Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-19 / 247. szám, hétfő

MOZAIK IÚJSZÓ* 1992. OKTÓBER 19. ISZONYAT l"llök a tévékészülék előtt és - iszonyodom. U A képernyő ontja az erőszakról, gyilkolás­ról, háborúról tudósító képsorokat. Én pedig ülők a kényelmes karosszékemben, nézem a hiteles­nél hitelesebb beszámolókat - Rostock, Szaraje­vó, Pretoria, Abházia -, ülök és tehetetlenségem­ben iszonyodom. Mert a csúcstechnika százada mindezt lehetővé teszi számomra. Boszniai képsorok. A látvány ,,lenyűgöző", szinte rabul ejtenek a fantasztikus filmekre emlé­keztető filmkockák. Bámulom a tévét, és már magam sem tudom, hogyan ítélkezzem. Odaát centiméterekben, milliméterekben mérik a hábo­rút. A kamera egyenesen a robbanószer orráról közvetít. Emberi kéz alkotása mindkettő. Azé az emberé, akinek agyában egykor megszületett a Gilgames-eposz és a Biblia, aki valósággá álmodta a piramisokat és az Eiffel-tornyot. Med a halandó mindig teremt magának egy kis halha­tatlanságot, hogy önnön léte korlátolt határait eltörölje. így tett az a tervező is, aki alkotói hevületében létrehozta a lopakodót, ezt a forma­tervezett haditechnikai csodát, meg azokat a pa­rádés harcigépeket, melyek nem is oly régen annyira elkápráztatták e város lakóit. A látvány valóban lenyűgöző volt, már amennyire egy töké­letes halálgép látványa lenyűgöző lehet, de jobb lett volna, ha inkább a tervezőasztalon marad. Még jó, hogy a halandó mindenre gondol, és végtelen önzésében nemcsak teremt és alkot, hanem ahhoz is megteremti a feltételeket, hogy a korábban létrehozott halhatatlan dolgokat,,ha­landóvá" tegye Lám, erre jó a háború. Erre való a közelünkben dúló iszony is, mely­nek csak annyi szépséghibája van, hogy a hal­hatatlan dolgok mellett a halandók is pusztulnak benne. És nem az őket alkotó halandók, hanem azok, akik csak egyszerűen a közelükben létez­nek. Emberek. Az emberi tényező persze nem több, mint egy adat a veszteséglistán, egy tétel az anyagi károk mellett. Sem több, sem keve­sebb. így válik az emberi lét hadilétté. A dolgok pedig történnek: minden pontosan az előre meghatározott terv szerint. Azaz: az élet, a béke, a munka (mily ,,banális" fogalomsor!) helyét lassan, de biztosan elfoglalja a háború. Egyelőre még egy gondosan körülhatárolt, kipor­ciózott háború. De egyszer ez a háború is felrúgja a saját határait, odább csúszik a mérték, és az is a pusztítás tárgyává tesz, ami korábban még nem volt az. A háború univerzálissá válik. Mint egy műalkotás. A harc létformává, az öldöklés eszközből céllá válik, a golyó pedig újabb golyót, a lövészárok másik lövészárkot, a kegyetlenség más kegyetlenséget, az erőszak további erősza­kot, a halál újabb halált szül. íme, az „ Apokalip­szis, most". És a képernyőn keresztül mindezt ,,élvezni" tehet. Hát nem csodálatos, hogy a XXI. század küszöbén milyen abszurd módon tud a, .civilizált" emberiség szórakozni?! A háború, az ölés, a pusztítás idegekbe hatoló látványa jelenti szá­mára a „végre valamit". Ez a tudathasadásos állapot jelenti az igazi veszedelmet. Nagyobbat, mint maga a háború. Mert az a civilizáció, amelyik már ennyire megtanult együtt élni az erőszakkal, az előbb-utóbb elpusztítja önmagát. A tálunk egyelőre még nincs háború. Hacsak / V a lelkek mélyén nem. De a látvány a mi életünket is befolyásolja: az erőszakról tudósító képsorok, az ököljog létjogosultságát hirdető fil­mek is képesek arra, hogy felszabadítsák a tudat mélyén rejtező szörnyeteget. Vajon van-e ben­nünk annyi erő, hogy ellenálljunk az esztelen erőszak kihívásainak? Tudunk-e megálljt kiáltani a terjedő iszonyatnak, a határtalan gyűlöletnek, amely ott lakozik bennünk, emberekben? Embe­rekben?! S. F. Sz. Sajnos nem tartozik a ritka jelen­ségek közé, hogy valakit az utcán minden különösebb ok nélkül meg­vernek. A napokban sírva telefonált szerkesztőségünkbe egy csallóközi anya és elpanaszolta; hogy