoglalás szerint: „Duray Miklós Genfben rámutatott társadalmunk meglévő problémáira, s erről tájékoztatta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítóját is. A szövegből kiragadott megalapozatlan és ellenőrizetlen híreket a nyilvánosság dezinformálásának tekintjük." Az Európai Közösségek csütörtökre tervezett Bőssel kapcsolatos ülése által első esetben avatkozik be két közép-európai ország vitájába. Szakértői magyar és csehszlovák kollégáikkal együtt igyekezni fognak kompromisszumot találni az ügyben - jelentette ki Zdenko Pírek csehszlovák külügyminiszter-helyettes. Sajnálatosnak nevezte, hogy erre csak most, több mint egy éwel az első ilyen csehszlovák javaslat után (Folytatás az 1. oldalról) szerb elnök támogatása nélkül. Izetbegovic megerősítette: teljes mértékben elfogadhatónak tartja a nemzetközi közvetítőknek azt a javaslatát, hogy Boszniában alakítsanak ki 8-10 területet. Ehhez csak annyit tett hozzá, hogy valószínűleg kilenc ilyen terület lesz. „Nem kívánunk három, vallási alapon működő államot létrehozni, európai országot akarunk. A horvát-muzulmán koalíció széteséséről, a horvátok és muzulmánok közötti fegyveres összecsapásokról szóló hírek tegnap elhomályosították a szerbek elleni harcokról érkezett jelentéseket. A zágrábi rádió a Trávnik, Novi Trávnik, és Vitéz városok körül vívott horvát-muzulmán összecsapásokról tudósított. A tájékoztatás szerint a muzulmán erők, az úgynevezett zöldsapkások a délelőtti órákban is folytatták támadásaikat a Horvát Védelmi Tanács csapatai ellen. Vitezben a város ellenőrzése a horvátok kezéből a bosnyák alakulatokéba ment át. A harcok miatt a városból a nemzetközi megfigyelők 8 tagú csoportját is evakuálni kellett. A Travniktól mintegy 40 km-nyire fekvő Jajce városban a muzulmánok a szerbek állásai mellett a horvát alakulatokat is támadták. A jelentések szerint ezért egyre több horvát lakos menekül el a városból. A Novi Trávnik körül kialakult helyzet kapcsán a horvát rádió kedden első ízben vetette fel egy fundamentalista iszlám állam létrehozásának a veszélyét Bosznia-Hercegovinában. Gleneagles skóciai városban tegnap ért véget a NATO védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozása, amelyen a résztvevők kinyilvánították: készek nagyobb segítséget nyújtani az ENSZ-nek a jugoszláviai béke biztosítása érdekében. A résztvevők úgy döntöttek, az év végéig kidolgozzák az Észak-atlanti Szerződés új békefeladatainak a tervét. A NATO fontolóra veszi, kerül sor. Cáfolta azokat a belga lapvéleményeket, hogy az ország küszöbönálló kettéosztásával kapcsolatban Csehország minél hamarabb szabadulni szeretne a problémától, és a magyar politika ezt kihasználja. Szerinte az EK képviselői elsősorban attól tartanak, hogy a bősi konfliktus elfajul és kicsúszik az ellenőrzés alól. Emiatt mindkét felet visszafogottságra intik. hogy csapatait békealakulatokként használják ki a konfliktusok elfojtására a Balkánon és a volt Szovjetunióban. A jelenlevők többsége úgy ítélte meg, a NATO-ra váró új feladatok keretében létre kell hozni a békealakulatokat. Ezt Manfred Wörner főtitkár jelentette be, hozzátéve, hogy fel kell készíteni Szerbia csapatait a humanitárius feladatok teljesítésére. Mint ismeretes, a NATO-külügyminiszterek júniusban úgy határoztak, hogy a szövetség csapatait az EBEÉ felkérésére a békemüveletekben is ki lehet használni. Ezzel megváltoztatták a NATO évtizedek óta érvényes elvét, amely szerint a csapatok csak a tagországok területén voltak bevethetők. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és Horvátország kedden úgy döntött, hogy normalizálják kapcsolataikat és a fővárosokban kölcsönösen irodákat nyitnak. Ez abban a nyilatkozatban szerepel, amelyet Dobrica Csoszics jugoszláv és Franjo Tudjman horvát elnök írt alá a keddi genfi találkozójukon. A Crna Gora-i parlament támogatásáról biztosította ezt a megállapodást. Ezzel a döntéssel a montenegróiak a Prevlaka demilitarizálásáról szóló megállapodást is támogatták, amelyet a jugoszláv és a horvát elnök még szeptemberben irt alá, s amely miatt Csoszicsot a jugoszláv parlamentben a szerbek élesen támadták, beleértve Milosevics szerb elnököt is. A tegnap délelőtt érkezett hírek szerint az ENSZ ismét felfüggesztette a Szarajevóba irányuló humanitárius repüléseket. Larry Holingworth, az ENSZ békeerőinek tisztje újságírók előtt elmondta, az intézkedést az ENSZ menekültügyi főbiztosi hivatala rendelte el Genfben, mert a bosnyák fővárosba vezető légihíd a folytatódó lövöldözések miatt megint bizonytalanná vált. Más jelentések szerint hathónapos szünet után a bosnyák fővárosban tegnap felújították a viz- és az áramszolgáltatást. A TIZENKILENC FELTÉTEL A PARLAMENTBEN SE BLOKÁD, SE KORLÁTOZÁSOK MSZP-VÉLEMÉNY HRAŠK0 KÉPVISELŐ KIJELENTÉSEIRŐL Juraj Hraško, a Demokratikus Baloldal Pártjának képviselője, pártja küldöttségének budapesti tárgyalásaira hivatkozva, a Szlovák Sajtóiroda jelentése szerint arról beszélt, hogy a magyar kormány Bőssel kapcsolatban politikai és gazdasági konfrontációra készül Szlovákiával szemben. Mint ismeretes, a DBP küldöttsége a közelmúltban Horn Gyulával, a Magyar Szocialista Párt elnökével és a párt többi vezetőjével találkozott. Juraj Hraško szerint Magyarország meg akarja akadályozni, hogy Szlovákia az Európai Közösséghez csatlakozhasson és fontolóra vette a szlovákiai állampolgárok magyarországi beutazásainak korlátozását, illetve az áruszállítás blokádját is. Hogyan vélekedik Juraj Hraško kijelentéseiről Bárd András, az MSZP sajtófőnöke? - Értetlenül állok Hraško úr nyilatkozata előtt. Horn Gyula és Peter Weiss két ellenzéki párt elnökeiként tárgyaltak, így nem értem, hogyan tudott a magyar kormányra vonatkozó következtetéseket levonni. A két párt a jószomszédi kapcsolatok erősítését, a feszültségek csökkentését akarja, és a legtöbb politikai kérdésben egyetért. Nyilvánvaló azonban, hogy Bős kérdésében teljesen ellentétes állásponton vannak. Az MSZP szerint jó lenne ezt a konfliktusforrást kiküszöbölni, s ennek érdekében igénybe kell venni minden olyan eszközt, ami közvetíthet az ellenkező érdekű felek között. Hraško úr nyilatkozatának többi része sem alapszik reális feltételeken, az embernek az az érzése, mintha tudatosan félre szeretné érteni a helyzetet. Szó sincs arról, hogy az MSZP Európához nem méltó módon kívánna reagálni arra a lépésre, amit egyébként helytelennek tart, de a megoldást semmiképpen sem kívánja blokáddal vagy korlátozásokkal elérni. Az indulatok szítása senkinek sem lehet érdeke. -esiJUGOSZLÁVIA ÉS HORVÁTORSZÁG RENDEZI VISZONYÁT vei kapcsolatos tizenkilenc feltételt az illetékesek egyáltalán nem teljesítették. Ezek közül is elsősorban a vízminőség védelmét említette. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a D variáns megvalósítása a magyar fél megfelelő hozzáállásától függ.