Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-21 / 249. szám, szerda

«ÚJSZÓM HIREK-VELEMENYEK [MEG] EREDETI MEDREBEN A FOLYAM (Folytatás az 1. oldalról) ezeket magyarellenes hangulatszí­tásra használja ki, ami rendkívül ve­szélyes lenna most, amikor nagyon kiéleződtek a magyar-szlovák kap­csolatok. -ü­A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának környezetvédelmi bi­zottsága tegnapra tűzte programjára a környezetvédelmi minisztérium ál­tal a bősi vízlépcső befejezése felté­teleként szabott 19 pont teljesítésé­nek ellenőrzését. Hiába gyűltek össze viszont az ügyben érdekelt legjobb szakemberek, a nagy érdek­lődéssel várt ülést Jozef Zlocha szlovák környezetvédelmi miniszter távolléte miatt mára halasztották. A szlovák kormány döntésével kapcsolatban lapunk érdeklődésére Miroslav Liška, a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat osztályvezetője elmondta, hogy azért jelölték meg november hetedikét a Duna elre­kesztése legkésőbbi jdőpontjaként, mert ezután árhullámok érkezése várható. Ennek következtében a Du­nacsúnynál napjainkra jelentősen leszűkített meder miatt egyrészt ár­vízveszély alakulhat ki, másrészt a megerősödő sodrás miatt a hajó­közlekedés is megnehezülne. A helyzetet szerinte tovább rontja, hogy az utóbbi napokban az Alpok­ban 600 méteres tengerszint feletti magasságig lenyúló hótakaró alakult ki, mely a legkisebb felmelegedés hatására is olvadni kezd, és ez azonnal kihatással lesz a Duna víz­hozamára. ÚJABB VAKLÁRMA Pozsonyi sajtókörökben elterjedt, hogy Vajka közelében, más források szerint Rajka környékén, a határ magyar oldalán csapatösszevonásokat észleltek. Egye­sek, a Szlovák Belügyminisztériumra hi­vatkozva, már azt is tudni vélték, hogy 60 páncélozott járműről van szó. Munkatársaink több helyen is megpró­bálták leellenőrizni a hír megalapozott­ságát. Stanislav Ryban, a Belügyminiszté­rium szóvivője határozottan cáfolta a hírt, hangsúlyozva, hogy nem értesültek sem­mi ilyesmiről. Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi főkonzula a magyar határőrizeti szervekre hivatkozva közölte lapunkkal, hogy semmiféle katonai csapatmozgás magyar területen a határ közelében nem volt. Megdöbbenésének adott hangot, hogy a mindenkori szlovák hatóságok belpolitikai krízishelyzetben tudatosan pá­nikot keltenek az ilyen és hasonló kijelen­tésekkel. Nyomatékosan kijelentette, hogy Magyarország kormánya nem nyúl BÚVÁRRUHÁBAN A VÍZI SZÖRNY ELLEN Akár jelképes,is lehet, hogy a Du­na elrekesztésének helyszínén elő­ször nemzetközi összetételű csoport tiltakozó akciójára került sor. Bizo­nyítja, hogy Bős problémája túlnőtt a két ország határán. A hírre, hogy a tiltakozók közül három osztrák állampolgárt letartóz­tattak és a somorjai rendőrőrsön fogva tartják őket, a helyszínre siet­tünk. A városházán illetékes szemé­lyektől - nevüket kérték, hallgassuk el - részleteket is megtudtunk: A délelőtti órákban Pozsonyból a Föld Gyermekei, a Greenpeace és a Global 2000 nemzetközi termé­szetvédő szervezetek mintegy 20 tagja szállt csónakokon vízre, hogy a folyó elrekesztését megakadá­lyozzák. Köztük hárman az októberi hidegtől összefagyva, egyszerű gu­micsónakokkal Csúnytól lejjebb ér­tek partot, ahol az építkezést őrző rendőrök figyeltek fel rájuk, s kísér­ték őket a legközelebbi - ez pedig a somorjai volt - rendőrörsre. Bős problémáját kitűnően ismerik, nem először járnak a Csallóközben. Biznak abban, hogy hozzájárulhat­nak a Duna elrekesztésének meg­akadályozásához. Vannak jó emberek Somorján. Találtatik egy meleg helyiség szá­mukra, jól jön a pohár konyak is, vacsorára is lesz, aki meghívja őket. Megtudjuk, hogy a rendőrségen nagyvonalúan bántak velük, de tet­tüket határsértésnek minősítették, és fejenként 500 koronára büntették őket. Amint búvárruhájukat civilre váltják, észreveszem egyikük trikó­ján a Stop Gabčíkovo feliratot. A három tüntetőnek vissza kell mennie a rendőrségre. Elkísérjük őket. Visszakapják .útlevelüket, még úgy is, hogy a bírságot nem tudják kifizetni. Közben Somorjára ráborul a hideg októberi este, s én az akció többi résztvevőjére gondolok, akik ott dideregnek az építkezésen, hogy saját maguk tegyenek valamit a vég­zetes lépés ellen. Csodálom őket. katonai eszközökhöz, kivéve, ha az or­szág szuverenitását próbálná valaki meg­sérteni. Magyarország nem tartja elfogad­hatónak a katonai erő alkalmazását a mai Európában - mondta a főkonzul. xxx A magyar honvédelmi minisztérium cá­folta, hogy Rajkánál csapatösszevonások voltak - jelentette a Magyar Rádió. A tár­ca illetékese a Csehszlovák Védelmi Mi­nisztérium megkeresésére reagálva kö­zölte, hogy semmiféle katonai tevékeny­ség nem folyik a térségben és a határőr­ség sem tesz rendkívüli intézkedéseket. A minisztérium egyúttal tájékoztatást kért a csehszlovák oldalon folyó katonai tevé­kenységről. Az utóbbi néhány hónap ta­pasztalatait is figyelembe véve a magyar fél azt javasolta, hogy a bizalomerősítés, a térség lakossága és a közvélemény megnyugtatása érdekében hozzanak lét­re közös ellenőrző csoportot, amely alkal­mas lenne a hasonló félreértések megelő­zésére. Pozsonyi sajtókörökben tegnap egyébként elterjedt, hogy Rajkánál 60 magyar páncélozott jármű áll készenlétben. A tényt később egyértelműen cáfolta Vladimír Moravanský a szlovák határrendőrség parancsnokhelyet­tese. A Magyar Honvédelmi Minisztérium pedig behívatta hazánk budapesti katonai attaséját és egyrészt szintén cáfolta a hírt, másrészt viszont felvilágosítást kért a szlovák oldalon folyó csapatmozgásokról. MEGEGYEZÉS A LÁTHATÁRON? A Csehszlovák Sajtóiroda az Európai Közösségek brüsszeli központjából szár­mazó információkra hivatkozva közölte, hogy csütörtökön Brüsszelben valószínű­leg sor kerül a csehszlovák, magyar és az EK-képviselök régóta tervezett ülésére, amelyen megtárgyalják a háromoldalú bi­zottság felállítását és mandátumát. A hírt alátámasztja Július Bindernek, a Szlovák Rádióban tegnap elhangzott interjúja is, amely szerint hétfői brüsszeli útjuk során hazai illetékeseink felvetették, hogy a vízlépcső üzembe helyezése elle­nére egyetértenének azzal, miszerint a bi­zottság tevékenységének idejére a Duna teljes vízhozamát az eredeti mederbe bocsássák, miközben a felvízcsatornát csak hajózásra használnák. Ezt a komp­romisszumot szerinte a közelmúltban Mádl Ferenc magyar tárcanélküli minisz­ter ajánlotta egy salzburgi tanácsko­záson. MAGYARORSZÁG CSAK ELLENINTÉZKEDÉSEKRE KÉSZÜL Az volt a céljuk, hogy elfoglalják a munkagépeket, s mindent megte­gyenek az elzárási munkálatok meg­akadályozásáért. A csoport tagjai közt fényképész és kameramann is volt, hogy akciójukat megörökítsék. Elképzeléseik szerint az egész tilta­kozásról Bécsben nemzetközi saj­tóértekezletet tartanak majd, ahol közlik a világgal csallóközi élményei­ket, tapasztalataikat. A Rešpekt munkatársával és fényképészével a Somorjai Városi Hivatal előtt toporgunk. Már tudjuk, hogy a rendőrség hamarosan sza­badon engedi a három osztrák'tün­tetőt. Nem