edzésre igyekvő 15 éves fiát Pozsonyban a Mlynské nivy buszállomás közelé­ben egy ismerétlen férfi, se szó, se beszéd, megtámadta és inzultálta. „Az eset fényes nappal történt s az emberek nem avatkoztak közbe, tét­lenül nézték hogy egy gyereket ver­nek. Micsoda világban élünk." - tet­te fel a költői kérdést a mama. (Egyébként arra kért, írjak a történ­tekről, amit meg is ígértem, de a fiú a megbeszélt találkozóra nem jött el). Jóval cifrább eset történt a közel­múltban Lörincz János 71 éves nyugdíjassal. Őt nem az utcán, de saját lakásában támadták meg és verték véresre. - Röviddel éjfél után csengettek - idézte fel a történteket a sértett. Biztos voltam benne, hogy lányom, Ildikó érkezik haza az esti filmelő­adásról. Mikor nyitottam az ajtót szidni kezdtem; miért nem hord ma­gánál kulcsot, de a mondat felénél akkorát kaptam, hogy az eget is nagybőgőnek láttam. A lépcsőház­ban sötétség volt, az ütés közben csak azt regisztráltam, hogy két far­mernadrágos férfi a támadó. Vissza­tántorogtam az előszobába, ahol nemzetiségi szidalmak kíséretében - hadd ne ismételjem őket - további ütéseket kaptam. A földön fekve még párszor vesén rúgtak, majd a kézfejemre tapostak. Lányom ta­lált rám - eszméletlen állapotban. L. Ildikó: - Fél egy körül értem haza. Csodálkoztam, hogy az ajtó nincs becsukva. Az előszobába lép­ve szörnyű kép fogadott. Apu a sző­nyegen feküdt, feje, keze csupa vér volt. Mindjárt kirohantam és vissza­hívtam a barátomat, aki az előadás után a kapuig kísért. Szerencsére még nem járt messze. Azonnal ki­hívtuk a mentőket és telefonáltunk a rendőrségre. Aput elszállították és elsősegélyben részesítették. Miután az orvos látleletet vett, a rendőrök is kihallgatták. A lakásból nem tűnt el semmi, pedig, ahogy a sértett elmesélte, az előszobában volt néhány értékes tárgy. Hogy az illetők nem lopási szándékkal jöttek, bizonyították há­rom nap múlva is. A levelesládában egy „üdvözletet" hagytak. Krimikből ellesett módon, újságból kivágott és összerakott betűkből alkotott mon­datokkal küldték a címzettet a Duna túlsó oldalára. Az esetről tudomást szerzett a Nový čas egyik riportere is. Meglá­togatta Lörincz Jánost, beszélgetett vele, de a történtekről - legalábbis eddig - egyetlen sor sem jelent meg. Az ilyen jellegű inzultusok szeren­csére nem tipikusak, és nem lehet őket általánosítani. De úgy gondol­juk, a történteket elhallgatni sem lenne helyes. Azért hoztuk nyilvá­nosságra, hogy figyelmeztessünk rá, ilyesmik is előfordulnak. A Ita­sonló barbár megnyilvánulásokat, - tegye azokat szlovák vagy ma­gyar*, magvában el kell fojtani, mert a szikra könnyen tüzet okozhat. (ordódy) Organizácia (pečiatka) Odkiaľ - kam PRÍKAZ NA PREPRAVU CHORÉHO sanitným autom*), lietadlom') Číslo objednávky žiadateľa Organizácia (pečiatka) Odkiaľ - kam *) Stupeň naliehavosti I, II, III, IV Á-Í /ýŕz^ssrr Číslo objednávky -.útvaru dopravy Meno chorého o^jp'ľ/óUi^. nar. Bydlisko 'plf^/sc S>C£, okres Dg (dôvod prepravy) JT&ť PD osfyt0iAe&éSprievodca') Deŕi, hodina a miesto pristavenia dňa ítidpisj^lcára Poznámka: F Meno vod ^^^B^^I^fS —4 4—2 í Poznámka: Druh vozi la H Poznámka: šp z —^^jeKOr^j Poznámka: Vodič sa o vyťaženie hlási ; v h Dátum a podpis riaditeľa Dátum a podpis ! dispečera j *) Potrebné podčiarknite! ŠEVT - 14 90S 1 VI/90 GP 0313215/91/P-6692 Označenie zdrav, zariadenia, odd., pracovisko Lekárska správa - nález pre Priezvisko a meno M rlnc Já n 192 1 * rok nar - -.... c. prot. .... Klin. dg. ^linovekého 2 BA ; _...; Vykonané vyšetrenie^ľl— aifa 1 4.'.> A: Pacient napadnutý vo vlastnom byte 2 neznrfmyni mužmi 0: Pacient pri vedomí, pri ento vaný spolupracuje, koza čisrtá'bez inter­nej diagnózy Hl::va orientačne neurologicky ne.-:at, „ & čele ,v lávej frontálnej oblasti rana asi 1 cm dlhá, na pravej ruke, asi 2x4 cm odierky, bez nutnosti sutury. l)op: luaattý tyl. TAT C. 5 ml podané Dg: V acissum reg. frontúl. l.sin, iáxcoriationes man. 1. dx. • ŠEVT — 14 144 o X/91 GAKOM TreblSov 91 MÁR KAPHATÓ A TAVRIA! Ha némi késéssel is, de a Mladá Boleslav-i TUSAKO magáncég be­váltotta az ígéretét, és néhány hét óta új személygépkocsi kapható a hazai autópiacon. (Ezzel kapcso­latban rögtön az elején el kell oszlat­nunk egy meglehetősen gyakori fél­reértést, illetve tévimformációt: NEM az ugyancsak a közelmúltban beha­rangozott 99 ezer koronás „nép­autóról" van szó. Mint lapunkban már többször is írtunk róla, annak behozatalából aligha lesz valami. Ugyancsak lényeges különbség, hogy mig abban az esetben Indiából importált 26 éves Fiat-szabadalom szerint gyártott autók jelentek volna meg országutainkon, az ukrajnai Za­porozsecböl származó Tavria - ha nem is a viágszínvonalat képviseli - mindenképpen egy újonnan kifej­lesztett, a jelenlegi irányzatokhoz igazodó, modern koncepciójú sze­mélygépkocsi.) Az előrejelzésekhez képest ugyan történt némi változás, például az elárusítóhelyek számát és kiválasztását illetően, vagy pél­dául abban, hogy pl. egyik szlovákiai elárusítóhelyen - Senicán - heteket késtek az új autók. Minderről, s álta­lában a jelenlegi helyzetről Alena Tralidová, a TUSAKO cég képvise­lője tájékoztatott bennünket: - Az első szállítmány - egészen pontosan 216 darab - szeptember végén meg is érkezett, s mint annak idején jeleztük, ekkor kezdtük meg az árusítást is. Néhány nappal ké­sőbb újabb 120 kocsit kaptunk, de ez a mennyiség természetesen messze nem elégítette ki az igénye­ket. Elsősorban ezért volt, hogy né­hány korábban meghirdetett elárusí­tóhelyre nem jutott a Tavriákból, sőt olyanok is voltak, amelyeket - kü­lönböző okokból - végleg törölnünk kellett a listáról. Az előbbiek közé tartozik a senicai WYGO cég is. Cseh- és Morvaországban viszont több mint egy tucat telephelyen je­lentek meg az új autók - és talán mondanom sem kell, hogy pillanatok alatt el is keltek. Egyébként a követ­kező városokról van szó: Plzeň, České Budéjovice, Ústí nad Labem, Zdice, Chrudim, Breznice, Blatná (Dél-csehországi Kerület - a szerk. megj ), Trutnov, Prostéjov, Nový Ji­čln, Ostrava-Radvanice, és termé­szetesen Mladá Boleslav. Az itt ta­lálható elárusítóhelyek mindegyike felvesz előzetes megrendelést, amely alapján ún. sorrendi lista ké­szül. Szlovákiában Senicán kívül Losoncon, Vágújhelyen és Slanec­ben vannak partnereink. A színvá­laszték egyelőre fehér és piros, de bővülése várható. Az árban tartjuk magunkat az előrejelzéshez, tehát az ún. alapár 104 950 korona. Szük­ségesnek tartom azonban hozzá­tenni, hogy ennyiért senki nem tudja megvásárolni a Tavriát. A kocsi ugyanis figyelmeztető háromszög és egészségügyi ládikó nélkül érkezik az ukrajnai gyárból, s ezeket - mint kötelező felszerelést - mi adjuk. Emelheti továbbá az árat az utastér kiképzése, pl. a drágább szőnyegek. Mindezzel együtt azonban - és ezt fontosnak tartom hangsúlyozni - az alapártól való eltérés nem éri el az 1400 koronát. Ennyit tudtunk meg tehát Mladá Boleslavból, és közvetlenül utána feltárcsáztuk a senicai WYGO cég telefonszámát. Jó hírt kaptunk: még a múlt héten megkezdték ők is az árusítást. A változás csak annyi, hogy az egész ügymenetet átvette a cég GYOM nevű malackai leány­vállalata, az érdeklődőknek tehát egyenesen oda kell fordulniuk. Az ügymenet egyébként ugyanaz, mint a cseh- és morvaországi telephelye­ken, tehát lista készül a jelentkezők­ről, amennyiben megrendelésüket nem tudják azonnal kielégíteni. Mladá Boleslavban és Senicán egyébként egyaránt megerősítették, hogy biztosított az új kocsi szerviz­hálózata, csakúgy, mint az alkat­rész-ellátás. Ha ez valóban így lesz, és ha a behozatal mennyisége is megközelíti a keresletet - mert ed­dig nyilvánvalóan inkább csak jelké­pesnek volt nevezhető -, a Tavria nagy űrt tölthet be a hazai autópia­con VAS GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents