Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-21 / 249. szám, szerda

3 HÍREK-VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ. 1992. OKTÓBER 21. ÍMSSfgfS Csallóköz, bevégeztetett (Méry Gábor felvétele) DURAY MIKLÓS GENFI NYILATKOZATA A Csehszlovák Sajtóiroda hétfőn későn este, már jóval lapzártánk után két hírt tett közzé arról - egyébként az AFP jelentésére hivatkozva -, hogy Duray Miklós milyen nyilatkozatokat adott Genfben. A sajtóiroda szerint Duray Miklós azt mondotta, hogy a szeptember elsején elfogadott szlovák alkotmány a magyar kisebbség legális elnyomását rögzíti. „Gazdasági alapokon nyugvó diszkriminációról van szó. Az új szlovák alkotmány távol áll a helsinki konferencia követelményeitől." Az Együttélés elnöke - írja a sajtóiroda - úgy véli továbbá, hogy a szlovák alkotmány szövege a kisebbségek elnyomásának demokratikus kereteit teremtette meg. Szlovákiában a magyarok a múltban is többször voltak „etnikai tisztogatás" tárgyai. Szlovákiában jelenleg 580 ezer magyar él (az összlakosság 10,9 százaléka), s 60-70 százalékuk számára a mezőgazdaság biztosítja a megélhetést. Azáltal, hogy csak 50 hektárig terjedő földterület lehet a birtokukban, a magyarok megrövidítve érzik magukat jogaikban. A sajtóiroda a továbbiakban azt írta: Pozsony most az 1948-as helyzetre, tehát a kényszerű kollektivizálás előtti időszakra hivatkozik, amikor a magyar földtulajdonosoktól elvették az 50 hektárt meghaladó területeket. A háború előtt a felső határ 250 hektár volt. A sajtóiroda másik híre arról tudósított, hogy Duray Miklós Genfben sajtóértekezletet tartott. E tájékoztatás szerint Duray azt mondta, Szlovákiában a kisebbségeknek fokozódó diszkriminációval kell szembenézniük. „A politikus nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy Szlovákiában háború tör ki, ugyanakkor hozzátette, hogy a magyar kisebbség mindent megtesz a konfliktusok megakadályozása érdekében" - írta a Csehszlovák Sajtóiroda a budapesti rádió szavaira hivatkozva. ELNÖKJELÖLTEK UTOLSÓ TÉVÉVITÁJA BUSH HIÁBA BÍRÁLTA CLINTONT Michigan államban, East Lansingban hétfőn este tartották meg a három amerikai elnökjelölt harmadik és egyben utolsó televíziós vitáját. A műsort két részre osztották, az elsőben egy moderátor tett fel kérdéseket George Bushnak, Bili Clintonnak és Ross Perotnak. A második részben négy kiválasztott újságíró zúdította kérdéseit a jelöltekre, a végén pedig mindhárman rövid nyilatkozatot tehettek. Az előző kettőhöz hasonlóan ez a vita sem hozott újat, megfigyelők szerint Bushnak nem sikerült lefaragnia abból az előnyből, amellyel Clinton vezet előtte a népszerűségi listákon. Az elnök Clinton jellembeli fogyatékosságairól beszélt, magát pedig úgy állította be, mint aki józan ítélőképességgel rendelkezik és a nehéz pillanatokban megvédi az amerikaiakat. Óvta az állampolgárokat Clintontól, s azt bírálta, ahogyan arkansasi kormányzóként tevékenykedik. Azt ajánlotta az amerikai polgároknak, vigyázzanak a péntárcájukra, mert Clinton emelné az adókat. Ross Perot viszont már azzal is Clinton segítségére sietett, hogy szünet nélkül Busht támadta. GORBACSOV: JELCIN NEM ÉRT AZ ÁLLAMIRÁNYÍTÁSHOZ Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő a Stern című német folyóirat legutóbbi számában megjelent interjújában nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy visszatér a politikai életbe, de ennek e pillanatban még nincs itt az ideje. Komolyan bírálta Borisz Jelcin orosz elnököt, mondván, nem ért az állam irányításához. Ahhoz, hogy javuljon az emberek helyzete, Gorbacsov szerint Oroszországnak új kormányra és új kormányprogramra van szüksége. Az SZKP alkotmányos voltáról folyó moszkvai per az egykori pártfőtitkár szerint a konfrontáció felé sodorja Oroszországot. Megerősítette, nem hajlandó tanúként megjeleni az alkotmánybíróság előtt. É

leződik a hatalmi harc Jugoszláviában, két síkon is. Egyrészt a Milosevics szerb elnök rezsimjével szemben álló ellenzék tömöríti sorait, másrészt az új Jugoszlávia, vagyis a föderáció vezetői csapnak össze mind látványosabban Miloseviccsel. Lassan olyan helyzet alakulhat ki, hogy nem csak boszniai háborút fogunk emlegetni, hanem szerb-jugoszláv konfliktust is. Látszólag. Mert az nem vitás, hogy az új Jugoszlávia is majdnem csak Szerbiával egyenlő, Belgrádban egyre kevésbé figyelnek oda arra, hogy mit mond a föderáció másik tagja, a kis Crna Gora. Lényegében tehát szerb-szerb válságról, két politikai irányvonal konfrontációjáról van szó. A leglátványosabb csatákat Milosevicscsel a szövetségi kormányfő, az amerikás Panics vívja. Az utóbbi hetekben bebizonyosodott, hogy tényleg békét szeretne elérni valamilyen módon, mert tudja, csak akkor fogják feloldani a Jugoszlávia elleni ENSZ-embargót. Ha ez nem történik meg, akkor a szerb gazdaság összeomolhat, egyes szakértők szerint lehet, hogy a tél folyamán már Szerbia is humanitárius segélyekre fog szorulni. Mások azt hangoztatják, a posztkommunista Milosevics-garnitúra gazdaságpolitikája szankciók nélkül is a tönk széléra sodorta volna Szerbiát. Kettejük párharcának legutóbbi fordulója az október 12-i szerbiai népszavazás után történt. Panics, annak ellenére, hogy ez a referendum kudarccal végződött, kijelentette: Jugoszláviában még megtarthatják az év végéig az új parlamenti választásokat, Milosevicset pedig ismét lemondásra szólította fel. Érdekes módon Dobrica Csoszics jugoszláv államfő is Panicsot támogatta a választások kérdésében, s ezzel a párharc szélesebb dimenziókat kapott. Ez azért volt váratlan, mert a nacionalista Milosevics szellemi atyjának éppen az ismert írót, Csoszicsot tartották, aki Milosevicsnek köszönhetően jutott a jugoszláv államfői posztra. Milosevics ellentámadásba ment át, egy interSZERB-JUGOSZLÁV KONFLIKTUS jújában a szerb érdekek elárulásával vádolta meg Panicsot, hozzátéve, hogy a kormányfőt valószínűleg Washingtonból dirigálják. Ekkor megkérdezték tőle, ki dirigálja Csoszicsot, amire azt felelte, hogy az hamarosan elválik. Egyébként ő is megkapta Milosevicstöl a magáét, a szerb vezér azt mondta, hogy ő sosem kötött volna olyan megállapodást Tudjman horvát elnökkel, mint Csoszics szeptemberben. Eddig tehát csak politikai szinten folyt a küzdelem, amely vasárnap óta nagyon veszélyes fordulatot vett. A szerb rendőrök elfoglalták a szövetségi rendőrség és a titkosszolgálat épületeit, nem engedték be munkahelyükre „föderációs" kollégáikat. Szerb részről azt állították, csupán vagyonjogi vitáról van szó, ezek az épületek nem a szövetség, hanem Szerbia tulajdonát képezik. Ez nem igaz, és azt sem hiszi el senki, hogy vagyonjogi vitáról van szó. Az nem lehet kétséges, hogy a szerb rendőrök akciója mögött Milosevics áll, aki ily módon is figyelmeztetni akarta Csoszicsot és főképpen Panicsot arra, hógý még mindig ő az úr Szerbiában. Az erőviszonyokra jellemző, hogy a szövetségi rendőrség állománya - nyugati források szerint - hozzávetőleg ezer fő, ezzel szemben a szerb rendőrség kötelékében vagy negyvenezren vannak, s szükség esetén még tartalékosokat is tudnak mozgósítani. Tehát az épúletfoglalás Milosevics kemény erődemonstrációjaként fogható fel, jelezni akarta, hogy nem fog ódzkodni az erő alkalmazásától hatalmának megőrzése érdekében. Az események így veszélyes irányba tartanak, különösen ha .figyelembe vesszük, hogy a referendum kudarca ellenére a szerb ellenzék ragaszkodik az idei előrehozott parlamenti választásokhoz. E

bben hétfőn több parlamenti csoport képviselői is egyetértettek, abban viszont nem tudtak dűlőre jutni, hogy milyen jogi normák alapján lehetne kiírni a választásokat A legnagyobb ellenzéki párt, a Demokratikus Megújhodási Mozgalom ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy a szerb államfő, tehát Milosevics, az alkotmánnyal összhangban oszlassa fel a parlamentet, amelynek elnöke kitűzné a választások időpontját, és ezzel párhuzamosan Milosevics is nyújtsa be lemondását, s így a parlamenti mellett elnökválasztást is tarthassanak. Persze, nincs nagy esélye annak, hogy ebbe Milosevics belemenjen, hiszen azzal a saját halálos ítéletét írná alá. MALINAK ISTVÁN A Taksonyi Sportegyesület 1992. október 24-én 8 órai kezdettel Mindenkit szeretettel vár a rendezőség. VK-100 NÉHÁNY SORBAN M

inden harmadik cseh, szlovák, magyar és lengyel úgy véli, hogy most ugyanúgy él, mint a kommunizmus bukása előtt. A többi lengyel és magyar szerint a kommunizmus idején jobban, ment a soruk. Kivételt csupán a csehszlovák polgárok képeznek, akik kedvezőbben értékelik a jelenlegi helyzetet - írta tegnapi számában a Rzeczpospolita című lengyel napilap, arról a közvélemény-kutatásról, amelyet az amerikai Marco PJG cég hajtott végre a visegrádi hármak országainak lakosai között. H

elmut Kohl német kancellár, Ronald Reagan volt amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet exállamfő november 9-én Berlin tiszteletbeli polgáraivá válnak a német egyesítés érdekében kifejtett rendkívüli tevékenységük elismeréseként. Kohl és Gorbacsov személyesen vesz részt az ünnepségen, Reagant valamelyik családtagja képviseli majd. B

onnban hétfőn este bukkantak rá Petra Kelly és Gerta Bastian, a Zöldek Pártja volt bundestagi képviselőinek a holttestére. Wolfgang Komp ügyész szerint nehéz lesz megállapítani, hogy mj okozta a halált, mert az említett személyek már „hosszabb ideje" halottak. Lehetséges, hogy öngyilkosságról van szó, de nem lehet kizárni a gyilkosságot sem. J

asszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője tegnap közölte az izraeli parlament arab tagjaival, hogy kész találkozni Jicchak Rabin izraeli miniszterelnökkel. Arafat a közel-keleti békefolyamat meggyorsítása érdekében szeretne tárgyalni Rabinnal - tájékoztatott Tuniszban Abdal Vahab Darausa, az Arab Demokratikus Párt képviselője. O

roszország ideiglenesen leállította egységeinek kivonását a Baltikumból. Az Interfax hírügynökség szerint ezt tegnap közölte az orosz védelmi minisztérium. Azzal indokolta a lépést, hogy a visszatérő katonák számára nem tudnak szálláshelyet biztosítani. Moszkva ezzel a magatartással nyomást gyakorolhat Litvániára, Lettországra és Észtországra, azzal a céllal, hogy változtassák meg a hozzáállásukat az emiitett köztársaságok területén élő orosz lakossággal szemben. M

oszkvában nem a McDonald's ellen irányult a hétfő esti merényletkísérlet, hanem a szomszédban levő rendőrállomás épülete ellen. A két ittas támadó gránátot dobott a rendőrállomás épületének ablakába, onnan azonban a gránát elpattant, a járdára esett és az étterem előtt felrobbant. A két támadót még a helyszínen letartóztatták. A

fganisztán kormánya a keddi rádiójelentés szerint bejelentette: le akar mondani, hogy helyet adjon az új képviselőknek, akiket a jövő hónapban kellene megválasztania az ideiglenes tanácsnak. Eddig még nem ismertették a tanács ülésének dátumát. A testületnek azonban mindenképpen hamarosan össze kell ülnie, mert október 28-án lejár Rabbani ideiglenes elnök mandátuma. O _ entpétervár több ezer polgára 0£ vonult ki a hétvégén a város körüli földekre, hogy a télre káposztatartalékokat gyűjtsenek be. A mezőgazdászok nem tudták megvédeni termésüket, a rendőrséget kellett segítségül hívni. Nekik sem sikerült azonban megállítani a szentpéterváriak invázióját.