Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-21 / 249. szám, szerda
«ÚJSZÓM HIREK-VELEMENYEK [MEG] EREDETI MEDREBEN A FOLYAM (Folytatás az 1. oldalról) ezeket magyarellenes hangulatszításra használja ki, ami rendkívül veszélyes lenna most, amikor nagyon kiéleződtek a magyar-szlovák kapcsolatok. -üA Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának környezetvédelmi bizottsága tegnapra tűzte programjára a környezetvédelmi minisztérium által a bősi vízlépcső befejezése feltételeként szabott 19 pont teljesítésének ellenőrzését. Hiába gyűltek össze viszont az ügyben érdekelt legjobb szakemberek, a nagy érdeklődéssel várt ülést Jozef Zlocha szlovák környezetvédelmi miniszter távolléte miatt mára halasztották. A szlovák kormány döntésével kapcsolatban lapunk érdeklődésére Miroslav Liška, a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat osztályvezetője elmondta, hogy azért jelölték meg november hetedikét a Duna elrekesztése legkésőbbi jdőpontjaként, mert ezután árhullámok érkezése várható. Ennek következtében a Dunacsúnynál napjainkra jelentősen leszűkített meder miatt egyrészt árvízveszély alakulhat ki, másrészt a megerősödő sodrás miatt a hajóközlekedés is megnehezülne. A helyzetet szerinte tovább rontja, hogy az utóbbi napokban az Alpokban 600 méteres tengerszint feletti magasságig lenyúló hótakaró alakult ki, mely a legkisebb felmelegedés hatására is olvadni kezd, és ez azonnal kihatással lesz a Duna vízhozamára. ÚJABB VAKLÁRMA Pozsonyi sajtókörökben elterjedt, hogy Vajka közelében, más források szerint Rajka környékén, a határ magyar oldalán csapatösszevonásokat észleltek. Egyesek, a Szlovák Belügyminisztériumra hivatkozva, már azt is tudni vélték, hogy 60 páncélozott járműről van szó. Munkatársaink több helyen is megpróbálták leellenőrizni a hír megalapozottságát. Stanislav Ryban, a Belügyminisztérium szóvivője határozottan cáfolta a hírt, hangsúlyozva, hogy nem értesültek semmi ilyesmiről. Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi főkonzula a magyar határőrizeti szervekre hivatkozva közölte lapunkkal, hogy semmiféle katonai csapatmozgás magyar területen a határ közelében nem volt. Megdöbbenésének adott hangot, hogy a mindenkori szlovák hatóságok belpolitikai krízishelyzetben tudatosan pánikot keltenek az ilyen és hasonló kijelentésekkel. Nyomatékosan kijelentette, hogy Magyarország kormánya nem nyúl BÚVÁRRUHÁBAN A VÍZI SZÖRNY ELLEN Akár jelképes,is lehet, hogy a Duna elrekesztésének helyszínén először nemzetközi összetételű csoport tiltakozó akciójára került sor. Bizonyítja, hogy Bős problémája túlnőtt a két ország határán. A hírre, hogy a tiltakozók közül három osztrák állampolgárt letartóztattak és a somorjai rendőrőrsön fogva tartják őket, a helyszínre siettünk. A városházán illetékes személyektől - nevüket kérték, hallgassuk el - részleteket is megtudtunk: A délelőtti órákban Pozsonyból a Föld Gyermekei, a Greenpeace és a Global 2000 nemzetközi természetvédő szervezetek mintegy 20 tagja szállt csónakokon vízre, hogy a folyó elrekesztését megakadályozzák. Köztük hárman az októberi hidegtől összefagyva, egyszerű gumicsónakokkal Csúnytól lejjebb értek partot, ahol az építkezést őrző rendőrök figyeltek fel rájuk, s kísérték őket a legközelebbi - ez pedig a somorjai volt - rendőrörsre. Bős problémáját kitűnően ismerik, nem először járnak a Csallóközben. Biznak abban, hogy hozzájárulhatnak a Duna elrekesztésének megakadályozásához. Vannak jó emberek Somorján. Találtatik egy meleg helyiség számukra, jól jön a pohár konyak is, vacsorára is lesz, aki meghívja őket. Megtudjuk, hogy a rendőrségen nagyvonalúan bántak velük, de tettüket határsértésnek minősítették, és fejenként 500 koronára büntették őket. Amint búvárruhájukat civilre váltják, észreveszem egyikük trikóján a Stop Gabčíkovo feliratot. A három tüntetőnek vissza kell mennie a rendőrségre. Elkísérjük őket. Visszakapják .útlevelüket, még úgy is, hogy a bírságot nem tudják kifizetni. Közben Somorjára ráborul a hideg októberi este, s én az akció többi résztvevőjére gondolok, akik ott dideregnek az építkezésen, hogy saját maguk tegyenek valamit a végzetes lépés ellen. Csodálom őket. katonai eszközökhöz, kivéve, ha az ország szuverenitását próbálná valaki megsérteni. Magyarország nem tartja elfogadhatónak a katonai erő alkalmazását a mai Európában - mondta a főkonzul. xxx A magyar honvédelmi minisztérium cáfolta, hogy Rajkánál csapatösszevonások voltak - jelentette a Magyar Rádió. A tárca illetékese a Csehszlovák Védelmi Minisztérium megkeresésére reagálva közölte, hogy semmiféle katonai tevékenység nem folyik a térségben és a határőrség sem tesz rendkívüli intézkedéseket. A minisztérium egyúttal tájékoztatást kért a csehszlovák oldalon folyó katonai tevékenységről. Az utóbbi néhány hónap tapasztalatait is figyelembe véve a magyar fél azt javasolta, hogy a bizalomerősítés, a térség lakossága és a közvélemény megnyugtatása érdekében hozzanak létre közös ellenőrző csoportot, amely alkalmas lenne a hasonló félreértések megelőzésére. Pozsonyi sajtókörökben tegnap egyébként elterjedt, hogy Rajkánál 60 magyar páncélozott jármű áll készenlétben. A tényt később egyértelműen cáfolta Vladimír Moravanský a szlovák határrendőrség parancsnokhelyettese. A Magyar Honvédelmi Minisztérium pedig behívatta hazánk budapesti katonai attaséját és egyrészt szintén cáfolta a hírt, másrészt viszont felvilágosítást kért a szlovák oldalon folyó csapatmozgásokról. MEGEGYEZÉS A LÁTHATÁRON? A Csehszlovák Sajtóiroda az Európai Közösségek brüsszeli központjából származó információkra hivatkozva közölte, hogy csütörtökön Brüsszelben valószínűleg sor kerül a csehszlovák, magyar és az EK-képviselök régóta tervezett ülésére, amelyen megtárgyalják a háromoldalú bizottság felállítását és mandátumát. A hírt alátámasztja Július Bindernek, a Szlovák Rádióban tegnap elhangzott interjúja is, amely szerint hétfői brüsszeli útjuk során hazai illetékeseink felvetették, hogy a vízlépcső üzembe helyezése ellenére egyetértenének azzal, miszerint a bizottság tevékenységének idejére a Duna teljes vízhozamát az eredeti mederbe bocsássák, miközben a felvízcsatornát csak hajózásra használnák. Ezt a kompromisszumot szerinte a közelmúltban Mádl Ferenc magyar tárcanélküli miniszter ajánlotta egy salzburgi tanácskozáson. MAGYARORSZÁG CSAK ELLENINTÉZKEDÉSEKRE KÉSZÜL Az volt a céljuk, hogy elfoglalják a munkagépeket, s mindent megtegyenek az elzárási munkálatok megakadályozásáért. A csoport tagjai közt fényképész és kameramann is volt, hogy akciójukat megörökítsék. Elképzeléseik szerint az egész tiltakozásról Bécsben nemzetközi sajtóértekezletet tartanak majd, ahol közlik a világgal csallóközi élményeiket, tapasztalataikat. A Rešpekt munkatársával és fényképészével a Somorjai Városi Hivatal előtt toporgunk. Már tudjuk, hogy a rendőrség hamarosan szabadon engedi a három osztrák'tüntetőt. Nem is kell sokat várnunk, megjelennek. Búváröltözetben. Csónakjaikat - felfújható gumicsónakok - látva ráérzek bátorságukra, kockázatvállalásukra. Ilyen úszó alkalmatossággal a Dunára merészkedni? ... Erős meggyőződésről tanúskodik. Mindhárman fiatalok: Gabi Mayer 28, Manuela Kraütok 21 és a fiú, Christian Kichter 23 éves. Lelkes, elkötelezett természetvédők. Magyarország nem készül szankciókra Szlovákia ellen, csupán válaszintézkedésekre. A kormány ezeket az ellenintézkedéseket már kidolgozta, de csak abban az esetben alkalmazza őket, ha sor kerül a nemzetközi jog megsértésére - mondotta Tatár György, a magyar külügyminisztérium Bőssel foglalkozó megbízottja a budapesti rádió hétfő esti adásában, tehát akkor, amikor még nem lehetett tudni, hogy elhalasztják-e a Duna elterelésének a megkezdését. Tatár György hozzátette: a határok megsértése esetén - ami veszélyeztetné Magyarország szuverenitását és területi integritását - a kormány a Biztonsági Tanácshoz fordulhat. A magyar határőrség képviselői úgy nyilatkoztak a rádióban, abban az esetben, ha a Duna elrekesztését ellenzők átlépik a határt Szlovákia felé, ők nem fognak beavatkozni, csupán figyelni fogják, hogy mi történik a határ másik oldalán. Vargha János, a bősi erőmű befejezését ellenző Duna-kör vezetője a hétfő esti győri tüntetésen kijelentette: a bősi erőmű nem válik Szlovákia dicsőségére, a Duna vizének elterelése pedig fekete nap lesz Szlovákia történelmében. A megmozduláson részt vett Lipták Béla amerikai professzor, a magyar környezet védelmére létrehozott alap vezető képviselője. Kijelentette: a szavak időszaka lejárt, a tetteken van a sor. Tájékoztatott arról, hogy a Duna védelmezői október 24-én Washingtonban a Fehér Ház előtt fognak tüntetni a szlovák és a magyar népért. A Csehszlovák Sajtóiroda tegnap délutáni jelentése szerint tovább folytatódtak a tiltakozó akciók. A Búvár Kund hajó, amely a bősi erőmű magyar ellenzőit szállítja továbbra is Komáromban horgonyoz, a tüntetők tegnap gyalog folytatták •útjukat Rajka felé. A Lipták Béla által vezetett csoport Mosonmagyaróvárott rendezett tüntetést, amelyen néhány tucat ember vett részt. ANTALL LEVÉLBEN KÉR KÖZBENJÁRÁST A Magyar Rádió tegnapi tájékoztatása szerint Antall József magyar kormányfő a francia elnök támogatását kérte Bős ügyében Mitterrand elnökhöz intézett levelében. Arra kérte az elnököt „ebben az utolsó órában használja föl politikai és erkölcsi tekintélyét abból a célból, hogy végül az ésszerűség kerekedjen felül a két ország kapcsolatait nehezítő kérdésben. Az egész nemzetközi közösség érdeke, hogy elkerüljük a közép-keleteurópai régió stabilitását fenyegető konfliktusokat." Antall József szerint Magyarország elő kívánja segíteni Szlovákia beilleszkedését a régió és az európai népek családjába, ám a Magyarországot érő esetleges szlovák jogsértés „komolyan és negatívan érintheti ezeket a törekvéseket". A Duna elterelése nemcsak' Magyarország, hanem a nemzetközi közösség érdekeit is sérti, hiszen olyan konfliktussorozatot indíthat meg Közép-Európában, amely az egész európai együttműködés stabilitását veszélyeztetheti. Antall József azonos tartalmú levelét elküldték Bush amerikai, Jelcin orosz, Walesa lengyel elnöknek, Kohl német. Vranitzky osztrák kancellárnak, Major brit, Amato olasz kormányfőnek, valamin! Jacques Delors-nak, az Európai Közösségek bizottsága elnökének. (- tl -, t. szilvássy, zsár) VAJKÁRA, DOBORGAZRA, BODAKRA: HETEKIG CSAK BŐSÖN KERESZTÜL ÚJABB TŰZPÁRBAJ SZARAJEVÓBAN 1992. OKTÓBER 21. ÚJRA LESZ DURAY-AKTA? Ludoyít Krúpa, Szlovákia főügyésze tegnap Duray Miklósnak Svájcban tett kijelentéseivel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a rendőrségnek kell kiderítenie a Genfből érkező hírek igaz voltát. Szerinte: amennyiben Duray ominózus nyilatkozatai bizonyságot nyernek, akkörazekaL bujtogatásnak kell minősíteni; s ez esetben a dolog az ügyészségre tartozik. (Bővebben a Duray-nyilatkozatról lapunk 3. oldalán) 1956-ról Pozsonyban Többszörös élményben volt részük tegnap a pozsonyi Magyar Kulturális Központ rendezvényeit látogató érdeklődőknek. Részt vehettek Hans Gustáv Edőcs, azaz Edőcs János burgenlandi és Prikler László szlovákiai magyar, a pozsonyi Duna utcai gimnáziumban érettségizett fotóművész Sorsok az arcok tükrében kiállításán, melyet Sunyovszky Sylvia igazgatónő nyitott meg. Ezután az immár magyar nemzeti ünneppé vált •október 23-a alkalmából, előadás hangzott el az 1956-os magyar forradalomról. Dr. Salamon Konrád budapesti történész idézte fel az egykori eseményeket úgy, ahogy azok összefonódtak az emberek mindennapi életével. (k-s) MEGGYÓGYÍTOM DUBČEK URAT Szeptember 1-je óta, amikor Alexander Dubček autóbalesetet szenvedett, és súlyos állapotban kórházba szállították, többször műtötték, és ő élethalál-harcot vív, a médiák az elsó oldalon számolnak be állapotáról, szinte naponta. A hír rendszerint rövid: állapota súlyos: állapota kritikus; megműtötték; állapota stabilizálódott stb., de egyetlen szó sincs arról, jobban van, meggyógyul. Nyilván ez késztette Trepák Mária, galántai természetgyógyászt is arra, hogy betelefonáljon szerkesztőségünkbe, azzal, hogy: én meggyógyítom Dubček urat. Fogalmunk sincs arról, képes lenne-e arra, amire a legjobb hazai és külföldi orvosok tucatjai. Felhívtuk a prágai kórházat, hogy megtudakoljuk Alexander Dubček kezelő orvosaitól, hajlandók e egyáltalán fogadni Trepák Máriát. A szolgálatos dr. Ivan Vrba válasza egyértelmű volt: semmi értelmét sem látjuk. Százával jelentkeznek a segítőkész természetgyógyászok, határainkon túlról is, ám a szakorvosok egyértelmű véleménye az, hogy Dubček urat az ö módszereikkel nem lehet gyógyítani. (ozo) SZERENCSÉTLEN LÉPÉS LENNE... (Munkatársunktól) - Szlovákia nagyon hátrányos helyzetbe kerülne, ha kormánya mégis úgy döntene, hogy eltereli a Dunát. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetői tegnapi sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták, hogy na-, gyon szerencsétlen lépésnek tartják az elterelést, amely véleményük szerint csak fokozná a feszültséget a két ország, Magyarország és Szlovákia, illetve a két nemzet között. Bugár Béla, a mozgalom elnöke szerint javítana Szlovákia tárgyalási pozícióján, ha Vladimír Mečiar kormánya elállna a tervezett eltereléstől. Csáky Pál parlamenti képviselő szerint kívánatos lenne a kormány részéről, hogy a parlamenti bizottságok elé vigye az államjogi elrendezéssel kapcsolatos kérdéseket. Azt mondta, a kormány részéről nem feltérképezett, hogy gazdasági szempontból mit jelent majd az önálló Szlovákia létrehozása, milyen terheket ró majd az állampolgárokra az önállósulás. A parlamenti képviselő szerint a kormánynak legkésőbb novemberig át kellene dolgoznia programját, s ismertetnie azt a szlovák parlament képviselőivel. Hozzátette: a DSZM eddig a Szlovák Nemzeti Párt választási programját valósítja meg. G. A. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. OKTÓBER 21-ÉN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 45,544 46,63 Francia frank 5,472 5,58 Német márka 18,530 18,90 Olasz líra (1000) 21,192 21,28 Osztrák schilling 2,633 2,69 Svájci frank 20,770 21,22 USA-dollár 27,916 28,48 Hétfőn Vajkán az illetékes hivatalok és vállalatok részvételével megbeszélések folytak arról, mi módon biztosítsák a felvízcsatorna mögé szorult három falu lakóinak utaztatását a Duna elrekesztése után. Benyovics Árpádtól, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal közlekedési osztályának vezetőjétől a megbeszélések eredménye felől érdeklődve megtudtuk, hogy a felvízcsatorna feltöltésének megkezdése után, amikor is használhatatlanná válik a Keszölcét Vajkával összekötő út, az ingázó lakosok két-három hétig kénytelenek lesznek Bősön keresztül közlekedni. Ezzel kapcsolatban már jóvá is hágyták az érintett járatok új menetrendjét. František Lahoda, a beruházó vállalat jelenlévő képviselője azt is közölte, hogy vállalják az ezzel kapcsolatos többletköltségeket. Úgyszintén ők lesznek azok, akik két-három nappal a Duna elterelésének megkezdése előtt értesitik az illetékeseket, akik a falukban kifüggesztik az új menetrendeket. Egyelőre azonban nem tisztázódott a közlekedés hosszútávra való megszervezése. A vita elsősorban arról fog folyni, hogy a vajkai komp üzembe helyezése után kit terheljenek az átkeléssel kapcsolatos többletköltségek, és a menetrendeket is úgy kell majd összeállítani, hogy megfeleljen az utazóközönség érdekeinek. A hétfői tanácskozáson az is kiderült, hogy július Binder, a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatója csak beszélt, amikor október 15-ére ígérte a Doborgazt Pozsonnyal összekötő országút befejezését. Saját vállalatának képviselője ugyanis elárulta, hogy az út legjobb esetben is csak a jövő év során készül el. -tl(Folytatás az 1. oldalról) helyzetben mégiscsak másodrendű. A fő téma a szarajevói harcok beszüntetése, hiszen a tél a már amúgy is kiéhezett és fázó fővárosban a lakosság ezreinek halálát okozhatja. Panics kormányfő még a múlt szombaton javaslatot tett arra, hogy bocsássák az ENSZ rendelkezésére a szarajevói repülőteret, továbbá száz kamion is segítse a kéksisakosok munkáját. Az iszlám országok ugyancsak hétfőn fordultak azzal a hivatalos kéréssel a Biztonsági Tanácshoz, hogy törölje el a Bosznia-Hercegovinára is vonatkozó fegyverembargót. Ezt már a bosnyák államfő is kérte az ENSZ-közgyűlés szeptemberi ülésszakán mondott beszédében. New Yorkban tegnap közölték, a BT egyelőre nem tesz eleget az iszlám államok kérésének és nem tart rendkívüli ülést ez ügyben. A belgrádi Politika Ekszpresz című lap hétfői számában idézte Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét, aki ismét hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyarok területi autonómiát követelnek. Ágoston András, aki egyben a szerb parlamentnek is a tagja, több példát is felhozott arra, hogy megsértik a magyarok nemzetiségi jogait. Különösen komoly fenyegetést jelentenek a szerb törvények, amelyek korlátozzák a magyar nyelvhasználati jogot és csökkentik a kétnyelvűség fenntartására fordítandó összegeket. A VMDK vezetője szerint a szerbek erőszakos úton akarják megváltoztatni azon területek etnikai összetételét, ahol többségben magyarok élnek. Ezekre a vidékekre 30 ezer horvátországi és boszniai szerbet kívánnak betelepíteni.