is kell sokat várnunk, megjelennek. Búváröltözetben. Csónakjaikat - felfújható gumicsó­nakok - látva ráérzek bátorságukra, kockázatvállalásukra. Ilyen úszó al­kalmatossággal a Dunára merész­kedni? ... Erős meggyőződésről ta­núskodik. Mindhárman fiatalok: Gabi Mayer 28, Manuela Kraütok 21 és a fiú, Christian Kichter 23 éves. Lelkes, elkötelezett természetvédők. Magyarország nem készül szankciók­ra Szlovákia ellen, csupán válaszintézke­désekre. A kormány ezeket az ellenintéz­kedéseket már kidolgozta, de csak abban az esetben alkalmazza őket, ha sor kerül a nemzetközi jog megsértésére - mon­dotta Tatár György, a magyar külügymi­nisztérium Bőssel foglalkozó megbízottja a budapesti rádió hétfő esti adásában, tehát akkor, amikor még nem lehetett tudni, hogy elhalasztják-e a Duna eltere­lésének a megkezdését. Tatár György hozzátette: a határok megsértése esetén - ami veszélyeztetné Magyarország szu­verenitását és területi integritását - a kor­mány a Biztonsági Tanácshoz fordulhat. A magyar határőrség képviselői úgy nyilatkoztak a rádióban, abban az eset­ben, ha a Duna elrekesztését ellenzők átlépik a határt Szlovákia felé, ők nem fognak beavatkozni, csupán figyelni fog­ják, hogy mi történik a határ másik ol­dalán. Vargha János, a bősi erőmű befeje­zését ellenző Duna-kör vezetője a hétfő esti győri tüntetésen kijelentette: a bősi erőmű nem válik Szlovákia dicsőségére, a Duna vizének elterelése pedig fekete nap lesz Szlovákia történelmében. A megmozduláson részt vett Lipták Béla amerikai professzor, a magyar környezet védelmére létrehozott alap vezető képvi­selője. Kijelentette: a szavak időszaka lejárt, a tetteken van a sor. Tájékoztatott arról, hogy a Duna védelmezői október 24-én Washingtonban a Fehér Ház előtt fognak tüntetni a szlovák és a magyar népért. A Csehszlovák Sajtóiroda tegnap dél­utáni jelentése szerint tovább folytatódtak a tiltakozó akciók. A Búvár Kund hajó, amely a bősi erőmű magyar ellenzőit szállítja továbbra is Komáromban horgo­nyoz, a tüntetők tegnap gyalog folytatták •útjukat Rajka felé. A Lipták Béla által vezetett csoport Mosonmagyaróvárott rendezett tüntetést, amelyen néhány tu­cat ember vett részt. ANTALL LEVÉLBEN KÉR KÖZBENJÁRÁST A Magyar Rádió tegnapi tájékoztatása szerint Antall József magyar kormányfő a francia elnök támogatását kérte Bős ügyében Mitterrand elnökhöz intézett le­velében. Arra kérte az elnököt „ebben az utolsó órában használja föl politikai és erkölcsi tekintélyét abból a célból, hogy végül az ésszerűség kerekedjen felül a két ország kapcsolatait nehezítő kér­désben. Az egész nemzetközi közösség érdeke, hogy elkerüljük a közép-kelet­európai régió stabilitását fenyegető konf­liktusokat." Antall József szerint Magyar­ország elő kívánja segíteni Szlovákia beil­leszkedését a régió és az európai népek családjába, ám a Magyarországot érő esetleges szlovák jogsértés „komolyan és negatívan érintheti ezeket a törekvése­ket". A Duna elterelése nemcsak' Ma­gyarország, hanem a nemzetközi közös­ség érdekeit is sérti, hiszen olyan konflik­tussorozatot indíthat meg Közép-Európá­ban, amely az egész európai együttműkö­dés stabilitását veszélyeztetheti. Antall József azonos tartalmú levelét elküldték Bush amerikai, Jelcin orosz, Walesa lengyel elnöknek, Kohl német. Vranitzky osztrák kancellárnak, Major brit, Amato olasz kormányfőnek, valamin! Jacques Delors-nak, az Európai Közös­ségek bizottsága elnökének. (- tl -, t. szilvássy, zsár) VAJKÁRA, DOBORGAZRA, BODAKRA: HETEKIG CSAK BŐSÖN KERESZTÜL ÚJABB TŰZPÁRBAJ SZARAJEVÓBAN 1992. OKTÓBER 21. ÚJRA LESZ DURAY-AKTA? Ludoyít Krúpa, Szlovákia főügyésze tegnap Duray Miklósnak Svájcban tett kijelentéseivel kapcsolatban úgy nyilatko­zott, hogy a rendőrségnek kell kiderítenie a Genfből érkező hírek igaz voltát. Szerin­te: amennyiben Duray ominózus nyilatko­zatai bizonyságot nyernek, akkörazekaL bujtogatásnak kell minősíteni; s ez eset­ben a dolog az ügyészségre tartozik. (Bővebben a Duray-nyilatkozatról lapunk 3. oldalán) 1956-ról Pozsonyban Többszörös élményben volt részük teg­nap a pozsonyi Magyar Kulturális Köz­pont rendezvényeit látogató érdeklődők­nek. Részt vehettek Hans Gustáv Edőcs, azaz Edőcs János burgenlandi és Prikler László szlovákiai magyar, a pozsonyi Duna utcai gimnáziumban érettségizett fotóművész Sorsok az arcok tükrében kiállításán, melyet Sunyovszky Sylvia igazgatónő nyitott meg. Ezután az immár magyar nemzeti ünneppé vált •október 23-a alkalmából, előadás hang­zott el az 1956-os magyar forradalomról. Dr. Salamon Konrád budapesti törté­nész idézte fel az egykori eseményeket úgy, ahogy azok összefonódtak az embe­rek mindennapi életével. (k-s) MEGGYÓGYÍTOM DUBČEK URAT Szeptember 1-je óta, amikor Alexan­der Dubček autóbalesetet szenvedett, és súlyos állapotban kórházba szállították, többször műtötték, és ő élethalál-harcot vív, a médiák az elsó oldalon számolnak be állapotáról, szinte naponta. A hír rend­szerint rövid: állapota súlyos: állapota kritikus; megműtötték; állapota stabilizá­lódott stb., de egyetlen szó sincs arról, jobban van, meggyógyul. Nyilván ez késztette Trepák Mária, galántai termé­szetgyógyászt is arra, hogy betelefonál­jon szerkesztőségünkbe, azzal, hogy: én meggyógyítom Dubček urat. Fogalmunk sincs arról, képes lenne-e arra, amire a legjobb hazai és külföldi orvosok tucat­jai. Felhívtuk a prágai kórházat, hogy megtudakoljuk Alexander Dubček kezelő orvosaitól, hajlandók e egyáltalán fogadni Trepák Máriát. A szolgálatos dr. Ivan Vrba válasza egyértelmű volt: semmi értelmét sem látjuk. Százával jelentkeznek a segí­tőkész természetgyógyászok, határain­kon túlról is, ám a szakorvosok egyértel­mű véleménye az, hogy Dubček urat az ö módszereikkel nem lehet gyógyítani. (ozo) SZERENCSÉTLEN LÉPÉS LENNE... (Munkatársunktól) - Szlovákia na­gyon hátrányos helyzetbe kerülne, ha kormánya mégis úgy döntene, hogy elte­reli a Dunát. A Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom vezetői tegnapi sajtótájé­koztatójukon hangsúlyozták, hogy na-, gyon szerencsétlen lépésnek tartják az elterelést, amely véleményük szerint csak fokozná a feszültséget a két ország, Ma­gyarország és Szlovákia, illetve a két nemzet között. Bugár Béla, a mozgalom elnöke szerint javítana Szlovákia tárgya­lási pozícióján, ha Vladimír Mečiar kor­mánya elállna a tervezett eltereléstől. Csáky Pál parlamenti képviselő szerint kívánatos lenne a kormány részéről, hogy a parlamenti bizottságok elé vigye az államjogi elrendezéssel kapcsolatos kér­déseket. Azt mondta, a kormány részéről nem feltérképezett, hogy gazdasági szempontból mit jelent majd az önálló Szlovákia létrehozása, milyen terheket ró majd az állampolgárokra az önállósulás. A parlamenti képviselő szerint a kor­mánynak legkésőbb novemberig át kelle­ne dolgoznia programját, s ismertetnie azt a szlovák parlament képviselőivel. Hozzá­tette: a DSZM eddig a Szlovák Nemzeti Párt választási programját valósítja meg. G. A. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. OKTÓBER 21-ÉN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 45,544 46,63 Francia frank 5,472 5,58 Német márka 18,530 18,90 Olasz líra (1000) 21,192 21,28 Osztrák schilling 2,633 2,69 Svájci frank 20,770 21,22 USA-dollár 27,916 28,48 Hétfőn Vajkán az illetékes hivatalok és vállalatok részvételével megbeszélések folytak arról, mi módon biztosítsák a fel­vízcsatorna mögé szorult három falu la­kóinak utaztatását a Duna elrekesztése után. Benyovics Árpádtól, a Dunaszer­dahelyi Járási Hivatal közlekedési osztá­lyának vezetőjétől a megbeszélések eredménye felől érdeklődve megtudtuk, hogy a felvízcsatorna feltöltésének meg­kezdése után, amikor is használhatatlan­ná válik a Keszölcét Vajkával összekötő út, az ingázó lakosok két-három hétig kénytelenek lesznek Bősön keresztül közlekedni. Ezzel kapcsolatban már jóvá is hágyták az érintett járatok új menet­rendjét. František Lahoda, a beruházó vállalat jelenlévő képviselője azt is közöl­te, hogy vállalják az ezzel kapcsolatos többletköltségeket. Úgyszintén ők lesz­nek azok, akik két-három nappal a Duna elterelésének megkezdése előtt értesitik az illetékeseket, akik a falukban kifüg­gesztik az új menetrendeket. Egyelőre azonban nem tisztázódott a közlekedés hosszútávra való megszer­vezése. A vita elsősorban arról fog folyni, hogy a vajkai komp üzembe helyezése után kit terheljenek az átkeléssel kapcso­latos többletköltségek, és a menetrende­ket is úgy kell majd összeállítani, hogy megfeleljen az utazóközönség érde­keinek. A hétfői tanácskozáson az is kiderült, hogy július Binder, a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatója csak be­szélt, amikor október 15-ére ígérte a Do­borgazt Pozsonnyal összekötő országút befejezését. Saját vállalatának képviselő­je ugyanis elárulta, hogy az út legjobb esetben is csak a jövő év során készül el. -tl­(Folytatás az 1. oldalról) helyzetben mégiscsak másodrendű. A fő téma a szarajevói harcok be­szüntetése, hiszen a tél a már amúgy is kiéhezett és fázó főváros­ban a lakosság ezreinek halálát okozhatja. Panics kormányfő még a múlt szombaton javaslatot tett ar­ra, hogy bocsássák az ENSZ ren­delkezésére a szarajevói repülőte­ret, továbbá száz kamion is segítse a kéksisakosok munkáját. Az iszlám országok ugyancsak hétfőn fordultak azzal a hivatalos kéréssel a Biztonsági Tanácshoz, hogy törölje el a Bosznia-Hercegovi­nára is vonatkozó fegyverembargót. Ezt már a bosnyák államfő is kérte az ENSZ-közgyűlés szeptemberi ülésszakán mondott beszédében. New Yorkban tegnap közölték, a BT egyelőre nem tesz eleget az iszlám államok kérésének és nem tart rend­kívüli ülést ez ügyben. A belgrádi Politika Ekszpresz cí­mű lap hétfői számában idézte Ágoston Andrást, a Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Közösségé­nek elnökét, aki ismét hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyarok területi autonómiát követelnek. Ágoston András, aki egyben a szerb parla­mentnek is a tagja, több példát is felhozott arra, hogy megsértik a ma­gyarok nemzetiségi jogait. Különö­sen komoly fenyegetést jelentenek a szerb törvények, amelyek korlá­tozzák a magyar nyelvhasználati jo­got és csökkentik a kétnyelvűség fenntartására fordítandó összege­ket. A VMDK vezetője szerint a szer­bek erőszakos úton akarják megvál­toztatni azon területek etnikai össze­tételét, ahol többségben magyarok élnek. Ezekre a vidékekre 30 ezer horvátországi és boszniai szerbet kívánnak betelepíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents