Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-19 / 247. szám, hétfő

1992. OKTÓBER 19. ,ÚJ SZÓM HAZAI KÖRKÉP MEGISMERTÜK EGON SCHIELET Nem mindennapi kiállítás nyílt meg a minap a prágai Waldstejn Galériában. A látogató az ismeret­lenség homályából hirtelen felbuk­. kanó, lenyűgöző tehetségű művész megdöbbenést, csodálatot, elra­gadtatást kiváltó alkotásaival találja magát szemben. Ki ez az ember, akiről mostanáig nem hallottunk és akinek a világvárosokban bemutat­kozó vándorkiállítása egyszeriben Prágában is «kulturális szenzáció " lett? Egon Schiele, a szomszédos Ausztria szülöttjének (édesanyja Český Krumlovból származott) 100 rajzát és akvarelljét láthatjuk, élet­müvéből kiválogatott gyűjteményt, amelynek minden darabja kiforrott nagy művész munkáját dicséri. Pe­dig összesen csak 28 évet élt, 1890­ben született és 1918 októberében . a dühöngő spanyolnátha-járvány először első gyermeküket váró fiatal feleségét, majd három nap múlva őt is örök nyugalomra ítélte. A lényéből eredő expresszioniz­mus minden művét áthatja. Uralko­dó témái az erotika, a szexualitás . kortársaiban meg nem értést, ellen­szenvet váltott ki, pszichopatának, extravangáns kérkedőnek tartották. A kegyetlen sors csak 10 alkotó évet engedélyezett számára, de ő e rövid idő alatt is mint a vulkán öntötte magából zseniális vonalvezetéssel, utánozhatatlan rajzolókészséggel és stílussal óriási tehetségről tanúsko­dó müveit. Képei, rajzai mesterien tükrözik alakjainak lelkiállapotát, vá­. gyakozást, extázist, rajongást, két­ségbeesést, odaadást. Teljesen nyiltan tárta ki érzéseit, leplezte le önmagát, s gondolta, mások is ha­sonlóan éreznek. Csakhogy témái­nak nyíltsága, őszintesége, ábrázo­lásának bátorsága az akkori publi­kumot felingerelte, elismerés helyett ignorálták, támadták. Ma már vilá­gos, hogy korát emberöltökkel meg­előzte és művészete hihetetlenül je­lenkori. Tisztelői csak halála után kezdték felismerni zsenialitását és gyűjteni alkotásait. Közéjük tartozik Serge Sabarsky New York-i művészettör­ténész, aki a szó nemes értelmében életét Schielles művészetének szen­teli. Neki köszönhető ez a kiállítás. Amerikai műgyűjtőkből kölcsönözte ki a képeket és járja a világot, hogy minél több ember ismerje meg a 20. század legnagyobb művészei közé tartozó Schiele alkotásait. A kiállítás Prágában november 29-ig tekinthető meg, utána a kép­zőművészetek fellegvára, Párizs kö­vetkezik. KIS EVA KÖZLEMÉNY Az Együttélés Politikai Mozgalom lévai alapszervezete értesít minden érdeklődőt, hogy 1992. október 20­án, 18 órakor Harna István mér­nök, közgazdász, egyetemi docens előadást tart a kárpótlási törvény­ről. Helyszín: AGRIS (a volt járási mezőgazdasági igazgatóság). m m MáfiÉSÍI ft* WI. IÍÉi I' • . . Éli! Irani 11 bő választékát kínálja a erro v7 szaküzlet Széles u. 474 925 82 Pered m 0706/953 23 VK-50 A CSEH-SZLOVÁK VÁLÁS LENGYEL SZEMMEL (Munkatársunktól) - Lengyel­ország egyformán viszonyul majd a Csehszlovákiából létrejövő két új államhoz. Egy időpontban ismeri el a Cseh Köztársaságot és a Szlovák Köztársaságot is. A szlovák főváros­ban az új lengyel nagykövetség alapját képezheti a már ott működő lengyel főkonzulátus. A varsói kormány reméli, hogy a jövőben Csehország és Szlovákia külpolitikai céljai nem lesznek eltérő­ek - hangsúlyozta prágai sajtóérte­kezletén Jacek Baluch lengyel nagykövet. Véleménye szerint a vi­segrádi hármak egybehangolt lépé­seit nehezíti a cseh-szlovák válás. Ennek ellenére pozitív példát is em­lített. Ilyen a szabadkereskedelmi övezetek létesítésének támogatása. Ez jelezheti Nyugat-Európa felé hogy ebben a térségben megvannak a feltételek a fejlett nyugati orszá­gokkal való együttműködéshez. A lengyel diplomácia kezdemé­nyezi egy olyan bizottság létrehozá­sát, amelynek feladata annak vizs­gálata lenne, hogy a visegrádi cso­port miként érvényesíti az európai normákat. A kezdeményezéssel a szlovákok egyetértenek, s feltéte­lezhető, hogy a cseh és a magyar fél is támogatni fogja. Jacek Baluch szerint e bizottság tevékenysége Ukrajnára is kiterjedhetne, ami jelez­né, hogy a visegrádiak a volt Szov­jetunió utódállamait is "ösztönözni szeretnék az európai normák érvé­nyesítésére. (sm) VÁLASZ OLVASÓINKNAK ÖRÖKSÉG G. J.: A szüleimet 1946-ban tele­pítették át Magyarországra. Én már ott születtem, magyar állampolgár­sággal rendelkezem. Jelenleg Szlo­vákiában élek, ide nősültem. Arra szeretnék választ kapni, hogy a gyermektelen nagybátyám után örökölhetek-e, mivel egyesek sze­rint a csehszlovák jogban az ilyen rokonsági kötelék kizárja az örök­lést. Ugyanakkor pedig azzal is talál­koztam, hogy külföldi állampolgár Szlovákiában nem szerezhet ingat­lant, márpedig nagybátyám vagyona főként ingatlanokban fekszik. Semmitől sem kell tartania. Igaz ugyan, hogy külföldi állampolgár a devizajogszabályok értelmében nem szerezhet ingatlant, ez a korlá­tozás azonban az öröklés útján tör­ténő tulajdonszerzésre nem vonat­kozik. öröklés útján tehát a deviza­külföldinek számító személy is tulaj­donába vehet Szlovákia területén fekvő ingatlanvagyont. Ami az öröklést illeti, tény az, hogy a korábbi öröklési jogi rendel­kezések kizárták azt a lehetőséget, hogy valaki a nagybátyja után örö­köljön kifejezetten erről szóló vég­rendelet nélkül. Az 1992. január el­sejétől hatályos jogi rendelkezések azonban ezt is lehetővé teszik, azaz a törvényes öröklés rendje szerint (külön végrendelet nélkül is) örököl­het az elhunyt személy unokaöccse. Az állampolgárság kérdése az örök­lési jogban semmiféle szerephez sem jut. A csehszlovák öröklési jog tehát az örökösi minőséget állam­polgárságra való tekintet nélkül elis­meri. dr. P. D. KANADÁBÓL ÉRKEZETT ,,A Simonyi Alapítványról megje­lent újsághír hozzánk, Kanadába is eljutott. Abból édesültünk, hogy ri­maszombati kezdeményezéssel magyar nyelvű tanszék létrehozását tervezik, és a költségek fedezésére pénzgyűjtést indítottak. A szülőföldre emlékezünk, amikor célkitűzésükhöz jókívánságunkat fe­jezzük ki, és 50-50 dolláros adomá­nyunkkal mi is hozzájárulunk a költ­ségekhez. Fogadják el szerény ado­mányunkat. Szívesen honfitársi üd­vözlettel: Minács István és Szabó Béla" - olvasható abban a levélben, amely egy 100 dollárra szóló csek­kel érkezett Rimaszombatba a ka­nadai Oskawából. Ibos László, az alapítvány ügyvezető igazgatója örömmel újságolta ezt, majd el­mondta, hogy ez az első, de remél­hetőleg nem az utolsó olyan külföld­ről küldött utalvány, amelyben valuta érkezett az alapítvány számlájára. Bár eddig még nem említettük, ter­mészetesen az alapítványnak devi­zaszámlája is van a rimaszombati Általános Hitelbankban (VÚB). A de­vizaszámla száma: 34833­192053392. Az alapítvány tőkéje jelenleg meghaladja a fél milliót, s az adomá­nyok továbbra is érkeznek, örven­detes, hogy üzemek, vállalatok szakszervezeti bizottságai támogat­ják anyagiakkal a tervezett magyar felsőoktatási intézmény jövőbeni megalakulását. Időközben az Általá­nos Hitelbankban is folyószámlát nyitott az ügyvezető igazgató. Aki­nek netán egyszerűbb lenne az átu­talás erre a bankszámlára, annak a VÚB Rimavská Sobota 12331 392/0200 számlaszámot ajánljuk figyelmébe. (polgári) ITTHON TÖRTÉNT - 7 NAP ALATT Utólagos népszavazás. Mečiar szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy valamikor december közepe táján megtartják a ratifikációs népszavazást. Megnyugtatásnak szánta a hírt, de nem biztos, hogy így is fogadja a lakosság. A sajtóvisszhangok és a közvéleménykutatási eredmények alapján már most feltételezhető, hogy aligha járul hozzá ez a voksolás a helyzet stabilizálódásához. A sajtónak ez a része, amely még törődik jó hírével, amely még kiáll a demokrácia mellett, köntörfalazás nélkül rámutat: a nép utólagos megszavaztatása gyanúsan hasonlít a pártállam időszakában négyévenként megtartott választásokra, amelyeken egy lehetőség között lehetett választani. Ezúttal is csak egyetlen lehetőség van, hiszen a cseh, illetve a szlovák győztes párt megegyezett Csehszlovákia kettéválasztásá­ban* és Szlovákiában már a köztársasági elnöki intézmény is működni kezdett, mégpedig úgy, hogy a miniszterelnök tölti be az elnöki funkciót is. A föderáció „visszacsinálása" már úgyszólván lehetetlen. Mečiar egy szót sem szólt arról, milyen következményei lennének, ha a lakosság története­sen nem értene egyet Szlovákia önállósulásával. Lemondana a kormány? Új választásokat írnának ki? A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom bocsána­tot kérne az emberektől, amiért olyan lépést tett, amelyre nem kapott felhatalmazást? Csupa szónoki kérdés ez, mert a miniszterelnök korábban már egyértelműen kijelentette: a kormány lemondásáról, új választások kiírásáról szó sem lehet. És bocsánatkérésről? Nem olyan fából faragták Mečiart, hogy erre elszánná magát. Most legitimációs problémákkal küzd és ugyanúgy a lakosság megalázására törekszik a ratifikációs referendummal, mint ahogy a pártállam négyévenként megalázott bennünket a 99,9 százalé­kos eredménnyel záruló szavazási cirkusszal. Az infláció várható mértéke. Mi mindennel kell számolnia a szlovák kormánynak az 1993-as költségvetés tervezetének kidolgozása során? Mindenképpen számolnia kell a cseh piac elveszítésével, de azzal is, hogy Nyugat-Európában piacvédelmi intézkedéseket foganatosítanak, így ebben az irányban is beszűkülnek áruértékesítési lehetőségeink. Néhány hónappal ezelőtt az acéláru-kiviteli megszorítások napjaiban már tapasztalhattuk, mit jelent ez számunkra. Nyilvánvaló, hogy a szlovák állami költségvetés jelentős bevételektől esik el értékesítési válságunk miatt. Kérdés, hogy mindez miként befolyásolja a jövő évi költségvetés egyensúlyát és az inflációt. Azzal, hogy 1993 első napjától bevezetik a hozzáadottérték-adót, 7 százalékkal emelkedik az árszínvonal. De más hatások érvényesülésével is számolnunk kell, így mindent összevetve 20 százalék körüli infláció is lehetséges. Ugyanakkor a vállalatok fizetésképtelenségének állandó fokozódása is azt mutatja, hogy a csődtörvény életbe lépése után további üzemek csukják be kapuikat, így további tízezrek veszítik el munkahelyüket. Egyes számítások szerint 18-20 százalékos lesz a munkanélküliség, tehát az államnak még többet kell kiadnia munkanélküli segélyre. A munkanélküliek számának növekedése viszont a kiskereskedelmi forgalom csökkenésével jár. Tehát kevesebb folyik be az államkasszába a forgalmi adóból. Nagyon nehéz lesz így egyensúlyban tartani a költségvetést. A kormány dilemmája tehát a következő: a kiadások csökkentésére összpontosítson-e inkább, vagy vezesse be az úgynevezett szabályozott inflációt, amiről előre senki sem tudja megmondani, hogy valóban szabályozott lesz-e. A szlovák gazdaságot sikerült különválasztani a Klaus-koncepció keretében egyensúlyban tartott cseh gazdaságtól. E gazdaságpolitika legfőbb eredménye az volt, hogy sikerült féken tartani az inflációt. Félő, hogy január elsejétől erről is már csak múlt időben beszélhetünk. Az MPP II. közgyűlése után. A szlovákiai sajtó nacionalistább része egy valamiben azonos módon értelmezte a Magyar Polgári Párt II. közgyűlésé­nek eredményeit: úgyszólván egybehangzóan úgy kommentálták a szlová­kiai magyar liberálisok tanácskozásán elhangzott megállapításokat, hogy az MPP rálépett a nemzetibb politizálás útjára. Klasszikus esete ez annak, hogy azonosan gondolkodók agya rendszerint ugyanolyan „srófra" jár. Az MPP­nek azt a nyilatkozatát, amely szerint a jövőben e politikai erő már rugalmasabban viszonyul a többi politikai erőhöz, úgy értelmezték, hogy a nemzettelen liberálisok belátták tévedéseiket, és megtértek a közös akolba. A valóságban egyáltalán nem erről van szó. A Magyar Polgári Párt eddig is a szlovákiai kisebbség javát szolgáló politikát folytatott. Hogy ez így volt, azt több eredménnyel is tudja bizonyítani. Kormánypártként például hozzájárult ahhoz, hogy a magyarok visszakaphassák az 1945 után elkob­zott földet. Dél-Szlovákia mezőgazdasági termelőit kormánytámogatáshoz juttatta. Elérte, hogy emelték a nyitrai főiskolán tanuló pedagógusjelöltek számát. Ezek mind azt bizonyítják, hogy az MPP az itt élő magyarok javára politizál. A különbség „csak" annyi volt közte és a többi magyar politika erő között, hogy ezt a szlovák demokratikus erőkkel együttműködve tette. Ez az, amit nehezen tudnak megérteni a szlovák, mind a magyar nacionalisták. A kiábrándulás első szakasza. Hová lett a tavalyi hó?! Hová lett a szlovák nemzet úgyszólván egyöntetű lelkesedése?! Ezelőtt egy-másfél évvel, amikor még többé-kevésbé csak elméleti síkon esett szó Csehország és Szlovákia különválásáról, a közftéleménykutatások során megkérdezettek túlnyomó többsége még derűlátással nyilatkozott az önálló Szlovákia jövőjé­ről. A múlt héten ismét megkérdezték az embereket, és először fordult elö, hogy többségük (52 százalék) azt válaszolta, hogy várhatóan feszültté válik a helyzet, és a korábbinál elégedetlenebbek lesznek az emberek. Még meg sem kezdődött a kettéválás, következményeit azonban már érezzük. így ne csodálkozzunk azon sem, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetői körében egyre nagyobb idegesség tapasztalható. Készül a cseh alkotmány. A cseh kormánykoalíció reprezentánsai szerint a legközelebbi két hét folyamán elkészül a cseh alkotmány tervezete, így azt már - a parlament elé terjesztés előtt - megvitathatja a kormány. A legfontosabb kérdés: „Megcsonkítva" kerül-e az alkotmányba az Emberi Jogok Alapokmánya. Jan Kalvoda szerint módosítva kellene ezt az okmányt az alkotmányba foglalni. Hogy milyen mértékben, arr.ól egyelőre még nem nyilatkozott. A közigazgatási területek meghatározása és a szenátus szere­pének alkotmányos definiálása is a legfontosabb kérdések közé tartozik. Václav Klaus szerint a szenátus csak az alkotmánytörvényeket vitatná meg, maximum 100 tagú lenne, megbízatása pedig 8 évre szólna. Lehet, hogy az év végére Csehországnak mégis lesz alkotmánya. TÓTH MIHÁLY PALYAZAT 1-jei A Szlovák Rádió Magyar Főszerkesztősége december belépéssel felvesz 2 szerkesztőriportert a publicisztikai, ill. a kulturális rovatba. Feltétel: főiskolai végzettség, a magyar és a szlovák nyelv ismerete, megfelelő beszédkultúra. A jelentkezéseket kérjük Írásban, rövid életrajzzal együtt november 5-éig eljuttatni címünkre: Slovenský rozhlas - HRMV Mýtna 1, 812 90 Bratislava. Részletesebb tájékoztatást a 07/494 205-ös telefonszámon adunk. VK-95 MÁTÓL: DRÁGÁBB A POSTAI SZOLGÁLTATÁS Ahogy lapunkban már hírt adtunk róla (és részletes táblázatot is közöl­tünk), mától átlagban 180 százalék­kal emelkedik a postai szolgáltatá­sok ára. Például: a levelező- és képeslapokra az eddigi 50 filléres bélyeg helyett 2 koronásat kell ra­gasztanunk. A levélküldeményeket idáig fél kilóig 50 fillérért kézbesítet­te a posta, mától 100 grammonként 1 koronára változik az ára. Az aján­lott levelek elküldési díja 3 koronáról 5-re, az expressz leveleké 3-ról 8 koronára emelkedik. Az értékleve­leké 50 gramm súlyig az eddigi 4 ko­ronáról 18-ra, 1000 grammig 6-ról 22 koronára változik. A legfeljebb 5 kilós csomagért az eddigi 5 korona helyett 12-t, a 15 kilós csomagért pedig 10 helyett 20 koronát fizetünk. A pénzküldemények feladási díja is változik, az elküldendő pénzösz­szegtől függően 4-12 korona lesz. M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents