Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-17 / 246. szám, szombat

2609 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ. 1992. OKTÓBER 23. SZERBIA A NAGY SZAKÍTÁS SZARAJEVÓBAN FELÚJÍTOTTÁK AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÁST Tegnapra virradó éjszaka Szarajevóban részlegesen helyreállították az áramszolgáltatást. Ez nagy könynyebbség az ostromlott város számára, amely három hétig villany nélkül volt. A szarajevói rádió szerint először főleg a középületekbe kapcsolták be a villanyt, mindenekelőtt a kórházakba, de a tervek szerint két napon belül további épületek áramszolgáltatását oldják meg. Ä vízszolgáltatás tielyreállítása azonban a szakemberek szerint még egy hétig is várathat magára. Ugyancsak a szarajevói rádió számolt be arról, hogy a szerb erők megpróbálják elfoglalni a Stup nevű nyugati külvárost, ami lehetővé tenné számukra a repülőtérre vezető fűutak ellenőrzését, s egyben csatlakozhatnának azokhoz a szerb erőkhöz, amelyek kezén van llidza egy másik nyugati külváros. Ez nagy vereség lenne Szarajevó védői számára, hiszen a szerbek már csütörtökön elfoglalták a repülőtéri utat, amivel megakadályozták az élelmiszer-szállítást. Az UNPROFOR képviselői közölték, megpróbálnak új szállítóútvonalat találni a városba. Érdekes interjút közölt tegnap a Politika című belgrádi napilap. Ebből az tűnik ki, hogy Dobrica Csoszics, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elnöke végérvényesen szakított Sziobodan Milosevics szerb államfővel. Csoszics hangsúlyozta, több elvi kérdésben nem ért egyet Miloseviccsel, s ezek a véleménykülönbségek nyilván még mélyülni fognak. Konkrétan a föderáció jellegének és a demokráciának az. értelmezését említette, s mint mondotta, abban sem értenek egyet, hogy kellene kivezetni az országot a jelenlegi szakadékból. Csoszicsot kezdetben Milosevics szellemi atyjának tekintették, akivel a szerb politikai színtéren újraélesztették a nacionalizmust. Az utóbbi napok eseményei azonban azt mutatják, hogy Milan Panics szövetségi kormányfő oldalára állt. A szövetségi államfőnek ez a nyilatkozata is azt bizonyítja, hogy éleződik a hatalmi harc Panics és Milosevics között. Bizonyítja azonban azt is, hogy javul a szövetségi kormányfő pozíciója. ELNÖKJELÖLTEK MÁSODIK TÉVÉVITÁJA CLINTON VOLT MEGGYŐZŐBB Virginia államban, Richmondban zajlott csütörtök este az amerikai elnökjelöltek második tévévitája. A legnagyobb meglepetés a vita nyugodt és civilizált hangmeme volt. George Bush, Bili Clinton és Ross Perot gyakorlatilag nem támadták egymást, inkább a mai amerikai élet problémáiról vitáztak. Az amerikai tömegtájékoztató eszközök első reagálásai szerint ezt a vita formája okozta, a jelölteket nem tévériporter kérdezte, hanem a teremben összegyűlt, véletlenszerűen kiválasztott választgópolgárok, olyanok, akik még nem döntötték el, kinek adják voksukat. A másfél órás vita elején Bush elnök ugyan megpróbált támadásba lendülni és igyekezett ismét kétségbe vonni demokrata párti riválisa jellemét, de az egyik néző leállította őt. Később a műsorvezető adott lehetőséget Clintonnak arra, hogy támadja Bush politikáját Irakkal szemben az öböl-háborút megelőzően, de az arkansasi kormányzó nem élt ezzel a lehetőséggel. Perot ezúttal nem dominált, részvétele a vitában elenyésző volt. Bejelentette azonban, ha megválasztják, csak egy négyéves időszakra fogadja el a megbízatást és lemond az elnöki fizetésről. Az amerikai kommentátorok szerint a vita győztese Clinton, Bushnak ezúttal sem sikerült meggyőznie a közvéleményt, hogy egészséges programja van a gazdaság fellendítésére. f adás + vétel az ország egész területén CARKT spol. s r.o. teL/fax: 0819/636 36. Ingyenes felvilágosítás -írásban ROMÁNIA ÉRTÉKELÉSEK, EGYEZKEDÉSEK A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöksége, mely az utóbbi napokban kétszer is ülésezett Kolozsvárott, megelégedését fejezte ki a romániai magyarság tömeges részvétele fölött a szeptember 27-i romániai parlamenti és elnökválasztásokon, mert ezzel jelentősen hozzájárult a szövetség, valamint a romániai demokratikus erők sikeres szerepléséhez. A vezetőség véleménye szerint az RMDSZ-nek az új parlamentben - annak ellenére, hogy a korábbi 41 -ről 39-re csökkent képviselőinek és szenátorainak száma - most erősebb pozíciói vannak, mint az elmúlt időszakban. A román parlament alsóházában az RMDSZ-nek 27 képviselője, míg a felsőházban 12 szenátora van. A magyar képviselők és szenátorok kb. egyharmada új és nem volt tagja a korábbi parlamentnek. A szövetség elnöksége úgy határozott, hogy rövidesen kidolgozza az új helyzetnek megfelelő politikai programot, stratégiát és taktikát. Ezt megelőzően azonban megbeszéléseket kíván folytatni a többi párttal, elsősorban a szövetséges Demokratikus Konvenció tagjaival. Erre a célra a vezetőség öttagú bizottságot alakított, melynek tagjai Tőkés László, Szöcs Géza, Tokay György, Csapó József és Takács Csaba. A. szövetség már régebben bejelentett rendkívüli kongresszusáról, mely az ősszel esedékes, még továbbra sincs végleges döntés. A parlamenti választások alapján a legerősebb párt, a baloldali Demokratikus Nemzeti Megmentési Front vezetősége, kéthetes kulisszák mögötti tapogatózás után bejelentette, hogy hivatalos tárgyalássorozatot kezd a többi párttal kormányalakítás céljából. A DNMF vezetősége ismét felhívta a pártokat, hogy alakítsanak nemzeti egységkormányt, mert a kabinet előtt álló feladatok nehezek és csak közös erővel lehet őket megoldani. E célból egy bizottságot is létrehozott, melynek feladata, kipuhatolni a többi párt álláspontját, illetve feltételeit, melyek alapján részt venne az új kabinetben. Az ajánlatra eddig csak a kis pártok reagáltak pozitívan. A szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt pedig maximalista követelésekkel lépett fel, melyekből nyilvánvalóan engedni lesz kénytelen. A kormányban való részvételeként most azonban magának követeli a belügyi, a hadügyi, az iskolaügyi, valamint a kulturális miniszteri tárcát. Hadügyminiszteri jelöltje nem más mint Paul Cheller tábornok, Erdély jelenlegi katonai parancsnoka, aki már egyszer-kétszer szétlövetéssel fenyegette meg a magyar tömegrendezvényeket, ha ott, úgymond, „államellenes cselekedetekre" kerül sor. Az ellenzéki Demokratikus Konvenció elutasította lliescuék javaslatát, de nem kizárt, hogy a 17 pártból és szervezetből álló koalíció - melyben már felszínre törtek az előre várható ellentétek - valamelyik tagja mégis hajlandó lesz bizonyos feltételek mellett egyezkedni a baloldallal. Hasonlóan komoly probléma az új miniszterelnök személye is, aki elfogadható lenne mind a legerősebb romániai politikai pártok számára, mind a külföld szemében is. Ezzel kapcsolatban felmerült az a vélemény, hogy tulajdonképpen az egyetlen megfelelő jelölt a mostani miniszterelnök, Theodor Stolojan. 0 azonban ki akar vonulni a politikából, jól fizető állás vár rá a világbanknál. Politikai megfigyelők véleménye szerint azonban nem kizárt, hogy mégis marad. Eddigi egyéves tevékenysége a kormányfői poszton emelte a pártonkívüli Stolojan hazai és külföldi tekintélyét, s ha sikerülne így folytatnia, akkor ezzel még jobb alapokat teremtene egy jövőbeni nemzetközi karrierhez. KOKES JÁNOS A VILÁGSAJTÓBÓL Valószínűleg egyetlen bonni politikus sem örül annak, hogy az év végén két független állammá alakul Csehszlovákia. Kinkéi külügyminiszter csalódottságát diplomatikusan, visszafogottan fogalmazta meg, mondván, Csehország és Szlovákia belügye, hogyan intézik a békés válást és jövőbeni kapcsolataikat - írta tegnap a DIE WELT című napilap Vladimír Mečiar németországi látogatásával összefüggésben. Egyben megállapította, hogy a maastrichti megállapodások szellemében egyesülő NyugatEurópának nincsenek semmilyen politikai eszközei a teljesen ellentétes kelet-európai tendenciák visszafordítására. Ebben a kicsit komor légkörben a vendégnek, akit kezdetben bizalmatlanul szemléltek, Bonnban sok mindent sikerült helyrehoznia - írta a Die Welt. Bonnban Mečiar nem annak a szélsőségesnek mutatkozott, akinek őt Václav Havel nevezte. Ez a szlovák politikus szavahihetőnek tűnt, amikor azt ígérte, a cséhekkel olyan viszonyt alakít ki, amelyben egyik fél sem fogja megpróbálni kijátszani a másikat. Tiszteletben akarja tartani a nemzetközi megállapodásokat is, köztük a Németországgal a jószomszédi kapcsolatokról aláírt szerződést. Sőt, Bonn megértette Mečiarnak azt a kijelentését is, hogy Szlovákia csak addig ragaszkodik hadiiparához, amig akadályok állnak a konverzió útjában. Mečiartól nem lehet elvárni, hogy bezárja az utolsó fegyvergyárakat és további embereket küld az utcára, hiszen a szlovák gazdaság már így is betegeskedik. A lap megállapítja, Mečiar megígérte, engedélyezi a nemzeti kisebbségeknek, köztül a magyaroknak saját nyelvük használatát, lehetnek tömegtájékoztató eszközeik és iskoláik. Csodálkozni kell azonban azon, hogy Bonnban senki sem kért információkat a szlovákiai német kisebbség sorsáról - fűzte hozzá a Die Welt. NÉMETORSZÁG KORMÁNYPÁRTI FÉLSIKER Épp ideje volt, hogy Németország valamiféle lépést tegyen menekültügyben, amely az utóbbi időben nemcsak politikai csatározásokat, hanem valóságos utcai harcokat robbantott ki. A megfékezhetetlennek tűnő menekültáradat és a vele együtt terjedő radikalizmus, a lakosság türelmetlensége, bizalmatlansága kényszerítette végre rá a kormánypárti politikusokat, hogy nyomást gyakoroljanak a bundestagi honatyákra, s elfogadtassák velük a menekültstátusról szóló 16. alkotmánycikkely módosításának tervezetét. Azt remélik, hogy ezzel majd megállíthatják a menekültáradatot, amely jobboldali hullámverést eredményezett. Emiatt pedig a német kormány irtózatosan szégyelli magát - mint ahogy azt budapesti villámlátogatása során Klaus Kinkéi bevallotta. A német külügyminiszter nemcsak Bős ügyében emelte fel figyelmeztető szavát, hanem a menekültkérdéssel kapcsolatban is, amely alkotmányválságot idézhet elő. A koalíciós pártok a genfi menekültkonvenciót vették alapul - eszerint tilos kitoloncolni azt a menekültet, akit hazájában faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai okok miatt üldöznek. Ezek után tehát az útrakész gazdasági menekülteknek Kelet-Európából és a szovjefcytódállamokból kevés reményük lesz arra, hogy bejussanak a vélt paradicsomba. Bár a parlamenti képviselők szavazattöbbséggel fogadták el a javaslatot, a CDU/CSU-FDP koalíció számára ez távolról sem jelent teljes győzelmet. A szociáldemokraták (SPD) ugyanis bojkottálták a „taktikai manővernek" nevezett vitát, s nem vettek részt a szavazáson sem - ami egyébként először fordult elő a Bundestag történetében -, mondván, a menekültpolitikával kapcsolatos álláspontjukat novemberi rendkívüli kongresszusukon isEgypillanat, mindjártén is segítek mertetik. Nyilvánvaló, a szociáldemokraták berkeiben nem tudnak egyetértésre jutni a menekültstátus kérdésében. Természetesen ők is tartanak a jobboldali radikalizmustól, és végül is szeretnének egyezségre jutni az uniópártokkal, csakhogy ez az akarat nem egyformán erős. PélA Spiegel karikatúrája dául Oskar Lafontaine Saar-vidéki kormányfő erőteljesebben szorgalmazza a megegyezést, mint Björn Engholm pártelnök. Persze, az akarat mögött egyéb Lafontaine-i megfontolások - a nagykoalíció körüli spekulációk - rejlenek. (urbán) NÉHÁNY SORBAN J

án Čarnogurský volt szlovák kormányfő az APA osztrák hírügynökségnek adott tegnapi interjújában elmondta, a DSZM, véleménye szerint, nincs felkészülve Csehszlovákia megosztására és „jelenleg improvizál". A továbbiakban elmondta: a föderáció szétesésének folyamatát jelenleg Václav Klaus cseh miniszterelnök sietteti, mert a Szövetségi Gyűlésben a DSZM a cseh baloldali ellenzékkel együtt többségben van, s így „blokkolhatná Václav Klaus politikai irányovnalát". R

affi Ovanniszjan örmény külügyminiszter tegnap közölte, hogy Levon Ter-Petroszjan elnök kérésére lemond tisztségéről. Jereváni sajtókonferenciáján kijelentette, a „befejezetlen munka" érzésével távozik posztjáról. Az elnök és a külügyminiszter között ellentétekre került sor, elsősorban Hegyi Karabah függetlenségének elismerése miatt. V

arsóban a lengyel szejm csütörtökön jóváhagyta a rádióról és televízióról szóló törvényt, amely irányítja az állami rádiót és televíziót, valamint megnyitja az utat a magánállomások legális tevékenységéhez. A törvény azonban csak a szenátus és az elnök beleegyezése után lép érvénybe. T

ádzsikisztán délnyugati térségeiben csak néhány óráig tartott csütörtökön a tűzszünet, amelyet az egymással szemben álló csapatok kötöttek a dusanbei központi kormány képviselőinek jelenlétében. A Kurgantyubszki járásból az esti órákban már harcokról érkeztek jelentések, ismét összecsaptak a megbuktatott Rahman Nabijev elnök hívei és ellenzői. A tádzsik vezetés egyébként mély sajnálkozását fejezte ki az elutasító álláspont miatt, amelyre a kirgiz parlament helyezkedett azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy küldjenek kirgiz békefenntartókat Tádzsikisztánba. I

rakba érkezett tegnap az ENSZ eddigi legnagyobb katonai szakértő csoportja, amelynek az lesz a feladata, hogy a tömegpusztító fegyverek után kutasson. Irak állítólag még mindig rejtegeti ezeket a fegyvereket. Felszámolásuk részét képezi az öböl-háború befejezéséről szóló megállapodásnak. Irakban egyébként a háború befejezése óta mintegy 45 ellenőrző csoport tevékenykedett. A

zerbajdzsán kormánya csütörtökön tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, nincs kifogása az ellen, hogy ENSZ-megfigyelők érkezzenek Hegyi Karabahba. Ezt diplomáciai források közölték New Yorkban. Jereván kedden fordult kéréssel a Biztonsági Tanácshoz azzal, hogy a megfigyelők segítsenek biztosítani a tűzszünetet. Ezzel szemben Baku azt szeretné, ha a megfigyelők feladatát az EBEÉ vagy a FÁK tagállamainak képviselői látnák el. J

onas Savimbi, az angolai UNITA vezetője csütörtökön kijelentette: az elnökválasztás végeredményei szerint Jósé Eduardo dos Santos eddigi államfő 50 százaléknál kevesebb szavazatot gyűjtött össze, és ezért meg kellene ismételni az elnökválasztást. Minderről a portugál rádióállomás tájékoztatott Savimbi Huambo városában megtartott sajtóértekezletére hivatkozva. Az információk szerint az UNITA vezetője állítólag közölte, hogy Luandába utazik, amit eddig „biztonsági okok" miatt elutasított. Ezt a hírt azonban más források nem erősítették meg. I

zrael a közel-keleti béketárgyalások jövő heti washingtoni fordulóján előterjeszti a Golan-fennsík • részleges demilitarizálására tett javaslatát. A tervezetet az a dokumentum tartalmazza, amelyet az izraeli küldöttség az október 21 -én kezdődő 7: tárgyalási forduló során terjeszt a szíriai delegáció tagjai elé. Izrael a Szíriával folytatott korábbi tárgyalásokon arra mutatott rá, hogy a zsidó állam annak a határozatnak az alapján hajlandó tárgyalni, amely felszólítja Izraelt: határainak biztonságáért cserébe vonuljon ki a Golan-fennsíkról.