Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-22 / 250. szám, csütörtök

1992. OKTÓBER 22. HÍREK - VÉLEMÉNYEK SZÍNTELENEBB VILÁG VÁR RÁNK? Villáminterjú VARGA JÁNOSSAL, a Duna Kor képviselőjével A tegnapi, Kék Dunáért nemzetközi tiltakozás részvevői közt ott volt Vargha János, a Duna Kör nemzetközi berkekben is ismert személyisége, az Ister környezetvédelmi alapítvány elnöke. Készségesen válaszolt lapunk kérdéseire: - Hogy értékeli ön azt a tényt, •hogy á szlovákiai környezetvédő szervezetek, kezdeményezések nem csatlakoztak a mai tiltakozáshoz? t - Úgy érzem, hogy Szlovákiában nagyobb nyomás nehezedik a környezetvédőkre, nagyobb kockázatot vállalnak Ez abból adódik, hogy 1968 sokkaľ közelebb van a mához, mint 1956. A '68 utáni csehszlovák rendszer nagyon kemény volt és az értelmiség nem kötött kompromiszszumot a vezetéssel. Nem történt egy olyan lassú eróziója a diktatúrának, mint Magyarországon. Szlovákiában a reflexek még jobban hasonlítanak a régiekhez, így könnyen minősülhet államellenes cselekedetnek az a törekvés, ami az állam javát is szolgáló természetet akarja megvédeni. - Véleménye szerint Bős ügyében mi lehetne a, mindkét fél számára elfogadható, megoldás? - A szükségtelen művek lebontása, a duzzasztás tervének elvetése. Megállapodás születhetne a terület helyreállításáról, a költségek közös vállalásáról. Tekintettel arra, hogy a vízműépítők szlovák területen nagyobb pusztítást végeztek, a fölösleges vízügyi építőipari kapacitások eladásából fedezni lehetne a költségek egy részét. Magyarországnak is azonban jelentős részt kellene vállalnia fedezéséből, összefogással a Szigetköz és a Csallóköz problémái megoldhatók. Semmiképpen sem fogadható el a duzzasztás semmilyen formája. Azért sem, mert ellentétben áll a felszini ivóvízkészletek megőrzésének feltételével, amely Szlovákia részére is ugyanolyan nemzeti kincs, mint hazánk számára. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az ivóvíz ára rohamosan emelkedik, többek közt azért, mert az ipari fejlődés más forrásokat már tönkretett. Szlovákiában is konkrét tervek születtek, hogy a regionális vízrendszer innen szerezze be ivóvíz-szükségletét. E kérdések rendezése nem feltétlenül kell, hogy a két ország igyekezetére szűküljön Létezik már tárgyalássorozat a Duna-medence országai között, hogy olyan szerződést kössenek, amely a legfontosabb ökológiai alapelveket rögzítené. Ez tartalmazná azokat a jogi kereteket, amelyek segítségével a felgyülemlett problémák megoldhatók. Ez a régió, bár államhatár által megosztott, ökológiailag, hidroológiailag, éghajlatilag egybefüggő. Sorsát csak közös erővel lehet rendezni, s ehhez a kormányoknak kell biztosítania a politikai és anyagi feltételeket. Kiindulópontnak eszményi lehet a magyar parlament javaslata, hogy itt közös nemzetközi parkot létesítsünk. Minden attól függ, hogy a Duna saját medrében folyhat-e, és táplálhatja-e a mellékágakat. Ha a felszíni vizet betoncsatornába kényszerítik, akkor az itt élőknek alapjában meg kell változtatni életmódjukat, szürkébb, színtelenebb világra kell felkészülniük. MÁZSÁR LÁSZLÓ ARAB-IZRAELI TÁRGYALASOK SZÍRIA NEM SZÁMÍT ELŐRELÉPÉSRE Washingtonban tegnap kezdődött meg a közvetlen arab-izraeli béketárgyalások hetedik fordulója. Szíria ettől sem vár előrelépést, közölte tegnap az Al-Hajat című egyiptomi napilap diplomáciai forrásokra hivatkozva. Amr Musza egyiptomi külügyminiszter a közelmúltban Izraelben járt, s e tárgyalások eredményeiről kiszivárogtatott információk szerint Tel Aviv továbbra is különmegállapodást szeretne kötni Szíriával. Izrael most már kész arra, hogy felajánlja Damaszkusznak a Golan-fennsík részleges kiürítését. Főleg azokról a területekről vonulnak ki, amelyek iránt a zsidó telepesek nem tanúsítottak nagy érdeklődést. Szíria elutasítja, hogy egyoldalú haladást érjen el az Izraellel folytatott tárgyalásokon. OSZTRÁK MENEKÜLTPOLITIKA FPÔ - ULTIMÁTUM A KORMÁNYNAK BUDAPEST MAGYARÁZATOT VÁR Meg kell akadályozni a lehetséges félreértéseket —á/szó A NEMZETKÖZI SAJTÓ BŐSRŐL Hétórás tárgyalások után, tegnap hajnalban döntött úgy az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), hogy a kormány elé terjeszti követeléseit a külföldiekkel kapcsolatos politikáról. Ha a kabinet három héten belül nem mutat hajlandóságot ezek teljesítésére, akkor Jörg Haider pártja össznépi kampányba kezd. Haider szerint az FPÖ intézkedéseket követel az illegális bevándorlók, s általában a menekülthullám leállítása érdekében, azonban - tette hozzá - nem a volt Jugoszláviából érkező háborús menekültek elleni lépésekről van szó. Szerinte az alkotmányban kellene rögzítenie, hogy Ausztria nem a bevándorlók országa. Az FPÖ követeli, hogy kivétel nélkül minden külföldire vonatkozzon a bizonyítási kötelezettség, hogy ily módon azonosítani lehessen az illegális bevándorlókat. Tökéletesíteni kell a határok védelmét és növelni a külföldiekkel foglalkozó rendőrség létszámát. Haider végezetül azt mondta, korlátozni kellene az osztrák állampolgárság megadását, ugyanis a jelenlegi tizéves várakozási időt a kivételek miatt az esetek 30 százalékában nem tartják be. Az Európai Közösség közbelépett, hogy elhárítsa a Duna elrekesztése miatti konfrontációt Magyarország és Szlovákia között - irta tegnap a FINANCIAL TIMES című brit napilap. Ez a lépés akkor történt, amikor a szlovák építők, a hatalmas tiltakozás ellenére készen állnak a Duna elterelésére. Az EK kezdeményezése leállította ugyan a szlovák tervet, de csupán halasztásról van szó, s nagyon kis esélye van a megállapodásnak. A lap hozzáteszi: Karel van Miért, az EK bizottságának tagja felszólította Szlovákiát, hogy a tárgyalások előtt a C variáns befejezése érdekében ne tegyen jóvátehetetlen lépéseket. A THE DAILY TELEGRAPH pedig azt írta, hogy kedden elhárították a Magyarország és Szlovákia közötti határválságot. A szlovák kormány a halasztást műszaki okokkal indokolta. Az osztrák napilapok többsége is bő terjedelemben tudósított a helyzetről s többnyire arra mutattak rá, hogy csupán az időpont jelentéktelen módosulásáról van szó, mert az érintett szakaszon a hajózási tilalmat nem oldották fel. A DER STANDARD Jozef Zlocha szlovák környezetvédelmi minisztert idézte, aki szerint nagyon nehéz döntés lenne egy évvel elhalasztani az elterelést. A miniszter jelezte a tárgyalási készséget a legújabb magyar javaslatról, amely szerint az elterelt víz nem a bősi turbinákhoz vezetne, hanem csupán hajózási célokat szolgálna. A KURIER szerint a mostani állapot csupán lélegzetvételnyi szünet. Szélesebb összefüggésekben tárgyalta a kérdést a THE INDEPENDENT. A londoni napilap a kelet-közép-európai háborús konfliktusok veszélyére hívja fel a figyelmet, A magyar külügyminisztériumban kedden hivatalos jegyzéket adtak át a csehszlovák nagykövetség képviselőjének. Budapest ebben ismét kéri az illetékes csehszlovák szerveket, hogy bocsássák rendelkezésére a szükséges adatokat a Slovan - Ferencváros labdarúgó-mérkőzésen történt események elbírálásához. A dokumentum rámutat: a magyar fél már a mérkőzés másnapján Pozsonytól hasonló magyarázatot kért. Az akkori jegyzéket azért terjesztették elő, mert indokolatlanul bántalmazták a magyar állampolgárokat, s a budapesti kormány a magyarázattal a közvéleményt kivánta megnyugtatni. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának a csehszlovák nagykövetség tanácsadója elmondta: a mabeleértve a Szlovákia és Magyarország között lehetséges konfliktust, amely más országokat is beleránthatna a harcokba. Főleg azokat az államokat, ahol magyar kisebbségek élnek, s végsősoron még Németországot is. A szerző Jan Urbant idézte, aki úgy vélte: a magyarországi nacionalisták Bős miatt hatalomra kerülhetnek és kiélezhetik a Dél-Szlovákiában élő magyarság helyzetét. ,,Ne feledkezzünk meg arról, hogy ezekben az országokban német ajkú kisebbségek is élnek. A német közvéleményt pedig könnyen meg lehetne győzni, ha a németek azt látnák, hogy honfitársaik menekülésre kényszerülnek" - írta a The Independent. Természetesen a budapesti napilapokban is ez volt a vezető téma. Kodolányi Gyula, Antall József kormányfő tanácsadói testületének vezetője a BBC éjszakai adásában a magyar diplomácia sikerének tulajdonította, hogy bár csak néhány napra, de sikerült elhalasztani a Duna elrekesztését. Keresztes Sándor környezetvédelmi miniszter úgyszintén a magyar diplomáciai lépések sikerének tulajdonítja a halasztást. A NÉPSZABADSÁG kommentátora szerint most a feszült helyzet kissé enyhült, de ennek nem kell tartósnak lennie. Úgy vélte, hiba volna, ha most Magyarország ünnepelni kezdene. Az vitathatatlan, hogy a magyar diplomáciai offenzívának nagy szerepe volt, de „Mečiar nem a magyarok elől hátrált meg, a halasztással az Európai Közösségek felé tett gesztust, Pozsony csupán a kölcsönös előnyösség alapján hajlandó a megállapodásra." gyar külügyminisztérium a pozsonyi rendőri beavatkozásról szeretne magyarázatot kapni, hogy megakadályozzák az újabb lehetséges félreértéseket. Ugyanis a napokban ismét Szlovákia területére lépnek a Bős ellen tiltakozó magyar állampolgárok. A jegyzék azt ajánlja a csehszlovák félnek, hogy a szlovák területen tüntető magyar állampolgárokat a hivatalos szervek ne szervezett csoportnak tekintse, hanem úgy viszonyuljon hozzájuk, mint olyan egyes állampolgárokhoz, akik véleményt nyilvánítanak. Az MTI hírügynökség valószínűleg a külügyminisztérium kérésére arra figyelmeztetett: az incidenseket megelőzendő, hogy a külföldi látogatóknak egy idegen ország területén az adott állam törvényeivel összhangban kell viselkedniük. NÉHÁNY SORBAN T

egnap az orosz parlament viszszautasitotta Borisz Jelcin elnök kérését, hogy decemberről márciusra vagy áprilisra halasszák el az Oroszországi Föderáció népi képviselői kongresszusának 7. ülésszakát. 114 képviselő szavazott a halasztás ellen, 59-en Jelcin kérését támogatták, 12-en pedig tartózkodtak. K

elet-Libanonban tegnap reggel az izraeli repülőgépek támadást hajtottak végre az Irán-párti Hezbollah szervezet állásai ellen - tájékoztattak libanoni biztonsági források. Ezek szerint az izraeli gépek a Hezbollah által ellenőrzött Bekaa-völgyben indítottak támadást Masrara falu ellen. M

ihail Gorbacsov szovjet exelnök arra kérte Oleg Popcovot, az orosz televízió vezetőjét, hogy élő adásban reagálhasson Valerij Zorkinnak, az alkotmánybíróság elnökének kijelentéseire. Az orosz televízió e héten adott teret Zorkinnak, aki értékelte Gorbacsovnak az SZKP ügyéről folyó bírósági tárgyalással kapcsolatos elutasító álláspontját. Zorkin bírálta Gorbacsovot, amiért nem akar tanúvallomást tenni. Egyben követelte, hogy a volt szovjet pártfőtitkár teljesítse állampolgári kötelességét. N

émetországnak érdeke, hogy már december közepén, Helmut Kohl kancellár moszkvai látogatásának időpontjában megtegyék az első konkrét lépéseket a Volga menti németek államiságának felújítása felé. Ezt az orosz-német kormányközi bizottság keddi ülése után jelentette ki Horst Waffenschmidt, a testület társelnöke. A bizottság kétnapos moszkvai ülésén áttekintettek több olyan tervet, amelynek megvalósítása javíthatná az oroszországi németek szociális helyzetét. A

merikai szeizmológusok a San Franciscótól 270 km-re délkeletre fekvő Parkfieldben észlelt kisebb földmozgások után óva intettek az erősebb földrengésektől, amelyekre a következő napokban kerülhet sor Kalifornia középső területein. Parfieldben a rengések elérték a Richter-skála szerinti 4,7-es erősséget. Áldozatokról és anyagi károkról nem érkezett jelentés. M

uhriddin Asurov vezérőrnagy, aTadzsikisztánban állomásozó orosz egységek parancsnoka tegnap utasította a katonákat, hogy személyes biztonságuk veszélye esetén bárminemű figyelmeztetés nélkül lőjenek, (gy reagált az orosz katonák elleni gyakori támadásokra. T

eheránban arról tájékoztatott az iraki ellenzék, hogy a bagdadi kormány a dél-iraki síita felkelés elfojtása óta eltelt 18 hónap alatt mintegy 50 ezer személyt végeztetett ki. A legbefolyásosabb síita csoportosulás, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb parancsnoksága (SCIRI) szerint a kormány továbbra is több mint 250 ezer személyt tart fogva, több száz kuvaitit, egyiptomit és palesztint. Ezeket a személyeket még a kuvaiti megszállás idején zárták börtönbe. Egyébként tegnap a Babil című iraki napilap arról tájékoztatott, hogy Dél-Irakban 266 személyt öltek meg és több mint ,420 ember megsebesült az elmúlt csütörtökön, amikor két törzs között összecsapások robbantak ki. NOVEMBER 12-ÉN HONECKER-PER A berlini tartományi biróság keddi döntése értelmében Erich Honekker pere november 12-én kezdődik. A bíróság szóvivője szerint még nem döntöttek véglegesen arról, hogy a volt keletnémet párt- és állami vezető a tárgyalásig vizsgálati fogságban marad-e. Honeckernek 12 olyan állampolgár haláláért kell felelnie, akiket a berlini falnál vagy a belnémet határon megkísérelt szökés közben öltek meg. Honekkerrel együtt a vádlottak padjára ül Heinz Kessler volt védelmi miniszter és a helyettese, Fritz Streletz, továbbá Suhle Hans Albrecht, az NSZEP tartományi szervezetének volt elnöke, s nem kizárt, hogy felelősségre vonják Erich Mielke államvédelmi minisztert és Willi Stoph egykori kormányfőt. KIÚJUL A POLGÁRHÁBORÚ? Minden tűzszüneti megállapodás, békekötés és a fegyvernyugvást követő demokratikus lépésekről kötött egyezmény annyit ér, amennyit az adott konfliktus szereplői hajlandók belőle megvalósítani. A hatalmukhoz ragaszkodó, diktatórikus hajlamokkal bíró és minden önkritikát nélkülöző politikusok minden külső segítséget, jószándékot képesek meghiúsítani. Bevallom, amikor az angolai helyzet kapcsán ezt leírtam, hozzánk közelebb dúló konfliktusok tapasztalatai is eszembe jutottak. Úgy látszik, az értelmetlen polgárháborúknak vannak olyan általánosítható tapasztalataik, amelyek függetlenek attól, hogy mely kontinensen zajlanak. Több mint 16 éven át dúl Angolában a polgárháború, lényegében 1975 óta, amikor az ország felszabadult a portugál gyarmati uralom alól. A függetlenségért közösen harcoló szervezetek egymás ellen fordultak, a hatalmat az MPLA -Munkapárt (teljes nevén: Népi Szervezet Angola felszabadításáért) ragadta magához, vezetője, Jósé Eduardo dos Santos jelenleg is betölti az államfői tisztséget. Másfél évtizeden át kegyetlen háborút folytatott ellene a Jonas Savimbi vezette UNITA (Nemzeti Szövetség Angola Teljes Függetlenségéért). A Szovjetunió fegyverrel, Kuba pedig vagy negyvenezer „önkéntessel" támogatta az MPLA-t, az UNITA-t viszont a fajüldöző délafrikai rezsim és az USA támogatta. Hasonlóan más konfliktusokhoz, ez esetben is csak a nagyhatalmi szembenállás megszűnése hozta el a rendezés reményét, a béketárgyalások pedig valójában a kelet-európai kommunizmus bukása után vezettek eredményre, hiszen az MPLA még két évvel ezelőtt is ragaszkodott a marxista programjához. Tavaly írták alá a megállapodást, amely rögzítette, hogy a külön hadseregeket fel kell oszlatni, illetve egységes haderőt létrehozni a két fél fegyvereseiből. Ez részben megtörtént. A béke helyreállításához és a demokratikus rendszer megteremtéséhez vezető lépések csúcspontja a szabad parlamenti és elnökválasztások megrendezése volt három héttel ezelőtt, szeptember két utolsó napján. Érdekes módon a kormányzó MPLA eredetileg későbbi időpontban akarta volna megrendezni a választásokat, mert nem bízott magában, viszont az UNITA és Savimbi személyesen is ragaszkodott ahhoz, hogy mielőbb,,demokratikus úton is vereséget mérhessenek a kommunistákra". De Savimbi elszámította magát. Az MPLA legyőzte az UNITÁ-t, dos Santos elnök pedig sokkal több szavazatot kapott mint ö. Igaz, egyikük sem szerezte meg az abszolút többséget, úgyhogy második elnökválasztási fordulót kellene tartani. Savimbi, bár korábban megígérte, hogy tiszteletben fogja tartani az eredményeket, nem tud belenyugodni a vereségbe. Azt állítja, hogy az MPLA csalt, ellopta a szavazócédulákat, pedig az ENSZ előrelátóan nyolcszáz megfigyelőt küldött a választásokra, s a külföldi szakértők egybehangzóan azt vallják, hogy a szavazás érvényes, a választások a lehetőségekhez mérten szabály szerint és nyugodt légkörben zajlottak. Savimbi visszavonult az UNITA főhadiszállására, Huambo városba, a fegyveresei közé, ami bizonyítja, hogy nem oszlatta fel csapatait. Bejelentette, katonái kilépnek a közös hadseregből is, és azzal fenyegetőzött, hogy felújítják a fegyveres harcot. Pedig a 16 évi polgárháborúban teljesen lepusztult, gazdaságilag kimerült országnak mindenre szüksége van, csak nem a háborúra. Savimbit korábbi támogatói - az USA és Pretoria meg az ENSZ is felszólította: ismerje el a választási eredményeket. Pik Botha dél-afrikai külügyminiszter személyesen is próbált közvetíteni a felek között, de Savimbi hétfőn nem ment el a dos Santossal megbeszélt találkozóra sem. Közben több dél-afrikai városban zavargások törtek ki, tartani lehet az újabb polgárháborútól. Botha szerint ezt mindenképpen meg kell akadályozni, mert az egész dél-afrikai térség nyugalmát veszélyeztetné. Kérdés, hogy győz-e a józan ész. Savimbi maga ellen hangolta korábbi támogatóit és a nemzetközi közösséget, s most sokan azt mondják, nem lehet bízni abban, hogy belátja vereségét. Egyébként még az életrajzirója is tragikus és vérszomjas figurának nevezte. (malinák)